Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
1963. május 9. 3 Csütörtök Az ajándékcsibuk H ír mi ne két embert kel- fett volna megkérdeznem: miért adtak az állattenyésztőnek ajándék- csibukot? Bejárhattam volna a szövetkezet széles határát, hiszen a gazdák már elkezdték a cukorrépa egyelését, a borsó sarabolá- sát, kipalántálták a paradicsomot, káposztát, karfiolt, karajából, Serényen dolgoznak, mégis jutott idejük, hogy két napra kü- lön-autóbusszai országjárásra induljanak. Innen, a esi búk. De miért is kapta? Középtermetű, pirospozsgás arcú, szemüveget viselő fiatalember ül velem szemben. Zsebébe nyúl, kihúzza a nylontasakba csomagolt dohányt. Megtörni pipáját. Rágyújt. Jóízűn szipákol. Még szo~ katlan a pipa. Állandóan mozgatja, rágja a csutorát. A kis szobát a klubdohány kellemes illata tölti be. Papírt, ceruzát vesz elő és arra a kérdésre, hogyan teljesítette a szövetkezet esedékes áruértékesítési tervét, számolgatás után válaszol: — Az első negyedévben expóéira szállítottunk 45 hízott marhát. Hízott sertésből 180-at, növendék baromfiból 1614-et, tojásból 58 236- ot, tejből 72 915 litert értékesítettünk. Az állattenyésztés csaknem megmásíthatatlanul tündökölnek a békéscsabai Kulich Tsz könyvelésében. — Ebben a negyedévben menynyi bevételre számítanak? — Másfél millióra. Ilyen esztendeje még nem volt ennek a szövetkezetnek. Az állat- tenyésztés tavaly hónapról hónapra nagy összegeket emésztett fel a közös jövedelméből. Másfél kétmillió forintos árukiesést könyveltek el a múlt esztendőben. Most az aszályos időjárás után, takarmánykölcsön nélkül ott tartanak, hogy az állattenyésztés már nem a fék szerepét tölti be a fejlődésben, hanem szilárd pillére a közös erősítésének. . Ezért hát a csibuk Hankó Andrásnak, a tsz főállattenyésztőjének. Pipáljon egy kicsit, mert amit és amennyit ez a fiatalember november óta lótott-futott, az két javakorabeli embernek is sok lett volna. S ő ifjúsága teljében. végtelen rugalmassággal, a szövetkezet elnökével, párttitká- rával, főagronómusával egyetér-. tésben, megérttette elgondolásait az állatenyésztésben dolgozókkal. És az eredmény? Az első félévben a sertésleadási tervet — 430-at — teljesítik, 100 hízott marhát, 60 ezer tojást és 75—80 ezer liter teA kukoricatermesztés sikere az orosházi Szabadság Tsz-ben Az orosházi Szabadság Tsz gazdái az elmúlt esztendőben 310 holdon termesztettek soros kukoricát a közös részére, s 24 mázsás átlag szemterméssel a város szövetkezetei között a legjobb eredményt érték el. A tervezett meny- nyiséget holdanként 8 mázsával teljesítették túl, s ez igen figyelemre méltó siker, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy két év alatt összesen 10 mázsa májusi morzsolttal növekedett a kukorica hozama. Mi a „titka” ennek a nagy előreugrásnak? Erről kérdeztük Tompa Sándor elvtársat, a Szabadság Tsz elnökét. — Egyszerű erre a magyarázat — felelte. — A mi szövetkezetünk gazdái is figyelembe veszik azt, hogy egy több ezer holdas gazdaságban már nem lehet légi, elavult, kispareellás módszerekkel dolgozni, vagyis a lehető legnagyobb mértékben alkalmaznunk kell a mezőgazdasági tudomány új vívmányait. S ez vonatkozik a kukorica termesztésére is. Mondanom sem kell, hogy mivel a Szabadság Tsz gazdáinak nagy része középparaszt volt, az egyénileg eltöltött évek, sőt évtizedek alatt szinte valmennyiüknek megvolt a maga kialakult kukoricatermesztési módszerük, s a kedvelt fajtájuk. Egyik elsődleges feladatunk volt tehát nekünk is, hogy hadat üzenjünk a régi módszereknek, s megértessük az emberekkel, mit jelent tulajdonképpen a nagyüzemi kukoricatermesztés. Tapasztalhattuk eleinte az idegenkedést a nemesített kukoricafajták, a hibridek iránt. Ehhez alapot szolgáltatott az is, hogy 1960-ban az Óvári—5-ös távolról sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Persze, a különböző alacsony táperejű földek sem adhattak magas terméshozamot, s ezért is volt az, hogy még 1961-ben is csak 14 mázsa szemtermést értünk el holdanként. Lassan aztán egyre nagyobb teret hódított nálunk is a hibrid kukorica, s mint az évek tapasztalata mutatja, jól bevált a Marbonvásári—1-es fajta. Közben persze a minél magasabb tőszám biztosítása is megfelelő felvilágosító munkát kívánt. De tartozunk az igazságnak azzal is, hogy elmondjuk: a legjobb minőségű hibridfajta sem ér önmagában jóformán semmit, ha nincs ott mellette az emberek lelkiismerete, szorgalma. Ez utóbbiakat mi is az ösztönző premizálási rendszerrel kívántuk fokozni. Tavaly a kukoricát 90 százalékban őszi mélyszántásba közepes táperejű területen vetettük el, s a közösben már teljes egészében a hibridet használtuk. Hetvenszer ötvenes térközben átlagosan mintegy 17 ezer kukoricatövet hagytunk meg. Sikerült megértetnünk az emberekkel, hogy ott a cső, ahol a tő. Azt is meg keli mondanunk, hogy az emberek nem nagyon bízták a prémium valóságában. ■ De mégis igen sokan nagy terület kukoricát vállaltak, s a’ növény mindvégig megkapta a szükséges művelést és így gyommentes maradt. Tulajdonképpen eső nélkül termesztettük a kukoricánkat, viszont a korai simítózással, a jó talajelőkészítéssel sikerült tárolnunk a talaj nedvességét. S volt olyan gazdatársunk nem is egy, aki prémiumként 15—20 mázsa csöves kukoricát vihetett haza. Az egy munkaegységre jutó részesedés a prémiummal együtt 33,10 forint volt az elmúlt évben. Az idén a 300 hold összterületen hasonlóképpen 16 mázsa szemtermést terveztünk átlagosan, s elhatároztuk, hogy a tőszámot 18 ezerre növeljük, s most már nemcsak a közös, de a háztáji kukorica is teljesen hibridfajta lesz. A vetőmag jó része nyári és őszi szántásba kerül. Természetesen az idén is minden lehetőség megvan ahhoz, hogy legalább a tavalyi szintet elérjük vagy ha az időjárás kedvezően alakul, túl is szárnyaljuk A szövetkezetekben már szerelik a hideglevegős szénaszárítókat Megyénk termelőszövetkezetei 900 ezer forintot adott a közös kasszájába. Áprilisban 50 hízott sertést és 90 hízott marhát szállítottunk a felvásárló szerveknek. Ezek olyan tények, amelyek Elég sok savanyú, réti agyagtalaj volt az újszalontai Béke Tsz kétezer holdas gazdaságából. E talajok kémiai javításához 1961- bem kezdtek hozzá. Alikor 500, tavaly 350 holdat javítottak, az idén pedig további 250 holdat terítenek meg mésziszappal. Ezzel lélőnek. Ezután már nem is csodálkozunk azon, hogy az egész mennyezetet beborító freskók minden alakja a szerzeteséhez hasonló, csúnya orrot visel. Hiába, akkoriban is hiú emberek éltek. * A csehszlovák főváros legma. gasabb pontját uralja az ötszáz éves királyi vár, közepén a világhírű Szent Vitus templommal és az elnöki palotával. A vár belső terén áll a sárkányölő Szt. György ismert lovasszobra és izgalmas romantiikájávál várja a látogatót a mesejáték díszletének beillő aranyművesek közeli utcája, * Esténként zsúfolásig telik a belvárosi Alfa-mulató. Kitűnő zene, csinos énekesnő, udvarias kiszolgálás vonzza az idegent az elegáns szórakozóhelyre. Érdekességképpen csak annyit, hogy — úgy mint itt is — Prága csaknem valamennyi esti szórakozóhelyén külön teremben sakk- és kártya- klubot tartanak nyitva, ahol a jó sör mellett a késő órákig játszhatnak a kockás tábla vagy a zöld asztal kedvelői. Autógyár a város szélén Már több mint egy órája járjuk az óriás gyárrengeteget. Itt egy dübörgő gépterem hangjai verik jet, négyezer pecsenyecsirkét adnak terven felül. Ezért az elismerés, a megbecsülés. —sík. ben a szövetkezetben, az ottaniak legnagyobb örömére. Ugyanis az 1961-ben javított földiben a búza kettő, a kukorica hat, a cukorrépa pedig húsz mázsával termett többet holdanként, mint azelőtt. fel a tavaszi délelőtt csendjét, amott tágas, világos szerelőcsarnok ad megnyugvást a fáradt fülnek. Ezerhatszáz fiatal dolgozik a Prágai Dimitrov Autógyárban. Ezek közül ezernél többen tagjai a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szervezetnek Munkája mellett harminc fiatal jár műszaki egyetemre és csaknem kétszázan tanulnak középiskolákban. Keresetűikre sem panaszkodnak. Egy lakatos szakmunkás 1450 koronát kap havonta, s vannak olyan jól dolgozó fiatalok is, akik a kétezret is megkeresik. V A gyár kultúrtermében lezajlott találkozónk során büszkén újságolják, hogy egy idő óta ők gyártják a híres Skoda Octávia személygépkocsiik motorjainak legfontosabb alkatrészeit. Naponta 240 ilyen autóhoz való motoralkatrész készül az AZL Dimitrova műhelyeiben. * Ha már autóknál tartunk, még egy érdekesség a csehszlovák fővárosból: ha valaki végigsétál Prága utcáin, egész sor olyan forgalomban lévő gépkocsit láthat, amilyenek nálunk csak a Közlekedési Múzeum dobogóin állnak. Hogy mi ennek az oka? — A 30—35 éves Tátrák, Adlerek gazclái egyszerűen nem hajlandók megválni öreg társaiktól. Mint közül az idén harmincötben helyeznek üzembe korszerű, hideg- levegős szénaszárító berendezést. Legtöbb termelőszövetkezet az AGROKER-től már átvette a nagy teljesítményű ventillátorokat és gondoskodtak ezek megfelelő beépítéséről, a kazalfenék kiképzéséről, elkészítették a fadugókat, amelyek a légjáratok kialakításában rendkívül nagy szerepet játszanak. A .kondorosi Dolgozók, az eleki Lenin és az örménykúti Pemondják, többet érnek ezek minden új kocsinál. A szédítően gyors prágai autó- forgalomban azonban egyre több modern gépkocsi vezetője tülköl rá türelmetlenül az előtte ballagó öreg határokra. * Utoljára a Károly híd őrtornyából pillantottunk végig az aranyvároson. Prága forgalmának zaja itt csak a messziről moraj ló tenger hangjaira emlékeztet. Az állomáson a Berlinből jövő expresst várjuk. A vonatban mindenkinek akad valamilyen mesélndvalója. — Képzeld csak!... Emlékszel? — hangzik a fülkékből, s elvegyül a kerekek ütemes csattogása közt. * Már Almásfüzitőt hagytuk él. Újra itthon! Mindenkiben ez a ki nem mondott gondolat kering. S ha most csoportunk bármely tagjának feltenné valaki a szokásos kérdést: — Milyen volt? — mindenki egyet válaszolna: — Nagyon jó, csak kevés! * Hát igen. Pillanatokat láttunk csali a csehszlovák főváros életéből, s ezeknek a pillanatoknak élményeit próbáltuk lefesteni az olvasóknak. Parányi mozaik-kockák ezek, egy óriási, mind nagyobbá váló mozaik elenyésző részei. Medveczki László tőíi Termelőszövetkezetben már csaknem befejezték a felszerelések összeállítását. Pénteken, május 10-én. Kondoroson már üzemi próbát tartanak. A békési Október 6 Tsz-ben ideiglenes megoldással szerfából készítették el a ventillátor helyét, mivel a beton kötése hosszadalmas és ha ebbe rakják, akkor a ventillátort nem tudták volna üzemeltetni az első kaszálássá lucerna szárításánál. A termelőszövetkezetek többségében úgy tervezik, hogy a hideglevegős szénaszá- rítási móddal az idén egy kazlat készítenek, hogy kitapasztalják a szénakészítés gazdaságosságát. Néhány tsz-ben már arról tárgyalnak, hogy a ventillátorokat szánkókra szerelik és egy ventillátorral 2—3 kazal zöld lucernát is beszárítanak. azt. — Meg kell mondanom azt is — folytatta Tompa elvtárs —, hogy bár igen szépen alakult az elmúlt évben a kukorica terméshozama, mégis eléggé szűkén állunk abraktakarmánnyal. Mi, a szövetkezet vezetői elkövettük azt a hibát, hogy nem tartalékoltunk elegendő kukoricát a közös állatállománynak, hanem a kelleténél többet osztottunk ki munkaegységre. A takarékoskodás körül sem volt minden rendben. Természetesen tanultunk az elkövetett hibákból, s a terv szerint az idén már 18 vagonnal több kukoricát tartalékolunk, ami mintegy 300 sertés meghizlalására lesz elegendő. Ez annál is inkább szükséges, mert a tavalyi 450 helyett az idén 750 hízót akarunk értékesíteni. A tavalyiszép kukoricatermés azzal biztat bennünket, hogy a húsértékesítési tervünk megvalósul s valószínűleg még túl is teljesíthetjük. Érdemes volt meszezni a talajt be is fejeződik a talajjavítás ebelső pillanatban feltűnik a szem
