Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

1963. május 25. 2 Szombat A „beteg ember“ két diktatúra között Törökországot valamikor, még az első világháború előtt „Europa beteg emberéinek” nevezték. Az­óta területileg jórészt kiszorult Európából —■, de a betegség meg­maradt Sót ■— éppen keddre vir­radó éjszaka esett át újabb „Láz- rohamon” az „Atlanti Blokk beteg embere”» Amikor Ankara lakói álomra hajtották fejüket, Inönü, a köztár­sasági párt nyolcvanesztendős ve­teránja volt a miniszterelnök. Amikor felébredtek, már ismét Inönü ült a hatalmon. A két idő­pont között azonban volt néhány óra, amikor egy tiszti csoport át­vette a hatalmat. S hogy a zavar még teljesebb legyen — a katonai puccsot maga a hadsereg, ponto­sabban a vezérkar verte le... Az éjszaka eseményeinek meg­értéséhez mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy csak egy epizód zajlott le a katonai pucs- csok hosszú sorozatában. Nem ez volt 1960 tavasza, Menderesz reak­ciós rezsimjének bukása óta az első és nem is az utolsó. Immár három éve Törökország válság­ról válságra bukdácsol — a válság alapja pedig az, hogy a három év­vel ezelőtti fordulat gyakorlatilag semmit sem oldott meg az ország égető bel- és külpolitikai kérdé­se ibőL 1960 tavaszán a Gürszel tábor­nok által vezetett hadsereg azzal űzte el a szélsőségesen reakcióé, a legelmaradottabb, fanatikus vallá­si elfogultságéi rétegekre támasz­kodó Menderesz rezsimet, hogy felülvizsgálják az ország gazda­ságpolitikáját, reformokat vezet­nek be és legalábbis enyhítik a szélsőséges és harcias „atlanti” orientációt Gyorsan kiderült azonban, hogy a hadsereg tisztikara távolról sem egységes. A vezérkar élén olyan konzervatív tisztek állottak és áll­A levert törökországi katonai puccskísérlet vezetője: Tálát Ay- demir ezredes. (Archiv kép.) (MTI Külföldi Képszolgálat) nak ma is, akik sem a NATO- politika alapjaihoz, sem az el­avult társadalmi-gazdasági szer­kezethez nem hajlandók hozzá­nyúlni. A tisztikar fiatalabb része, amely voltaképpeni hajtóereje volt Menderesz megbuktatásának, kétségtelenül radikálisabb refor­mokat követelt, s akkoriban sok szó esett arról, hogy programjuk némileg hasonlít annak, a katonai csoportnak a célkitűzéseihez, amelyet Nasszer vezetett Egyip­tomban. Az 1960-as puccs után a két csoport vezető tagjait száműz­ték. A hadseregben folyó hatalmi harccal párhuzamosan létrejött egy ingatag megegyezés és az Inö­nü által vezetett köztársasági párt és a kivégzett Menderesz híveinek új pártja az ..Igazság Párt” között, így a három évvel ezelőtti fordu­lat nem érlelt tényleges gyümöl­csöket — belefulladt a török nagy­burzsoázia vezető és versengő cso­portjainak egyezkedésébe. Mindez természetesen nem szüntette meg az okokat, amelyek a Menderesz-rezsim bukását ki­váltották. A hadsereg tisztikará­ban tovább tartott az erjedés. A katonaiskolák növendékei általá­ban a száműzött fiatal tisztekkel rokonszenveztek. Ezekre a cso­portokra támaszkodva robbant ki 1962 februárjában egy puccskísér­let, s az új sikertelen puccs volta­képpen a tavalyi folytatásának te­kinthető. Egyelőre a vezérkar kon­zervatív erői felülkerekedtek a párviadalban, a katonaiskolák nö­vendékeire és a fiatal csapattisz­tek egy részére támaszkodó pucs- csisták kénytelenek voltak leten­ni a fegyvert. Már 3 évvel az „eredeti puccs” után nem lehet világosan és megbízhatóan érté­kelni a „radikális tisztek’’ prog­NAPTAR — 120 évvel ezelőtt, 1843. május 25-én született Gleb Uszpenszkij orosz forradalmi demokrata író. A parasztok között élt, az ő életükről írt publicisztikai műveiben és regényeiben hangot adott an­nak a meggyőződésének, hogy a parasztság hagyomá­nyos, patriarkális életformá­ját a kapitalizmus majd szétzúzza; kihangsúlyozta to­vábbá azt, hogy ez a koráb­ban még tragikusan felfogott folyamat nem áll meg. (Űj idők, Űj gondok, A rom). 1963. V. 2a. Gleb Uszpenszkij * * * — 160 évvel ezelőtt, 1803-ban e napon született Edward Bul* wer (ejtsd: Böluer) angol író és politikus. Művel közül a leg­sikerültebb a ma is olvasott Pompeji utolsó napjai című regé­nye. * * * — 160 évvel ezelőtt, 1803. május 25-én született Ralph Waldo Emerson amerikai filozófus, költő és politikus. Korábban elter­jedt írásaiban a demokratikus reformok végrehajtását sürgette (négerek rabszolgaságának megszüntetése, nők egyenjogúsítá­sa). A kapitalizmust romantikus szemszögből bírálta műveiben. Az emberi szellem képviselői című munkájában az emberi­ség vezető egyéniségeit méltatta. * * * — 30 évvel ezelőtt, 1933-ban e napon alakult meg az Indiai Kommunista Párt. Szakasits Árpád Szarvasra látogat BIRMINGHAM: Boutwell a polgármester L jabb sikereket értek el a négerek Birmingham (MTI) Az Alabama állambeli Birming­ham városában, ahol hetek óta fo­Ki, kit segít? A Newsweek című amerikai magazin állítólag első kézből szerzett előzetes értesüléseinek rovata, az úgynevezett „Peris­cope” azt írja, hogy a dél-afrikai fajüldöző kormány megirigyelte Washington babérait és „külföl­di segélyprogramot” szervez. Hendrik Verwoerd kormánya az amerikai segélyprogram jel­legét is lemásolta. Erről azonnal meggyőződhetünk, ha egy pil­lantást vetünk arra a listára, amelyen Johannesburg által se­gélyezendő országok szerepelnek. Angola, Mozambique, Dél-Rho- dcsia — szóval csupa olyan or­szág, ahol egy fehér kisebbség növekvő nehézségek árán tartja fenn véres uralmát a bennszülött többség felett. Lassan úgy látszik törvény lesz a külpolitikában egy ősi köz­mondás módosított változata: Madarat tolláról, kormányt segélyprogramjáról» (ha—) lyik a négerek harca a faji egyen-' jogú Ságért, az egyenlő bánásmó­dért, csütörtökön újabb sikert ér­tek el a színes bőrűek. A szövetségi bíróság úgy dön­tött, hogy a tüntetésekben való részvétel miatt az iskolákból ki­zárt néger diákok visszatérhetnek a tanintézetekbe. Ugyanakkor Alabama állam bí­rósága döntést hozott Birming­ham polgármesteri székének be­töltéséről. Mint ismeretes, O. Connor, « rendőrség vezetője, aki korábban a város élén állt, óvást emelt a választások eredménye ellen, amelynek értelmében a mérsékeltebb, a négerekkel kompromisszumot kötni kész Boutwell lett volna a polgármes­ter. A bíróság úgy határozott, hogy Boutwell hivatalba léphet, s ezzel megszűnik O. Connor rendőrfőnök hatalma. A rendőr­ség vezetője a szélsőséges fajgyű­lölők közé tartozott. A néger vezetők üdvözölték a bíróság döntését. Ugyanakkor az észak-karolinai Greensboro városában tovább folytatódtak a négerek tünteté­sei a faji egyenjogúságért. 1350 fi­atal jelent meg az eddig fehé­rek számára fenntartott színhá­zakban és kávéházakban, ezenkí­vül megpróbált szobát téréin! két szállodában. A rendőrség nyolc néger fiatalt letartóztatott. Az £. ML 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. i96 Békegyűlések ma és holnap ramját. Annyi bizonyos, hogy a NATO vezérkara és maguk az amerikaiak is „megnyutatóbbnak’’ találnák, ha a török vezérkar je­lenlegi vezetői maradnának ha­talmon. A sorozatos válságok ar­ról tanúskodnak, hogy ehhez egy­re inkább a parlamenti kormány­zás nyílt elvetése, a vezérkar ka­tonai diktatúrájának bevezetése lenne szükséges. Törökország így e pillanatban a katonai diktatúra két típusa közötti párviadal gyúj­tópontjában áll. — ve — A májusi leszerelési hónap ese­ménysorozata a befejezéshez kö­zeledik megyénkben. Az utolsó békegy üléseket ma, holnap és kedden tartják. Ma este 7 órai kezdettel a battonyai békegyűlé­sen Papp István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bélmegyeren Mizó Mihály, a Pe­dagógus Szakszervezet megyei bi­zottságának titkára tart beszédet. Gerendáson helybeli előadó lesz. Vasárnap a hónap kiemelkdő eseményére Szarvason kerül sor. A járási székhelyre Szakosíts Ár­pád, a Béke-világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke Iá. tógát el és beszédet mond a dél­előtt 10 órakor kezdődő béke- nagygyűlésen A résztvevők között ott lesznek a környező falvak kül. dotted is. 1960-ban sokat építet­tek Nyugat-Berlinben. Lakóházakat, közintéz­ményeket, biztosítási in­tézeteket. A házakhoz tartozó konyhák és für­dőszobák mozaikpadló­val való kikövezése jó üzletnek bizonyult Franz Reinke 500 márka tőkével egy kis­üzemet alapított, s vál­lalkozása olyan jól ment, hogy még néhány mun­kást is tudott alkalmaz­ná. Reinkének nagy csa­ládja volt. 1961 végén született az ötödik gyér. mékük, s az addigi más­fél szobás lakás tűrhe­tetlenül kicsinynek bi­zonyult. A nagy létszámú családot sehol sem akar­ták befogadni, a kerületi lakáshivatal vezetője is csak a vállát vonogatta: Herr Reinke, nálunk szabad lakásgazdálkodás van. Senkit sem kény- szerithetünk, hogy befo­gadja önöket ennyi gye­rekkel. Meg kell fizet­niük, amit a háztutajdo. nosok kémek. S Reinkeék nem tehet­tek mást. 170 márka ha­vi lakbérért beköltöztek a Ringstrasse 48 szám alá. 1962 nyarán a nagy lakásépítkezések meg­Menekülés az édesanya nélkül Egy család Nyugat-Berlinből az NDE-ba költözik szűntek, félbemaradtak. Elmaradtak az új meg­bízatások, néhány élet­fontosságú fizetés is ké­sett. Amikor Krommné' háztulajdonos összeállí­totta a félévi mérleget, kiderült, hogy a Reinke család két hónapja nem fizetett lakbért. Nem so. kát teketóriázott, kérte a bíróságot, rendelje el a kitelepítést. 1962. október 9-én a schönebergi kerületi bí­róság elrendelte, hogy a Reinke család legkésőbb a hónap végéig köteles a lakást elhagyni, bár közben Franz kifizette adósságukat Az elmúlt év októbere különösen kilátástalan volt Nyugat-Berlinben, üzleti szempontból. Alig volt munka, s Franz nem tudta november elsején hova hajthatja le fejét 5 gyermekével együtt Azon a szörnyű emlé­kű októberi estén későn jött haza. Munka után még elment néhány la­kást megnézni, de a bé­rek olyan magasak voltak, hogy álmodni sem mert a költözkö­désről. Amikor hazajött, felesége még az újszülöt­tel foglalkozott. Franz tuskóként zuhant az ágyba és azonnal elaludt Arra ébredt, hogy a baba hangosan felsírt. Nyugtalanul maga mel­lé nyúlt, de nem talált ott senkit sem. De már érezte is az undorító, édeskés gázszagot. Megrémültén rohant ki a konyhába, de már késő volt. Az asztalon, halott felesége mellett egy kis, üres konyakos üveg. A búcsúlevélben: Bocsáss meg, kedves Fmnzom. Te tudod, hogy ez volt életemben az első csepp alkohol. Nem bírtam már tovább a nélkülözést és kilátás- talanságot. Az édesanya halott, a gyerekek kicsinyek. Csak a legnagyobb megy még iskolába. Érzéstele- nül intézkedik az igaz­ságügyi és közigazgatási gépezet: a fellebbezés ellenére október végén ki kell Reinkeéknek köl­tözniük. A két legkisebbet el­helyezi egy szociális in­tézményben, ő maga pe­dig 1963 januárjának egyik napján felszáll az S-Bahnra. Néhány állo­más: a demokratikus Berlin, Friedrichstrasse-i megálló. Franz Reinke három gyermekével oda­lép a szolgálatos határőr, tiszthez és remegő han­gon megszólal: Kérem, hogy fogad­janak be az NDK-ba gyermekeimmel együtt. Herr Reinke, néhány nap múlva elhagyja az NDK blankenfeldi átme­neti otthonát és letelep­szik az NDK-ban. A kez­det nagyon nehéz lesz. ' Tudok mindhármuk­ra dolgozni. Két gyermeke még odaát van. Okét is át fogom hoz­ni! Angelika és Gabriel­la ugyanazt a jó elbánást érdemlik, mint a három másik. Várjon csak, amíg elkezdek dolgozni. Azon­nal átmegyek értük. ÍS*. U)

Next

/
Thumbnails
Contents