Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

1963. május 19. 4 Vasáru»® Feladataink az idei építőipari tervek teljesítésében Hz állami építőiparnak megyénk­ben az idén, a múlt évhez viszo­nyítva 30' százalékkal magasabb termelési feladatot kell megvaló­sítania. A feladatok között szere­pel a kormány által három ki­emelt építkezés, 284 lakás- 16 ter­melőszövetkezeti. létesítmény, 26 iskolai tanterem, továbbá több ipari, mezőgazdasági, kommunális és egyéb jellegű építkezés kivite­lezései. Ezen nagymértékű termelési fel­futással járó problémákat még fo­kozza az a körülmény, hogy az óv első hónapjainak rendkívül ked­vezőtlen időjárása, az anyagellá­tási és szállítási nehézségek kö­vetkeztében több mint 50 száza­lékos első negyedévi tervlemara­dás állt élő. Ebből kiindulva megállapítható, hogy az idei feladatok igen magas követelményeket állítanak me­gyénk építőipara elé, mely­nek teljesítéséhez nemcsak rend­kívüli erőfeszítésekre és az ed­digiektől eltérő új munkamódsze­rekre, hanem a termelés minden területén teljesen új szemlélet ki­alakítására van szükség. Most ar­ra kell fektetnünk minden ener­giát, hogy a nagy kiesés ellenére a terveket teljesítsük és az elma­radást mielőbb pótoljuk, nem pe­dig arra, hogy a lemaradás okait próbáljuk megm agyaré zni. Felmérve az előttünk álló fel­adatokat, részletes tervet dolgoz­tunk ki, melyben rögzítettük mdnd- azókat a lényegesebb intézkedése­ket, melyek megteremtik a lehető, eégét az előírt tervek teljesítésé­nek. Melyek ezek az intézkedések és milyen mértékben sikerült azo­kat ezideig megvalósítanunk? fl megnövekedett termelési volu­men arányában elsősorban a lét­számot kellett növelnünk, főként szakmunkásokban. Ez nagyrészt sikerrel is járt, részben a közel­múltban. felszabadult tanulóink munkábaállításával, részben pedig új munkások felvételével. Néhány szakmában azonban még mindig nem sikerült a szükséges létszá­mot biztosítanunk. Így hiány mu­tatkozik ács szakmunkásokban és vasbetonszerelőkben. A megfelelő létszám biztosítása mellett a feladatok nagysága és az elmaradás mielőbbi pótlása megköveteli, hogy építkezéseink egy részénél több műszakot vezes­sünk be, továbbá, hogy egyes te­rületeken a heti munkaidőt átme­netileg növeljük. Intézkedési tervünk ezirányú feladatainak végrehajtásában is értünk el már eredményeket, kü­lönösen a nagygépesítéssél ellátott építkezéseinken. Így például a több műszakos munkaszervezés­nek köszönhető elsősorban, hogy lakásépítkezéseinken a közel két­hónapos lemaradásnak félét már pótoltuk és ezáltal megteremtet­tük annak lehetőségét, hogy leg­később szeptember 30-ig az ere­detileg is átadásra ütemezett épít­kezéseket befejezzük. Egyébként májusban Orosházán 15 lakást, jú­niusban pedig a békéscsabai Vá­sártéren 39 lakást adunk át beköl­tözésre. II lemaradás pótlására az oros. házi Üveggyár építkezésén külön ütemtervet készítettünk, mélyben rögzítettük az egyes épületek tech­nológiai szerelésre való átadásá­nak időpontjait. Ezideig nyújtott — és több műszakos munkaszerve­zéssel az ütemtervnek megfele­lően dolgoztunk és hat létesít­ményt készítettünk el olyan ké- «ültségi fokra, hogy azokban a technológiai szerelési munkák megkezdhetők. A másik kiemelt építkezésün­kön, a Békéscsabai Konzervgyár­nál is csak úgy tudtuk az elmara­dás nagy részét pótolni, hogy dol­gozóink több műszakban, nyújtott munkahéttel és szükség esetén szabad szombaton vagy munka­szüneti napokon is vállalták a leg­sürgősebb munkaszakaszok elvég­zését azért, hogy a technológiai szerelési munkák május második felében megkezdődhessenek. Az elkövetkező hónapokban még inkább ki kell használnunk a több műszak és a nyújtott mun­kahét termelésnövelést biztosító lehetőségeit, mert az elmúlt téli időszak is bebizonyította, hogy az év utolsó egy-két hónapjában „év végi hajrá” az építőiparban nem lehetséges. Intézkedési tervünk további ré­szében a termelékenység fokozá­sáért végrehajtandó feladatok sze. repelnek. Ugyanis az év folyamán 7 százalékos emelkedést kell el­érnünk az egy főre eső termelési értékben. Ezért elsősorban a mun­kaidő jobb kihasználására kell tö­rekednünk. Veszteségidő mérése­ket végzünk építkezéseink nagy­részén és az így felszínre hozott improduktív munkák, valamint kieső idők csökkentését egyrészt a munkaszervezés javításával, a mű_ szaki feltételek folyamatos bizto­sításával, másrészt pedig a mun­kafegyelem javításával kívánjuk biztosítani Az építőiparban június 1-től be­vezetésre kerülő normarendezés előkészítését szintén most végez­zük. A már említett veszteségidő mérések a technológiai fegyelem megszilárdítására, valamint egyéb, ezzel kapcsolatban megtett intéz­kedéseink azt a célt szolgálják, hogy a normarendezés egyrészt a termelékenység nagyobb mértékű növelését biztosítsa, másrészt dol­gozóink keresete a jogtalan „bér- kiegészítések” megszüntetése el­lenére is a tervezett szinten ma­radjon. Az új normák bevezeté­sével a munkák minőségében is javulás kell, hogy bekövetkezzék, mivel a minőségi követelmények az új normákban az eddiginél fo­kozottabban szerepelnek. A termelékenység növelésének má­sik területe a gépesítés, mellyel kapcsolatban most nem elsősorban a mennyiségi növelést, hanem az eddiginél jobb teljesítmény, vala­mint időkihasználást tűztük ki cé­lul. Ezt egyrészt a már említett több műszak kiterjesztésével, más­részt pedig gépparkunk gondosabb kezelésével és karbantartásával kell megvalósítanunk. A kevésbé termelékeny munkák gépesítésé­vel is igen sokat javíthatunk ezen a fontos tervmutatónkon. Ezt figye­lembe véve elsősorban a gépi va­kolás megszervezésére törekszünk, aminek eredményeképpen rövide­sen lakásépítkezéseinknél alkal­mazni is fogjuk ezt a módszert. A földmunkálatok körülbelül felé­nek gépesítésével, továbbá a szak­ipari munkákban a gépi meszelés arányának 32,4 százalékára, a par­ketta gépi csiszolásának pedig 78 százalékára való emelésével szin­tén a termelékenység emelését se­gítjük élő. A folyamatos építésszervezés beve­zetése is a termelékenységet nö­velő intézkedéseink egyik lénye­ges tétele. Ezt az építési módszert elsősorban a békéscsabai vásár­téri téglablokkos lakásépítkezé­sünkön fogjuk alkalmazni az év második felében. Általa az itteni lakásépítési programot — az ere­deti kijelöléshez, illetve szerző­déses összeghez viszonyítva — az év végéig körülbelül 4 millió fo­rint összeggel kívánjuk túlteljesí­teni. A megnövekedett termelési fel­adatok teljesítésén és a termelé­kenység növelésén kívül igen nagy gondot kell fordítanunk a terme­lés önköltségének csökkentésére is. Intézkedési tervünkben ezzel kapcsolatban az anyag- és energia­takarékosságra, a selejtes munka kiküszöbölésére és általában a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére fordítunk nagy gondot. A vállalat előtt álló tennivalók maradéktalan teljesítését segíti a dolgozók szocialista munkaver- senymozgalma. Arra törekszünk, hogy ezt a versenylendületet he­lyes szervezéssel a legfontosabb, feladatok megvalósítására irányít­suk. Együttes erővel eleget fogunk tenni azoknak a követelmények­nek, melyeket megyénk lakásépí­tési programjában, iparunk és me­zőgazdaságunk fejlesztésében az év folyamán meg kell valósíta­nunk. D rienyovszky János az £. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Gyopárosfíirdő az idén még szebb, mint tavaly volt Új bútorokat kapott a Napsugár-szálló — Június 1-tol penziószolgálat kezdődik az étteremben Gyopárosfürdő már a múlt szá­zadban is híres volt kitűnő gyógy­vizéről, és messze földről felke­resték a vendégek. Az 1950-es évek elején azonban nagyon las­san fejlődött, volt időszak, ami­kor régebbi hírneve is megkopott. Néhány éve viszont rohamosan megkezdték a fürdő fejlesztését, új kutat fúrtak, új mednce, eme­letes kabinház épült, és ez egy csapásra sokszorosára növelte a fürdőhely iránti országos érdeklő­dést. Az e nyári idényre már teljesen felkészültek, a fürdő egy héttel ezelőtt meg is nyílt. Az apróbb ja­vításokat azóta befejezték és meg­történt a nagymedence utolsó tisztítása. Időközben Szegedről és a környék községeiből már na­gyobb — főként diákcsoportok — keresték fel a kellemes vizű für­dőt, sőt az elmúlt hét egyik nap­ján már 500 vendéget fogadtak. A vendéglátó éttermében, cuk­rászdájában is elkezdődött a pró­baüzem. A teraszok és szállodai szobák külső-belső festése befeje­ződött, és tegnap este hivatalosan is megnyitották a közkedvelt gyo- párosi éttermet. Zsíros István, az étterem vezetője elmondotta, hogy minden eddiginél gazdagabb konyha- és éttermi felszereléssel kezdik az idényt. Többek között 100 darab vadonatúj damaszt-szal- vétát, 600 darab edényt, tányért kaptak, és az étteremhez tartozó Napsugár-szálló 28 szobáját szin­tén új bútorokkal rendezték be. Gyopárosfürdő vendégei a Napsu­gár-szállón kívül a turistaszálló 24 szobáját is igénybe vehetik, és a szállóvendégek számára június 1-től rendszeresítik a négyszeri étkezést biztosító, olcsó penziót, 30 forintos napi árban. — Úgy érzem, sokkal nagyobb az országos, sőt külföldi érdeklő­dés, mint tavaly — mondja az étterem vezetője. — Már bécsi vendégeink is jártak itt és érdek­lődtek a nyári üdülési lehetősé­gek iránt. És még valami, ami meglepetés: az éttermet II. osztá­lyú zenés kisvendéglőnek minősí­tették, ez azt jelenti, hogy este, zene mellett is a nappali árakat számítjuk. Gyopárosfürdő felkészülve vár­ja vendégeit. Az első napok sike­réből arra következtetünk, hogy ez az idény minden tekintetben ki­magaslik majd a régebbiek kö­zül. (s—n) KÉT VILÁG Sokáig emlékezetes marad még megyénkben az idei május 1-i ün­nepség és felejthetetlenek azok a képek is, melyeket a testvéri or­szágok ünnepségeiről vetített a televízió vagy a filmhíradó. Erő­től duzzadó, megszépült életüket ünneplő emberek vonultak vége­láthatatlan sorokban az ünnepi emelvények előtt. Az emblémá­kon a szocializmus építésében el­ért eredmények szerepeltek, s a jövő feladatok végrehajtására mozgósító jelszavak. Nem min­denki vehetett részt itthon a munkásosztály nemzetközi ün­nepén. Sokan akadtak, akik sza­badságukat külföldön töltötték vagy rokonuknál látogatást tettek határon kívülre. Megyénkből is szemtanúk számoltak be arról, hogy mit láttak nyugati szomszé­dunk fővárosában, Bécsben, ho­gyan zajlott le ott a május 1-i tüntetés. A világ népeinek egységes bé­keakaratát fejezi ki — mondják a szemtanúk —, hogy Bécsben is, csakúgy mint nálunk, nagy tö­megek követelték az általános és teljes leszerelést és szót emeltek ünnepi gyűlésükön az atomkísér­letek ellen. Emellett saját problé­máik megoldását követelő jelsza­vaktól volt hangos a bécsi főtér. A nagy munkástömegek tiltakoz­tak a nemrégen bevezetett 20—25 százalékos árdrágítások ellen, til­takoztak a drága lakbér, s a ma­gas közlekedési tarifa miatt. Sajátos az a hatás, amelyet a szocialista országok eredményei gyakorolnak az egyébként gazda­ságilag jó lábakon álló Ausztriá­ra is — mondják a szemtanúk. Nem túlságosan nagy Ausztriában a kommunista párt, de tagjai szi­lárd, elvhvf emberek, akik a fel- szabadulás utáni elszánt harcuk­kal olyan vívmányokat vereked­tek ki, mint az általános társada­lombiztosítás, a kiterjedt nyugdí­jaztatások megoldása stb. Ezek megsemmisítéséhez ma sem mer­nek hozzányúlni a tőkések, mert tudják, akkor hatalmas tömegel­lenállással találnák szembe magu­kat. Általában nagyon jól és oko­san politizálnak az osztrák tőké­sek. Látják, hogy a szocialista or­szágok tőszomszédságában enged­niük kell a munkásoknak, és en­gednek is. Ha például Csehszlová­kiában vagy Magyarországon élet­színvonalemelés történik, nyugdí- rendezés van stb. valamilyen for­mában nyomban követik ezt. A nyugati hatalmak is tömik Auszt­riát áruval, autókkal, gépekkel, így aztán munkalehetőség van és gHssamseÉaaBemsuataaBBeeaak AJÁNDÉKOZÓN GYERMEKNAPRA FOTÓALBUMOT EMLÉKKÖNYVET 3621 nem is keresnek rosszul az oszt­rák dolgozók. Ám észrevenni Ausztriában az árnyoldalakat is, amelyeknek a közvélemény ad hangot és, ame­lyekről egyre többen beszélnek. Az egész Bécsre jellemző: haj­sza a shillingért. Nincsenek sza­bott árak az üzletekben. Valaki bemegy egy ruháért, azt mondják, 700 shilling. Alkudozás, s a végén 500-ért elviszik. Ahol mi lak­tunk, abból a családból ketten dolgoztak, s havonta 4,5 ezer shil­ling a jövedelmük. Szép pénz. De ketten havonta 600 shillinget köl­tenek villamosra és 350 shillinget lakbérre. A közlekedés, a lakbér, a cigaretta, a bőráru és különö­sen a gyermekruha nagyon drága. Egy olyan kis gyermekcipő, ami nálunk 60—70 forint ott 110—130 shilling. A babaholmiknál szintén ennyi az árkülönbség. Ahogy megállapítottuk, élelmiszerek dol­gában nem állnak úgy az osztrá­kok mint mi, bár az árak körül­belül egy szinten mozognak. Ugyanakkor a munkások ruház­kodása gyengébb, mint nálunk. Magyarországon jobban öltözköd­nek az emberek, — ezt vallják a hozzánk látogató turisták is. És ami különösen megragadja figyel­münket az az, hogy nálunk min­dig tömve vannak a mozik, szín­házak, vendéglők, s minden má­sodik bolt élelmiszerüzlet. Náluk, ezt mi is tapasztaltuk: minden 20. bolt élelmiszerüzlet, s a nagy éttermekben, vendéglőkben csak lézengenek a vendégek. Azt mond­ják ez nem azért van, mert nem telik, de náluk minden egyes schillingért szó szerint meg kell izzadni, mert hátuk mögött áll a tőkés. Nincs cigarettaszünet, ide- oda ténfergés, lógás. Így hát jól megnézik az osztrák dolgozók, hogy hova teszik a pénzt, hiszen a jelenlegi munkalehetőségek el­lenére soha sem tudják, mikor maradnak munka nélkül... V. D.

Next

/
Thumbnails
Contents