Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 84. szám

im. április íi. 5 Csütörtök Á magyar kutatók is megkapták feladataikat a nyugodt nap évére A mesterséges holdak optikai megfigyelése Békéscsabán Hazaérkezett Rómából dr. Egyed László Kcesuth-díjas egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja és dr. Somo­gyi Antal kandidátus, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, akik hazánk kép­viseletében vettek részt a Nemzet­közi Geofizikai Bizottság által ren­dezett kongresszuson a nyugodt nap évének előkészítésében. — Milyen eredményekre veze­tett a római tanácskozás? — kér­dezte meg Egyed professzort »az MTI munkatársa — A kongresszuson — hangzott a válasz — most már véglegesen kialakult az 1964. január 1-én kez­dődő nyugodt nap évének „me­netrendje”. Pontosan megfogal­mazták és kiosztották a feladato­kat, hogy a maximális naptevé­kenység időszakában, a geofizikai évben gyűjtött adatokat most, a naptevékenység minimumában végzett mérések eredményeivel egészítsék ki. — A megbeszélésen rendkívül fontos szerepet játszottak azok a javaslatok, amelyeket tavaly ép­pen Budapesten hozott e tárgyban az európai—ázsiai régió tagálla­mainak — gyakorlatilag a Szov­jetunió és a demokráciák szakem­bereinek — konferenciája. Végül is a kongresszus úgy határozott, hogy a világméretű tudományos együttműködést, amelyben egyéb, ként több mint hatvan ország vesz részt, ezernél is több megfigyelő- állomás hálózatára építik. Helyen­ként még az óceánokon is működ­nek majd úszó ldboratóriumok. — A kongresszus megszabta a magyar kutatók feladatait is. Me­teorológusaink elsősorban a Nap sugárzásának mérésével, a magas­légköri jelenségek tanulmányozá­sával, a Kárpátok által a légtöme­gek mozgására gyakorolt hatás vizsgálatával kapcsolódnak be a munkába. A Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban a földmágnes. séget, a Nagycenki Kutató Labo­ratóriumban a földben keringő áramok ingadozásait, a Központi Fizikai Kutató Intézetben pedig a kozmikus sugárzáson belül a mű­mezonok intenzitás-változásait mérik majd. A csillagászati háló­zat a mesterséges holdak optikai megfigyelését végzi, Békéscsabán rádióhullámok segítségével tapo­gatják kj majd az ionoszféra egyes rétegeinek tulajdonságait, magas­ságuk változásait. a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban pedig különleges fényképeket ké­szítenek a Napról. Április n. Békési Bástya: Bevűparádé. Békés­csabai Brigád: A kalandor. Békéscsa­bai Szabadság: A kopár sziget. Békés­csabai Terv: Szemtől szentbe. Gyomai Szabadság: Ma éjjel meghal egy vá­ros. Gyulai Petőfi: Fáiklyák. Mezőko- vácslházi Vörös Október: ...Es a te sze­relmed is. Orosházi Partizán: Sámson. Sarkad! Petőfi: Első csapat. Szarvasi Táncsics: Meglepetés a cirkuszban. Szeghalmi Ady: Ka velem tartanál. Hl/Wfli KAob Az állomáson Egy különös délután emlékét idézi ez a lengyel film, melyet a ma- gyarbánhegyesi Kossuth mozi mutat be 1963. április 13-tól 14-ig. Azok igyekeznek minél több pénzt összekaparni, megbékélni a törvénnyel, úszni a paragrafu­sok között, mert gazdálkodni hat holdon vagy tízen, megtermelni a szőlőt, bort, a zöldséget, az a dolog könnyebbik része. De ki­tanulni, számon tartani mindent, a felest is, a napszámost is, az értékesítés és átadás fortélyait is — az a művészet Elég volt belőle. Cselkőnél gazdája lesz egy üzemegységnek vagy egyetlen ágazatnak, akár a Sapka-hegyi szőlőnek, akár a gőbölyöknek a vizeresd majorban és megvan minden, napi munkabeosztás, fi­zetés, prémium, olajozott kere­keken gördül a világ, nem kell a káoszból újra megteremteni. És rendbe jön Katival is meg a gyerekekkel, saját lelkiismere­tével. Milyen jó is volna kitö­rölni a napokat, heteket az em­lékezetből, csak az boldog, aki felejteni tud, legboldogabb, aki mindent el tud felejteni. * Nem ment át a községen, az iskolán túl, a következő sarok­nál rátért a betonúira. Nagy­liget — mutatta a nyíl az út egyik oldalán — Budapest — mutatta a másikon, mintha még az útelágazás is tanácsot akarna adni. Bárcsak egy héttel előbb rá­szánta volna magát erre az út­ra. Most már így is nehéz lesz, még ha sikerül is. De sikerülni kell. Miért is várta meg, hogy Kati szóljon, hogy elsírja ma­gát? Nélküle kellett volna, egye­dül is ezt választani, a gyere­kekért, a becsületért, igen a be­csületért, akármit is mondanak majd a községben. Rátért a nagyligeti útra. Is­mert itt minden kanyarulatot, minden döccenőt, behunyt szem­mel is elvezetné a motort az ál­lami gazdaság központjáig. De ha behunyná a szemét, bizonyo­san nem jutna el odáig, a ke­rék akaratlanul is lekanyarodna a nyolcvanhármas kilométerkő­nél, befordulna a jegenyés útra, megállna az erdészház kerítésé­nél. És otthagyná a motort, menne fel a horhon, melyet két­oldalt teljesen benőtt a vadrózsa meg a földiszeder indája, aztán jobbra föl a kapaszkodón és kifulladva megállna a nagy diófa alatt, érezné az elcsendesülni nem akaró szívdobogást, mint annyiszor az utóbbi hónapok­ban, amikor tudta, hogy Sárika kint van, hogy Sárika egyedül van kint. Elhagyta már a nyolcvanhár­mas kilométerkövet, csak éppen benézett a jegenyesorra, egy öreg varjú egyensúlyozott az egyik fa csúcsán, a vékony ág sehogy se akarta megtartani, billegett még egy kicsit, aztán mérges károgással továbbrepült, mintha világgá menne. • Vajon otthon lesz-e Csekő? És ha otthon lesz, bent találja-e az irodában? Ezekben a téli hó­napokban mindenféle értekezle­tekre hívják, ha meg jó idő van, néha napokra eltűnik, az irodá­ban csak annyit tudnak, hogy reggel benézett, aztán Üjmajor- ba ment, az Űjmajorban látták is, de itt nem sokat időzött, alig­hanem az alsó dűlőben jár, men­jen csak itt a silóknál balra, meghallja majd a traktorzúgást. Mikor végre a rázkódástól, dü­börgéstől süket traktoros meg­érti, hogy kit keres, csak szét­tárja karját: nem, ő nem látta, elnyelte a határ. Vajon, most bent lesz-e? A kastély előtt — ez most az állami gazdaság irodája — au­tók állnak, két budapesti kocsi, alighanem a minisztériumból, de itt van Csekő zöld Skodája is. Hátrább, majdnem a terebélyes díszfa lehajló ágai alatt két te­repjáró. Vendégjárás van itt, de azért kihívatja Csekőt, kijön a cimbora, még ha a miniszter ül itt, akkor is. De nem kell kihívatni. (Folytatjuk) Tiszta Az egészségügyi kultúra ki­” alakításában az elmúlt években nagyot léptünk előre. Megváltozott az emberek szemlé­lete, sokan túljutottak már azon, hogy a legelemibb követelményt; a rendszeres kézmosást betartsák. Többet törődnek maguk és kör­nyezetük, az otthon, a munka­hely, a falu és a város tisztasá­gával. E szemlélet kialakítását se­gítik egészségügyi szakembereink, az orvosok, egészségügyi dolgozók és nem utolsósorban a Vöröske­reszt társadalmi aktívái, akik szervezik a különböző felvilágo­sító előadásokat, filmvetítéseket, tanfolyamokat. ök indították el a tisztasági mozgalmat is, amelyben ezer és ezer ember vesz részt. Számtalan példa bizonyítja, hogy a közös cél: a község — város — szebbé- tétele hogyan késztette összefo­gásra az embereket. Versenyeket szerveztek megyénkben is a Tisz­ta udvar, rendes ház, a Tiszta köz­ség-város. iskolákban a Tiszta osztály — iskola, cím eléréséért. Utak, járdák, vizvezetékek ké­szültek el társadalmi munkában, parkok, virágos kertek, játszóte­rek létesültek, egészségházak, or­vosi rendelők épültek az ilyen összefogások nyomán. Van már olyan munkahely, termelőszövet­kezet, állami gazdaság is me­gyénkben, amely úgy fest, mint­ha a vezetője, elnöke, igazgatója nem gazdasági, hanem egészség- ügyi szakember lenne. Ezek az emberek megértették az egészség­ügy fejlesztésének jelentőségét, tudják, hogy tisztább környezet­ben más a légkör, jobb a munka­kedv, s elsősorban egészségeseb­bek az emberek, ami természete­sen összefügg a termelési ered­mények emelkedésével is. Dármennyire is nagy azonban ° a fejlődés az egészségügyi kultúra kialakításában sokan vannak rhég — főleg a vezetők között — akik „mossák a kezü­ket”, ha egészségügyi problémák, ról, ezzel kapcsolatos rendelkezé­sek betartásáról van szó. Más­képpen szólva, igen sok helyen még mindig harmad-, negyed- vagy hatodrangú kérdésként kezelik a kezek munkahely, a falu, a város egész­ségügyét, a tisztaságot, a helyes szemlélet kialakítását, az embe­rek ilyen irányú nevelését. Találkoztunk már olyan tsz­* elnökkel, aki arra hivatko­zott, hogy nincs pénz, nem tud­ják a tejház szennyvizét elvezetni és az épületet tatarozni. Ugyan­akkor pár lépésre a tejháztól új iroda épült. Ebben a tsz-ben na­ponta több száz liter tejet kezel­nek piszkos falak között, s az épületbe nyáron milliónyi légy száll a közeli istállóból, trágya­dombról, a szennyvíz pedig egy nyitott árokba folyik, amely leg­jobb melegágya a fertőző baktéri­umoknak. A tejházban emberek százainak legfontosabb élelmisze­rét kezelik, minden pillanatban kitéve a fertőzés' veszélyének. Az irodában pedig mindössze néhány ember dolgozik, s bár igaz, hogy az ő egészségük is fontos és ezért szükség volt megfelelő helyiségre, azért mégis megkérdezzük, hogy a költségvetés elkészítésénél va­jon melyikre kellett volna inkább gondolni? A válasz nem vitás. A döntés viszont a tsz vezetőségé­nek szemléletéből fakadt. Az egyik élelmiszerboltban az ellenőrzést végző orvos kifogásol­ta a rendetlenséget, a piszkot, s megbüntette a boltvezetőt. Né­hány nap múlva — ahelyett, hogy a boltvezető belátta volna a hibá­ját — durva, minősíthetetlen han­gú levél érkezett. „... Csak nem képzeli, hogy patikát csinálunk a boltból?” irta a „sértett lel” többek között, ez még csak az enyhébb mondatok egyike volt. Azután hivatkozott a beruházásra is, pedig ahhoz, hogy ebben a boltban tisztaság legyen, elegendő lett volna csupán a seprő, lapát, súrolókefe és a víz is. Cok helyen hivatkoznak anya- gi nehézségre a vezetők, ha bírálat éri munkájukat az egész­ségügyi körülmények miatt. így mossák a kezeiket, holott csak a szemléletük megváltoztatása is elegendő lenne ahhoz, hogy a szó szorosabb értelmében, válóban több legyen az igazán tiszta kéz. Kasnyik Judit Balasov mérnök Bélmegyeren Az aranymosó-malom feltaláló­ját, Balasov mérnököt Arbuzov, orosz író lelke álmodta meg. Vi­lágkörüli útján most jutott el hoz­zánk, Bélmegyerre. A békési gimnázium színjátszó csoportja hozta őt ide vendégség­be Bíró Lajos tanár kalauzolásá­val. Azért kürtöljük világgá a hírt, mert a rendező és a cso­port tagjai nagy örömet sze­reztek nekünk áldozatos vál­lalkozásukkal. Bohózat helyett olyan darabot hoztak, amelytől többször könnyekkel teltek meg a szemek. Jólesett a mélyebb, em­beri érzéseket a színjátszókká] együtt átélnünk. (Lám, nem igaz az, hogy a falusi közönség csak a bohózatot érti meg, s hogy csak ilyesmit kíván!) A kitűnő társadalmi drámát, amely a szocialista életet ábrázol­ja, a főszereplők segítették siker­re. Közül ük sokáig fogunk emlé­kezni Balasov mérnök első fele­ségére, a törékeny lelkű Tán j ára, akit Benedikty Zsuzsa alakított reményen felüli sikerrel. Balasov mérnököt a maga érdekes valósá­gában Komáromi Sándor vará­zsolta szemeink elé. A szibériai aranybánya igazgatónőjét Szüle Olga játszotta életszerűen. Kitűnő volt a púpos hátú öregasszony, aki az életből kiesett Tánjának és gyermekének menedéket adott. Tetszett Pocsai Gábor is, a Jenis- sei-kerület főigazgatójának szere­pében. Az előadás után a bélmegyeri gimnazisták szülei vacsorával ked­veskedtek a színjátszóknak, a va­csorát pedig hajnalig tartó tánc követte. Kiss József műsora Április 11-én, este 7 áraikor: TAVASZ Móricz- és szelvénybérlet. A prills 11-én, 19.30-kor, Kardoskúton: CSACSIFOGAT

Next

/
Thumbnails
Contents