Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-12 / 84. szám
1863. április 11. 6 Csütörtök Kétforintos a mérőben — 258 aktíva segíti az ellenőrzést — Oklevél és jutalom a megbecsülés jele A Szakszervezetek Megyei Tanácsa április 10-én délelőtt Békéscsabán, az SZMT székházban értekezletet tartott a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök részére. Az értekezleten Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Mezőhegyes és Békés társadalmi aktíváinak képviselői vettek részt. Rózsa Imre, a megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője beszámolójában értékelte a társadalmi ellenőrök 1962. évi munkáját. Többek között elmondotta, hogy a megyében 1875 állami és szövetkezeti bolt van, emellett jó néhány magánkereskedelmi egység is. A társadalmi ellenőrök ezeket látogatják, észrevételeikkel, javaslataikkal tovább segítik a szocialista kereskedelmet Megyénkben összesen 258 társadalmi ellenőr dolgozik. Észrevételeik, feljegyzéseik alapján sokat javult a kereskedelem munkája. Különösen sók alkalommal segítették a tej, kenyér és a tüzelő folyamatos ellátását. Az ellenőrök munkájában kiemelkedő eredményt ért él a Bé. késcsabai Kötöttárugyár és a MÁV kollektívája. A társadalmi ellenőrök sokszor a súlycsonkítások egész különleges formájára hívták fel az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőreinek figyelmét. Az egyik italboltban például sokáig nem tudták megállapítani, hogy miért kevesebb a féldeci a pohárban mint a mérőben. Végül rájöttek, hogy a féldecis mérő aljában kétforintos volt. Máshol egy magánkisiparos fagylaltárusnál megállapították, hogy az előírt két és fél dekás adagoló helyett 1,5 dekásat használt. Hasonlóan más visszaélésekre is rámutattak megyénk társadalmi ellenőrei. Rózsa élvtárs beszámolójában ismertette a társadalmi ellenőrök további feladatait és többek között elmondta, hogy milyen megbecsülésben részesülnek azok az aktívák, akik kiemelkedően jó munkát érnek él. Az 1962. évi munkájukért az üzemi társadalmi ellenőrök közül a kötöttárugyár kollektívája, a tanácsiak közül lsedig az orosháziak kapták meg a vándorzászlót. Ezenkívül többen kaptak könyvjutalmat és oklevelet is. A hozzászólásokban a résztvevők közül sokan mondták él a munkájukban szerzett tapasztalataikat. Dr. Pintér László, a megyei tanács kereskedelmi osztályé, nak képviselője hozzászólásában az 1963. évi feladatokról beszélt, többek között hangsúlyozta a magánkereskedelemben és utasellátó vállalatnál végzendő ellenőrzési munka fontosságát. Kovács Dezső azokról a nehézségekről beszélt, amelyek előfordulnak az ellenőrök munkájában. Gerzsényi Gábor hozzászólásában javasolta, hogy tegyék szervezettebbé Békés, csabán az ellenőrzési munkát. Több példát mondott el árrá, hogy milyen nehézségeket ókoz a szervezetlenség. Szeredi Eta a gyulai ellenőrök munkájáról számolt be. K. J. Megkezdik a lakihegyi rádióadó rekonstrukcióját Két 150 kilowattos, korszerű adót kap a Kossuth rádió A Kossuth rádió műsora az ország területének 85 százalékába — este pedig csak az 55 százalékába — jut el. A Petőfi adó vétellehetősége még rosszabb: nappal 77 százalékos, este 47 százalékos. Az elavult adóberendezések, a Kossuth rádió lakihegyi 135 kilowattos adója és a szinte múzeumi tárgynak számító 20/50 kilowattos tartaléka, nem tudja megállni a helyét a zsúfolt középhullámban. A Petőfi rádió 9 adóállomása kis teljesítményénél fogva nem felel meg a követelményeknek. A posta az idén megkezdi a főműsort továbbító Kossuth-adó rekonstrukcióját. Az év második felében Lakihegyen megkezdik az áramellátást biztosító hálózat kiépítéséit, jövőre pedig új adóépületet létesítenek. Két, egyenként 150 kilowattos új, modem adó- berendezést szerelnek fel 1965- ben. A Petőfi rádió műsorsugárzását lényegében nagyobb beruházás nélkül a meglevő adók korszerűsítésével, átcsoportosításával igye- I keznek javítani. (MTI) Mekkora legyen a család ? Az egyke alkonya — Egy érdekes statisztikai vizsgálat eredményei A közelmúltban a statisztikusok több száz fiatalasszonyt kérdeztek meg arról: hány gyerekkel szeretnék megajándékozni férjüket, mekkora legyen a család? A válaszok összegezéséből, statisztikai feldolgozásából sok érdekes tapasztalatot szűrtek le a szakemberek. Megállapították egyebek között, hogy a nők többsége — pontosan 63 százaléka — már a házasélet megkezdése előtt kialakítja elképzelését: egy, két, három vagy több gyereknek kíván életet adni. A feleletekből kitűnt, hogy legtöbben két gyereket szeretnének — természetesen egy fiút, egy lányt — a családi tervekben azonban meglehetősen sűrűn szerepel három gyerek is. A statisztikai adatgyűjtés azt ígéri, hogy a kő-1 vetkező években mind ritkább J lesz az egyke, mert a fiatal há- j aaspárok között egyre kevesebb a' csupán egy gyereket tervező. Míg a megkérdezettek 61 százaléka kettő, 26 százaléka három apróságot kíván, addig az egyke híveinek aránya csupán 12 százalék, s mindössze egy százalék az olyan, amelyik egyáltalán nem akar gyereket. Érdekes, hogy a családtervezésben elég jelentős szerepe van a korábbi családi környezetnek. Azok a nők, akik testvér nélkül nőttek fel, kevesebb gyermeket szeretnének, mint azok, akik népes családban nevelkedtek. Megállapítható volt az adatokból az is, hogy a mezőgazdaság területén dolgozó fiatal házasok a „legmerészebbek” a családtervezésben, s a szellemi foglalkozásúak a leg- óvatosabbak, jóllehet az átlagszá- I mítás szerint ők is legalább két, I de jelentős százalékuk három I vagy még több apróságot akar fel- ' nevelni. (MTI) c/t JCörö üß l Jíetidáiq Áprilisban a leridai fronton harcoltak a magyar egységek, ahol nagy támadást indítottak a köztársaságiak eilen Franco fasiszta csapatai. A Hitler és Mussolini segítségével jól felszerelt hadsereg hősi ellenállással találkozott A tankokkal támadó ellenség rohamát sikerült feltartani. Az a század, amelynek Gyuri helyettes parancsnoka, többször visszaverte a fasiszták támadását. Sebes György emléktáblája a Békéscsabai Közgazdasági Technikum falán. Az emléktábla előtt a leridai hős testvérei állnak. munkások nagy, véres felvonulása bizonyította a kormánynak, hogy a prodetárforradalom bukása után tizenegy évvel sem lehetett megtörni erejüket. Sebes György férfivá érett. Nem csodálkozó szemmel nézte az ese. menyeket, hanem maga is rövidé, sen aktív résztvevője lett a mozgalomnak. egy közeli ligetbe menekült, Kádár János pedig, amikor egy mellékutcába ért és azt gondolta, hogy a detektívek szem elöl tévesztették, nyugodt léptekkel keveredett el a járókelők között. Egy nyomozó azonban felismerte, s már nem tudott menekülni. Néhány hónap múlva a párt utasítására Sebes György átvette a Amikor parancs érkezett a visszavonulásra, Sebes György százada hátvédnek maradt. Az ellenséges tank gépfegyverétől sebesült meg a század parancsnoka és a segítségére siető Sebes György is a vállához kapott. Ö is megsebesült. A parancsnok hatalmas szál ember volt. Gyuri átkarolta, úgy támogatta, vitte magával, hogy biztonságba kerüljenek. De így, sebesülten, csak lassan tudtak haladni. Egy harckocsi toronygéppuskájából gyilkos tüzet zúdítottak rájuk. 1938. április 4-ét írtak akkor. Sebes György két hónappal azelőtt töltötte huszonötödik életévét. Kiss Máté Gyűrött, poros volt a község. Bánatos és sirató. Oszd falevelek hullottak alá. A fiú zsebredugott kézzel hazafelé ballagott, s a lepotyogott gesztenyét rúgdosta. A főutcán kevesen voltak. Aki csak tehette elbújt a kerítés mögé. Be a szobába. Az egyik utcasarkon furcsa látvány fogadta. Két gömyedithátú ember, egy idős asszony és egy férfi, az utcát söpörték. Mögöttük szuronyos őr állt. Csak amikor a közelükbe ért, akkor ismerte meg a hajlott hátú asszonyban Gizi óvó nénit, aki néhány évvel ezelőtt neki ta- nítgatta az első verset. Csodálkozott, nem tudta még felfogni a dolgokat, de valami szíven ütötte. Ilyen még nem történt ebben a Körös-menti, szegénységéről híres faluban, Szeghalomban. Furcsa volt a látvány és rettenetes. Sebes Györgynek, a sokgyermekes néptanító fiának, ez az élmény volt az első igazi iskola. Még csak az ujján számolta éveit, de már megérezte, hogy valami szörnyű dolog történt. Igen. Az óvó néni és vele az idős tanító azért söpörték az utcát, mert segítették a fiatal Tanácsiköztársaságot, és a fehérterror nem kímélte őket. Emberségükben gya- lázták meg a két embert. Sebes György már nem él. Huszonöt évvel ezelőtt — huszonöt éves korában — fasiszta golyó oltotta ki az életét Spanyolországban. De ha élne, talán elmondaná, hogy az első megrázó esemény örökre megtanította arra, hogy máért kell élnie, miért keld harcolnia. Ezt példázza rövid élete is. A békéscsabai kereskedelmi iskolában 1930-ban érettségizett és rövidesen utána, szeptember 1-én érkezett Budapestre. Harcosak voltak akkor a pesti utcák. A 1932. május 1-én a Szociáldemokrata Párt rendezett egy nagygyűlést a Millenárison és a meghirdetett békés tüntetéssel akarta levezetni a munkásság harci akaratát. A Kommunista Párt felkészült az ellenakcióra. A párt technikai apparátusának április 30-án kellett volna átvenni a röpirato- kait és ekkor megszakadt a kapcsolat. Sallai Imre, a párt akkori titkára kiadta az utasítást: a röpiratoknak el kell jutniuk a Millenáris-pályára. A feladatot Sebes György kapta meg, aki akkor a KIMSZ északi területi bizottságának titkára volt. Május 1-én reggel hat órakor egy városligeti padom üldögélt. Mellette egy bőrönd, abban voltak az előkészített röpirat-csomagok. Egymás után jöttek az ifik, úgy ahogy azt előre megbeszélték, s már csak egy-két csomag volt hátra, amikor gyanús alakok közeledtek felé. Menekülni akart, de már késő volt. A rendőrségen napokig kínozták. Azt akarták megtudni tőle, hol van a párt illegális nyomdája. Állta a próbát. Nem vallott. Sebes György, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének 19 éves tagja, átesett a tűzkeresztségen. A bíróság öthónapi börtönbüntetésre ítélte. Amikor kiszabadult, nem kapott állást. Így minden perce a mozgalomé lehetett. Megacólosodva, megerősödve dolgozott tovább. Rövidesen tagja lett a KIMSZ Budapesti Területi Bizottságának. Még ebben az évben, egy verőfényes júniusi délelőttön, a területi bizottság Délibáb utcai találkozóját meglepték a detektívek. A fiatal kommunisták négyen voltak. Csak kettőjüknek, Sebes Györgynek és Kádár Jánosnak sikerült egórutat nyerni. Gyuri KIMSZ illegális nyomdájának vezetését. Az Ősz utcában, majd Zuglóban a Róna utcában rendezték be a nyomdát. Hónapokig zavartalanul dolgozhattak. 1934 márciusában egy találkozón elfogták Gyurit. A rendőrség tudta, hogy ő a KIMSZ nyomdásza. Minden pénzt megért volna nekik, ha most végire megtalálnák a kommunisták egyik legféltettebb kincsét. Gyuri tudta, ha estig nem megy haza, a nyomdát legkésőbb másnap elszállítják. Két nap és két éjjel verték. Véresre harapta a száját, de nem volt mondanivalója. A bíróság háromévi fegyházbüntetésre ítélte. Íme a vádirat egy mondata: „Sebes György, aki magát meggyőződései kommunistának vallja, a Róna utca 85. számú lakásban Novak András néven bejelentkezett, 1934 januárjában egy általa meg nem nevezett kommunista felforgaítótól, megbízást kapott a nyomda működtetésére". Kiszabadulása után engedélyt kért a párttól, hogy Spanyolországba mehessen, fegyverrel harcolni a Nemzetközi Brigádok soraiban, a fasizmus ellen. Hosz- szú volt az út odáig. Mindenütt akadályba ütközött. Kétszer is elindult, s végül 1937. szeptember 4-én a Pireneusokon át Spanyol- országba érkezett A kiképzőtáborban megtanult a fegyverrel bánni és 1938 februárjában 96 magyarral együtt elindult a frontra. Extremadura ban, a fasiszták vonala elleni támadásnál hősiesen harcolt. Életében először volt háborúban.
