Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

T 5963. május 4. Szombat Munkában a palántázógépek, egyelik a cukorrépát a békéscsabai termelőszövetkezetekben korrépát, 50 hoJd mákot termel. A vetés nagy részét már befejez­Vetik a kukoricát A Szőlőéi Altatni Gazdaságban Király Ferenc agronómus, Bene Antid és Nagy Mihály traktoro­sokkal leméri a két csatlakozósor közötti távolságot. ^AAAAAA/VAAA^ Megkezdték a lucerna kaszálását megyénk állami gazdaságai intézet gazdaságéiban szintén bt» Békéscsaba határában minde­nütt serényen dolgoznak. Géppel, látogatta! készítik a talajt, vet­nek, boronáinak, saraboinak, •vegyszerezik az őszi kalászosokat Kossuth Tsz Május elseje ékSWí napon kezd­ték meg a 20 holdnyi dohánypa- lánta kiültetését Eddig már ölt holdat ültettek be palántázó- gépekfcel és a paradicsomból pe­dig tíz holdat. Az ünnep előtti napokba« fogtak hozzá a 150 hold cukorrépa egyezéséhez is, amelyből eddig már 85 holdat egyeltek ki, még vasárnap is dol­goznak. A kukorica vetése is ha­lad. Cukorrépából 160 mázsát kukoricából pedig 22 mázsa má­jusi morzsoltál terveztek be hol­danként A terven felüli meny- nyiséget a termelőszövetkezet pre­mizálja. Kukoricából és cukorré­páiból is a tobbiettermés 25 szá­zaléka azé a dolgozóé, aki azt megműveli. Cukorrépánál pénzt, míg a kukoricánál természetbeni premizálást eszközölnek. A Kos­suth Tsz-ben péntek estig 280 hold külföldi búzafajtán végeztek vegyszeres gyomirtást. Május 1 Tsz termelési terve szerint többek között 145 hold burgonyát, 150 hold borsót, 100 hold étkezési és dughagymát, 1400 hold közös és háztáji kukoricát, 150 hold cu­A kondorosa Dolgozók Tsz 1700 hold őszi kalászosából 1200 holdat vetettek kukorica után. A szártő letakarításához nagy erővel láttak hozzá a szövetkezeti gazdák, rész­ben munkaegység, részben az őszi. szeszedett csutkatő teljes egésze ellenében. A munkaegységre' úsz­va, s méginkább arcának ko­molyságával ellensúlyozva azt a nyomasztó érzést, mely már csak attól is ránehezedett, hogy János töltögető félkarja teljesen elta­karta árnyékával. És különösen nyomasztó volt, hogy mellette ült a helyi tanács­elnök. Szőke István a szomszéd községből származott át Szőlős­re, hivatali úton, amikor azt it­teni tanácselnök lemondásra kényszerült. Ez a kétméteres óriás odahaza egyszerű gazdál­kodó volt, szenvedélyes mé­hész, tanácstag persze és csak itt lett belőle hivatalbéli. Lassú szavú ember volt, nyugodt meg­fontoltságából soha ki nem vetet­te semmi, végighallgatta a pa­naszt, a sírást, az örvendezést, egyazon arccal, ebben volt leg­főbb ereje, ebben a megingatha­tatlan nyugalomban. Idegesked­hettek körülötte, topoghattak, káromkodhattak, ő csak ült, hallgatott, mint aki titkot tud. Kosa János, a párttitkár, vé­kony csontú, könnyen hevülő, sovány ember, egy percig nem tud nyugton maradni, ha ülnie kell, akkor is úgy viselkedik, mintha járkálna, legalább a te­kintetével, de ha teheti, csak­ugyan föl is áll, úgy emeli po­harát, körüljárja az asztalt, oda­megy ahhoz, akinek éppen szól­ni kíván és jártatja a tekintetét jobbra-balra, mintha mindig va­lami meglepetést várna. János ték. Jelenleg a kukoricát, burgo­nyát, borsót és a törpecirkot ve­tik. Kukoricából eddig 800 hol­dat vetettek el. A közös kukori­catáblán három nagy vetőgép, míg a háztáji kukoricaföldön 16 kis vetőgép szórja a kukoricát. Há­rom palán taüttető géppel ültetik a burgonyát, amelyből hét hold­nyi, a legkorábban szedésre kerülő már kikelt, s megkezdték az ön­tözését. Az első vetésű borsótáb­lán már me^ceadték a borsó sara. boüésáb Hozzáfogtak a cukorrépa csok- rosításához is. Befejezés előtt áll az 50 hold mák egyeHése, valamint a 100 hold vöröshagyma első ka­pálása. A napokban kezdték meg a 800 hold őszi kaláseesan a vegy­szeres gyomirtást Előre Tsz Csütörtökön reggel kezdték el a tervezett 10 hoki dohánypalán­táinak a kiültetését Mintegy 40 kertész serénykedik a dohányföl­deken. A tervezett 10 hold para­dicsomból eddig két holdba ültet­ték ki a palántát. A növényter­mesztők sem tétlenkednek. Het­ven hold cukorrépa egy eléséhez, a napokban fogtak hozzá. A kuko­rica vetését 520 holdon befejez­ték. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása is folyamatban van. Eddig kétszáz holdra szórták ki a vegyszert. szeszedett csutkatövet kazalozzák és felhasználják a csibenevelő fűtésére, azonban a kukoricamoly rajzásának meggátlása végett ala­posan befedik. A kalászosok fej­lődését gátló csutkatövet május 1-ig 950 holdról szedték össze, s hordták le a szövetkezeti gazdák. még ismerte az apját, az is ilyen volt, a csupa csont, csupa in nap­számos, aki el-eltűnt a község­ből, néha azt rebesgették, nem is munkára ment, hanem a börtön- büntetését tölti, aztán újra csak hazatért, de sosem állt el cse­lédnek, szabad napszámos ma­radt, alkalmi munkás és közben a felesége, ez a szikár és fekete asszony szülte és nevelte föl sor­ban a szikár s fekete gyerekeket, a négy fiút, akik közül Kosa Já­nos volt a legidősebb, ő is lé­pett leghamarabb az apja nyom­dokába, már a háború előtt el­tűnt a községből, s majd csak öt- venben került vissza, először a vízgazdálkodáshoz, később az egész község párttitkárának. A negyedik férfi Lovas Kál­mán volt, a Dózsa elnöke. Ki­csiny, őszbeborult öregember, akinek csak a szeme villanása mutatta, hogy nagy lélek lakik benne. Cseléd volt negyvenöt előtt Kenesseynél, a legnagyobb birtokosnál, kocsis, ő hordta a tejet, mindennap bejárt Nagyli­getre, mindennap kocsin, min­dennap a lovak mellett, ünnep és megállás nélkül. Mikor a föl­det felosztották, meg is csinálta a maga külön felszabadulását. Egyszerűen eltűnt egy hétre, a családja már kerestetni akarta. Egynapos látogatásra ment pe­dig, csak a szomszéd községbe rokonokhoz, de kerek egy hét A kamuti Béke Tsz átadja gépjavítóját a gépállomásnak Az elmúlt években igen nagy anyagi áldozatot hozott a kaurmti Béke Tsz, amikor önálló gépjaví­tóműhelyt hozott létre. Értékes felszereléseket, szerszámokat vá­sároltak, hogy ezekkel biztosítani tudják a szövetkezet traktorainak, gépi berendezéseinek folyamatos karbantartását, javítását. Néhány héttel ezelőtt kalkulációt végeztek a gépjavítás költségeinek megha­tározására. Megállapították, hogy a szövetkezet által üzemeltetett gépjavító igen költségesen tartja karban a gépeket. Készítették egy másik kalkulációt is, amely a gépállomáson való javítás gazda­ságosságát mutatta ki. Arra a kö­vetkeztetésre jutották: ésszerűbb és gazdaságosabb, ha a szövetke­zet traktorainak, gépi berendezé­seinek, felszereléseinek javítását átadják a Mezőberényi Gépállo­másnak. Az 50 százalékos javítási kedvezmény megszerzéséért le­mondtak a gépjavító további üze­meltetéséről, s úgy döntöttek, hogy azt felszerelésekkel együtt átad­ják a Mezőberényi Gépállomás­nak. Az átadási munkákat elkezd­ték. A szövetkezetben ezentúl csak a futó javításokat csinálják. lett belőle. — Miért sietsz, Kál­mán? Nem parancsol neked sen­ki. A magad ura vagy! Nem kell hajnalban befognod a Kenessey lovait. Maradt hát. Meglátogat­ta még az asszony rokonait is az egyik közeli pusztán. Ott már ő mondta, hogy: nem parancsol ne­kem senki, nem kell hajnalban befognom, ha maradok, hát ma­radok. S úgy jött haza, mint aki most már igazán érzi a szabad­ságot. Ahány ember, annyi sors. Mi köti mégis össze őket? Valami összeköti. És János nem tudta volna megmondani, mért, de úgy érezte: ezek között vagyok itthon. Jobban talán, mint a legénykori pajtásoknál,*a gazdatársaknál, jól-rosszul, mé­giscsak itt öltött testet, amit az eszemmel tudok, amit ifjúkori ábrándjaimban elképzeltem, nem is a‘gazdálkodásról, hanem az emberről, aki másokért él, aki a köz ügyének áldozza erejét. Ezekben az emberekben mind­egyikben volt valami idealizmus, önfeláldozás, valami a régi szen­tek erényéből, felelősségéből, ahogy vállukra vették a világ terheit, bűneit és vitték mások helyett is. Kosa már az érkezésnél igye­kezett hátramaradni Jánossal: — Hát akkor? — kezdte vol­na, de János betessékelte. (Folytatjuk) Megyénk állami gazdaságaiban a kedvezőtlen időjárás ellenére 35—40 centi magasra nőtt a lucer­na és egyéb pillangós takarmány. Az első kaszálást legkorábban a Felsőnyomási Állami Gazdaság nagytábláin kezdték meg, ahol eb­ben az esztendőben összesen két­százhúsz vagon lucemalisztet ké­szít a szárítóüzem. A Szarvasi ön­tözési és Rizstermesztési Kutató A lacsony, deresedé hajú ember lép az emelvény elé. Dr. Soós Gábor, az FM szakigazgatási fő­igazgatója átnyújtja az Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Felcsattan a taps. Már a helyére indul, még mindig csen­géstől-bongástól hangzik az egy­kori kastély, a mai mezőgazdasá­gi technikum épülete. Ö nyakig bevörösödve lépked. Ahogy leül, csendesség támad. — Ki ez az ember? Mivel szol­gáit rá társai önfeledt ünneplésé­re? — fordulok a mellettem ülő­höz, mert ez a taps több az egy­szerű megtapsolásnál. Ebből a tapsból valami nagy-nagy köztisz­telet árad. — A kertész — suttogja a fü­lembe. Néhány perc múlva a kertészet központjában találom. A meleg- ágyi ablaktenger felett körüihor- dozza tekintetét. Négyezemyolc- száz ablak alatt nevelnek paprika- és paradicsompalántát. Ezek mind szépen fejlődnek. Éppen az imént takargatták be a melegágyakat, mert tartanak az éjszakai lehűlés­től. A paprika egy része már vi­rágban van, sőt némelyiken bab- szemnyi a termés. — Az idén negyven holdon ter­záláttak a gépek a lucerna első kaszáláséhoz. Az értékes pillangós takarmány nagy részét itt is ln- cemalisztként tárolják a saját ál­latállományuk és a társgazdasá­gok számára. Azokon a nagytáb­lákon, aihol ősszel megöntözték a friss lucemavetést, különösen dús rendet vágnak a gépek. melünk paprikát, harmincon pa­radicsomot, lesz jócskán uborka, káposzta és még sok kertészeti növény. Nagy gyomra van a kon­zervgyárnak. Ezen a tavaszon 195 holdon kertészkedünk. — Mióta dolgozik a gazdaság­ban? , — Öt éve. — Azóta egyfolytában kertész? — Igen. — öt év óta sok jó tapasztalatot szerzett. — Egy párat. — Mit hasznosít belőlük az idén? — Amíg a konzervgyártás el­kezdődik minden holdról 50 ezer darabos paprikát szeretnénk köz- fogyasztásra adni. Ezért kétmillió forint lesz terven felül. Hasonlóan adunk majd paradicsomot is meg uborkát is — említi szűkszavúan. A kertészet'melegágyai között most még kevesen dolgoznak. De a májusi fagyosszentek után el­kezdődik itt is a tavaszi hajrá. A két brigád megmutathatja ügyes­ségét, hozzáértését, küzdőképessé­gét, mert a Szabadkígyósi Tan­gazdaságban Csemus István ker­tész segítségévei az idén először folyik majd küzdelem a Szocialis­ta brigád cím elnyeréséért. Leszedték a csutkatővet 950 hold kalászosról cA k wihz.

Next

/
Thumbnails
Contents