Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1963. MÁJUS ÍZ., VASÁRNAP Ara 80 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Napirenden: a szállítások szervezése és a túlórázás | Köröstáj | Család—otthon | Rendőrségi felhívás | Meleg idő A pártnak nagyszerű fegyyertársa a szakszervezet A magyar szakszervezetek XX. kongresszusának harmadik napja A magyar szakszervezetek XX. kongresszusa szomba­ton a beszámolók és a határozati javaslat vitájával folytatta munkáját. A délelőtti tanácskozáson megje­lent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sán­dor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, c SZOT Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársaj- és Elvtársnők! Engedjék meg, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya megbí­zásából átadjam a kongresszus küldötteinek, az Önök személyén keresztül a magyar szakszerve­zetek több mint háromszázezer tisztségviselőjének, több mint két és fél milliós tagságának, forradal­mi, szocialista, testvéri • üdvözle­tünket — kezdte meg beszédét Kádár János —■' majd így foly­tatta: Pártunk Központ; Bizottsága ét Népköztársaságunk kormánya nagy szeretettel, szívből üdvözli mind­azokat az elvtársainkat s barátain­kat, akik a Föld különböző orszá­gaiból a testvér szakszervezetek képviseletében, a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében el_ jöttek hozzánk, megtisztelték meg­jelenésükkel szakszervezeteink XX. kongresszusát és építő hozzá­szólásukkal segítséget nyújtottak munkánkhoz. Megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa hasznos, jelentős hozzájárulás a magyar szak­szervezeti mozgalom további fejlődéséhez, a hazánkban fo­lyó szocialista építéshez. Reméljük, hogy ha csak szerény mértékben is, de hozzájárulás lesz a nemzetközi munkásosztály vi­lágméretekben folyó harcához. Elvtársak! Ha megengedik, meg­említem politikánk fő elemeit. Ezeket soha, egy pillanatra sem téveszthet jük szem elől, ezért ezen a kongresszuson is szólni kell ró­luk. Nemzetközi síkon harcolunk a társadalmi haladásért, a gyarmati rendszer szétzúzásáért, az általá­nos és teljes leszerelésért, a tartós és szilárd béke megteremtéséért. Nem népek, nem is államok ellen harcolunk, hanem az imperializ­mus ellen, az imperialisták és a háborús kalandorok ellen, az Egyesült Államok, Nyugat-Német, ország és az imperializmus más fő országainak monopolista, mili­tarista körei és a népek békéjét veszélyeztető kalandorpoiitikájuk ellen. Szolidárisak vagyunk, együtt harcolunk a nemzetközi mun­kásosztály forradalmi oszta­gaival, az egyes országok munkása osztályainak forradalmi élcsapa­taival: kommunista és munkás­Szénaszárítási tapasztalatcserét tartottak a szarvasi járásban Mintegy 46 termelőszövetkezeti elnököt és agronómust hívtak meg a megyei és járási tanácsi szervek a kondorosi Dolgozók Ter_ melőszövetkezetbe, ahol megkezd­ték a 450 hold állólucema beta­karítását, s a Vámosi-féle hideg- levegős-berendezéssel a széna szá­rítását. A megjelenték előtt elő­ször Misik Lajos, a kondorosi Dol­gozók Tsz főagronómusa ismertet­te a lucernatermesztés jelentősé­gét. Hangsúlyozta, hogy látszólag nagy ennek a sok fehérjét tartal­mazó, fontos takarmánynövény­nek a becsülete, mert az 1960. évi 240 ezerről 600 ezer holdra nőtt a lucernával betelepített terület hazánkban. Azonban a 19,6 má­zsa holdanként letakarított széna­mennyiség jóval kevesebb, mint a környező országokban; Csehszlo­vákiában 28, Németországban pe­dig 38 mázsát takarítanak be hol­danként. Az alacsony termésátlag okának a nem megfelelő talajelő­készítést, telepítést, az ápolás el­hanyagolását, a helytelen, sok­szor késedelmes betakarítást em­lítette. A tapasztalatcserén megjelent Vámosi Jenő, a hideglevegős szé- naszárító-berendezés konstruktő­re, aki szóban és diafiimen is­mertette a lucernaszárítás új mód­jának előnyeit. Az elhangzott is­mertető után a résztvevők meg­tekintették a Dolgozók Tsz-ben a gépesített lucemabetakarítást és a szári főberendezést. A már üze­melő szárítóberendezés nézegetése közben Pántye Péter elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának mérnöke elmondotta, hogy megyénkben még csak a kondorosi Dolgozók és az eleki Lenin Tsz-ben készült el időre a szárítóberendezés, a többi szövet­kezetek későn láttak hozzá, s las­san haladnak vele. Köszöntjük Kekkemen elnököt Északon élő rokonainknak fia, ürho Kekkonen finn köztár­sasági elnök látogat ma hazánkba. Az 1900-ban született Kekkonen a közép-finnországi Pielavesi községben született, apja erdőmun­kás, később munkavezető volt. Érettségije után Helsinkiben mun­kát vállalt, hogy egyetemen folytathassa tanulmányait. Jogi dip­lomát szerzett és a jogtalanok védelmezője lett. A politikai életben játszott szerepe 1930-ban kezdődött, s ebben az időben cikkeivel a fasizmus veszélyére hívta fel a figyelmet. Hat évvel később az Ag­rárpárt parlamenti képviselője lett, később mint igazságügyi, majd belügyminiszter, radikális intézkedéseket tett a finn fasisz­ta párt felszámolásává. A háború után Paasikivi elnök oldalán te­vékenyen részt vett a semleges, a Szovjetunióval jő szomszédi finn külpolitika kialakításában. 1956-ban, majd tavaly ismét * Finn Köztársaság elnökévé választották. Kekkonen elnök mindent megtett a békés egymás mellett élés politikája, a Szovjetunióval való barátság fejlesztéséért, s ezt a politikát igyekezett más nagy­hatalmakkal is elfogadtatni. A legutóbbi esztendőkben eredményesen fejlődtek a fiún és e magyar nép kapcsolatai. Elismeréssel adózunk a baráti finn nép és nagy fia, Kekkonen elnök munkája iránt. Szeretettel köszöntjük hazánkban, abban a biztos tudatban, hogy népeink kapcsolatai « jövőben tovább szélesednek. főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Részt vett a szombati ülésen az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja is. Az első felszólaló, Závori László, a Csepel Vas. és Fémművek küldötte volt. Több felszólalás után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelke­dett szólásra. pártjaival, a munkásosztály min­den forradalmi erejével, minden haladó erőveL Szolidárisak vagyunk és együtt haladunk minden olyan emberrel, és minden olyan mozgalommal, amely a világ bármely országában harcol a békéért, (Folytatás a 7. oldalon.) BALLAGÁS mrnrnm mí&íettemm mmmmm Kocziszky László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents