Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

1993. május 19. 2 Vasárnap Az alapszervezetekben dől el... OsZ hajú, éltesebb ember áll la párttitikár irodájában és mondja a mondókáját Nyugdíjas már, de a pusztaottlakai Egyetértés Ter­melőszövetkezetben mindig akad könnyebb munka s ebből Liker bácsi is rendszeresen részt kér ma­gának. Most azonban egyáltalán nem az ő közvetlen területének' munkájáról panaszkodik. A ser­tésgondozók ügyéről beszél, akik­nél az elmúlt év alatt kétszer is változott a brigádvezető, s most ismét erre van kilátás. Igen ám, de a gondozók — úgy hallotta Li­ker bácsi — kijelentették: ha bri­gádjuk élére kerül az, akit szá­mításba vett a vezetőség — ők nem dolgoznak tovább a sertéste­lepen. „Száznyolcvan anyakocáról és szaporulatairól van szóm Ezek egy napra sem maradhatnak étek nélkül. Ezért gondolom úgy párt- titkár elvtárs, hogy vagy beszélni kellene ezekkel az emberekkel még előtte, vagy pedig gondos­kodni kellene arról, hogy ha úgy fordul a dolog, akkor is legyenek valakik a jószágok mellett. Ebben pedig a kommunisták és a KISZ- tagok segíthetnek. Alakítsanak egy rohambrigádot, amelyik min­dig ott terem, ahol szorít a cipő.” Liker bácsi nem párttag. Sőt, annyira nem az, hogy évekkel ez­előtt szembe is került a rendszer­rel. Ezért egy évig börtönben ült. Ne haragudjon meg érte, hogy ezt leírtuk. Nyugdíjas már, mégis a közös vagyon féltése, a magában kialakult gondolatok oda vezették őt a pártszervezethez, javaslatté­telre. Kunágötám sok baj volt azelőtt. Részben azért, mert a vezetésnek nem volt elég tekintélye a szövet­kezeti gazdák között, elszakadt azoktól. Sokáig nem érezték a pár. tonikívüliek a pártszervezet segítő kezét és megbecsülését sem. Ta­valy ősz óta azonban kezd meg­változni a helyzet Buíka János elvtárs lett a párttitikár, aki ta­vasszal háromhónapos pártiskolát végzett. Politikai tisztánlátása, embersége, s irányításával a párt- szervezet tevékenysége máris sok­ban megváltoztatta a korábbi ál­lapotokat. • Buka elvtársék tudják, hogy a tömegekhez való viszony a párt­munka alapvető dolga. Ezért több. nyíre nem is az irodában lehet megtalálni a párttitkárt, hanem az emberek között. Arra tanítja a vezetőségi tagokat, s valamennyi párttagot is, hogy éljenek lehető­ségeikkel, ne fáradjanak el a fel- világosító munkában, mert csak így tudnak naponta helyes választ adni az élet által felvetett gazda­sági és politikai kérdésekre. De a pártvezetőség erre igyek­szik rábírni a szövetkezet elnökét, s többi igazgatósági tagját is. Sok­szor mondják az emberek: az el­nöknek, különösen ilyen nagy do­logidőben, nem az irodában van a helye, hanem az emberek között. Iskolatörténeti kiállítás az Erkel-ünnepségek alkalmából Gyulán, az Erkel Ferenc diák­ünnepségekkel egybeesik a helyi gimnázium fennállásának 60. év­fordulója. Ez alkalomból május 23-án iskola történ éti kiállítást rendeznek az Erkel Ferenc Gim­náziumban. Ugyancsak a jubileum alkalmából megjelenik az öregdiá­kok alapítványa, mélyet minden évben a legkiválóbban érettségiző diák kap meg. Az alapítvány évenként ezer forint és egy pla­kett Az irodában csak az adminisztrá­tor és a könyvelő maradjon. De még a bri gádvezetők re is hangza­nak el ilyen bírálatok „Nem élég, hogy a brigádvezető kiossza a munkát, aztán eltűnjön. Legyen ott a területén, ellenőrizze, hogy halad a dolog és menet közben is. segítsen, irányítson." — Nemrégiben történt — mond­ja Buka elvtárs. — Az út mel­lett krumplit ültettek a fiatalok. A brigádvezető nem volt ott Nagy volt a szorgalom a legények ré­széről, de bizony senki sem ellen­őrizte, hogyan áll a csatlakozó sor. Az egyik 70, a másik csak 30 cen­timéteres volt. Hogyan fogunk itt ekézni? Talán minden soron vál­toztassuk majd az ekét vagy ki­vágjuk vele a fele ültetést? Erre nem gondolt Sebők elvtárs, a bri- gádvezeitő, akinek ott kellett vol­na maradnia vagy maga helyett egy megfelelő embert állítani, hogy jól beállítva menjen a gép. A tökfalusi részen azonban még sohasem láttam olyan egyenletes sorokat, olyan egyforma szép ve­tést — folytatja a párttitkár — Ezt meg is mondtam az emberek­nek, s a dicséret láthatóan jól­esett. Ebből is le lehet vonni ta­nulságot Mégpedig azt, hogy ne csak bíráljuk az embereket, ha­nem, ha rászolgálnak, dicsérjük is. Ilyen módon igyekszik alkal­masabbá tenni feladatúk teljesí­tésére a pártszervezet az embere­ket. Emellett maga is szervezi a helyi határozatok végrehajtását, igyekszik megértetni azok elő­nyeit, szükségességét, hiszen a szö­vetkezet fejlődése csak a gazdák tudatos cselekvése által valósul meg. Jó példa erre az idei here- kaszálás. Tavaly 400 munkaegy­ségbe került a pillangós betakarí­tása, pedig 50 holddal kevesebb volt, mint most s mégis, — noha a kaszálást a gépállomás végezte el s csak a betakarítás hárult a gazdákra —, kerek öt napig tar­tott ez a munka. Az idén úgy ha­tározott a vezetőség, hogy nem ad ezért munkaegységet, hanem he­lyette a termés egyötödét osztja ki azok között, akik részt vesznek a betakarításban. Persze az új in­tézkedést előbb meg kellett értetni az emberekkel. Ebben segített a pártszervezet. S az eredmény: másfél nap alatt 200 holdnál több herét vágtak le és raktak petren- oékbe. Az elején utaltunk arra, hogy korábban sok baj volt az állat- gondozóknál. Oravecz agronómus már-már megelégelte a dolgot és beállított a pártirodára: Menje­tek már oda Buka elvtárs, mert mi már nem tudunk mit csinálni ezekkel az állattenyésztőkkel. Egyszerűen nem akarnák legeltet­ni.' A párttit'kár felkereste íjalta Vazulékat. Kiderült, nem is tud­ták, hogy a munkaegység-jóváírás legeltetéssel jár. Ügy gondolták, ez csak plusz munka nekik, amit „fönt” találtak ki... Ez is csak azt mutatja, hogy mindennap be­szélgetni kell az emberekkel, szük­séges megértetni velük a felada­tokat. Ez nemcsak a gazdasági ve­zetőkre, hanem a pártszervezet tagjaira is vonatkozik. A minden­napi kapcsolatokon keresztül ala­kulhat ki a kölcsönös bizalom a vezetők és a tagok között, s csak ilyen légkörben teheti magáévá a vezetés is az alulról jövő jó elgon­dolásokat. Végezetül mondjunk erre is egy példát az Egyetértés életéből. Néhány napja kilenc asszony ál­lított be Buka elvtárs irodájába. „Azért jöttünk, mert nem tartjuk jónak, hogy háztájainkról döntött a vezetőség. Miért csak akkor kap­juk meg az egy holdat, ha vége az évnek. Talán attól fél a veze­tőség, hogy, ha már tavasszal ki­méri nekünk, akkor nem teljesí­tünk 120 munkaegységet? Hol itt a bizalom?.- Hasson oda a párt- szervezet, hogy ez megváltozzék. Mi nemcsak kukoricát, hanem ba­bot meg tököt is akarunk ültetni, jobban jönnénk ki így. Ha akad az asszonyok között, aki mégsem teljesítené a 120 munkaegységet, attól vonjanak le a háztájiból.. — Igazuk volt az asszonyoknak — mondja Buka János — s javas­latunkra számukra kedvezően döntött is a közgyűlés. Az előzetes bizalomért most a kertészetben jó munkával felelnek, s év végére valamennyiüknék meg is lesz a 120 munkaegysége. ... Ezekben a kis példákban is látják Pusztaottlakán a párton- kívüliék a pártszervezet segítő ke­zét, s ez a tény irányítja a párt­irodába őket problémáikkal, aho­gyan Liker bácsi is elment oda a javaslatával... Varga Dezső Francia parasztok az amerikai óriás árnyékában Az idei télutó ismét vihart ho­zott a francia mezőgazdasági vi­dékeken. Nem meteorológiai vi­hart — politikait, amelyben a haragvó parasztság szembe került a degaulleista hatalommal, élesen követelte életfeltételeinek megja­vítását Ez a harc tulajdonképpen már esztendők óta folyik. Időn-' ként látványos összeütközésekben robban ki, mint két évvel ezelőtt, máskor csendes kötélhúzás formá­jában, de annyi tény, hogy De Gaulle kormánya mindezideig semmit sem tett és semmit sem akar tenni a parasztság létkérdé­seinek megoldására. Az alap-probléma abból adódik, hogy a francia agrárvilágban, akárcsak az iparban is meggyorsult a koncentrációs folyamat. A nagy, tőkeerős vállalkozásokkal szemben a kisüzemek nem tudják felvenni a versenyt, összezsugorodnak, míg végül is eltűnésre vannak ítélve. Így számoltak fel rövid idő alatt több százezer kisparaszti birtokot, az öregek nyomorban tengődnek, a fiatalok pedig búcsút mondanak a falvaknak, városba indulnak az iparban szerencsét próbálni. Az el­tűnt földeket a tőkés nagybirtok nyeli él, amely korszerű gépeivel modernebb termelési feltételeivel teljesen uralni akarja a Közös Piac hat országának mezőgazda- sági piacait Ez a folyamat nemcsak „termé­szetes úton”, a monopóltőkés tár­sadalom törvényei alapján lassan megy végbe, hanem a kormány­zati hatalom még gyorsítja is, minden hivatalos támogatást a ka­pitalista nagybirtoknak adva. A támogatás sokszor közvetlen for­mában jelentkezik, oly módon, hogy az állami költségvetés téte­leiből segélyt nyújtanak a mező- gazdasági termelés fellendítésére, az agrár-kivitel serkentésére. De ennek a támogatásnak eszköze az árpolitika is, olyan termelői és fel- vásárlási árak megállapítása, ame­lyek mellett a kisvállalkozások tönkremennek, mert termelési költségeik magasabbak az eladási 1963. V. 19. 80 évvel ezelőtt, 1883-ban született Jan I Kaspar cseh repülő- i géptervező, aki az el- I ső cseh repülőgépet | megalkotta és ezzel I 1910. június 19-én Pardubic—Prága vo­nalon repülést hajtott végre. • — 50 évvel ezelőtt, 1913. május 19-én halt meg Korányi Frigyes orvos, kiváló belgyógyász. A szabadságharcot, mint honvédorvos küzdötte végig, majd ő teremtette meg Magyar- országon a bélgyógyászati klinikai oktatás alapjait, kezdemé­nyezője volt továbbá a tuberkulózis elleni küzdelemnek. 1876- ban alapított klinikáján indult meg a nemzetközi hírnévre szert tett belgyógyászati iskolája. »*« — 40 évvel ezelőtt, 1923 májusában halt meg Hans Gold­schmidt német kémikus. A finom alumíniumpornak nemes­fémek oxidjaival való elvegyítése révén 1894-ben ő fedezte fel a Thermitet, melynek hevítése révén igen nagy hő (2000 C-fo- kon felüli) keletkezik. «*» — 180 évvel ezelőtt, 1783-ban e napon alapították meg Szevasztopol városát és kezdték meg építését. (Fotó: Nemzeti Technikai Múzeum, Prága.) Jan Kaspar és első repülőgépe Az Egyesült Államokban üldözik az igazság híveit New York (TASZSZ) V. T. Lee, az igazságos kubai politikáért küzdő amerikai bizott­ság országos vezetője a sajtó kép­viselőinek adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a bizottság szé­les körű kampányt folytat azért, hogy az Egyesült Államok létesít­sen diplomáciai kapcsolatokat Ku­bával. Hangsúlyozta, hogy ez a gondolat rokonszenves fogadtatás­ra talált az egész országban és ezért az amerikaellenes tevékeny­séget vizsgáló bizottság hajszát in­dított azok ellen, akik a Kuba és az Egyesült Államok közötti he­lyes kapcsolatokért küzdenek. — Az Amerika-ellenes tevékeny­séget vizsgáló bizottság — mondot­ta Lee — megidézi azokat az em­bereket, akik Kubában jártak és az ott látottakról elmondották az igazságot. Azért üldöznek bennün­ket, mert keressük az amerikai— kubai nézeteltérés békés megol­dását és igyekszünk megismerni a való helyzetet Kubában. Az, aki megtiltja az amerikai állampolgá­roknak, hogy Kubába látogasson, el akarja titkolni az amerikai nép előtt az igazságot és akadályozni akarja az Amerika és Kuba kö­zötti vitás kérdések békés rende­zését. Az Amerika-ellenes tevékenysé­get vizsgáló bizottság május 23-ra maga elé idézte Leet. (MTI) áraknál, viszont a nagyvállalkozá. sok megtalálják számításaikat, mert gépeikkel, műtrágyával egy termelési egységről nagyobb mennyiségű terményt takarítanak be. Az idén márciusban és április­ban a kis- és középparasztság ősz. szecsapása a kormánnyal a tej- és marhahús árak miatt következett be. A kisbirtok nehezen vészelte át a kemény, megpróbáltatásokkal teli telet. A fagy kegyetlen pusztí­tásokat végzett, sok helyen a főze­lék- és gyümölcsfélék 80 százaléka esett a természeti csapások marta­lékául. Az egyetlen lehetőség az elszenvedett kárt behozni a tej és a hús piaca volt. Időközben azon­ban hatalmas áremelkedési hul­lám öntötte él a francia piacokat, az iparcikkek 1962 januárjához képest 5,3 százalékkal drágultak. A régi áron eladni a tejet és a húst, ugyanakkor drágán vásárolni a mezőgazdasági kisgépeket, mű­trágyát, kötözőanyagot, ráadásul a ruhát és egyéb iparcikkeket, a biz. tos tönkremenetelt jelentette a kisparaszti birtoknak. Ezért köve­telték a felvásárlási árak emelé­sét, tárgyalásokat kezdtek Pisani földművelésügyi miniszterrel és a követelések visszautasítása esetén úteltorlaszolással, tömegtünteté­sekkel, vasvillás felvonulással fe­nyegettek. Az új paraszti válság kényes helyzet elé állította a francia kor­mányt. A nagy bányász- vasutas- és közüzemi sztrákj mozgalom után az állami ipari szektorban egyes béreket kénytelen volt felemelni. Hetek óta azon gondolkodott, hogy e terheket hogyan hárítsa át a lakosságra, a néppel fizettesse meg vasúti, díjszabás és elektro- mosáram-áremelés formájában, mert arról hallani sem akar, hogy az atomfegyverkezési kiadásokat csökkentse. Ha most hozzájárul a mezőgazdasági árak emeléséhez is, a nehezen, kialakított egyen­súly ismét felborul. Végül is úgy döntött, hogy a nagy paraszti nyo­más hatására felemeli a tej és a marhahús felvásárlási árát, de a különbözeiét a vásárlókkal fizet­teti meg. Néhány nappal ezelőtt így drágították meg 6 százalékkal a tej- és tejtermékárakat. A munkásbéremelések így néhány hét alátt sokat veszítettek jelentő­ségükből. Ez az éles társadalmi harc, amely a francia nagytőkés hata­lom, valamint a munkásosztály és a kisparasztság között folyik, még

Next

/
Thumbnails
Contents