Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

1963. május 30. 6 Csütörtök — Illik? Nem illik? — Valami különleges és szép fazont szeretnék — állít be a fia­talasszony a Békéscsaba és Vidé­ke Textilfeldolgozó Ktsz női mé­retes részlegéhez. «— Tessék választani. Itt a leg­újabb francia divatlap — szól a részlegvezető. Ám a hölgynek egyik sem tetszik, vagyis az egyi­ken a felsőrész megfelelne az elképzelésének, de az alj nem. A másikon éppen az ali nyerte meg az ízlését, s egy újabb fazonon pedig a nyakrész. Mit tegyen hát ilyenkor a szak­ember? Ceruzát, papírt vesz elő, s pár perc múlva megszületik az új modell. A vendég most már megelégedetten távozik, kívánsá­ga teljesül. Olyan fazonú ruhát varrnak, amilyen senkinek sincs. Mert úgye mi nők, bár sok min­denben eltér a véleményünk, kü­lönböző a gondolkodásunk, de ha divatról van szó abban megegye­zünk, hogy szeretjük a csinosát, a szépet, a különlegeset A fenti jelenet néhány híéttel ezelőtt zajlott le. Látogassunk el hát most is a ktsz női részlegei­hez, nézzük meg, hol készülnek ezek a különlegességek, mennyire tudják kielégíteni, s milyenek az igjények. A tükör előtt csinos szőke asz- szony áll. Sárga-fekete mintás anyag a kezében. Töpreng. — Illik? Nem illik? Jó lesz a sárga a feketével? Szőkének nem nagyon, de a fekete talán tompítja, ugye? kérdi a részlegvezetőtől, s percekig tart ez a vívódás. Lám, milyen gond egy ruhaanyag kivá­lasztása. Mert nem elég, hogy tet­szik, azt is meg kell nézni mi il­lik az alakhoz, a haj és az arc színéhez, no meg az egyénisé­günkhöz. Az előbbi fiatalasszony is még gondolkodik egy kicsit, aztán mégsem a sárgamintás anyagot választja. Az ajtó sűrűn nyílik; Diák­A divatkülönlegességek műhelye próbál, a másik fazont választ, a harmadik a kész ruháért jön. Akad bőven dolga Szikriszt La- josnénak a 3-as részleg vezetőjé­nek. ö fogadja a vendégeket, ve­szi fel a rendelést és adja át a kész ruhát. Címképünk éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a vendég átveszi az új ruhát. Ezt mi is megcsodáltuk. A piros-fe- hérkockás román puplinból ké­szült ruha fazonját közösen ter­vezték a részlegvezetővel. Há­romrészes. A képen látható blúz1 zal strandruha, a boleróval utcai viselet, ötletes megoldás. A műhelyben serényen folyik a munka. Ebben a részlegben 14-en dolgoznak, s csaknem mindenki már több éve. A jó fazon kivá­lasztása után az első és legfonto­sabb teendő a szabás. Ha jó a minta, ügyes a szabász, akkor a ruha is sikerül, hiszen ez adja meg az alapot. Csatári Zsigmondné mestere a szabásnak. Hét éve tagja a szö­vetkezetnek és 2 éve bízták meg a részlegben a ruhák szabásával. Azóta is kifogástalan a munkája. A másik részlegben a varrást néztük meg, ki hogyan dolgozik. Boros Istvánná már négy éve van a női ruházati részlegnél, 13 éve dolgozik a szakmában. Egyi­ke a legjobb dolgozóknak. A 2-es részleg vezetőjével, Tí­már Lászlóval beszélgetünk, aki éppen a kész ruhát ellenőrzi va­salás közben. Le is fényképeztük. — Igen sok megrendelésünk van, különösen ilyenkor a tavaszi szezonban. Az asszonyok és lá­Timár László ellenőrzi a kész ruhát. lány lép be az édesanyjával. Hal­ványzöld nyloncsodát bont ki a csomagból. Érettségi banketten táncol majd az új ruhában. Aztán Újabb vendégek jönnek. Az egyik többször személyesen választjuk ki a Szivárvány Áruházban, a Kéziszövő Háziipari Szövetkezet és a Váci utca több boltjában. Mindig arra törekszünk, hogy di­vatos és különleges anyagokat hozzunk. Erről meggyőződtünk már mi is néhányszor, hiszen a két részleg kirakataiban mindig valamilyen újdonságot láthatunk. A divatla­pokat ugyancsak Pestről hozatja a szövetkezet. De igen sokszor előfordul, az előbb leírt eset is, hogy a vendégek nem tudnak választani és a részlegvezetőnek bizony tervezni is kell egy-egy új Több millió forint kár! okozott a jégeső Május 24-én is és 26-án dél­után 3 órakor is jégeső pusztí­tott Körösladány határában. Dobsa János, a Körösi Állami Gazdaság dolgozója és Békési János, a Zalka Máté Tsz elnöke elmondotta, hogy egy-egy jég átmérője elérte a 3—4 centi­métert, s a talajt 20 centiméter vastagságban borította be. Kö­rösladány határában 900 hold őszi gabonát, 700 hold kukori­cát és 90 hold cukorrépát földig tarolt. A jégesőt hatalmas szél­vihar előzte meg, a Zalka Máté Tsz központjában két elevátort felkapott, s nekivágta a góré- nak. De a górét is arrább vit­te, sőt az új 100-as istálló vas- tető-szerkezetének egy részét is magával sodorta. Körösladányban ilyen vihar­ra és jégesőre még a legidősebb nemzedék sem emlékszik. A jégeső után háromméteres köd borította az egész területet, eb­ből igen jól lehetett következ­tetni a jégvonulás útjára. Jégesőt jeleztek még Körös- tarcsáról és a Körösi Állami Gazdaságból is. A kárbecslés folyamatban van. Az eddigi adatok szerint az állami gazda­ságot és a termelőszövetkezete­ket több millió forint kár ér­te. es Érdekes módszerek a fiatal erdő a vadcsemeték védelmére Mályvádon A varroda egyik legjobb dolgo­zója. fazont. Helyesnek tartanánk, és bizonyára a szövetkezetnek hasz­nos lenne, hogyha a fiatalok közül iskolára küldene olyan te­hetségeket, akik szívesen foglal­koznának tervezéssel. Így még jobban ki tudnánk elégíteni az igényeket, s a vendégek is szíve­sebben vennék, ha divattervező­vel beszélnék meg elképzelései­ket. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László A természetvédelmi területté nyilvánított mályvádi erdészet­ben, Gyulán, aprólékos gondos­sággal törekszenek a vadállomány elszaporítására és az új erdő fa­állományának nevelésére. Ezért a kis fáikat épp úgy, mint a kis vadcsemetéket védik a kártevők­től, a legkülönbözőbb módsze­rekkel. Vadvédelemre például jő ered­ménnyel hasznosítják a dúvad- irtást. A fácánfészkeket foszto­gató tojásrablók ellen foszforral mérgezett tojásokkal védekeznek, a fácáncsibék ragadozóit pedig uhubaglyok segítségével és dúvad­irtással pusztítják. Az elmúlt hó­napokban többek között 87 ró­kát, 291 szarkát, 106 szajkót, 107 héját és egyéb fiatal vadakat pusztító ragadozót lőttek. A kis fák védelmére a legjobban bevált mód a drótkerítéses elkülönítés. Azokat a területeket, amelyekbe kis fákat ültetnék, öt évre beke­rítik, s kívülrekesztik a fiatal fa­kérget megdézsmáló vadakat. A mályvádi erdészetben jelenleg 41 kilométernyi drótkerítés védi a fiatal facsemetéket. A kerítést öt év múlva — amikor a fák már erősek lesznek — felszedik, s más területen állítják fel. Az országos társastánc döntőn a békéscsabai Felczán—Nyíri páros aranyérmet nyert Aranyérmet és kétheti üdülést nyert Felczán Béla másodéves nyomdásztanuló Nyíri Máriával, Halálos balesetet okoztak a megvadult lovak Orosházán a Faipari Vállalat ciroktelepén Verasztó András orosházi lakos őrizetlenül hagy­ta a kocsiba fogott lovakat. Azok egy óvatlan pillanatban megriadtak, s megugrottak a kocsival. Verasztó András, ami­kor észrevette a helyzetet, elé­jük szaladt és az egyik 15 kan­társzárát elkapva próbálta azo­kat megfékezni. Közben azon­ban a lovak nekisodorták egy másik lovaskocsinak, melynek következtében a kocsis súlyos sérüléseket szenvedett, majd később belehalt sebeibe. táncpartnerével, az ipari tanulók közelmúltban megrendezett orszá­gos társastánc-döntőjén. A Nyíri—Felczán páros a szege­di területi versenyen is első lett. Az országos döntő előtt minden­nap gyakoroltak. Nyíri Mária ugyan nem ipari tanuló, de a versenyt a nemzetközi szabályok értelmében bonyolították le, mely szerint csak a fiú hovatartozását kell figyelembe venni. A szép eredmény Nyíri Lajos tánctanár munkáját dicséri, aki nagy szere­tettel foglalkozik a csabai ipari tanulókkal. H. F. Csatári Zsigmondné új ruhát szab. nyok szeretnek szépen öltözködni, s mi arra törekszünk — mondja —, hogy minél inkább kielégítsük az igényeket. Az anyagokat főleg Budapestről hozatjuk, s a leg­ftA/WWWWWWWWS/VWOWVWWW'/VWWVWWWWVWWVW^WVWVWUWWWWW Az út nem zökkenőmentes A mindennapok krónikása örömmel ad hírt az élet jó értel­mű változásáról, az emberek gondolkodásának átalakulásáról. Kedves, gazdag téma például az is: beszámolni a hajdan nomád életet élő cigányok emberibb sor­sának formálódásáról, az alko­tó munkában tanúsított helytál­lásáról. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy arról már ke. vesebbet beszélünk, írunk, hogy a munkába állással még nem minden oldódott meg a cigány­ság életében emberréválásában — a nehezebbik fele a feladat­nak jórészt még ezután kezdő­dik. Hiszen idő kell hozzá, amíg a vándorlással, és hasznos tevé­kenység nélkül eltöltött évek nyomait a kollektíva, s maguk az egyének eltüntetik. Mindezeket egy kicsit azért is írtam le elöljáróban, mert szí­vem szerint valónak tartom nem annyira a jogszabályok, hanem inkább az emberi méltányosság alapján felidézni az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet fe­gyelmi bizottsága előtt szereplő egyik legutóbbi ügyet, amelynek elintézési módját mindkét rész­ről az emberség szép példája­ként könyvelhetjük él. Az tör­tént ugyanis, hogy amikor a kö­zelmúltban a szövetkezet mag­tárában a cigányoknak is mér­ték a fejadagot, a „nagy tolon­gásban” egy 80 kilós zsák búzát is feldobtak a lovaskocsira. El is vitték a gabonát a malomba, hogy lisztet kapjanak érte cse­rébe. A molnárnak azonban fel­tűnt, hogy a zsák lopott búzát olyan ember nevére íratták, aki tudvalévőén nem dolgozik a szö­vetkezetben. Szólt a szövetkezet vezetőségének, s a cigányok kö­zül tizenegyen a fegyelmi bízottá ság élé kerültek. Előzőleg per­sze tagadták, hogy loptak volna, csak akkor vallották be tettüket, amikor a vajdájuk mondta a szemükbe a bizottság előtt, hogy bizony a lopott búzáért kapott lisztet már ki is osztották ma­guk között. A fegyelmi bizottság­ba bevonták a vajdát, s a ^tette­sek” jelenlétében tárgyalták meg az ügyet. Rövidre fogva a szót, a tizenegy cigány önként vállalta a kár megtérítését, s megérdemeltnek tartották a sze­mélyenkénti két munkaegység­nyi büntetést. Persze nehéz most visszaadni a fegyelmi bizottság, valamint a tizenegy cigány között lezajlott beszélgetést, azt az emberi leve­gőjű „ügyintézést”, amely akkor a Petőfi Tsz-ben lezajlott. Nem is ez a lényeg azonban^ hanem az, hogy a vétkesek valamennyi­en megbánták cselekedeteiket, s' őszintén fogadták, hogy többé a közős tulajdonhoz nem nyúlnak, de hát akkor, azokban a pilla­natokban, amikor a magtáros el­foglaltsága miatt alkalom adó­dott a meggondolatlan cseleke­detre, valahogy ellenállhatatlan erővel uralkodott él bennük a régi, rossz szellem. Nagyon szé­gyelltek most magukat. S a fe­gyelmi bizottság tagjai nyugodt szívvel el is hitték nekik, hogy többé ők sem térnek le a be­csület útjáról. Ezért is beszéltek velük egyenrangú félként és emberségesen, hiszen jól tud­ták, hogy nem azért kaptak bün­tetést, mert cigányok, hanem mert vétettek embertársaik él­len.

Next

/
Thumbnails
Contents