Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
1963. május 30. 6 Csütörtök — Illik? Nem illik? — Valami különleges és szép fazont szeretnék — állít be a fiatalasszony a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz női méretes részlegéhez. «— Tessék választani. Itt a legújabb francia divatlap — szól a részlegvezető. Ám a hölgynek egyik sem tetszik, vagyis az egyiken a felsőrész megfelelne az elképzelésének, de az alj nem. A másikon éppen az ali nyerte meg az ízlését, s egy újabb fazonon pedig a nyakrész. Mit tegyen hát ilyenkor a szakember? Ceruzát, papírt vesz elő, s pár perc múlva megszületik az új modell. A vendég most már megelégedetten távozik, kívánsága teljesül. Olyan fazonú ruhát varrnak, amilyen senkinek sincs. Mert úgye mi nők, bár sok mindenben eltér a véleményünk, különböző a gondolkodásunk, de ha divatról van szó abban megegyezünk, hogy szeretjük a csinosát, a szépet, a különlegeset A fenti jelenet néhány híéttel ezelőtt zajlott le. Látogassunk el hát most is a ktsz női részlegeihez, nézzük meg, hol készülnek ezek a különlegességek, mennyire tudják kielégíteni, s milyenek az igjények. A tükör előtt csinos szőke asz- szony áll. Sárga-fekete mintás anyag a kezében. Töpreng. — Illik? Nem illik? Jó lesz a sárga a feketével? Szőkének nem nagyon, de a fekete talán tompítja, ugye? kérdi a részlegvezetőtől, s percekig tart ez a vívódás. Lám, milyen gond egy ruhaanyag kiválasztása. Mert nem elég, hogy tetszik, azt is meg kell nézni mi illik az alakhoz, a haj és az arc színéhez, no meg az egyéniségünkhöz. Az előbbi fiatalasszony is még gondolkodik egy kicsit, aztán mégsem a sárgamintás anyagot választja. Az ajtó sűrűn nyílik; DiákA divatkülönlegességek műhelye próbál, a másik fazont választ, a harmadik a kész ruháért jön. Akad bőven dolga Szikriszt La- josnénak a 3-as részleg vezetőjének. ö fogadja a vendégeket, veszi fel a rendelést és adja át a kész ruhát. Címképünk éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a vendég átveszi az új ruhát. Ezt mi is megcsodáltuk. A piros-fe- hérkockás román puplinból készült ruha fazonját közösen tervezték a részlegvezetővel. Háromrészes. A képen látható blúz1 zal strandruha, a boleróval utcai viselet, ötletes megoldás. A műhelyben serényen folyik a munka. Ebben a részlegben 14-en dolgoznak, s csaknem mindenki már több éve. A jó fazon kiválasztása után az első és legfontosabb teendő a szabás. Ha jó a minta, ügyes a szabász, akkor a ruha is sikerül, hiszen ez adja meg az alapot. Csatári Zsigmondné mestere a szabásnak. Hét éve tagja a szövetkezetnek és 2 éve bízták meg a részlegben a ruhák szabásával. Azóta is kifogástalan a munkája. A másik részlegben a varrást néztük meg, ki hogyan dolgozik. Boros Istvánná már négy éve van a női ruházati részlegnél, 13 éve dolgozik a szakmában. Egyike a legjobb dolgozóknak. A 2-es részleg vezetőjével, Tímár Lászlóval beszélgetünk, aki éppen a kész ruhát ellenőrzi vasalás közben. Le is fényképeztük. — Igen sok megrendelésünk van, különösen ilyenkor a tavaszi szezonban. Az asszonyok és láTimár László ellenőrzi a kész ruhát. lány lép be az édesanyjával. Halványzöld nyloncsodát bont ki a csomagból. Érettségi banketten táncol majd az új ruhában. Aztán Újabb vendégek jönnek. Az egyik többször személyesen választjuk ki a Szivárvány Áruházban, a Kéziszövő Háziipari Szövetkezet és a Váci utca több boltjában. Mindig arra törekszünk, hogy divatos és különleges anyagokat hozzunk. Erről meggyőződtünk már mi is néhányszor, hiszen a két részleg kirakataiban mindig valamilyen újdonságot láthatunk. A divatlapokat ugyancsak Pestről hozatja a szövetkezet. De igen sokszor előfordul, az előbb leírt eset is, hogy a vendégek nem tudnak választani és a részlegvezetőnek bizony tervezni is kell egy-egy új Több millió forint kár! okozott a jégeső Május 24-én is és 26-án délután 3 órakor is jégeső pusztított Körösladány határában. Dobsa János, a Körösi Állami Gazdaság dolgozója és Békési János, a Zalka Máté Tsz elnöke elmondotta, hogy egy-egy jég átmérője elérte a 3—4 centimétert, s a talajt 20 centiméter vastagságban borította be. Körösladány határában 900 hold őszi gabonát, 700 hold kukoricát és 90 hold cukorrépát földig tarolt. A jégesőt hatalmas szélvihar előzte meg, a Zalka Máté Tsz központjában két elevátort felkapott, s nekivágta a góré- nak. De a górét is arrább vitte, sőt az új 100-as istálló vas- tető-szerkezetének egy részét is magával sodorta. Körösladányban ilyen viharra és jégesőre még a legidősebb nemzedék sem emlékszik. A jégeső után háromméteres köd borította az egész területet, ebből igen jól lehetett következtetni a jégvonulás útjára. Jégesőt jeleztek még Körös- tarcsáról és a Körösi Állami Gazdaságból is. A kárbecslés folyamatban van. Az eddigi adatok szerint az állami gazdaságot és a termelőszövetkezeteket több millió forint kár érte. es Érdekes módszerek a fiatal erdő a vadcsemeték védelmére Mályvádon A varroda egyik legjobb dolgozója. fazont. Helyesnek tartanánk, és bizonyára a szövetkezetnek hasznos lenne, hogyha a fiatalok közül iskolára küldene olyan tehetségeket, akik szívesen foglalkoznának tervezéssel. Így még jobban ki tudnánk elégíteni az igényeket, s a vendégek is szívesebben vennék, ha divattervezővel beszélnék meg elképzeléseiket. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László A természetvédelmi területté nyilvánított mályvádi erdészetben, Gyulán, aprólékos gondossággal törekszenek a vadállomány elszaporítására és az új erdő faállományának nevelésére. Ezért a kis fáikat épp úgy, mint a kis vadcsemetéket védik a kártevőktől, a legkülönbözőbb módszerekkel. Vadvédelemre például jő eredménnyel hasznosítják a dúvad- irtást. A fácánfészkeket fosztogató tojásrablók ellen foszforral mérgezett tojásokkal védekeznek, a fácáncsibék ragadozóit pedig uhubaglyok segítségével és dúvadirtással pusztítják. Az elmúlt hónapokban többek között 87 rókát, 291 szarkát, 106 szajkót, 107 héját és egyéb fiatal vadakat pusztító ragadozót lőttek. A kis fák védelmére a legjobban bevált mód a drótkerítéses elkülönítés. Azokat a területeket, amelyekbe kis fákat ültetnék, öt évre bekerítik, s kívülrekesztik a fiatal fakérget megdézsmáló vadakat. A mályvádi erdészetben jelenleg 41 kilométernyi drótkerítés védi a fiatal facsemetéket. A kerítést öt év múlva — amikor a fák már erősek lesznek — felszedik, s más területen állítják fel. Az országos társastánc döntőn a békéscsabai Felczán—Nyíri páros aranyérmet nyert Aranyérmet és kétheti üdülést nyert Felczán Béla másodéves nyomdásztanuló Nyíri Máriával, Halálos balesetet okoztak a megvadult lovak Orosházán a Faipari Vállalat ciroktelepén Verasztó András orosházi lakos őrizetlenül hagyta a kocsiba fogott lovakat. Azok egy óvatlan pillanatban megriadtak, s megugrottak a kocsival. Verasztó András, amikor észrevette a helyzetet, eléjük szaladt és az egyik 15 kantárszárát elkapva próbálta azokat megfékezni. Közben azonban a lovak nekisodorták egy másik lovaskocsinak, melynek következtében a kocsis súlyos sérüléseket szenvedett, majd később belehalt sebeibe. táncpartnerével, az ipari tanulók közelmúltban megrendezett országos társastánc-döntőjén. A Nyíri—Felczán páros a szegedi területi versenyen is első lett. Az országos döntő előtt mindennap gyakoroltak. Nyíri Mária ugyan nem ipari tanuló, de a versenyt a nemzetközi szabályok értelmében bonyolították le, mely szerint csak a fiú hovatartozását kell figyelembe venni. A szép eredmény Nyíri Lajos tánctanár munkáját dicséri, aki nagy szeretettel foglalkozik a csabai ipari tanulókkal. H. F. Csatári Zsigmondné új ruhát szab. nyok szeretnek szépen öltözködni, s mi arra törekszünk — mondja —, hogy minél inkább kielégítsük az igényeket. Az anyagokat főleg Budapestről hozatjuk, s a legftA/WWWWWWWWS/VWOWVWWW'/VWWVWWWWVWWVW^WVWVWUWWWWW Az út nem zökkenőmentes A mindennapok krónikása örömmel ad hírt az élet jó értelmű változásáról, az emberek gondolkodásának átalakulásáról. Kedves, gazdag téma például az is: beszámolni a hajdan nomád életet élő cigányok emberibb sorsának formálódásáról, az alkotó munkában tanúsított helytállásáról. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy arról már ke. vesebbet beszélünk, írunk, hogy a munkába állással még nem minden oldódott meg a cigányság életében emberréválásában — a nehezebbik fele a feladatnak jórészt még ezután kezdődik. Hiszen idő kell hozzá, amíg a vándorlással, és hasznos tevékenység nélkül eltöltött évek nyomait a kollektíva, s maguk az egyének eltüntetik. Mindezeket egy kicsit azért is írtam le elöljáróban, mert szívem szerint valónak tartom nem annyira a jogszabályok, hanem inkább az emberi méltányosság alapján felidézni az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet fegyelmi bizottsága előtt szereplő egyik legutóbbi ügyet, amelynek elintézési módját mindkét részről az emberség szép példájaként könyvelhetjük él. Az történt ugyanis, hogy amikor a közelmúltban a szövetkezet magtárában a cigányoknak is mérték a fejadagot, a „nagy tolongásban” egy 80 kilós zsák búzát is feldobtak a lovaskocsira. El is vitték a gabonát a malomba, hogy lisztet kapjanak érte cserébe. A molnárnak azonban feltűnt, hogy a zsák lopott búzát olyan ember nevére íratták, aki tudvalévőén nem dolgozik a szövetkezetben. Szólt a szövetkezet vezetőségének, s a cigányok közül tizenegyen a fegyelmi bízottá ság élé kerültek. Előzőleg persze tagadták, hogy loptak volna, csak akkor vallották be tettüket, amikor a vajdájuk mondta a szemükbe a bizottság előtt, hogy bizony a lopott búzáért kapott lisztet már ki is osztották maguk között. A fegyelmi bizottságba bevonták a vajdát, s a ^tettesek” jelenlétében tárgyalták meg az ügyet. Rövidre fogva a szót, a tizenegy cigány önként vállalta a kár megtérítését, s megérdemeltnek tartották a személyenkénti két munkaegységnyi büntetést. Persze nehéz most visszaadni a fegyelmi bizottság, valamint a tizenegy cigány között lezajlott beszélgetést, azt az emberi levegőjű „ügyintézést”, amely akkor a Petőfi Tsz-ben lezajlott. Nem is ez a lényeg azonban^ hanem az, hogy a vétkesek valamennyien megbánták cselekedeteiket, s' őszintén fogadták, hogy többé a közős tulajdonhoz nem nyúlnak, de hát akkor, azokban a pillanatokban, amikor a magtáros elfoglaltsága miatt alkalom adódott a meggondolatlan cselekedetre, valahogy ellenállhatatlan erővel uralkodott él bennük a régi, rossz szellem. Nagyon szégyelltek most magukat. S a fegyelmi bizottság tagjai nyugodt szívvel el is hitték nekik, hogy többé ők sem térnek le a becsület útjáról. Ezért is beszéltek velük egyenrangú félként és emberségesen, hiszen jól tudták, hogy nem azért kaptak büntetést, mert cigányok, hanem mert vétettek embertársaik éllen.
