Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

1963. május 26. 2 Vasárnap Aki nem tanul, az lemarad Valamennyien találunk példát T arra, hogy X. Y., régi jó Ismerősünk, akivel itt vagy ott évekig együtt dolgoztunk, kiállt a sorból, nem bírta azt a tempót, amit mai életünk diktál. Valójá­ban lüktetőbb, elevenebb lett az élet és különösen azoktól, akik kisebb-nagyobb vezető beosztás­ban vannak, a munka nagyobb követelményeket kíván. Nem köz­hely az, hogy kevésnek bizonyul manapság a régi rutin és tudás. 1959-ben egyik kisebb közsé­günkben megalakult a termelő­szövetkezet A gazdák értelmes, megfontolt középparasztot bíztak meg vezetésével és egy évre rá, amikor már mind több szó esett arról, hogy ne csak a gyakorlati tapasztalatok alapján, hanem szakmailag is igyekezzenek min­denütt jól irányítani a szövetke­zeteket, elhatározták: megbízzák az agronómusi teendők ellátásával a község egyik volt mintagazdá­ját. Ment is a dolog egy ideig, de amikor a belterjességre, a kü­lönböző nagy jövedelmet hozó magok termelésére fordította a fejlődés a tsz-tagok figyelmét ki­derült, akármilyen érdemeket szerzett egyéni gazda korában új­donsült agronómusuk a termés­átlagok növelésében — s ezért tisztelet és elismerés jár neki — bizony nem tudott szakmailag hozzászólni a magtermelés speci­fikus problémáihoz. Egy ideig a járási szervek tanácsai alapján ment ugyan a dolog, de amikor nem sikerült a magtermelés, rá­döbbenték a gazdák ennék fő okára, mégpedig arra, hogy szak­Pénteken ülést tartott a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. ligeti László főtitkár beszámolója alapján' megtárgyalták a KPVDSZ XXIX. és a magyar szakszervezetek XX. kongresszu­sának határozataiból adódó fel­adatokat Felszólalt az ülésen Tausz Já­nos belkereskedelmi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a népgazda­ság egyes területein most külön feladatot jelent a téli nehézségek gazdasági következményeinek el­hárítása, az elmaradások pótlása. Ebből a munkából a kereskede­lemnek is ki kell vennie a részét. A téli szállítási nehézségek és az elhúzódott nagykereskedelmi lel­tározások miatt bekövetkezett áruellátási hiányokat még nem sikerült teljes egészében pótolni, irányítás nélkül jelentős lépést nem lehet előre tenni ebben sem. Azóta már főiskolát végzett agro­nómusuk van, s a gyengék sorá­ból a közepes színvonalú termelő- szövetkezetek közé emelkedett ez a tsz. Cok példát lehetne felsorolni ^ más területekről is arra, hogy akármilyen jó indulattal, politikai képzettséggel bírjon va­laki, ha nem képezi magát szak­mailag, nem tud helytállni a foko­zódó követelményeknek. Nem vé­letlen, hogy a megye üzemi dol­gozói között soha nem volt olyan magas a tanulási arány, mint most. A Békéscsabai Pamutszövő­ben például a dolgozók 70 száza­léka vesz részt különböző szak­mai tanfolyamokon. A második ötéves tervben szinte valamennyi üzemünk gépparkja nagyrészt ki­cserélődik. S az automata- vagy félautomata gépek kezeléséhez már nem is elegendő a régi tudás, az új technikához műveltebb szak­munkások szükségesek. S, ha ez így van, a termelés legelső vona­laiban, fokozottan kell, hogy így legyen a termelés parancsnoki helyein. Ezért megdöbbentő ma­napság az olyan felfogás, mely a régi politikai, mozgalmi érdemek­re hivatkozva, és csupán csak er­re hivatkozva, vezető beosztásra tart igényt. Egyik községünk párttiíkárát a legutóbbi vezetőségvá­lasztáskor nem választották meg. A tagság megindokolta ezt az el­határozását. Az illető elvtársunk úgy gondolta, ha párttitkár nem lehet, valamilyen vezető beosztást s néhány iparág is adósa a keres­kedelemnek. A könnyűipar má­jus elsejéig esedékes kötelezett­ségéből még mintegy kétszázezer pár cipő hiányzik. A kereskede­lem a nehézségek ellenére telje­sítette első negyedévi tervét. A vásárlók igényének növekedése le­hetővé teszi a tervek túlteljesíté­sét és ez arra kötelezi a nagyke­reskedelmi vállalatokat, hogy mi­előbb tegyenek eleget a kiskeres­kedelem igényeinek. Újból néz­zék át rendeléseiket és pótolják az elmaradt szállításokat. biztosítson neki a járás vagy a megye gazdasági területen. Kije­lentette, agronómus szeretne len­ni, (habár erre nincsen képesíté­se). Ügy gondolja, ha évekkel ezelőtt megbízhattak sok olyan gazdát az agronómusi teendők ellátásával, akik nem végeztek főiskolát, akkor a felsőbb szervek tőle sem tagadhatják meg ezt a kérést;.. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fel­fogás a gondolkodás elöregedését mutatja, hiszen az évekkel ez­előtti állapotok lehetőségeiben mozog. És, amikor szembekerül a tényekkel, az új körülményekkel, rosszindulatot, meg nem értést lát az ellenvélemnéyben, holott saját niagát kellene felülbírálnia több okból is. Elsősorban azért, mert az ilyen felfogás hordozói politi­kailag sem tartanak lépést a fej- lődésseL Túl vagyunk már ugyanis azon, hogy a vezető poszt­ra vagy más fontos beosztásra egyedül és kizárólagosan a politi­kai hűség adjon útlevelet. Egyre bonyolultabb tennivalóink egye­nesen megkövetelik, hogy a szo­cializmushoz való hűség párosul­jon a szakmai hozzáértéssel, az igényelt posztra való rátermett­séggel. S hogy ez így alakult fejlődésünk során, az mindenki­nek jó, még annak is, aki éppen szakmai képzetlensége miatt ke­rült más beosztásba, mert hiszen a vezetés színvonalának javítása közvetve minden egyes ember zsebét is érinti. fje ugyanilyen felelősséggel lehetne saját magukat el­marasztalni az ilyen felfogás hor­dozóinak akkor is, ha azt vizsgál­ják meg, miért nem alkalmasak ők a nevezett posztra. Talán nem volt lehetőségük arra, hogy képezzék magukat? A párt hatá­rozatai már évekkel ezelőtt fel­hívták a figyelmet a szakmai képzés fontosságára. Magukkal szemben is bűnösek azok, akik­nek, bár módjukba állt, mégsem használták ki, és nem használják ki ma sem a lehetőségeket. Az élet napról napra igazolja, hogy aki nem tanul, az lemarad. Bepótolhatatlan hátrány termé­szetesen nincs napjainkban. Bi­zonyság erre: nem egy dereshajú ember bővíti szakmai ismereteit. V. D. Napirenden: A munka termelékenysége A lél-okozta károk pótlásából a Erereskedelemnek is ki kell vennie a részét «■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■Ml ■•«■■■■■■■■•■■' Mire jó az arany?j A dél-afrikai pénzügyminiszter büszkén jelentette be: Az ország- S ban a dolgok nagyszerűen mennek. ■ Az aranybányák remekül prosperál- S nak, a kitermelés hatalmas ered- S menyeket mutat fel, ezért a költség- I vetési tételeket kiterjeszthetjük S olyan kiadásokra is, amelyekre ko- ; rabban nem találtunk fedezetet. • A miniszter úr ez alkalommal nem ; tisztázta, hogy milyen problémákat S akar a kormány sürgősen megolda- ! ni, de a válasz hamarosan megér- ■ kezett, két másik tárca vezetőjétől. 5 Először a hadügyminiszter tartotta í meg expozéját, és kifejtette: Végre ■ erre is van elegendő pénz, felfej- ; leszthetik a dél-afrikai katonai erő- ! két, elsősorban harci repülőgépeket ; és bombázókat szándékoznak vásá- ; rolni. A kép megfeleld kiegészítését S azonban a belügyminiszter adta ; meg, aki leszögezte: A belső bizton- ; ság érdekében szükséges új börtő- S nők, javítótáborok és úgynevezett S zárt-területek építése. Igaz, hogy ; mindez sokba kerül, de megéri. Hát nem kedves? ! 'A munléatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér az osztályharcban, mint az imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam — mondotta Kádár elvtárs a VIII. pártkongresszuson, Miért? Hadd idézzünk erre válaszul Lenin: Nagy kezdeményezés című 1919-ben megjelent cikkéből egy kivo­natot: ^A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfon­tosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából. A kapitalizmus a munka olyan termelékenységét hozta létre, amilyet a hűbériség nem ismert. A kapitalizmust azzal lehet vég­legesen legyőzni és azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szo­cializmus a munkának új, sokkal magasabb fokú termelékenységét hozza létre..." Ugorjunk egy hatalmasat a lenini idézet mélységéből a való életünkbe. Hogyan látják, miként értelmezik és milyen eszközök­kel igyekeznek növelni megyénkben a munka termelékenységét. Ezúttal két kisebb üzemben nézték meg ezt riportereink. Együttes törekvésre van szükség Békéscsabáig a Szőnyeg- és Ta­kácsáru Háziipari Termelőszövet­kezetben éppen a Nemzeti Bank insitrulkitora ellenőrizte a költsé­gek alakulását. Munkájának ugyan még elején tartott, de két szembe­tűnő számadatból azt lehetett kö­vetkeztetni: elég dolga lesz, míg aprólékosan kielemzi, milyen úton-módon alakulták így a költ­ségek. Az első negyedévben ugyanis, a tervezett 5 százalékos szakmai haszonkulccsal szemben', csak 0,6 százalékos eredményt mu­tat a mérlegmelléklet. A tervezett költségeket ebben az időszakban a termelési érték 50,4 százalékára irányoztak elő, ezzel szemben 55,2 százalékra ugrottak. Ebből azon­ban még nem lehet messzemenő következetéseket levonni. Azért nem, mert sok minden befolyásol. PTÄR 1963. május 26. — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke ma töl­ti be 51. életévét. Az ifjúmun­kás mozgalomba 17 éves korá­ban kapcsolódott be, 1931-ben az illegális kommunista párt, illetve a K1MSZ vezető tagja. Több ízben letartóztatták moz­galmi munkája miatt. A II. vi­lágháború alatt jelentős volt működése az antifasiszta moz­galom megszervezésében. A felszabadulás után a párt- és ál­lamélet fontos posztjain dolgo­zott. Az ellenforradalom utam konszolidáció létrejöttében, mint az ő vezetésével alakult MSZMP első titkárának, nagy hatalom, Független Magyaror- szerepe volt. Kádár elvtárs ősz- szag című könyvben jelentek szegyűjtött cikkei Szilárd népi meg. • « • — 135 évvel ezelőtt, 1828. május 26-án született Ráth György iparművészeti író. 1881-ben megszervezte az Iparművészeti Múzeumot és annak első főigazgatója lett. Műkincseit az állam­nak ajánlatta fél és azokat ma a róla elnevezett múzeumban őrzik. • * * — A mágnestűt, mint a tengeri hajók tájékozást szolgáló műszerét a XIII. század óta használják és 1250-től kezdve lát­ták él szélrózsával. Kádár János Arany és ezüst emlékérmeket adtak át a kiváló békemozgalmi és társadalmi munkásoknak Május 23-án, Békéscsabán, a KlOSZ-székházban nőgyűlést tar­tott a békéscsabai városi nőta­nács. A gyűlésen 220-an vettek részt. Gyebnár Jánosné, a városi nőtanács titkára beszédében is­mertette a békemozgalmi munka jelentőségét és beszélt arról, hogy a nőtanács aktívái hogyan vesz­nek részt ebben, valamint a Ha­zafias Népfront és a városi tanács által szervezett városszépítési munkában. A gyűlésen adták át Oláh Mi- hálynénak kiváló munkájáért a Nők Világkongresszusa alkalmá­ból kibocsátott jelvényt. Ezenkí­vül a békemozgalmi munkában való részvételért Kiss Jánosné, a VI. kerületi nőtanács titkára, Betkó Pálné nyugdíjas és Vöi- gyes Jánosné, a Kossuth Terme­lőszövetkezet nőtanács-titkára arany-, Bartőlák Andrásné, Dukát Andrásné, Gáli Lászlóné és Dénes Ferencné ezüstérmet kapott mun­kája elismeréséül. Ugyancsak ezen a gyűlésen ad­ták át az arany-, ezüst- és bronz­érmeket a társadalmi munkában kiváló eredményt elérő nőtanácsi aktíváknak. Harminckettőn kap­tak arany-, hetvenen ezüst, és 136-an bronzjelvényt, melyeket Pályik György, a városi tanács elnökhelyettese adott ál­ja a termelési költségek, ezen ke­resztül a termelékenység alakulá­sát, így mindenekelőtt ez: ha az illető üzem túlteljesíti a tervét, vagyis jóval többet gyárt az elő­irányzottnál, akkor természetesen növekednek a költségei is. A sző­nyegszövő az első negyedévben csak exportra, a tervezett 3 mil­lió 950 ezer forint értékkel szem­ben 4 millió 139 ezer forint érté­kű szőnyeget termelt Még nem számították ki, hogyan alakult ebben az időszakban az egy főre eső termelési költség, ezért nem is ebben az irányban kutattunk tovább. Inkább azt néztük meg, hogy egy olyan üzemben, ahol a gépesítés igen alacsony fokú, s a munka zöme kézi erőre szorítko­zik — milyen módjai vannak a termelékenység növelésének. — A gazdaságos termelést első­sorban a terv mennyiségi és mi­nőségi túlteljesítésével tudjuk fo­kozni — így vallottak itt a dolgo­zók. Naponta hét, hót és fél ezer csomó kötés az átlagteljesítmény. Ha egy műszak alatt ennél töb­bet tudnak tenni — ez azt jelenti, hogy nőtt a munka termelékeny­sége. Ha kevesebbet, akkor viszont csökkent mert akármennyi a ter­melés, egy műszakra mindenkép­pen azonos rezsiköltség esik. — Mi befolyásolja a termelé­kenység növekedését? — Nálunk mindenekelőtt az, hogy a dolgozók pihentek, frissek legyenek. Aki éjszakázik különbö­ző mulatóhelyeken, annak a mun­káján másnap meglátszik a fá­radtság. Előfordul az is, hogy a lányok tupiroznak vagy túl sokat tartózkodnak az üzemi büfében munka közben. Ez sem növeli a termelékenységet. A legdöntőbben befolyásolja azonban maga a mi „sajátos” termelésünk — mondja Vasas elvtársnő,, a párttitkár — Az anyagellátási zavarok miatt rendkívül sok az álló-órák száma. Ebben a negyedévben — lehet mondani — szinte máról holnapra élünk. A megrendelés óriási. Az anyagbiztosítás azonban gyatra. Sokféle szőnyeget gyártunk és ez is fokozza az improduktív órák számát, mert hiszen minden újabb fajta szőnyeg szövésére való átál­lás sokszor másfél napot vesz igénybe... A termelékenység növelésének a gépesítés a legeredményesebb út­ja. Ezért határozta el a szövetke­zet vezetősége, hogy rövid időn be­lül korszerűsíti az előkészítő mun. kákát. Mindenekelőtt a fonalelőké­szítést, a csávázási, a babázást. Tatáról vásárolnak ehhez megfe­lelő gépéket. Ezek segítségével megkönnyítik a fizikai munkát is. Minden üzem termelékenységé­nek növelését vagy csökkenését nagyban befolyásolják a terme­léssel nem közvetlenül összefüg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents