Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
WR3. május 26. 3 Vasárnap felhozatal zöldáruból Újburgonya, cseresznye, borsó a piacon Kevés a pecsenyecsirke, drága a tojás Függönyözött ablak a MÉK standján Helytállnak az állategészségügyi dolgozók is Hozzászólás az „Ahol évente 50 ezer sertés hízik” című cikkhez A munkaszüneti nap előtti piac Békéscsabáin mindig nagy, s a szerdainál drágább. A tegnapi — szombati — piac sem voiit ez alól kivétem Fejes salátáiból, retekből hagymából, karalábéból jelentős árukészletet kínáltaik. A saláta fejenként 40—60 fillérért, a retek csomója 80 fillér és 1 forint között, a hagyma hasonló árral, a karalábét pechg 30—60 filléres áron kínálták. Ökrumpli is több tucat zsákkal volt, 3 forintot kértek kilójáért, de nemigen fogyott. (A múlt év őszén is hasonló árral kelt a burgonya.) A piac primőrje: az újburgonya, a cseresznye, a pöszméte — egres —, az uborka és a borsó volt. A burgonyái. Dobozról hozták, 10 forintért mérték kilóját. Mivel csak néhány kaskával volt, hamar szétkapkodták. A cseresznyét akik kilóra mérték, 7 forintot kértek érte, mások mint valami „gyógyszert”, tízesével csomózták és egy forintért adták. Az egrest is csak dekázták, kevés volt belőle. A jövő heti piacra ígértek többet. Az uborka is elég drága volt. Igen keresett cikknek bizonyult a zöldborsó. Bár egy héttel ezelőtt is volt belőle felhozatal, most mégis újdonságnak számított, igen sokan vásárolták. Nyolc óra után azonban már alig lehetett kapni. A piacra hozott zöldáru minősége jó volt. Csupán a vásárlók bosszankodtak a 10 forintos borsón és a többi, viszonylag magas zöldség-áron. A MÉK elárusító- helyei közül az új stand zárva volt A szdkvízipari vállalat előtti edáruaitóhélyen viszont igen szép uborkát, tavaszi káposztát, karfiolt mértek, de egy cseppel sem adták olcsóbban, mint a piac bármelyik részén. A tejtermék-piac — az időszakhoz képest — nagyobb js lehetett volna. Tejből, tejfölből, túróból, vajból kevés volt a kínálat Az árak is' ehhez a kevés áruhoz igazodtak. A túróért kilónként példáid, 14 forintot kértek. A baromfi-piac a sok vevőtől nagy volt. Legkeresettebb cikknek a pecsenyecsirke bizonyult. Párját 50—70 forintért adták. Ami kevés volt, azt egy-kettőre megvásárolták. A később jövőknek már csak kisgalamb, sovány- és kövérkacsa, pulyka, gyöngyös és tyúk maradt A tyúk párja 100— 130 forintért cserélt ga2idát, a tojásért pedig 1,20—1,30-at kértek. Örömmel olvaslak a Békés megyei Népújságból, rfbgy milyen szép eredmények születtek az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai telepén. A szép eredményekhez, a jó súly- gyarapodáshoz és a csekély veszteséghez őszintén gratulálunk mi is a hizlalda vezetőinek és dolgozóinak. Az említett cikkből azonban kimaradt az, hogy a jó eredmények elérésében milyen szerepe van az állategészségügyi szolgálatnak. A Sertéshizlaló Vállalatnak három telepe van Békéscsabán. E telepek önálló állategészségügyi egységet képeznek és a bennük lévő óriási értéket képviselő sok (április végén 25 837 darab) sertésre egyaránt kötelessége vigyázni a telepet körülvevő körzetek állatorvosaink és a telepen dolgozó Állami Állategészségügyi Hivatal állatorvosainak, akik valamennyien tanácsi dolgozók. Elég ennek szemléltetésére megemlíteni a néhány évvel ezelőtt az I-es telep környékén lezajlott ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban foganatosított zárlati és egyéb intézkedéseket, amikor a párt, a tanács, a rendőrség, a honvédség, a hizlalda dolgozói és a lakosság segítségével sikerült megakadályozni e rendkívül nagy kárt akozó betegség behatolását a sertés- hizlaldába. Az ilyen nagy. a közellátás és a nemzetközi állatforgalom szempontjából jelentős sertéshlz- laló telepeken, az állategészségügyi ellenőrzés biztosítósára a Földművelésügyi Minisztérium Állami Állategészségügyi Hivatalokat tart fenn. Egy ilyen működik a békéscsabai hizlaldában is. Hagymás! Károly elvtárs, a Békéscsabai Sertéshizlalda igazgatója nagy elismeréssel nyilatkozott az állategészségügyi hivatal munkájáról és annak vezetőjéről, dr. Pozsgai Ernő főállatorvosról és munkatársairól: Almási és Szentesi doktorokról. A vállalatvezetés és az állategészségügyi hivatal között jó a kooperáció, s ez jó elősegítője a jó eredmények elérésének. A hizlaldában rendszeres és módszeres munka folyik a betegségek megelőzése és gyógykezelése érdekében. A szabályok szerint ide csak egészséges sertések szállíthatók, fertőző betegségtől mentes helyről. Noha a nagyüzemi falkás sertések beérkezését szívesebben látná — egyelőre meg kell elégedniük az úgynevezett szedett sertésekkel. Ezekkel azonban nagyobb a valószínűsége, hogy „valami’’ bejön. A beérkező sertésekéi 30 napig megfigyelés alatt tartják és csak kedvező esetben engedik az érkeztetőtői a hizlaldába. Kár, hogy jelenleg nincs az érkeztető teljesen izolálva, bár a munka fegyelmezett, külön gondotok látják el az állatokat és a fertőtlenítők is üzemelnek. Az érkeztető helyen kapják meg az állatok a szükséges védőoltásokat. Tekintettel arra, hogy itt új környezetbe kerülnek, az első időszakban diétás étkeztetésben részesülnek. Itt történik meg később az ivartalanítás. A telepen belüli állatmozgatásokat, falkásí- t ásókat esetenként megbeszélik, így nem fordulhatnak elő kellemetlen meglepetések és káros jelenségek. A reggeli etetésnél a betegnek látszó állatokat megjelölik és ezeket egyedi kezelésben részesítik. Ha szükséges, ezeket kiemelik a falkákból és elkülönitőben helyezik eL A reménytelen eseteket idejében kényszervágják, erre a célra külön kényszervágóhely van. Az elhullott állatokat boncolás alá vetik, szükség esetén vizsgálati anyagot küldenek az állategészségügyi intézetbe. Így foglalkoznak a hizlalda és az állategészségügyi hivatal dolgozói az egészséges, a beteg, a kényszervágott és elhullott sertésekkel, vagyis az egész hizlalda állatállományával. Az itt folyó munka szemléltetésére néhány számadatot is megemlítünk. Megelőző oltást 1962. évb^n különböző betegségek ellen 53 720 ízben végeztek, egyedi kezelés 37 311 darab állaton történt. A munka homlokterében a sertéspestis és ser- tésorbánc, az Aujeszki betegség, a különböző gyomor- és bélgyulladások, tüdőgyulladások, heveny és idült paratífuszos megbetegedések elleni küzdelem állott, az egyéb kisebb jelentőségű betegségek melett. E munka során nagy mennyiségű és változatos összetételű oltóanyagot és gyógyszert használtak el, például 51 000 adag sertéspestis elleni nyúlvírus vakcinát, 1 953 000 milliliter kevert szérumot, 1460 kilogramm kamillateát, 10 500 gramm Tetran port (egy 100 kilogrammos sertés adagja napi egy g.), 46 000 milliliter Tetran injekciót stb. Azzal fejezzük be hozzászólásunkat, hogy még egyszer gratulálunk a sertéshizlalda és az állategészségügyi hivatal dolgozóinak szép eredményükhöz és további munkájukhoz sok sikert, erőt és egészséget kívánunk. A Közalkalmazottak Szakszervezete Megyei Állategészségügyi Szakszervezeti Bizottsága nevében: Dr. Kelvger Lajos Dr. Földházi Sándor gő dolgok is. A szőnyegszövőben ? például egy 1954-ben már kiselejtezésen vásároilt, de még mindig járó Rába gépkocsi rengeteg gondot okoz. Csaknem többet fordítanak karbantartására egy évben, mint amennyibe egy új gépkocsi kerülne. S emelett „idegen” fuvarozásra az első negyedévben is 25 ezer forintott költöttek. Túlzottan magasak a nyomtatvány és irodaszer költségek is. Az év első három hónapjában csaknem 37 ezer forintot fordítottak erre a célra, 7 ezer forinttal többet, mint 1961-ben. A Sarkad! Kendergyárba azzal, a szándékkal mentem el, hogy a termelékenység fogalmáról és helybeli helyzetéről beszélgessek az emberekkel. Főképpen arra voltam kíváncsi, hogy kik töprengenek az elméletnek a gyakorlat aprópénzére való váltásáért Érti-e mindenki, hogy a munka termelékenysége, az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfőbb dolog? Mennyire ösztönös és mennyire tudatos, a munkások körében a termelékenység emelésének igyekezete? Először az eredményeket vettük sorra. Az ország kendergyárai között a termelékenység emelkeA munkaidő jó kihasználása, a gépesítés fokozása, az ilyen „mellék” költségek csökkentése mindmind együttvéve a munika hatékonyabbá tételét, a termelés költségeinek csökkentését eredményezi. Ahhoz azonban, hogy ez hónapról hónapra teljesebbé váljon, az üzem dolgozóinak, vezetőségének és a felsőbb szervek segítségének együttes törekvésére van szükség — ezt a tanulságot vontuk le a szőnyegszövőben tett látogatásunk tapasztaltaiból. Varga Dezső désének tekintetében igen előkelő helyen áll már évek óta a Sarkad! Kendergyár. 1955 óta megkétszereződött termelése. Míg 1954—55-ben negyven áztató és 160 üzemi munkás munkája nyomán 30 ezer mázsa kenderkóró- ból készült a rost, addig 1962-ben hatvannyolc áztató és 110 üzemi munkás a gépek segítségével 60 ezer mázsa kórót dolgozott fel. Míg 1958-ban egy fő egy nap alatt 28,4 kilogramm rostot állított élő, addig 1961-ben már 43 kilogrammot. Érdekesen alakult az önköltség is. 1959-ben egy tonna rost előállítása közel 12 ezer forintba^ került, iiavtaly mindössze hétezer forintba. Mi a titka ennek az eredményjavulásnak? Egyrészt a gépesítés fokozódása, másrészt sokat jelentettek a műszaki intézkedések, munkaszervezési változások, a munkaidő teljes kihasználására irányuló törekvések. A beszélgetések során kiderült, hogy a vezetők értik a termelékenység növelésének jelentőségét és mindent megtesznek azért, hogy kihasználják a lehetőségeket, tartalékokat. Ugyanakkor — sajnos — a dolgozók nem sokat töprengenek azon, hogy mivel lehetne fokozná a termelést. Kevés javaslatot tesznek, kevés az újítás. Réti György elvtárs, az igazgató őszintén beismerte: keveset törődték eddig azzal, hogy mindenkivel megértessék a „legfontosabb dolog” fogalmát, az ösztönösségtől eljussanak a tudatosságig. Ezen a téren még jócskán akad tennivaló. Ha mindenki megérti és tisztán látja az üzemben azt, hogy mi az a termelékenység, hogyan lehet növelni, mit eredményez a növekedése, akkor még világosabbá válik a cél és ez kifejeződik a munkában is. Ezért a gyár pártszervezte, szakszervezeti bizottsága a jövőben sokat tehet. Pallag Róbert Ami még nem mindenki előtt világos oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc Piacérett a zöldpaprika A gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetben évről évre növekszik a zöldségtermelés, s az abból származó bevétel is* A rendelkezésre álló hétezer melegágy! ablak közül 1500 alatt primőr paprika van. Az első 1300 darab zöldpaprikát május 30-án adták át a Megyei Értékesítő Köz* pontnak, s azóta nap mint nap folyamatosan szállítják ezt a jól jövedelmező csemegét. Képünkön ócsal József főkerfcész és Szabó Sandámé a primőr paprika szedése közben. ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, áes, épület-lakatos, épület-asztalos szakmunkásokat, fiegédmunkásokat és kubikos brigádokat. Vidéki dolgozók részére munkásszállást, üzemi étkezést, valamint munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai utca 10—12. M unikaerőgazdálikodás, 26049
