Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
1983. május 19, 3 Vasárnap c-ílíoL cl mjiíj'M, Azok a traktorosok, akik a tavaszi idényben szántógépet kormányoztak a termelőszövetkezetekben, ma ott vannak a Med gyesegyházi Gépállomás műhelyében és az ekék javításán serénykednek. Egy kisebb brigádot megbíztak a cséplőszekrények felülvizsgálásával, a hibák megszüntetésével. A szerelők egy másik csoportja Gyurkó Mátyás műszaki vezetővel a szövetkezeti gépek karbantartására elkészítette a műhelykocsi utánfutóját: a szerviz-mindenest. Ezen egy agregá- tot, egy hat légkör nyomású vízfecskendőt, légkompresszort és egy AURAS-tartályt helyeztek eL Ezzel a „mindentudó” felszereléssel a határ legtávolabb lévő pontján is minőségi rangot adnak a tsz-gépek karbantartásának. Nagy Lajos traktoros, a cséplőgép osztályozását szereli. Munkában az ekejavító brigád. A műhelykocsi utánfutója: a szerviz-mindenes. Dupsi Károly felvételek bonyolultabbá válik az idegen nagytőkés erők megjelenésével. De Gaulle-nak az az egyik fő törekvése, hogy Franciaországot mindenképpen uralkodó, de legalábbis kivételezett szerephez ’juttassa a Közös Piac keretében. Erre a legalkalmasabbnak a mezőgazdaság kínálkozik, mert Nyugat- Németország inkább ipari jellegű, Hollandia kisebb versenytársat jelent, viszont az olasz konkurenciától erősen kell tartania. Évek óta dúl az ádáz versengés, hogy ebből a birkózásból ki kerüljön ki győztesen. A francia tőkeerő nem elégséges a harc megnyeréséhez, ezért külföldi támogatás után kellett nézni. Az amerikai mezőgazdasági nagytőke jól megszimatolta a kínálkozó lehetőségeket, csak az alkalmat kereste, hogyan és mikor törhet be a Közös Piac erősen felépített falai közé. A lehetőséget az Európai Gazdasági Közösség létrehozását szabályozó római szerződés teremtette meg. Az okmány ugyanis kimondja: ha a hat tagállam bármelyikének területén akár külföldi tőkével is vállalkozást létesítenek, ez élvezi mindazokat az előnyöket, amelyeket bármelyik nyugatnémet, olasz vagy francia cég élvezne. így részesül a csökkentett vámok kedvezményében, a szabad lehetőségekben, stb., sőt a szerződés magában hordja a zsarolás lehetőségeit is, így például, ha Franciaország nem engedi be az amerikai mezőgazdasági nagytőkét, az el he, lyezési alkalmat keres Olaszországban és innen indul rohamra a francia agrártermelés tönkre, tételére. Ha viszont a kedvezményt Franciaország adja meg, az olasz parasztság kerülhet kedvezőtlen helyzetbe. Ilyen lehetőségek mellett néhány hónapja amerikai szakemberek jelentek meg Franciaországban és szemügyre vették az egyik legtermékenyebb vidéket, Alsó-Rhone niegye mezőgazdasági körzetét. De Gaulle-nak ezen a tájon már régóta nagyravágyó tervei voltak. A gondja az volt csupán, hogy honnan teremti elő terveinek megvalósításához a tőkét. Az egyik legnagyobb ameri- rikai konzervgyár, a Libby’s tröszt hajlandó volt ezeket a költségeket vállalni. Tervet terjesztett a francia kormány elé, amely szerint 1963-ban kész harmincmillió frankot befektetni, Kitárta kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Nemzetközi Vásár (Budapesti tudósítónktól.) A bejárat fölött a látogató szeme az előző években megszokott BIV felírás helyett BNV betűket vesz észre. A Budapesti Ipari Vásár Budapesti Nemzetközi Vásárrá, fővárosunk pedig megint nemzetközi vásárvárossá lett. A Budapesti Nemzetközi Vásár ismét tagja aiz UFI-nak, a Nemzetközi Vásárok Szövetségének. A vásáron bemutatott magyar termékek a külföld s a hazai közvélemény elé tárt kirakat, mely a világszínvonal követelményeinek eleget téve tükrözi történelmi, társadalmi fejlődésünk következményét, gazdasági fejlődésünket, s célkitűzéseinket; prezentálja gazdaságpolitikánkat, iparunk fejlesztését és szerkezeti átalakítását; szemlélteti a KGST-n belül elfoglalt helyünket, mutatva a szocialista munkamegosztás, a kölcsönös együttműködés, a nép- gazdasági tervek összehangolása hasznát Mivel a magyar termékek eny- nyire bőséges bemutatása kizárólag itt lehetséges, a BNV kereskedelmi jelentősége számunkra szinte egyedülállóan nagy. Ezért a vásár — idén először — a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt áll, s annak érdekeit szolgálja elsősorban. A Budapesti Nemzetközi Vásártól külkereskedelmünk a kapcsolatok bővülését, export- és importrendelések kötését várja. Ezért a vásár ideje alatt három kereskedelmi nap lesz, melyeken délelőtt csak szakemberek látogatják majd a BNV-t A bemutatott anyagot ismeifet- ni szinte lehetetlen egy rövid tudósítás keretében. A kiállítás magyar részében, a hazai ipar e nagy seregszemléjén a közönség megtekintheti a vegyipar gyógyszertermékeitől s a mezőgazdaság kemizálását elősegítő gyártmányaitól, a műszeripar vértároló hűtőszekrényén, a gépipar MSU 250-es szerszámmarógépén és MFS 320-as program-marógépén, univerzális csúcsesztergáján, az orvosiműszetr-gyártás UNA 2-es altatógépén, valamint „Hidroplex” elnevezésű motorizált műtőasztahúszezer hektárt művelés alá venni és konzervgyár-óriást építeni. Azt is vállalja, hogy a termelés nyolcvanöt százalékát nyugat-európai kereskedelmi hálózatán keresztül a Közös Piac országaiba exportálja. Már 1964- ben 78 000 tonna konzervet termel majd, 1967-ben a 200 000 tonnát, 1970-ben pedig ennél is többet. A Libby’s Alsó-Rhone-i üzeme egymagában többet dob majd a piacra, mint az egész francia konzervipar együttvéve. A dolog legfonákabb vonatkozása azonban, hogy a Libby’s mammutgyárát nemcsak a francia konzerviparral szemben teremtik meg, hanem elsősorban a francia parasztsággal szemben. A kormány a francia parasztokkal szemben az amerikai nagymonopóliumot választotta. Pisani szerződést kötött a Lábby’s-szal. a. nagy lehetőség kicsúszott Alsó-Rhone parasztságának kezéből. Miközben tehát a francia parasztság létharcát vívja a reakciós degaulleista hatalommal, a Közös Piac tagállamok versenyével, új elnyomóként rátelepedik az Egyesült Államok mezőgazdasági nagytőkéjének árnyéka. Várkonyi Tibor Ián, az IKARUS-autóbuszok új változatain, elektrotechnikánk vezeték nélküli hatnyelvű tolmácsberendezésén, a mezőgazdasági gépgyártás akadályt automatikusan kikerülő traktoros forgóboronáján keresztül az életszínvonalunk emelkedését legjobban szemléltető könnyűipari termékekig mindazt, ami ipari vonalon legjobban reprezentálja népgazdaságunkat. A más országok bemutatói közül a látogatók nagy figyelmet szentelnek a legnagyobb külföldi pavilonban kiállító Szovjetunió termékeinek, a rendkívül szép csehszlovák gépeknek — vagy tallózva a legkiemelkedőbb látnivalók között — a jugoszlávok modern, beépíthető fém-konyha- berendezésének és bőráruinak, a legtöbb céget felvonultató Ausztria gyártmányainak, az NDK — a mi mezőgazdaságunk számára is nélkülözhetetlen — növényvédőszereinek, a nyugatnémet SIEMENS és KRUPP Művek készítményeinek, a Japán — vegyszernek ellenálló, kopás- és gyűrődésmentes, mosható, párafelszívó — műanyagfonalaknak. A Budapesti Nemzetközi Vásárt jól élénkítő színfoltok: a naponta többször rendezett divatbemutató; a Palma Gumigyár campingkiál- lítása; — anjelynek pavilonja vásárépítészeti szempontból is sokat ad — a játékkiállítás; és a képzőművészeti érdekességet jelentő nemzetközi vásári plakátok kiállítása. A nyitást megelőző hetek alatt a Városligetben magyar és különböző országokból jött munkások, szakemberek együtt dolgoztak. Közösen építették a pavilonokat s helyezték el bennük a dolgozó emberek munkájának legszebb és legokosabb termékeit. S ez, de maga az egész vásár, egy kissé szimbólum is: a békés, alkotó egymás mellett éles szimbóluma. Padányi Anna élután 5 óra. Az okányi Alkotmány Tsz gabonást tehenészetében csendesen kérődznek a fejésre váró tehenek. A teheté- szek felőlük fehér köpenyeiket, sapkáikat. Olyanok, miiit az operáláshoz készülő orvosok, műtősök. Előveszik a sajtárt, s megkezdik az esti fejest. Az egyik tehénfalkánál egy karcsú, szőke fiatalasszony ügyes mozdulatokkal fej. Észre sem veszi érkezésünket, s azt, hogy figyeljük, miként gyűlik a friss, habos tej a sajtárba. Ezért kissé meglepődik köszönésünkre. Kézfogáskor bemutatkozik. — Várkonyi Ferencné vagyok. — Nem nehéz munka ez nőnek? — kérdezzük végigmérve vékony termetét. — Nem. Megszoktam már, évek óta csinálom. — Hogyan lett tehenész? — Tíz évvel ezelőtt a Nagykőrösi Állami Gazdaságba tehenészeket kerestek. Én is jelentkeztem. Hét évig ott dolgoztam. Azután elkerültünk Okányba és beléptünk a termelőszövetkezetbe. Itt is a tehenészetet választottam, a férjem is. A kevés beszédű, mindig mosolygós, kék szemű asszony jóformán csak arra válaszol, amit kérdezünk. — A férfiak elismerik munkáját, hozzáértését? Körülnéz a bennünket körülvevő tehenészeken és mintha bátorítást várna tőlük. A férje, aki ott áll mellette, unszolja: — Mondjad csak, ellátod te a munkádat™ — Ha valahol szó van a tehenészetről, nem azt mondják, hogy kilenc tehenész van, hanem azt, hogy nyolc férfi és egy asszony — mondja, s mosolyog víg kedélyűen. A körülöttünk lévők megértették az enyhe célzást, s kedélyesen bó- 'intanak rá. — Nincs nekünk semmi bajunk Várkonyinévai — szól közbe egy idősebb férfi. — Tizenhárom tehene van itt mindenkinek. Az etetés, a fejés, az almozás a mi munkánk. Ö is úgy dolgozik, mint mi. Reggel 4 órakor kezdünk és este egyszerre végzünk. — A férje szokott segíteni? — Napközben nemigen. Ha éjjel elléshez kell jönni, akkor é jön. — Hány tehenet fej és melyik a kedvenc? — A tizenháromból most tíz fejős. Nem mondom, kissé elzsibbad a karom, mire az utolsót is megfejem, de fél óra múlva már észre sem veszem. A Klárit — mutat egy göndröszőrűre — szeretem legjobban, jól tejelő és könnyen is fejhető. Tizenhat—tizenhét litert ad naponta. A Terus is, az a vöröstarka ott, szintén jó tehén, attól 20 litert is fejek naponta, csak egy kicsit komisz, nehezen adja a tejet. — Hány munkaegységet gyűjtöttek tavaly és mennyire számolnak az idén? — Kettőnknek 1170 volt. Nekem 554, a férjemnek 62-vel több. Azért, mert ő még vállalt más munkát is. Az idén még többre számolunk, mert a fejési átlag jobb, mint tavaly volt. — Gyerek van? # — Gyerek? Kilenc. Hat velünk van. öt iskolába jár. Itt lakunk pár száz méterre, ezért reggelente 7 órakor hazaszaladhatok, a kisebbeket felöltöztetem, uzsonnát készítek nekik, s úgy engedem őket iskolába. Mire hazajönnek ebédet készítek, mosok, varrók és a kora délutáni órákban jövünk vissza etetni. Csodálkozva nézem ezt a helyes 33 éves fiatalasszonyt, aki 28—29 évesnél nem néz ki többnek. De azt sem lehet meglátni rajta, hogy kilenc gyermek édesanyja. A tsz irodájában csak dicsérik szorgalmát, emberfeletti munkabírását. S Várkonyiné rá is'szolgált a dicséretre, az elismerésre. Csepkó Eta
