Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-12 / 84. szám
im. április íi. 5 Csütörtök Á magyar kutatók is megkapták feladataikat a nyugodt nap évére A mesterséges holdak optikai megfigyelése Békéscsabán Hazaérkezett Rómából dr. Egyed László Kcesuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és dr. Somogyi Antal kandidátus, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, akik hazánk képviseletében vettek részt a Nemzetközi Geofizikai Bizottság által rendezett kongresszuson a nyugodt nap évének előkészítésében. — Milyen eredményekre vezetett a római tanácskozás? — kérdezte meg Egyed professzort »az MTI munkatársa — A kongresszuson — hangzott a válasz — most már véglegesen kialakult az 1964. január 1-én kezdődő nyugodt nap évének „menetrendje”. Pontosan megfogalmazták és kiosztották a feladatokat, hogy a maximális naptevékenység időszakában, a geofizikai évben gyűjtött adatokat most, a naptevékenység minimumában végzett mérések eredményeivel egészítsék ki. — A megbeszélésen rendkívül fontos szerepet játszottak azok a javaslatok, amelyeket tavaly éppen Budapesten hozott e tárgyban az európai—ázsiai régió tagállamainak — gyakorlatilag a Szovjetunió és a demokráciák szakembereinek — konferenciája. Végül is a kongresszus úgy határozott, hogy a világméretű tudományos együttműködést, amelyben egyéb, ként több mint hatvan ország vesz részt, ezernél is több megfigyelő- állomás hálózatára építik. Helyenként még az óceánokon is működnek majd úszó ldboratóriumok. — A kongresszus megszabta a magyar kutatók feladatait is. Meteorológusaink elsősorban a Nap sugárzásának mérésével, a magaslégköri jelenségek tanulmányozásával, a Kárpátok által a légtömegek mozgására gyakorolt hatás vizsgálatával kapcsolódnak be a munkába. A Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban a földmágnes. séget, a Nagycenki Kutató Laboratóriumban a földben keringő áramok ingadozásait, a Központi Fizikai Kutató Intézetben pedig a kozmikus sugárzáson belül a műmezonok intenzitás-változásait mérik majd. A csillagászati hálózat a mesterséges holdak optikai megfigyelését végzi, Békéscsabán rádióhullámok segítségével tapogatják kj majd az ionoszféra egyes rétegeinek tulajdonságait, magasságuk változásait. a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban pedig különleges fényképeket készítenek a Napról. Április n. Békési Bástya: Bevűparádé. Békéscsabai Brigád: A kalandor. Békéscsabai Szabadság: A kopár sziget. Békéscsabai Terv: Szemtől szentbe. Gyomai Szabadság: Ma éjjel meghal egy város. Gyulai Petőfi: Fáiklyák. Mezőko- vácslházi Vörös Október: ...Es a te szerelmed is. Orosházi Partizán: Sámson. Sarkad! Petőfi: Első csapat. Szarvasi Táncsics: Meglepetés a cirkuszban. Szeghalmi Ady: Ka velem tartanál. Hl/Wfli KAob Az állomáson Egy különös délután emlékét idézi ez a lengyel film, melyet a ma- gyarbánhegyesi Kossuth mozi mutat be 1963. április 13-tól 14-ig. Azok igyekeznek minél több pénzt összekaparni, megbékélni a törvénnyel, úszni a paragrafusok között, mert gazdálkodni hat holdon vagy tízen, megtermelni a szőlőt, bort, a zöldséget, az a dolog könnyebbik része. De kitanulni, számon tartani mindent, a felest is, a napszámost is, az értékesítés és átadás fortélyait is — az a művészet Elég volt belőle. Cselkőnél gazdája lesz egy üzemegységnek vagy egyetlen ágazatnak, akár a Sapka-hegyi szőlőnek, akár a gőbölyöknek a vizeresd majorban és megvan minden, napi munkabeosztás, fizetés, prémium, olajozott kerekeken gördül a világ, nem kell a káoszból újra megteremteni. És rendbe jön Katival is meg a gyerekekkel, saját lelkiismeretével. Milyen jó is volna kitörölni a napokat, heteket az emlékezetből, csak az boldog, aki felejteni tud, legboldogabb, aki mindent el tud felejteni. * Nem ment át a községen, az iskolán túl, a következő saroknál rátért a betonúira. Nagyliget — mutatta a nyíl az út egyik oldalán — Budapest — mutatta a másikon, mintha még az útelágazás is tanácsot akarna adni. Bárcsak egy héttel előbb rászánta volna magát erre az útra. Most már így is nehéz lesz, még ha sikerül is. De sikerülni kell. Miért is várta meg, hogy Kati szóljon, hogy elsírja magát? Nélküle kellett volna, egyedül is ezt választani, a gyerekekért, a becsületért, igen a becsületért, akármit is mondanak majd a községben. Rátért a nagyligeti útra. Ismert itt minden kanyarulatot, minden döccenőt, behunyt szemmel is elvezetné a motort az állami gazdaság központjáig. De ha behunyná a szemét, bizonyosan nem jutna el odáig, a kerék akaratlanul is lekanyarodna a nyolcvanhármas kilométerkőnél, befordulna a jegenyés útra, megállna az erdészház kerítésénél. És otthagyná a motort, menne fel a horhon, melyet kétoldalt teljesen benőtt a vadrózsa meg a földiszeder indája, aztán jobbra föl a kapaszkodón és kifulladva megállna a nagy diófa alatt, érezné az elcsendesülni nem akaró szívdobogást, mint annyiszor az utóbbi hónapokban, amikor tudta, hogy Sárika kint van, hogy Sárika egyedül van kint. Elhagyta már a nyolcvanhármas kilométerkövet, csak éppen benézett a jegenyesorra, egy öreg varjú egyensúlyozott az egyik fa csúcsán, a vékony ág sehogy se akarta megtartani, billegett még egy kicsit, aztán mérges károgással továbbrepült, mintha világgá menne. • Vajon otthon lesz-e Csekő? És ha otthon lesz, bent találja-e az irodában? Ezekben a téli hónapokban mindenféle értekezletekre hívják, ha meg jó idő van, néha napokra eltűnik, az irodában csak annyit tudnak, hogy reggel benézett, aztán Üjmajor- ba ment, az Űjmajorban látták is, de itt nem sokat időzött, alighanem az alsó dűlőben jár, menjen csak itt a silóknál balra, meghallja majd a traktorzúgást. Mikor végre a rázkódástól, dübörgéstől süket traktoros megérti, hogy kit keres, csak széttárja karját: nem, ő nem látta, elnyelte a határ. Vajon, most bent lesz-e? A kastély előtt — ez most az állami gazdaság irodája — autók állnak, két budapesti kocsi, alighanem a minisztériumból, de itt van Csekő zöld Skodája is. Hátrább, majdnem a terebélyes díszfa lehajló ágai alatt két terepjáró. Vendégjárás van itt, de azért kihívatja Csekőt, kijön a cimbora, még ha a miniszter ül itt, akkor is. De nem kell kihívatni. (Folytatjuk) Tiszta Az egészségügyi kultúra ki” alakításában az elmúlt években nagyot léptünk előre. Megváltozott az emberek szemlélete, sokan túljutottak már azon, hogy a legelemibb követelményt; a rendszeres kézmosást betartsák. Többet törődnek maguk és környezetük, az otthon, a munkahely, a falu és a város tisztaságával. E szemlélet kialakítását segítik egészségügyi szakembereink, az orvosok, egészségügyi dolgozók és nem utolsósorban a Vöröskereszt társadalmi aktívái, akik szervezik a különböző felvilágosító előadásokat, filmvetítéseket, tanfolyamokat. ök indították el a tisztasági mozgalmat is, amelyben ezer és ezer ember vesz részt. Számtalan példa bizonyítja, hogy a közös cél: a község — város — szebbé- tétele hogyan késztette összefogásra az embereket. Versenyeket szerveztek megyénkben is a Tiszta udvar, rendes ház, a Tiszta község-város. iskolákban a Tiszta osztály — iskola, cím eléréséért. Utak, járdák, vizvezetékek készültek el társadalmi munkában, parkok, virágos kertek, játszóterek létesültek, egészségházak, orvosi rendelők épültek az ilyen összefogások nyomán. Van már olyan munkahely, termelőszövetkezet, állami gazdaság is megyénkben, amely úgy fest, mintha a vezetője, elnöke, igazgatója nem gazdasági, hanem egészség- ügyi szakember lenne. Ezek az emberek megértették az egészségügy fejlesztésének jelentőségét, tudják, hogy tisztább környezetben más a légkör, jobb a munkakedv, s elsősorban egészségesebbek az emberek, ami természetesen összefügg a termelési eredmények emelkedésével is. Dármennyire is nagy azonban ° a fejlődés az egészségügyi kultúra kialakításában sokan vannak rhég — főleg a vezetők között — akik „mossák a kezüket”, ha egészségügyi problémák, ról, ezzel kapcsolatos rendelkezések betartásáról van szó. Másképpen szólva, igen sok helyen még mindig harmad-, negyed- vagy hatodrangú kérdésként kezelik a kezek munkahely, a falu, a város egészségügyét, a tisztaságot, a helyes szemlélet kialakítását, az emberek ilyen irányú nevelését. Találkoztunk már olyan tsz* elnökkel, aki arra hivatkozott, hogy nincs pénz, nem tudják a tejház szennyvizét elvezetni és az épületet tatarozni. Ugyanakkor pár lépésre a tejháztól új iroda épült. Ebben a tsz-ben naponta több száz liter tejet kezelnek piszkos falak között, s az épületbe nyáron milliónyi légy száll a közeli istállóból, trágyadombról, a szennyvíz pedig egy nyitott árokba folyik, amely legjobb melegágya a fertőző baktériumoknak. A tejházban emberek százainak legfontosabb élelmiszerét kezelik, minden pillanatban kitéve a fertőzés' veszélyének. Az irodában pedig mindössze néhány ember dolgozik, s bár igaz, hogy az ő egészségük is fontos és ezért szükség volt megfelelő helyiségre, azért mégis megkérdezzük, hogy a költségvetés elkészítésénél vajon melyikre kellett volna inkább gondolni? A válasz nem vitás. A döntés viszont a tsz vezetőségének szemléletéből fakadt. Az egyik élelmiszerboltban az ellenőrzést végző orvos kifogásolta a rendetlenséget, a piszkot, s megbüntette a boltvezetőt. Néhány nap múlva — ahelyett, hogy a boltvezető belátta volna a hibáját — durva, minősíthetetlen hangú levél érkezett. „... Csak nem képzeli, hogy patikát csinálunk a boltból?” irta a „sértett lel” többek között, ez még csak az enyhébb mondatok egyike volt. Azután hivatkozott a beruházásra is, pedig ahhoz, hogy ebben a boltban tisztaság legyen, elegendő lett volna csupán a seprő, lapát, súrolókefe és a víz is. Cok helyen hivatkoznak anya- gi nehézségre a vezetők, ha bírálat éri munkájukat az egészségügyi körülmények miatt. így mossák a kezeiket, holott csak a szemléletük megváltoztatása is elegendő lenne ahhoz, hogy a szó szorosabb értelmében, válóban több legyen az igazán tiszta kéz. Kasnyik Judit Balasov mérnök Bélmegyeren Az aranymosó-malom feltalálóját, Balasov mérnököt Arbuzov, orosz író lelke álmodta meg. Világkörüli útján most jutott el hozzánk, Bélmegyerre. A békési gimnázium színjátszó csoportja hozta őt ide vendégségbe Bíró Lajos tanár kalauzolásával. Azért kürtöljük világgá a hírt, mert a rendező és a csoport tagjai nagy örömet szereztek nekünk áldozatos vállalkozásukkal. Bohózat helyett olyan darabot hoztak, amelytől többször könnyekkel teltek meg a szemek. Jólesett a mélyebb, emberi érzéseket a színjátszókká] együtt átélnünk. (Lám, nem igaz az, hogy a falusi közönség csak a bohózatot érti meg, s hogy csak ilyesmit kíván!) A kitűnő társadalmi drámát, amely a szocialista életet ábrázolja, a főszereplők segítették sikerre. Közül ük sokáig fogunk emlékezni Balasov mérnök első feleségére, a törékeny lelkű Tán j ára, akit Benedikty Zsuzsa alakított reményen felüli sikerrel. Balasov mérnököt a maga érdekes valóságában Komáromi Sándor varázsolta szemeink elé. A szibériai aranybánya igazgatónőjét Szüle Olga játszotta életszerűen. Kitűnő volt a púpos hátú öregasszony, aki az életből kiesett Tánjának és gyermekének menedéket adott. Tetszett Pocsai Gábor is, a Jenis- sei-kerület főigazgatójának szerepében. Az előadás után a bélmegyeri gimnazisták szülei vacsorával kedveskedtek a színjátszóknak, a vacsorát pedig hajnalig tartó tánc követte. Kiss József műsora Április 11-én, este 7 áraikor: TAVASZ Móricz- és szelvénybérlet. A prills 11-én, 19.30-kor, Kardoskúton: CSACSIFOGAT
