Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 84. szám

m3, április n. 2 Csütörtök A megfricskázott szeretet A Horthy-korszakban, cseiétl- sorban öt-hat gyermeket becsü­lettel felnevelni, hősi, küzdelmes cselekedet volt. Közben megöz­vegyültén Is egybetartani a csa­ládot; élelmezni, ruházni, isko­lába járatni, az már az anyai szeretet csodája. És ha még azt is hozzáadjuk, hogy ez az édes­anya ráadásul súlyosan meg­rokkant, hogy még ma is szenve­di azt és mégis tovább dolgozik, küzd övéi boldogulásáért, hát az ilyen asszonyt nagyon, de na­gyon meg kell becsülni, s ha jár a nőnek kézcsók, az ilyen anyá­nak mindenképpen jár! M. néninek ez volt az élete. Jól rászolgált tehát 76 évével a békességre, nyugalomra, gyer­mekei, unokái szeretetére. A na­pokban mégis olyan panasz buggyant elő száján, hogy azt a bánásmódot, azt a sok megalá­zást, amiben fia és menye ré­szesítik, már nem bírja sokáig — végez magával. Története nem rendkívüli — sajnos. Mikor férje 1958-ban meghalt, másfél hold földecske, egy házacska, a bútorok meg a kis nyugdíj maradt rá. Gyerme­kei közül nyomban megjelent az egyik és kérte, költözzön arra a vidékre, ahol ők laknak. A ház meg a többi árából vesznek má­sikat, nagyobbat, s abban a csa­lád is meg a nagymama is na­gyon szépen ellesznck közös sze­reiéiben. Melyik édesanya ne hinne gyermeke kedves szavai­nak? Az első hónapokban valóban jók voltak hozzá, „aranyos nagy­mamának” szólították. Unokái szerették. Am, ahogy teltek a hó­napok úgy vágyták azt a szobát is, amelyikben a nagymama meghúzódott. Ettől kezdve őt egyre kellemetlenebb tehernek érezték. Lerázni, túladni rajta, ez lett a vágjuk. Lehetetlenné tenni nyugalmát, békességes örömét, s akkor megúnja és el­megy valamerre — gondolták. Ettől kezdve dologkerülőnek(!) és mindennek elmondták, csak­hogy kedvét szegjék. Még rok­kantságát sem átallották a sze­mére vetni. Nagyanyói tekinté­lyét ily módon unokái szemében teljesen lejáratták. Noha szer­ződés szerint haláláig tartó gon­dozását vállalták, az utóbbi idő­ben már azt sem bánták, ha nem eszik. — A menyem, ha már olyan szorgalmasan forgatja a Bibliát, legalább azt tartotta volna meg belőle, hogy tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy e földön. De egyenesen az ellen­kezőjét cselekedte az egész csa­lád, sírta el magát M. néni, mi­kor a jogi tanácsadón panaszko­dott egyszer. Ne csodálkozzanak, ha majd öregségükre az ő gyer­mekeik is így bánnak velük, hi­szen ezt tanulják tőlük, fűzte hozzá. Azt is mondta még, hogy már nem vágyik egyébre csak szeretetre, becsülésre. A házát, nyugdíját, szívét, lelkét, minde­nét boldogan adta volna, csinál­janak vele, amit akarnak, csak becsüljék őt, az édesanyát, a nagymamát. Lám, M. néni fia és menye mi­lyen békésen, milyen egyszerűen megszerezhették volna mindazt, aminek megkapására, elnyerésé­re a rosszindulat, a harag és a gyermeki háládatlanság útján törekedtek. Mert így, ahogy csi­nálták, joga van visszakövetelni tőlük mindent. Mások még okulhatnak az esetből. Az emberi és családi szeretetbe senki se döfje a kap­zsiság bicskáját, mert a seb né­ha halálos is lehet. M. néni ese­tében szerencsére kedvező for­dulat állt be. A kétségbeesés szakadékénak szélén magához vette a másik fia; ház- és nyug­díjbeli ellenszolgáltatás nélkül, pusztán gyermeki szerétéiből. H. R. Kubát pártfogoló nemzetközi értekezlet Niteroi, Brazília; Luis Gonzaga Leite, a brazil hadsereg tarta­lékos tábornoka, a latin-amerikai országok kubai szolidaritási értekezletének elnöke beszédet mond. Az értekezletet Carlos Lacerda kormányzó utasítására kénytelenek voltak Rio de Janei- róból Niteroiba áttenni. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 143 Hz SZKP Központi Bizottságának plénuma előtt A Pravda vezércikke Szenegáli helységet bombáztak a portugál gyarmatosítók Dakar. (TASZSZ) Négy portugál katonai repülő­gép kedden bombázta a portugál­guineai határ közelében lévő sze­negáli Búrnak helységet. A szene­gáli kormány kedden rendkívüli ülésen foglalkozott a' portugál provokációval. A portugál gyarmatosítók nagy­szabású büntető hadjáratot foly­tatnak az afrikai hazafiak ellen, akik az ország északi részén, Sze­negál közelében bátor harcot vív­nak az idegen elnyomók ellen. Dakarból érkező jelentések sze­rint Szenegál haladéktalanul tá­jékoztatta a Biztonsági Tanácsot a portugál agresszióról. (MTI) Latin-amerikai hírek Buenos Aires Guido argentin ednööt Enrique Rauch tábornokot, a hírszerző szolgálat eddi­gi főnökét nevezte ki belügyininiisziter- nefk. A tábornok, alti az elnököt tá­mogató katonai vezetők csoportjaiba tartozik, kedden vette át hivatalát, Az új belügyminiszter már részt vett a minisztertanács keddi ülésén, s utá­na kijelentette, hogy a választásokat a tervezett június 23-i időpontban meg­tartják, illetve, ha a pártok ilyen irá­nyú kérést terjesztenének eüő, a kor­mány hajlandó a dátumot módosítani, de csak úgy, hogy ez ne érintse az új parlament és az új kormány októ­ber 12-ére kitűzött hivatalba lépését. Caracas (AFP) A venezuelai nemzeti felszabadítási front négy tagja géppuskával íeifegy- verezve kedden támadást intézett az „Adams” amerikai cég egy üzeme ei­len, és felgyújtotta annak raktárát. Ezenkívül kedden este ■ összetűzésre kerüit sor a nemzeti felszabadítási front tagjai és rendőrök között, hét személy megsebesült. Miami (Reuter-AP) A kubai ellenforradalmárok egy ve­zetője bejelentette, hogy az elmúlt he­tekben hozott angol és amerikai intéz­kedések következtében a Castro-eile- nes fegyveres erőknek már nincs tá­maszpontjuk a Bahama-szigeteken. Ezeket az intézkedéseket erélyesen bí­rálta, majd közölte, hogy miattuk le­mondott Cardona, az ellenforradalmá­rok elnöke is. Végül hangoztatta, hogy a Kuba-elienes támadásokat minden intézkedés ellenére folytatni fogják. (MTI) Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai számának ve­zéreiteké az SZKP Központi Bi­zottságának soron lévő plenáris ülésével foglalkozik, amelyen ide. ológiai kérdésekről tanácskoznak. A Pravda hangsúlyozza, az ideo­lógiai munka, a kommunista ne­velés elsődleges feladata az, hogy a pártot és a népet aktívabban, tevékenyebben segítsék mindan­nak megvalósításában, amit a kommunista építés nagy program­ja tűz ki. A pártszervezeteknek, a sajtónak, az ideológiai front har­cosadnak ebből kell kiindulniuk az SZKP Központi Bizottsága so­ron lévő plénumának előkészíté­sében. A Pravda emlékeztet arra, hogy az ideológiai munka nem öncél, hanem a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődését, az új em­ber jellemének alakítását szolgál­ja, azét az emberét, aki magas esz­meiséggel rendelkezik, aki számá­ra a munka a társadalom iránti szent kötelességgé, elsőrendű élet­szükségletté vált. A dolgozók kommunista nevelé­sének munkája arra irányul, hogy teljes mértékben eltűnjenek a burzsoá nézetek és a burzsoá er­kölcsök, amely összeegyeztethe­tetlen a szovjet ember méltóságá­val. Az ideológiai fronton nem le­het elképzelni semmiféle „békés együttélést”, mivel különben az nem lenne olyan harci front, amely tevékenyen hozzájárul a marxizmus-leninizmus nagy ügyé­nek további fejlődéséhez és meg­szilárdításához. Az ideológiai békés egymás mellett élés, amelyet reánk akar­nak kényszeríteni, a marxizmus- leninizmus feladását, a párt és a nép nagy, forradalmi vívmányai­nak elárulását jelentené. (MTI) 1963. április 1L Juhász Gyula — 80 évvel ezelőtt, 1883 áprili­sában született Juhász Gyula, a tragikus sorsú költő, akit versei gyengédsége és könnyed zeneisége egyik legnagyobb li- rikusunkká tesz. Fiatalon az Ady körül kialakult Holnap­társasághoz csatlakozott. Mint szegedi újságíró cikkei a nép forradalmi vágyának adtak kife­jezést. A proletárdiktatúrát ver­seivel üdvözölte (Magyar nyár). Kiemelkednek művei közül a leíró költeményei. A nép iránti hűségét, megőrizte a fehérter­ror alatt is (Üj vallomás). — Április 11-e a koncentrációs táborok felszabadulásának emléknapja. 1945-ben, ezen a napon szabadult fel a hírhedt buchenwalldi tábor és hangzott el a megkínzottak ajkáról a fasizmus újjáéledése ellen tiltakozó buchenwaldi eskü. — 35 évvel ezelőtt, 1928. április 11-én mutatták be a sajtónak a feltalálók, Max Valder volt osztrák repülőtiszt és Fritz Opel nagyiparos az első rakétaautót. A Kurt Volkhardt vezette raké­taautó 100 kilométeres sebességet ért el. Ezek a kísérletek igen nagy jelentőségűek voltak a rakétáknak az űrhajózásban való későbbi alkalmazását illetően. SZEGYEM Ez a kis történet egy kommu­nista föagronámusról szól, aki három hónapja került a sarkadi járás leggyengébb termelőszövet­kezetébe. Középtermetű, mokány ember. Kora hajnaltól késő estig talpon van, rengeteget dolgozik. Az emberek, a szövetkezet tagjai máris megszerették egyszerűségé­ért, közvetlenségéért, sorsuk iránt érzett felelősségéért. © Az ebédet — mint az utóbbi napokban mindig — percek alatt kapta be két óra tájban. — Te állandóan rohansz... — korholta az asszony. Hangjában egy csipetnyi duzzogás rezgeti. Szerette volna, ha a férje nyűgöd, tan megebédel, éljátszogat egy ki. csit a gyerekkel, néhány szóval említést tesz a délelőtti esemé­nyekről, s csak aztán indul dél­utáni elfoglaltságait rendezni. — Megkezdtük a mákvetést — mondta már az ajtóból Gáspár. — Kiszaladok, megnézem hogyan áll nak... — Estére mikor jössz? — nézett rá kérdő tekintettel Gáspárné. — Majd jövök... Nem tudom, mikor. A vacsorát tedd a sütőbe... Megcirógatta a gyerek arcát, el­köszönt, aztán nekivágott a Vasút utcának. Napfény fürdette a háza. kát, a levegőben sejdíteni lehetett a tavaszi illatokat A veteményes kertekben néhol már ásáshoz kezd. tek az emberek Ez volt az első, igazán kellemesen meleg tavaszi nap. Megpezsdítette a vért az erekben a hosszú téli tespedés után. Sűrűn köszöngetett. Olyanok is megsüvegelték vagy fejet biccen, tettek, akikkel még egyszer sem beszélt. Rájött ezalatt a három hónap alatt, hogy itt mindenki kö­szön. Hírből mindenki ismeri. Fel­tűnő egy ilyen kis faluban, ha új ember érkezik, s ő új embernek számít. Azelőtt gépállomáson dől. gozott a megye túlsó szegletében... Jólesett a köszönök barátsága. Valami tiszteletféle sugárzott be­lőle. Minden köszönést vis2onzott. A tsz irodájában csak a köny­velőket találta. — Ha keresnek, kint vagyok a Bikazúgban — jelentette be mi­heztartás végett, s már indult is tovább. Az istállóban felrakta a nyerget a Csillag hátára. A tsz tagsága, vezetősége a nagy határ miatt felajánlotta, hogy ha sürgős a dolga, járjon lovon. Nagyon rit­kán vetemedett rá, hogy nyeregbe üljön. Furcsa lenne, gondolta el olykor —, ha valaha is fejéhez vágnák, hogy lóhátról beszél, in­tézkedik, mint valami intéző. Most csak azért használja kj a lehető­séget, hogy gyorsabban kiérjen a határba. A rövidebbik utat választotta. Az artézi kútnál lekanyorodott a szárazér felé. Amikor elhagyta az utolsó házat is, mély lélegzetet vett. Tüdeje szinte pattanásig telt a friss levegővel. A fénytől hu­nyorgó szemmel nézegette a zöl­dellő őszi vetéseket. Szerette a ha­tárt járni mindig. Faluban szüle­tett, ott is nevelkedett, s nem tud­ná már megszokni a kőrengeteget. Itt úgy érzi magát, mint a madár, övé az egész határ. A ló ütemesen lépkedett. Egy fél óra múlva ott leszünk — gondolta Gáspár, s barátságosan megvere­gette a Csillag nyakát. — Bizto­san jól haladtak a vetéssel az em­berek. Jókedve kerekedett, kigom­bolta az esőkabát felső gombját Mióta itt van, mindig esőkabátban jár. Kifakult, kopott portéka, de még bírja valameddig. Az embe­rek csak esőkabátosnak hívják.

Next

/
Thumbnails
Contents