Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
W63. má jus 10. 3 Péntek Segítséget kér a hékésssentandrási ifjú Gárda Tsz A tsz-ekben sem nélkülözhetik a költségek elemzését A megye igen gyenge minőségű földjén gazdálkodik a bé- késszentandrási Ifjú Gárda Termelőszövetkezet. Területük nagy részét ke- resztül-kasul szeli a Holt-Körös. Belőle mégsem öntözhetnek, mert nincs olyan szivaty- tyújuk, amely négy méter magasságba fel tudná nyomni a vizet. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya kiutalt ugyan részükre egy DMPT— 11-es típusú szivattyút, de ezt bizonyos okok miatt az AGRO- KER-től nem tudták átvenni. Közben berendezkedtek 450 holdon öntözéses termesztésre. A növényi kultúrákat úgy vetették el, hogy azok öntözésre kerülnek. És most, mivel a szivattyút nem tudták megszerezni, segítséget kérnek, hogy a kellő alapossággal összeállított gazdálkodási tervüket teljesíthessék. Elsősorban azokhoz a szervekhez fordulnak, ahonnan az előbb említett szivattyúhoz hasonló teljesítményű berendezést kaphatnának. Pártunk VIII. kongresszusán több felszólaló szóvá tette: növelni kell a mezőgazdasági beruházások hatékonyságát. Hányadán is állunk ezzel a békési járásban? A múlt esztendőben 23 millió forintot fordítottak a békési járás 27 termelőszövetkezetének fejlesztésére. Az építkezés 15, az öntözőtelepek, melegágyi ablakkeretek, a talajjavítás, a gépi beruházás és az állatvásárlás 8 millió forintot kötött le. A szövetkezetek saját erőből jelentős összeggel járultak hozzá e beruházási programhoz. Az építkezésekre fordítottak legnagyobb gondot. A járás 27 szövetkezetében erőteljesen fejlődik az állatállomány, ugyanakkor korszerű épületekből ma is hiánnyal küszködnék. Legtöbb szövetkezet az állami beruházásból vagy a saját erőből készült gazdasági épületeit igyekszik jól kihasználná. Az új épületeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosítják. Kivételt képez ez alól a köröstarcsai Petőfi Tsz, ahol a szabadtartásos növen- dékmarha-istállót befalazták és benne juhokat tartanak. (A múlt esztendőben a járási tanács mező- gazdasági osztálya nem kapott juhhodályra beruházást.) A szövetkezetek az új épületek kihasználása után másfél millió forint állami kedvezményben részesültek. Áz öntöiőieiepek építése, a melegágyi ablakok beszerzése, a talajjavítás és a gépvásárlás eredményességére már nem mondható mindez. A múlt esztendőben, különösen az öntözőberendezések kihasználása körül voltak hibák. Ehhez közrejátszott a csapadékban szegény tavasz és g hosszú hónapokig tartó nyári hőség. Több tsz- ben nem tudták az öntözőberendezéseket jól kihasználni, mert a vetett növények kelesztését kellett elősegíteniök. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy nem volt megfelelő öntöző-szakmunkásgárda. A tél folyamán az öntözőfelszereléssel ellátott tsz-ek elküldték legjobb gazdáikat a békéscsabai öntözéses szakmunkásképző-tanfolyamra. A résztvevők Kacsafarm a Biharugrai Halgazdaságban ges búza, kukorica, hús termelése viszont csökkent. így fejlődött ki az a fantasztikusnak mondható és teljesen egyedülálló helyzet, hogy egy „parasztkontinens”, ahol a lakosság kétharmada mezőgazdaságból él — állandó élelmiszerbehozatalra szorul. Mialatt Latin- Amerika ontja az amerikai trösztök raktáraiba az exportélelmiszereket — évi 900 millió dollárt költ sovány valutatartalékaiból élelmiszerbehozatalra, s ennek a behozatalnak a fele jellegzetes módon az Egyesült Államokból származik^ Mindez együtt szörnyűséges és elviselhetetlen '»nyomort jelent a mezőgazdasági lakosság elsöprő többségére. Nem túlzás azt mondani, hogy a világrész gyakorlatilag teljes mezőgazdasági lakossága — összesen mintegy harminc- millió család — egyáltalán nem is jelentkezik, mint fogyasztó. Gyakorlatilag nem vásárol semmit, kívül él hazája gazdasági életének vérkeringésén és valahol a feudalizmus és a rabszolgaság határmezsgyéjén tengeti középkori jobbágyhoz méltó életét. Egész Latin-Amerikában jmég ma is elevenen él a ledolgozásos rendszer, amelynek keretében a földesúr bizonyos szolgáltatások végzésére kényszerítheti a parasztot. Ecuadorban és néhány más országban például az számít „földtulajdonos” parasztnak, aki rövid időre egy-két hold földet kap bérbe a földbirtokostól — és bérleti díj fejében heti négy napot köteles robotolni a szó teljes középkori értelmében a földbirtokos földjén. Az ENSZ statisztikusai kiszámították, hogy egy ilyen bérlő havi átlagjövedelme forintban nem haladhatja meg a 120—130 forintot. Más országokban a középkori robot Európában csak tankönyvekből ismert legkülönbözőbb formái megtalálhatók. Így például Bolíviától Peruig féltucat országban kiköti a földesúr, hogy a paraszt saját felszerelésével köteles végezni a kényszermunkát; másutt (akár csak a forradalom előtti Kínában vagy a mai Irán egyes nagybirtokain) pedig szabályos dézsmát fizet a földesúrnak; gyakorlatilag ingyen át kell engednie az általa művelt földterület termésének meghatározott részét. Aligha lehet ezek után csodálni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos statisztikája szerint a latin-amerikai kontinens mezőgazdasági lakossága a maga egészében a „hiányosan táplált” kategóriába tartozik, országnyi területeket pedig egyenesen az „éhségterületek” közé sorolnak, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt jellegzetesen mutatja az északkelet-brazíliai nagy éhségvidéken megalakult „éhségmenetek” tapasztalata. Ezeken a területeken kb. 25—28 millió paraszt és mezőgazdasági munkás sínylődött az éhhalál határán, s a legerősebbek elindultak Brazília nagyvárosai felé. Amikor meglátták Rio de Janeiro hírhedt nyomornegyedét, a „favelát’V sokan közülük azt hitték, hogy valósággal a mennyországba jutottak: hiszen itt rizs és főzelékhulladékot, kukoricalepényt, sőt olcsó ^húsokat is lehetett látni — otthon pedig sokan közülük napokon keresztül nem rágtak egyebet .mint fakérget... Ha ezekben a hetekben, hónapokban Latin-Amerika különböző országai felbukkannak az újságok első oldalain — sortüzek, felvonulások és a kormányok kenetteljes nyilatkozatai mögött elsősorban egy világrész parasztjainak tragédiája húzódik meg. Latin-Amerika parasztjainak izzó elkeseredése, a földkérdés megoldatlansága feszíti a szenvedélyeket az egész hatalmas világrészen, s roppant- gatja a kizsákmányolás évszázados formáit oly kegyetlenül őrző reakciós rendszerek bilincseit. több héten át tanulmányozták a felszerelések gazdaságos kihasználását. A szerzett tapasztalatok hozzásegítik majd a járás valamennyi öntözéses termesztéssel foglalkozó szövetkezetét a gépek gazdaságos kihasználására. Önmagában véve az öntözéses termesztés gazdaságossága ezzel még nincs megoldva. Minden tsz- ben külön-külön kellene összeállítani az öntözéses termesztés tervét, meg kellene tervezni a ráfordítást, élő és holt munkát éppúgy, mint a várható hozamot. Csak a költségek szembefordítá- sának eredménye adhatja meg azt az irányt, amelyet az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére a tsz-ek követhetnek. A termelőszövetkezetek az utóbbi években könnyű és nehéz univerzális traktorokat vásároltak. Helyenként gépkocsivásárlásra is törekedtek, annak ellenére, hogy a meglévő gépek jó kihasználására nem tudtak elfogadható adatokat közölni. Hiányosan állították ki a menetleveleket, munkalapokat, nem fordítottak gondot a tervszerű megelőző gépkarbantartásra és a főjavításra. Helyenként addig nyüstölték a gépet, amíg az valamilyen teljesítményt adni tudott. Ilyen körülmények között nem lehet a beruházások hatékonyságát, gazdaságosságát elfogadható módon kimutatni. A tapasztalatok arra intik a termelőszövetkezeteket, hogy a beruházások hatékonyságának mérésére, a termelés munka- folyamatainak figyelemmel kísérésére, a termelési tervek. gazdasági célkitűzések betartásának folyamatos elemzésére üzemgazdászt állítsanak munkába. Nemcsak arról van szó, hogy a vezetőgarnitúrát szövetkezetenként egy emberrel növeljék, hanem elsősorban arról, hogy a termelés gazdaságosságát, a beruházások hatékonyságát, a munka termelékenységének fokozását, az önköltségek alakulását, tervszerű csökkentésé,t a továbbiakban ne hagyják figyelmen kívül. Ez a feladat jó felkészültséggel rendelkező szakembert kíván. A békési járás szövetkezeteinek egynémelyikében már alkalmaznak üzemgazdászt. A mezőbe- rényi Aranykalász Tsz kivételével — sajnos — ezek a gépcsoport elszámolását és a statisztikai jelentéseket csinálják. Az üzemgaz- dászi feladat betöltése, a tulajdonképpeni munkakör helyenként még ismeretlen fogalom. Éppen e miatt megbízható adatok még nincsenek az új épületek kihasználására, az öntözőtelepek, a melegágyak, a talajjavítás és a saját géppark gazdaságos fenntartására. Hiányoznak a kalkulációk, a megfontolt költségvetéselv. Ezek miatt a termelés kénytelen nélkülözni a gazdaságos előrelátást. A szövetkezetek többségében még mindig előtérben van a spontani- tás a gazdasági munkák szervezésében. Ez nem megnyugtató. Nyugtalanító olyan értelemben, hogy figyelmen kívül hagyják a gazdaságosságra törekvést. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya egyre sürgetőbben kezdeményezi a termelés gazdaságos szervezését. Ez a munka lényegében az idei tavaszon az egész járásban elkezdődött. A szövetkezetek egy része már nem mutat közömbösséget a termelésre fordított költségekkel szemben. Egyné- melyikben nagyon is megnézik, hogy a beruházott érték milyen hasznot hoz a közösségnek. Vizsgálják majd a termőföld hasznosítását is. Június elsejéig mind a 27 szövetkezetben felfektetik a tábla- törzskönyveket és két évre visszamenően összeállítják azokat a feljegyzéseket, amelyek megnyugtatóan tükrözik a táblákon folytatott termelés minden folyamatát. Elkezdődött egy olyan munka a járás szövetkezeteiben, amely a főbb ágazatok gazdaságosságának meghatározását tűzte célul. A szövetkezetben lévő szakemberek közös munkáján múlik, hogy mikorra érik el a termelés folyamatának figyelemmelkísé- rését, a beruházott vagyontárgyak maximális kihasználását, a gazdaságos termelést. Dupsi Károly 50 tagú munkacsoport alakult A párt megyei vb kezdeményezésére rövidesen útba indul egy 50 tagú munkacsoport, amely felülvizsgálja, hogy a sarkadi, a gyomai, és a szeghalmi járásban milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdálkodási eredmények tovább- javítására. A munkacsoportban megyénk legjobb agrármérnökei és a tudományos kutatóintézetek munkatársai vesznek részt. Az egyes járások vizsgálati anyagából összesítő jelentést készítenek, melyet a párt megyei bizottság és a megyei tanács soron következő együttes ülésére beterjesztenek. Közületek munkaerőigénye A 8. sz. AKÖV (Békéscsaba) felvételre keFes rakodómunkásokat, autószerelőket, esztergályost, gépjármű jogosítvánnyal rendelkező rakodógépkezelőket (rakodógépkeze^ői vizsgával rendelkezők előnyben). Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 77. Személyzeti osztály. 47705 A 8. sz. AKÖV (Békéscsaba) felvételre keres gyakorlott gyors- és gépírónőt. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 77. Személyzeti osztály. 47726 A Felsőnyomási Állami Gazdaság azonnali belépésre keres 1 fő szerelőt, aki az öntöző gépek javításában járatos. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezés csak személyesen a központi gépműhely irodájában. 204 Vizsgával rendelkező kisvasút Diesel mozdonyvezetőket felvételre keres az Országos Sertéshizlaló Vállalat, békéscsabai 1. sz. telepe. 47727 Az £. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Bajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 143
