Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-16 / 112. szám
W63. május 16. 3 Csütörtök A lucerna betakarításának és s%árításának módsserei Elkészült a dévaványai Aranykalász és a mezőberényi Vörös Csillag Tsz öntözéses gazdálkndásának programja Á Gyulai Vízügyi Igazgatóság | tervezői befejezték megyénk két | igen jelentős területén az öntözéses gazdálkodás programjának összeállítását. A dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetben a körösladányi öntözőrendszer hatásterületén az 1-es számú öntöző főcsatornától északra 1886 holdon rendezkednek be három év alatt öntözés« termesztésre. Az említett területen kétfajta öntözést terveznek. A barázdást — az árasztásost — és az esőztető-be- rendezések üzemeltetését. A beruházás összege ötmillió 648 ezer forint. Az új öntözőfürt építését ez év júliusában kezdik el. A mezőberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a Kettős- Körös jobb partján, Mezőberény- től északkeletre 1039 holdon rendezkednek be öntözésre. A beruházást a dévaványaihoz hasonlóan itt is három szakaszban valósítják meg. Az idén kezdik és 1965-re, az ötéves terv végére az említett területen árasztásos és esőztetőberendezésekkel kerül az életet adó víz a növényzetre. Mivel a mezőberényi új öntözőfürt víz- szükségletét csak úgy tudják biztosítani, hogy a folyómederből gépek segítségével emelik át a főcsatornába a vizet, a beruházás összege kétmillió forinttal több a dévaványai költségvetésénél. Budapesten nyit elárusító helyet május végén az újkigyósi Aranykalász Tsz A nagyüzemi zöldségtermesztésre berendezkedett újJdgyósi Aranykalász Tsz Budapesten az Élmunkás téri piacon elárusítóhelyet rendezett be. A műszaki átadások most foiynak, s még május végén megkezdik a friss zöldség értékesítését. Előreláthatólag havonta mintegy kétszázezer forint értékű árut adnak itt el a fővárosi vevőknek.. ügy tervezik, hogy ősszel saját termésű káposztából, paprikából készült sávanyűságot is értékesítenek. í llattenyésztésünk és állattar" tásunk fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a fehérjehiány. Ennek megszüntetése végett szükséges a korszerű agrotechnika alkalmazásával fokozni a terület egységéről lehozható táp. lálóanyag mennyiséget és gondoskodni arról, hogy a ténylegesen megtermelt tápláló- és hatóanyagokat célszerű tartósítással, meg. felelő tárolással megtudjuk menteni. A növénytermesztésben forradalmi változások vannak s ezek a lucerna termesztésére is kihatnak. Ideje, hogy az eddig alkalmazott módszereket felülvizsgáljuk, és a lucerna-termésátlagot az immár 60 év óta tartó 18 mázsás szint kétszeresére emeljük és ezzel felzárkózzunk a világszínvonalhoz. Annak alátámasztására, hogy reá. lis az a törekvés, hogy 30 mázsa, vagy afölé emeljük a lucerna termésátlagát, megemlítem, hogy Jugoszláviában 28,1, az NDK-ban 38, az NSZK-ban 40 mázsa a lucerna, széna katasztrális holdankénti tér. mésátlaga. Gazdaságunkból is hozhatunk fel példát: az 1962-es száraz évben egy 45 katasztrális holdas lucernatábla hatszor! kaszálás eredményeképpen — öntözés nélkül 56 mázsa szénatermést adott. kyé ezőgazdasági nagyüzemeink 800 ezer katasztrális holdon termelnek évelő pillangósokat. E területek termésének értékét az dönti el, hogy milyen mennyiségű és milyen beltartalmú takarmányt takarítunk be róluk. A széna minőségét döntően befolyásolja a kaszálás idejének helyes megválasztása, mert a növény korával együtt változik a minősége és így a tápértéke is. Az első veszteség rendszerint már a kaszálás előtt bekövetkezik ha megkésünk a kaszálással. A fiatal lucerna nyers rostja 75—80 százalékban emészthető, viszont a virágok megjelenése és virágzása között emésztXIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Szorgoskodnak a kertészek Négyszáz asszony a méhkeréki határban A MÉHKERÉKI Nikole Balces- cu Termelőszövetkezet asszonyai arról híresek, hogy a növénytermesztési munkák zömét, kapálást, egyelést, betakarítást ők végzik. Nem azért, mintha termelőszövetkezetnek férfi tagjai nem volnának. Sőt, ha a tsz-tagok statisztikáját megnézzük, hány férfi és hány nő tagja van a szövetkezetnek, még fél százalékkal sem mutatna ki a nők javára. A 720 tagból — 560 állandó dolgozó •— mindössze 3—4 a nő. S mégis a tavaszi munkák megkezdésétől a betakarításig naponta 3—400 asz- szony is dolgozik a határban. Hagyomány már ez ebben a román nemzetiségű kisközségben. így szokták meg még annak ideién az egyéni gazdaságokban, hogy az asszonyok kapálták a kukoricát, cukorrépát, mákot, a férfiak szántottak, vetettek, lovat hajtottak. Valahogyan így alakult ki a termelőszövetkezetben is. A férfiak kocsisok, állattenyésztők. A 2500 hold körüli kapás megmunkálása nagyrészt az asszonyokra vár. AMERRE A SZEM ELLÁT a község határában, mindenütt szorgos asszonyi kezek munkálkodnak. Répát egyelnek, palántát ültetnek, cirkot, napraforgót kapálnak. Legtöbben azonban mégis a répaföldön szorgoskodnak. A 16 éves kislánytól a 70 éves nagymamáig, minden korosztálybelit meg lehet találni. Márk Virág néninek olyan gyorsan jár a keze 70 éves kora ellenére, hogy még a 16 éves Mária rnevű unokája sem tud vele versenyezni. Virág nénivel nehezen értjük meg egymást. Ugyanis ő csak anyanyelvén, románul beszél. A kisunoka, Mária tolmácsol, aki mindkét nyelvet beszéli. Arra a kérdésünkre, hogy bírja-e még a derékfájdító egyelést, any- nyit mond: — Korábban kezdtem a határban a munkát, mint az unokám, s azóta minden évben kapáltam, egyeltem. Ez asszonyi munka. Elmennék versenybe egyelni még bármelyik fiatalasz- asszonnyal, — fordítja mosolyogva a nagymama szavait Marika. Jó szeme és fürge ujjai vannak még az én nagymamámnak. Olyan szépen kézimunkázik, hogy én sem különben,' — dicséri az öreg nénit a kislány. Egy hold répát munkálnak meg, nagyrészt ketten, mert Marika édesanyja beteg, nem bírja a sok hajlást. A munkaegységet, amelyet munkájuk után írnak, a Marika édesapja könyvébe jegyzik be. így nem is csodálkozik senki, hogy Méhkeréken egy-egy család- fenntartó évenként 6—700 munkaegységet is összegyűjt. AZ IS SZOKÁSSÁ vált már a Méhkerékét körülvevő termelőszövetkezetben, ha gyors és sürgős munka adódik — mint ilyenkor! tavasszal a növényápolás idején sűrűn előfordul, — hogy segítséget kémek a Balcescu Tsz-ből. S 3—4 napig 100—150 családtag dolgozik abban a termelőszövetkezeiben, amelynek éppen segítségre van szüksége. A sarkadi Dózsa és Lenin Tsz-ben már jól ismerik a méhkeréki asszonyok szorgalmát. Ezen a héten mintegy 250-en a gyulai, vizesfási, lőkösházi, mezőhegyes! állami gazdaságoknak segítenek a növényápolásban. De nem hanyagolják el a területet sem, melyet a szövetkezetben vállaltak. Elsősorban azt művelik meg, ha idejük engedi, akkor segítenek a szomszédos szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak is. Azt mondhatná valaki, hogy ilyen elfoglaltság mellett nincs idejük a háztáji gazdaságukra. A 850—900 család háza táján mégis minden rendben van. Háztáii jószágtartásra is van idejük. A kis községben mintegy 300 bikát, 2 ezer sertést hizlalnak és több ezer libát és aprójószágot tartanak. SZORGALMUKRÓL, munkabírásukról híres méhkeréki asszonyok megérdemlik a termelőszövetkezet vezetőinek dicséretét. S ezzel a vezetők nem is fukarkodnak. Tisztában vannak azzal, hogy az asszonyok szorgos munkája nélkül kevesebbet teremne a méhkeréki határ. I Csepkó Eta hetősége 43—46 százalékra esik. Ha bimbózáskor kezdjük az elsőt, négyszeri kaszálást lehet elérni. A négy kaszálás összes szénatermése minden esetben több, mint a később vágni kezdett lucerna három kaszálásáé. A nyert többlet átlagosan 18 százalék körül mozog. A korai vágással azonban nemcsak egy kaszálással kapunk többet, hanem a levél- és szárarány is kedvezőbb. Márpedig végső fokon a lucerna tápláló értékét a levél százalékos aránya dönti el, mivel abban foglaltatik a fehérje zöme amely csaknem háromszorosa a szár fehérjetartalmának. Különösen igyekezni kell az első kaszálás idejével a legjobb lucernatermő tájakon, így megyénkben is, mert a lucerna első növedéke egyébként is hajlamos a megdőlésre és a vastagabb szárak virágzáskor! élfásodására. A szénatermés minőségi és mennyiségi többletén kívül figyelembe kell venni, hogy a megkésett első kaszálás utáni második kaszálás időpontja egybeesik az aratási munkák megkezdésével. De nem szabad lebecsülnünk azt az előnyt sem, amelyet a jókor megkezdett első kaszálás biztosít akkor, ha a harmadik növedék magfogásra marad. S a negyedik kaszálás időbeni elvégzése által módot nyújtunk lucernánknak a jó betelelésére, amit a következő évben feltétlenül nagyobb és erőteljesebb első növedékkkel fizet vissza. A lucerna első kaszálását tehát korán, még zöldbimbós korban, zsenge állapotban kezdjük meg. Ügy szervezzük a munkát, hogy azt május 10—15 között be is fejezzük. gazdaságunkban a lucerna be. ^ takarítását május 2-án kezdtük meg, előre elkészített betakarítási terv szerint. Április 26- án megtartottuk a lucemabetaka- rításban részt vevő gépek szemléjét, hogy ezzel is biztosítsuk a leg. magasabb fokú felkészültséget, a az előforduló javítási hibákat kiküszöböltük. Április 27-én felülvizsgáltuk a szérűskertek előkészítését. Lucernatermő területünk 2271 katasztrális hold. A terület 23 szá. zalékának terméséből — forrólevegős gyorsszárító üzemben — lucernaliszt készül, 49 százalékát hi. deglevegős, 28 százalékát pedig ágasos módszerrel szárítjuk be. A betakarítási terv tartalmazza az elvégzendő feladatot, a betakarításnál alkalmazott gépek számát és típusát, továbbá a szükséges ké. zi erőt, vigyázva arra, hogy a kaszálás rendsodrása, a sodraiból való rakodás, valamint a kazlazás összhangja meglegyen. Tartalmaz, za a terv a tárolást, az állattenyésztéssel összhangban a betakarítás menetiránytervét, valamint a szénakészítés módját. A tervbe rögzítve van név sze. ” rint az is, hogy ki kaszál, ki rendsodrózik, ki mähladerozik, melyik mahladertől melyik szállítójármű hordja el a szénát. Név szerint tartalmazza melyik mähla. dernek ki a munkagépkezelője és kik az utána akasztott pótkocsin az eligazítok és kik rakják le a szérűbe a szénát. Rögzíti, ki a felelős az egész betakarításért, ki a parancsnok a betakarítandó táblán és a szérűn. Gazdaságunkban a szénabetakarításnál alkalmazott erőgépeket és munkagépeket nyújtott műszakban üzemeltetjük. A táblákon a betakarítás után nyomban megkezdjük a tarlóporozást és a fogasolást. A kaszáláshoz sarokvágót nem biztosítunk. Az esetlegesen le nem vágott csíkokat a kaszálásban részt vevők költségére végeztetjük el, mert ilyen célra béralap tervezve nincs. A lucernát alacsony, 4 centiméteres tarlóval kell vágni, mert a 4 centiméter helyett 6 cen. timéteres tarióhagyás — egy katasztrális holdon 4 kaszálást figyelembe véve — 8 mázsával csökkenti a termést. A rendsodrás csigavonalas sodratba történik, mert így a rendfelszedő gépek munkája folyamatos és gyorsabb. Reggeli harmaton rendsodrózni nem szabad, mert a sodratok belsejébe kerülő nedves anyag nem szárad ki a behordás idejére, és a kazalban bemelegedő gócot okoz. A rendsodrást 45 százalék víztartalmú állapotban kell megkezdeni, amikor a levél nem pereg és csavaráskor a szárból nedvesség szivárog ki. Az időjárástól függően, a kaszálástól számított másfél—két nap múlva következik ez be. I^linden egyes tábla tarlóporo* ® zásban részesül 15 kg HCH—DDT keverékkel. A porozás csak este 6-tól reggel 6-ig végezhető, mert a HCH napfény hatására veszít hatóanyag-tartalmából. Mindegyik por gyenge méreg, de a méhekre veszélyes, ezért a községi tanácsnak be kell jelenteni, hogy a méhészek a méheket be tudják zárni. Kazlazást elevátorokkal végezzük a hideglevegős kazlaknál, az ágasokon megszárított szénákat pedig gólyával. Az állványon megszáradt széna kazalhoz történő szállítása lóvontatású csúszó szánon történik. A gólya ágasostól felviszi a kazalra és a kazal ellenkező oldalán csúszdán engedjük le az összecsukott ágast. A hideglevegős kazal sarkát gyűrni, sarkosra rakni nem szabad. Kerekített sarkú kazlat kell rakni. A gyűrött sarok melegszik, penésze- dik. Szérűfelelősnek lelkiismeretes dolgozót kell beállítani, aki naponta jelentést tesz a széna állapotáról. A szérűfelelős kimutatást köteles vezetni egy füzetben arról, hogy a hideglevegős kazlak ventillátorát mikor indította be és mikor állította le. A hideglevegős szénaszárítási eljárás a termelőszövetkezetekben nagyrészt most kerül bevezetésre. Azonban gazdaságunkban ezt már évék óta alkalmazzuk és ezért szívesen állunk olyan tsz-ek rendelkezésére, akiknek eh. hez segítségre van szükségük. Kőrössy Zoltán a Felsőnyomási Állami Gazdasa főagronómusa Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükség«. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budap«ten. 143
