Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-12 / 84. szám
IMS. április ti. 4 Csütörtök A csőkutas öntözésről Orosháza és környéke sajátos vidékünkön a legfelsőbb vízréteg fekvésénél fogva természetes víz- általában kifogásolható, a talajt folyások hiányában a felszín alat- el&zikesíti. A csókutak fúrása noz ogijogdugo> {napolt og^^m jutcusok / r ///// betonkeverékkel ütvícssivro fbJyomatnson leSiMfit/éoff \ béléseséi betonozás ''-f //////. , iszapolt oguag /,///// JÓtazsajkOfionke vérér ke! 1 kavics szúró iszapfogó-------------* ő érérérírp érZSS ' .#»> ' /^nzzaro agyagréteg beton knlqatér vtzzaro crgyogreteq •//////""" KORSZERŰ KETTŐS CSŐ KÚT ti Vizek feltárására kényszeríti a mezőgazdaságot. A fúrt kúttal már a talajvíz alatti valamelyik víztároló réteg vizét is megcsapolhatjuk. Mi elsősorban az 50 méter mélységig, az első záróréteg alatti vizet kívánjuk felhasználni, mivel az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazga. tóság engedélye és szakértői véleménye szükséges, mert ott ismerik a geológiai szelvényeket, s alkalmas fekvésű és üzemelési szempontból jó elrendezésű területeket választhatnak ki .Vidékünkön csoA húsvéti forgalomban mintegy kétszáz mentesítő vonatot indít a MÁV A kettős ünnepen — az előjelek szerint — rengetegen utaznak vidékre. A közlekedés gondosan készült a nagy feladatra. A MÁV — a szükségletnek megfelelően — mintegy kétszáz men- tesítő vonatot indít, elsősorban Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba térségébe, ahova a tapasztalatok szerint ünnepek idején rengetegen utaznak. Nemcsak Budapestről a vidéki városokba, hanem a nagyobb vidéki városok között is közlekednek mentesítő szerelvények. A vasát az egész kocsiparkját forgalomba állítja. A pályaudvarokon információs szolgálatot szervez, s már most elővételben válthatók a menetjegyek, nemcsak a pesti pályaudvarok pénztárainál, hanem a vidéki állomásokon is. Az elővételért külön d0at nem kell fizetni. (MTI) íinnepeáMe °áriuk / kitűnő ételekkel, italokkal FöiÉuivssszövetkezeti éttermek 156 portosan kialakított csókutak ösz- szekapcsolt üzemelésével érhető el a percenkénti 1200 liter vízhozam, amellyel közepesen 60 hold öntözhető, esőztető berendezésekkel. A csókutak elkészítése után az öntözőbelep kialakítása közös mér nökj és agronómusi munka kell, hogy legyen. Meg kell határozni a termelvények szerinti vízszükségletet, öntözési és termelési naptárt kell készíteni, amely többek közt magába foglalja a munkaszükségletet is. Vigyáznunk kell arra, hogy a kereskedelemtől a kipróbált berendezéseket vegyük át, nem pedig a régi, korszerűtlen típusokat. A kútfúró iparban már a régebbi időben is rengeteg rossz megoldást honosítottak meg a falusi kisiparosok, s ezért esetenként a lehetőségek elbírálásává, kell eldönteni a legcélszerűbb módszert. Általában az önszűrős kút kialakítása célszerű. A béléscső alsó végétől számított egyméteres hossz után 2—3 méteres perforált szakasut iktatunk be, azt szorosan rásimuló rézszűrő-szövettel látjuk él, és az így előkészített béléscsővel végezzük a fúrást, úgy, hogy a szűrő a feltárt vízadó rétegben helyezkedjen el. Ennek is vannak hátrányai, mert vertkútként kell kivitelezni és alapfeltétele a felszínhez nem mélyen fekvő, nagy vastagságú és bő vízadó réteg jelenléte. Van még jobb és drágább megoldás is. Például, ha a béléscső védelme alatt beépítjük a szűrő-szövettel ellátott és kellően előkészített kútcsövet, majd a béléscsövet visszahúzzuk, miközben gondoskodunk a kútcső és a talaj közötti hézagnak mosott kaviccsal való kitöltéséről. Hosz. szabb időre tervezett állandó öntözőtelepeknél ezt használjuk ötven méternél mélyebb kutak megépítése már építővállalati feladat, s nincs értelme a bizonytalan kísérletek kockázatának. A csőku- tak „házi” építésénél mindig tanácsos a tapasztalt szakemberek véleményének kikérése, mert nem mindegy az, hogy az öntözőtelepek mennyibe kerülnek, s menynyiben felelnek meg a célnak: a nagyobb terméshozamok, a magasabb jövedelem elérése érdekében irányuló törekvésnek. Gödri István mérnök Ikeróriás Százhalombattán j||$, <<?*$ Két esztendeje még szántókkal és kukoricaföldekkel övezett kisközség volt Százhalombatta, Érdtől néhány kilométernyire. Ma: a legnagyobb építkezés színhelye Magyarországon. Ügy is mondhatnánk: a legnagyobb építkezéseké. Mert két iker épül itt: erőmű és olajfinomító. A kettő eppen úgy együtt él majd, mint az ikrek. A Barátság kőolajvezeték a finomító alatt kapaszkodik ki a Duna medréből. A négyezer kilométeres út után a százhalombattai határba áradó olajat egyelőre Szönyben finomítják: 1965-től kezdve azonban már Százhalombatta veszi át a munkát. Hárommillió tonna olaj lesz a finomító évi kapacitása: annyi, mint jelenleg az egész magyar olajipar összes finomítójáé együttvéve. Húszezer jelentkező 60 munkahelyre Februárban a detroiti főposta hirdetést közölt az egyik helyi újságban, 60 munkahelyet kívánnak betölteni. A hirdetés megjelenését követő nap reggelen nem kevesebb, mint 20 000 jelentkező rohamozta meg a postahivatalt. A munkakeresők kétharmada 20 éven aluli fiatal volt. Százezernyi fiatal, iskolájukat befejező amerikai iskolás nem tud állást találni. Röviddel ezelőtt a nagyvállalkozók lapja, a „Business Week” arról számolt be, a milliónyi munkanélküliek egy része teljesen új réteget képez. Ezek már minden reményt feladtak, hogy valaha ismét munkát találjanak. Ezek az ún. „szociális törvényen kívüliek” az ipari városok nyomornegyedeiben tanyáznak, nincs semmiféle képesítésük sem, s nincs is lehetőségük, hogy szakmunkások legyenek. Különösen a képesítés nélküli munkásokat érinti nagy mértékben a tömeges munkanélküliség. Az USA-ban szokásos, hogy a biztosítóintézetek és a bankok ügyfeleik számára gazdasági információkat állítanak össze. A Prudential Insurance Company információi különösen elismertek az USA-ban. A Prudential Insurance Company információi különösen elismertek az USA- ban. A Prudential Ins. C. 1963-ra azt jósolta, a gazdasági fejlődés nem fog lépést tartani a munkaerő növekedésével, és azokat a tömegeket különösen nem tudják elhelyezni, akiket a vállalatok a bevezetett új technikai eljárások miatt bocsátanak eí. Az amerikai gazdasági élet egy helyben topogása több miliő amerikai számára komoly elhelyezkedési problémát jelent. A Prudential szerint 1963-ban az árak további 1,5 százalékkal fognak növekedni, ugyanakkor az ipar nem tudja elhelyezni a gépi munkaerő szaporulatot, amely szintén 1,5 százalék évente. (Sz. I») Sípos Gyula: (6.) A nagy éjszaka Két út van előttem Gséfcő még segíthet, úr a maga tizenkétezer holdján, igazgató, azt vesz föl, akit akar. Tagja a járási pártbizottságnak is, ha valami akadály lenne, hát ott elintézik. A régi katonapajtás. Együtt vonultak be, aztán elváltak ugyan, de a fogságban újra egy táborba kerülték, és a sors összemelegítette őket. Ilyen is van. Pedig semmi különös vonzalmuk nem volt egymás iránt, Jánost sokszor bosszantotta a földhözragadt józanság, szinte kisszerűség. amit Cseköben érzett. Ez az ember képes volt arra, hogy a fogságban nyártól kezdve őrizgessen egy birkabundát, cipelje, rejtegesse, mert egyszer jön a tél és milyen jó lesz akkor. És a katonaságnál, a fogság keserves napjaiban, de a civil életben is mindig ennek a számító okosságnak lett igaza. Csekő különben nagyligeti gazdafiú volt, félárva, özvegy édesanyja nevelte. Férfimódra gazdálkodott ez a derék asszony, még a gazdasági iskolát js elvégeztette a fiával. Katonakorában volt egyszer náluk. Már akkor meglepte, hogy az asztalnál Csekő nem várva se anyjára, se a vendégre, hogyan szedi ki a csd- belevesből az ízlése szerint leggusztusosabb falatokat. Nem valami tudatos önzés, kapzsiság, vagy mohóság volt ez, hanem az elsőszülött, a férfi-családfő természetes joga, az a mozdulat a meztelen valóságot jelentette, a maga természetességében, cicoma nélkül. Igen, Csekő még segíthet. Igaz, elég későn fordul hozzá. Félig-meddig már ei is ígérkezett ide a szövetkezetbe, „Majd ha lesz szövetkezet — mondta — „mert a Dózsá: remélem, ti sem nevezitek szövetkezetnek.” De most már lesz. Délután jönnek hozzá is és nyilván avval kezdik: — Na Jánoskám, most már van szövetkezet, ezernyolcszáz hold, négyszáz tag, adjunk nevet neki és gyerünk agronó mus elvtárs. készítsük a terveket. Erre most már csak egyetlen tromfot adhat: az áflarrri gazdaságot. Csak Csekő mondhatja azt, hogy ez az ember az enyém, keressetek mást a szövetkezetbe, van elég ezüstkalászos gazda. Van a fenét! Megtört öregek vannak, a javakorabelieket megritkította a háború, legalább 20 asszony van a községben, aki hírt se kapott az uráról, várja haza még mindig, vagy ha holttá nyilvánította és újra férjhez- ment, ijedezák a visszatéréstől. És aki él is a negyven körüliek közül, igyekezett idejében elszaladni. Különösen ahol élnek az öregek és névlegesen gazdái maradtak a földnek. De még a jó komák, az ezüstkalászos társak is. Az egyik két lóval nekivágott Pestnek és fuvaros lett, a másik a terményfelvásárlónál, a villanyosoknál, a vasútnál helyezkedett el Fülöp Pista, akinek még a nótája is az volt, hogy „szeretnék szántani”, most a nagyligeti fatelepen dolgozik, földjét már régen leadta a Dózsának, csak a szőlőt meg a kertet tartotta meg. Vagy Kiss András, ez a kerek, jellegzetesen gazdafejű ember, az ő szemében mindig olyan a szürke tűzoltóruhában, lapos sapkával, mintha farsangi bálra öltözött volna. És akik nem maskarádnak?
