Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

1963. május 30. 5 Csütörtök író—olvasó-találkozó Eleken A különös lány Minja a neve és 18 éves. Szép, fiatal lány, de a szive üres. A kisvá­rosban, ahol élt, a 18 évesek nagy-nagy lobogásával beleszeretett a rajztanárába...-így kezdődik ennek az érdekes és megkapó jugosz­láv filmnek a története, melyet május 30-tól 31-ig a gádorost Erkel mozi vetít. A medgyesegyházi úttörők között Nagy sikerű Régen óhajtott vágya teljesült az eleki községi könyvtár hétről hétre növekvő táborának. A könyvnapok alkalmából megjelent a községben Hegedűs Géza kiváló magyar író—történész és Mátyás Ferenc költő, hogy kimélyítsék szellemi kapcsolataikat olvasóik­kal. A művelődési otthon klubszobá­jában két órán keresztül meleg, baráti hangulatú beszélgetés ala­kult ki a két író és a könyvbará­A tanterem nyitott ab­lakán édes akácillat úszik be. A vadgesz­tenye egyik fehér vi­rága mellett kiterjesztett szárnyú feketerigó füttyöget, olyan han. gokat hallatva, mint egy órát za­varó rakoncátlan nebuló. Egy pillanatra mosoly villan át az ar­cokon, de villan a szigorú tanári szemüveg is, s az arcok figyelőén hajlónak előre. — Tessék kinyitni a. házi füze­tet! Halk lapzizegés a válasz. A kréta hangtalanul írja a táblára: „Mit csinálok a nyáron?” A ta­nár megfordul, megvárja míg va­lamennyien ránéznek, s ünnepé­lyesen, meleg hangon szól. — Akkor lesz jó a fogalmazáso­tok, ha valamennyien őszintén mondjátok el nyári terveiteket... csakis őszintén — tette hozzá még. Megszokta már, hogy így májusban mindent meg kell Is­mételni. — Fogjatok hozzá, gyere­keim, mert jelző csengetés után egy párat felolvasunk. — De jó a rigónak — sóhajtott magában az egyik nagy darab, lassú gondolkodású legényke —, írni se kell neki, fent lehet a fán és fütyürészhet... Árnyék vetődött a füzetére. Felnézett: a tanár pillantásával találkozott. Megszégyenülten már­totta meg a tollat. A nyár szökött be az ablakon, • megtelepedett az elején kissé lassan szaporodó, majd nyüzsögni más, csak a fia. Eddig is lopott már tőle két-három forintot, egy­szer egy tízest. Gyermekcsínynek tartotta. De ez most száz forint, nem tréfa, ez nem gyermekcsíny. Odament az asztalhoz, megállt a fia mellett és inkább könyörögve, mint felelősségre vonva szólt most hozzá: — Ugye, te vetted el a százast? Add vissza? Hallod? Add vissza! A fiú felnézett, lassan végig­mérte anyját, úgy jegyezte meg: — Ne murizzon már itt nekem! Hagyjon békét... és darálni kezd­te a verset: — Szilágyi Erzsébet levelét megírta... megírta... és látja, elfe­tok között. A megnyitó után Gát­falvi Éva, Mátyás Ferenc Szabad­ság című versének mélyen átér- zett előadásával üdvözölte a köl­tőt. Hegedűs Géza szólt ezután az egybegyűltekhez és magas színvo­nalú előadásban világította meg az író és az olvasó egymás iránti viszonyát, kapcsolatait, elárulva néhány „műhelytitkot” is, amit a közönség nagy figyelemmel hall­gatott végig. Mátyás Ferenc a versírás technikáját ismertette és kezdő sorokban. A szigorú tanár bácsi ellágyulva, lopva nézett vé­gig szeretett gyerekein. Egy-egy arcon megpihentette szemét, s ilyenkor eltűnt arcáról a szigo­rú vonás... — Az a kis szomorú arcú Ha­lász Dezső, milyen messze néz... — óvatosan a háta mögé állt... „Alig várom anyarat, mert ak­kor sokat vigyázhatok a kistest­véremre meg még virágot is vi­szek anyu .sírjára ...” Ennyi állt még a füzetben. Dezső újra mesz- sze nézett, elmaszatolt egy könny­cseppet a szemén, és letette a tol­lat.:. A tanár nyelt egyet, szigo­rúan összehúzta a szemét, s egy lány mögött állt meg. Az már a lap aljánál tartott. „Lehet, hogy megint a Balatonra megyünk üdülni, pedig azt már únom, jobb lenne a Bükben...” A ta­nár bácsi elgondolkodott. Eszébe jutott, hogy először akkor látta a Balatont, amikor 1954-ben, juta­lomból, mert jól tanult, elküldte az egyetem. — Két „k”-val írd a Bükköt —', mordult meg félhan­gosan ... Megszólalt a jelző csengetés. Akadozva, halkan vagy merészen bugyogatak elő a nyári tervek a kis gyermek-szájakból; vidámak és napsütöttek ... csak a kis Ha­lász Dezső nézett még mindig messzire, leírt két mondata fö­lött, s a tanár tudta, hogy édes­anyja gondozott sírját meg tipe­gő kistestvérét látja:.. Ternyák Ferenc lej tettem. Maga miatt. Már tanul­ni sem hagy. Elmegyek, míg ki­dühöngi magát — ugrott fel Az anyja utána kapott. — Maradsz! Ide a százast, a százforintosomat! Add ide, mert baltával hasíüak szót, te strici — visította most már megint, s ujjai­val belekapaszkodott a fiú kabát­jába, hogy az lecsúszott a vállá­ról. — Most már juszt se — akar­ta kirántani magát anyja kezéből a fiú, de az ujjak keményen fog­ták, nem volt menekülés. Egy pil­lanatig némán nézték farkassze­met egymással, mint két ellenség, akiket végső és döntő párbajra szólított valaki egymás ellen. életének egy-egy, sokszor küzdel­mes szakaszáról beszélt, majd há­rom versét mondotta el, ami frap­páns tetszést váltott ki. Ezután a hallgatóság kérdésedre adtak szakmai felvilágosítást, és szellemes válaszaikkal olyan köz­vetlen kapcsolatot teremtettek, ami sokáig emlékezetes marad a résztvevők között. A jó hangulatot fokozta a sze­rény kis uzsonna, amivel a köz­ségi könyvtáros, Kalász Erzsébet és a művelődési otthon igazgató­ja, Nyisztor György vendégelte meg a jelenvoltakat. Az összejö­vetelt Lehoczky János, a községi népfront titkára zárta be és kö­szönte meg a két író magas ní­vójú előadását, amit mintegy 80 olvasó hallgatott meg. Vecsernyés István Az ünnepi könyvhét újdonságai A május 25-én megnyitott ünnepi könyvhét sok újdonságot hozott. A Magyar Parnasszus sorozatban Je­lent meg Babits Mihály összegyűj­tött versei. Második kiadásban látott napvilágot Garal Gábor József Attíla- díjas költő kötete a Mediterrán ősz. Elhunyt fiának állít emléket Utószüret című kötetében Gellért Oszkár. Hó és nap címmel jelent meg Jobbágy Ká­roly József Attlla-dljas költő 1962-ben megjelent kötetének új kiadása. Szép kiadásban, selyem- és ripszkötésben jelenik meg József Attila: Összes ver­sei és műfordításai. Két sikeres kötet után Jelentkezett újabb verseivel La­dányi Mihály Mint a madarak című kötetében. Pákolltz István József Attlla-dljas költő új kötete az Esti dal címet kapta. Saját pályáját, egyszer s mind nemzedéke sorsát méri fel Dar­vas József új regényében, a Részeg eső-ben. Második kiadásban jelenik meg Fejes Endre József Attila-díjas Író regénye, a Rozsdatemető. Egy öreg falusi orvos néhány napját örö­kíti meg Fekete Gyula József Attila- díjas Író Az orvos halála című mű­vében. Móres címmel szatirikus re­gényt írt Galabárdi Zoltán. A Gárdo­nyi életmű legfordulatosabb, legéret­tebb alkotásai közé tartozik most megjelenő regénye, az Ida regénye. Goda Gábor új szatirikus regényéből, a Poldlni úr-ból egy nyárspolgár képe rajzolódik elénk. — Add vissza a pénzt, te tol­vaj. Megállj, feljelentelek a rend­őrségen. Elvisznek a javítóba. Bör­tönbe dugnak, hogy ott fogsz ro­hadni. Szégyentelen. — Hagyjon békén! — váltott fe­nyegetőre a fiú hangja. Az asz- szony most már semmit se látott, csak a fenyegető hangot hallotta. Ezt a vészt jósló hangot, amelytől nem megijedt, de megvadult. Be­hajlított ujjaival teljes erőből ar­cul vágta a fiút. A gyerek felor­dított, hátraugrott, megtorpant egy pillanatra, az anyja még lát­ta, hogy orrát elönti a vér, hirte­len fellobibant benne a szánalom is, aztán csak azt érezte, hogy megtántorodik a kapott pofontól. Megütötte, visszaütötte a fia. — Engem ütött meg? Hát tud­ja meg, én vettem el a vacak szá­zasát. Kellett. Semmi köze hoz­zá, hogy mire. Én se kérdeztem, hogy a szeretőire mennyit költ. Érti? Az ajtóban még visszafordult a fiú, szipogva, véres orrát törölget­ve: — Azt hiszi, nem tudom... Azt hiszi, mert bedug a másik szobába aludni, nem hallok semmit? Ma­ga a szégyentelen. Igenis. Még hallotta, amint becsapta a konyhaajtót és hallotta rohanó lépteit is. Aztán egyedül maradt. Teljesen egyedül. Gyurkó Géza Ragyogóan süt a nap a község felett, meleg van, ez már valósá­gos nyár. A medgyesegyházi isko­la úttörői a főtéri liget fái alatt gyülekeznek, őrsi foglalkozásra. Igaz, még csak egyetlen őrs, a IV. a osztály „Hóvirág”-jai vannak itt, és Mokrán Irén ősvezető irá­nyításával megkezdik a délutáni programot. Amikor egy kicsit kö­zéjük telepszem, éppen a Pajtás­ból olvasnak fel tanulságos tör­téneteket. — Igen, ezzel is az úttörőava­tásra készülünk — válaszol Irén- ke, amikor az olvasgatás célját kérdezem tőle. Gulyás Évi egy pillanatra sem tenné le a földre az őrsi zászlót, Polcz Piroska, Héjjá Mária, Szapu Mari, Zubán Kati és Keresztényi Éva pedig kis kört alkotva ülnek a friss, zöld fűben a náluk alig idősebb őrsvezető pajtás körül. Nagy napra készülnek a med­A közelmúltban már beszámoltunk arról, hogy a kardoskúti Rákóczi Tsz Viharsarok brigádjának növény ápolói kapálás alkalmával 17ÍJ éves szarmata cserepeket és színes üveggyöngyöket találtak a cukorrépaföldön. Néhány nappal ezelőtt ezen a terü­leten újabb leletekre akadtak. Az Aranyad-ér északi partján, Torda Bá­lint tanyája közelében Balogh József, a brigád szorgalmas tagja kapálgatott, s rengeteg edénycserepet, állatcsontot és nádlenyomatos égett sártapasz-da- rabot talált a felszínen. Munkájában kislánya, a negyedik osztályos Évi is lelkesen segédkezett, bejárta a terüle­tet és több érdekes cserépedény-töre­déket, valamint egy szép orsókarikát gyűjtött össze. A cserepek szürke ko­rongon készült nagyméretű fazekak és kézzel formált apró kvarc-szemekkel soványltott agyagból készült fekete színű edények töredékei. Vannak köz­tük díszített darabok és néhány ró­maiaktól importált úgynevezett terra sziglllata típusú piros színű táltöredék Is. A településtörténeti szempontból ér­tékes leletekből megállapítható, hogy az Aranyad-ér északi partján emelke­dő Torda-féle tanya környékén az időszámítás után III—IV. században nagy kiterjedésű szarmata telep húzó­dott. A közelben embercsont-darabo­gyesi úttörők, az úttörőélet egyik legszebb napjára, az avatásra. Francz Vilmosné úttörővezető sok szeretettel beszél erről: A kis­dobosok, úttörők mindig eljöttek minden foglalkozásra. Látni kel­lett volna azt a lelkesedést, ahogy már hetek, hónapok óta készülőd­nek arra, hogy igazi kisdobosok, igazi úttörők legyenek. Az ünnep- séget.már előkészítettük. Egyszer­re lesz a kisdobos, és az úttörő­avatás, és a VIII.-os úttörőket ak­kor adjuk át a KlSZ-szervezet- nek. — A .program? Fellép az úttörő­énekkar, a zenei munkaközösség több tanulója hangszerszólóval, a sportpályán játékos vetélkedő lesz. Egyszóval minden jó és a gyerekek számára izgalmas, szép szórakozás. — És mikor lesz az avatás? — Június 7-én. —ser— kát is találtak, ami arra enged követ­keztetni, hogy a hajdani település te­metője Is az ér északi partján terül el, Itt szeretnénk még megemlíteni, hogy a község belterületén épülő új orvosi lakás építésénél is két szarma­ta edénycserepet talált nemrégen Bres- tyánszki Béla, az orosházi járási ta­nács éppen Kardbskúton Járt előadója. A cserepek újabb bizonyítékai annak, hogy Kardoskút egy nagy kiterjedésű szarmata telep és temető fölé épült. t Ifj. Olasz Ernő kutató. Békési Bástya: Cartouche. Békéscsa­bai Brigád: A sárga cipő története. Békéscsabai Szabadság: Csodálatos vagy Júlia. Békéscsabai Terv: Egyip­tomi történet. Gyomai Szabadság: A hét dada. Gyulai Petőfi: Cartouche. Mezőkovácsházi Vörös Október: Mez­telen diplomata. Orosházi Partizán: Séta a nárciszok körül. Sarkad! Pető­fi: Mid néni két élete. Szarvasi Tán­csics: Egy pohár víz. Szeghalmi Ady: Az őserdő urai. „Mit csinálok a nyáron?” Újabb szarmata leletek a kardoskúii Rákóczi Tsz répaföldjén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents