Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

1963. május 4. 4 Szombat Megyei ipari tanácskozás Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról,) A minisztériumi iparban a teljesítménybérben ledolgozott órák aránya 1961. évhez ha­sonlítva közel 2 százalékkal csökkent, de mindjárt hozzáteszem, hogy a ledolgozott össz-órából is alig több, mint a felét végzik a dolgo­zók teljesítménybérben. Ennek az állapotnak a meg nem változtatása gazdasági, szakszervezeti vezető­ink számára előbb-utóbb nagyon népszerűtlen lehet. Mert nem az a népszerűtlen feladat, ha meg­valósítjuk a szocialista bérezés él­vét, vagyis, hogy mindenki mun­kája után részesül a megtermelt javakból, hanem az, ha megen­gedjük, hogy meg nem dolgozott bért fizessenek ki — hangsúlyozta Gyulavári eJvtáns, majd hozzátet­te: — Meg keil, hogy értse min­den vezető és dolgozó azt, amit Lenin, és Lenin követői ma is vallanak, hogy az új társadalmi rend politikai és gazdasági függetlensége és fennmaradása szempontjából nagyon fontos feladat a mun­ka termelékenységének szaka­datlan növelése. Nem hatottak kedvezően a ter­melékenység alakulására az egyes rosszul megvalósított re­konstrukciók sem. Példának em­lítette a Mezőhegyesi Cukorgyár­ban megépült mészoltó állomást, amely a kampány időszakában lé­nyegében hasznavehetetlen volt, s a Békéscsabai Konzervgyár mosó- és osztályozó berendezését, amely műszakilag szintén hibás volt. Az elmúlt év tapasztalatai közül különös hangsúllyal foglalkozott azután a túlórák problémájával. Gazdasági vezetőink s az üzemi bizottságok nem szívlelték meg a megyei pártbizottság 1962 júniusi határozatát. Megállapítható, hogy a túlóráztatás nem mutat csökke­nő tendeciát, de nem mutat stag­nálást sem, hanem jelentős növe­kedést A túlóráknak az összes teljesített órákhoz viszonyított ará- nya a szocialista iparban az 1961. évi 1,2 százalékról 1962. évben 1,81 százalékra nőtt Ez azt jelenti, hogy a megye szocialista iparában 1962. évben 335 ezer túlórát vettek igénybe, ez az 1961. évinek 175 százaléka. Tapasz­talataink alapján a nagymér­vű túlóráztatás alapvető oka a munka szervezetlenségében található meg. Ahhoz, hogy e területen is ér­vényt szerezzünk a megyei párt- bizottság határozatának, indokolt­nak látszik azokat a gazdasági ve­zetőket, akiknek üzemében a munka szervezetlenségéből nagy­mérvű túlóra-felhasználás adó­dik, amennyiben a pártnak tag­jai, akkor pártvonalon is a párt határozatának végre nem hajtása miatti felelősségre vonni. Amennyi­ben nem tagjai pártunknak, ak­kor a felügyeleti gazdasági szervhez tesszük meg a felelősség- revonásra vonatkozó javaslatun­kat. Ugyanakkor ismételten kér­jük a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezetőit, hogy szerve­zetlenségből adódóan felmerülő túlóráztatásokat ne engedélyezze­nek az ipari üzemekben. Ez olyan kérés a munkásosztály nagy tö­megszervezete irányába, amit fel­tétlenül teljesíteni kell. Teljesíte­ni kell már azért is, hogy bizo­nyítsuk a gyakorlatban; hűek va­gyunk azokhoz a tradíciókhoz, amiért a szervezett munkások kö­zül nagyon sokan harcot folytat­tak a múltban — a nyolcórás munkanap biztosításáért. Gyulavári elvtárs ezután a mun­kavédelem helyzetéről, majd a közlekedési vállalatok munkájá­ról beszelt, s a szocialista ipar 1962. évi munkájára a jövőre vo­natkozóan a következő tanulságo­kat vonta le: Gyorsabb ütemben kell emel­ni az üzemek műszaki irányí­tásának színvonalát. Ez a leg­fontosabb feladat, ez a jó munka alfája és ómegája. Ha e területen érünk él ered­ményt, akkor számolhatunk azzal, hogy jobban kihasználjuk a mű­szaki fejlesztés lehetőségeit, ami egyik alapja a termelékenység emelésének. Nagyobb erőfeszítést kell tenni a zavartalan anyagbiz­tosítás érdekében. Az utóbbi idő­ben e területen olyan jelenséget tapasztaltunk, hogy üzemeink megkapják felügyeleti szerveiktől tervfeladataikat, de ehhez a terv- feladathoz az anyagot már nem. Ennek következtében megkezdő­dik a vállalatok részéről a uarc az anyag biztosításáért. „Bevetés­re kerül” a párt, a szakszervezet, s a gazdasági vezetés. Érvük, hogy munkaerőnk, megrendelésünk megvan, csak anyagot biztosítsa­tok. Tudni kellene a felsőbb veze­tő szerveknek hogy olyan tervfel­adatot adhatnak az üzemeknek, amit anyaggal is tudnak fedezni. Ha az nincs meg, akkor az egész annyit ér, hogy egy sor vezetőnek elősegítjük útját az idegösszerop­panáshoz. Ezt a gyakorlatot na­gyon gyorsan meg kell szüntetni. Az 1963. évi tervidőszak bein­dulásának tapasztalatait figyelem­be véve megállapította Gyulavári elvtárs, hogy a városi pártbizott­ságok, az üzemi alapszervezetek többsége a gazdasági vezetéssel karöltve, helyesen tették meg a politikai és szervezeti intézkedé­seket Ügy ítéljük meg, ha valamikor, akkor az idén különösen nagyon fontos, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta elmaradás pótlásáért nagyobb erőfeszítéseket, ösz- szehangoltabb intézkedése­ket tegyünk. Különösen az építő, és építőanyagiparban. Az első negyedévi termelés ala­kulása általában biztató a szocia­lista iparban. A vállalati teljes termelés a múlt év azonos idősza­kának százalékában a minisztériu­mi iparban 129,3-ra, az állami he­lyiiparban 122,8-ra, a szövetkezeti iparban pedig 110,2 százalékra alakult. Egyes termékek kivételé­vel (égetett cserép, égetett tégla, kőszivacs, vágott baromfi, feldol­gozott tojás) a legtöbb termékből többet termeltek. Viszont az egy munkásra jutó vállalati teljes ter­melés értéke, a szövetkezeti ipar kivételével, még mindig nem érte el a kivánt színvonalat. Ezzel szemben az átlagkeresetek 5,1 szá­zalékkal növekedtek. Egyes termékekből növekedett az exportunk is. Jelentős a fel­futás kötöttáruból, tájékoztató nyomtatványból, gyulai kolbász­ból és tojásból. Viszont elmaradás mutatkozik a békéscsabai Bame- válnál vágott baromfiból, tojás­ból, és cukorgyárainkban cukor­ból. Az idei feladatok végrehajtását nem csupán a zord tél okozta ne­hézségek befolyásolják, hanem a megyében végrehajtott és végre­hajtandó ipari összevonás is. Min­den túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az államosított iparnak hasonló nehézséggel régen kellett megbir­kóznia. Megyénkben eddig össze­vonásra került a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat, a ru­hagyár, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, és előkészítés alatt van a húsipar, a nyomda összevonása. A párt VIII. kongresszusa az összevonással kapcsolatban ki­mondta: „...növeljük a termelés irá­nyításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállósá­gát és felelősségét... hajtsuk végre a vállalatok ésszerű összevonását és ezzel érjük d mindazt az előnyt, ami a ter­melési eszközök nagyobb össz­pontosításával jár.” A kimondott elvek kétségkívül nagy lehetőségeket biztosítanak a fejlődés számára. De az átszerve­zés első időszaka óriási feladatok megoldását jelenti. Ezt a tényt ma már gyakorlati tapasztalataink is bizonyítják. Az átszervezés alá eső vállalatok vezetőinek e té­nyekkel számolniuk kell és a munkát ennék alapján szükséges megszervezniük. Megyénk szocialista iparának termelése az országos 8 százalék­kal szemben ez évben 10,3 száza­lékkal nő az elmúlt évhez hason­lítva. Több minisztériumi vállalatnál jelentős termelési felfutás vár­ható. így mintegy 34 százalékkal növekszik a Békési Nyomda ter­melése. „Ébredő” üzemünk, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár is, jelen­tős fejlődést irányoz elő. Éves ter­ve 11 százalékkal, ezen belül ex­port terve mintegy 30 százalékkal emelkedik. E célok végrehajtása már csak azért sem lesz könnyű, mivel egyidőben jelentős beru­házást is meg kell valósítani az üzemnek. Ezt csak akkor tudják elérni, ha minden egyes ember a maga helyén felelősségérzettel dolgozik. Az átlagnál nagyobb fejlődést irányoztak még élő a baromfiiparban, a malomiparban, különösen a keveréktakarmány gyártásból, és a konzervgyártás- ban. A tanácsi iparban a megyei átiagnövekedést egy vállalat, a Gyulai Bútoripar! Vállalat felfutása haladja meg, 14,5 százalékos növekedéssel. A szövetkezeti ipar meghatáro­zott fejlődése ez évre, szintén egészségesnek mondható. Különö­sen akkor, ha megkülönböztetett j figyelmet szentelnek a lakosság irányába folytatandó javítás-szol­gáltatás maradéktalan teljesítésé­re. . Nagy feladat hárul ez évben a közlekedési vállalatokra is, mert a forgalom áruvolumene nemcsak eléri, hanem túl is szárnyalja az elmúlt évi szintet. Az elmondottakból érzékelhető, hogy 1963. éves terv végrehajtása alapjában véve azt jelenti, hogy a megye szocialista ipara is magasabb szinten valósítja meg az 5 éves tervben meg­határozott gazdaságpolitikát. Fő gondolata, amint ez a szo­cialista építés lényege, értel­me — gondoskodás az ember­ről. A mi társadalmunkban az em­berek ismerik a fő gondolatot. Ha velük közösen dolgozunk, akkor a célok megvalósítása nem lehet kétséges — mondotta végezetül Gyulavári elvtárs. A tájékoztató után hozzászólások következtek. A vita lapzártakor még tartott kulturális szemléje Április 21-én rendezték meg Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében a város úttörőinek kulturális szemlé­jét. A szemle kitűnően sikerült, sok pajtás nyújtott színvonalas produkciót, és a legjobbak részt vesznek majd a május 18-i me­gyei elődöntőn. A VII. számú általános iskola éneknégyese is bejutott a megyei elődöntőbe. A" kislányok nagyon szépen énekeltek, megérde­melt taps köszöntötte őket. mondás! Rákóczi István azonban Szalai István, a II. számú általa- remekül megállta a helyét és mo­nos iskola tangóharmonikása is semondását a zsűri magasra érté- ott lesz az elődöntőn, kelte. A legjobb szavalok az eredményhirdetés pillanatában: Mácsay Judit, Méri Magda, Hidvégi Ildikó és Horváth Péter. Fotó: Kocziszky t. Véradó nap Kondoroson Április 29-én térítés nélküli véradó napot szervezett Kondoroson a Vörös­kereszt és a megyei Vérkonzerváló Ál­lomás. A kondorosiak közül különösen MÁJUS 4. Békési Bástya: A rendőr. Békéscsa­bai Brigád: Délután ötkor Madridban. Békéscsabai Szabadság: Válás olasz módra. Békéscsabai Terv: Münchhau­sen báró. Gyomai Szabadság: Kertes házak utcája. Gyulai Erkel: A bol­dogság madara. Gyulai Petőfi: Séta a nárciszok körül. Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Egyiptomi történet. Oros­házi Béke: A három testőr. Orosházi Partizán: Mindennap élünk. Sarkadi Petőfi: A különös lány. Szarvasi Tán­csics: Félúton. Szeghalmi Ady: Az arany ember. a Dolgozóik Termelőszövetkezet tagjai mutattak példát, élükön Ladnyifc Mi­hály tsz-elnökkdl, valamint a szövet­kezet párttitkárával. Példát mutattak a KlSZ-fiatalok és a községi tanács ve­zetői is. A véradók között voltak olya­nok is, akik már nem először jelen­tek meg véradáson, hanem rendszere­sen segítik ezzel a betegeket. A köz­ségben megtartott véradó napon több mint százan jelentek meg. műsora Május 4-én este 7 órakor: csardaskiralynö Petőfi- és szelvénybérlet. Május 4-én 19.30-kor Gyulán: TAVASZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents