Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 83. szám

1963. április 10. 3 Szerda A nagy terméseredmények kutatója tás idején igen feszélyezve érezte Reggd egy kertészeti brigádban Friss forrásként buzognak emlékei április 4-ről. Budapest Parlament, ahol a Szocialista Munkáért Érdemérem átvétele Találkozás Dobi István, Kállai Gyula elvtársakkal. Most itt ülünk Gyulán, a város szomszéd­ságában. az Élővíz-csatorna part­ján egy ágaitól és gyökereitől megfosztott diófnrönkön. Hűvös szél fúj. Az ég alja télé párától duzzadó felhővel. Körülöttünk emberek szorgoskodnak. Egy Irak. tar kultivátoTozza a cukorrépa ve. tőágyát, a csatorna túlsó partján fiatal lányok hajlongva ültetik a palántát, s az erdőn túl egy Maui_ wurf zakatol, palántaültető gépet vontat. — Miért kapta a kitüntetést? — kérdezem. — A jó terméseredményekért — válaszol így szűkszavúan. Azután szinte szóról szóra. lé. pésről lépésre „titkai” után kuta­tok. Tizenhárom éve irányítója a gyulai határ egy részének. Amikor a gazdaságba került, az első ara­Magyeszerte amerre járunk, vá­rosban, falun és tanyavilágban egyaránt szépen berendezett, ra­gyogóan tiszta földművesszövet­kezeti boltokban vásárolhatunk. Cukrászdák, falatozók és terített asztalokkal berendezett italboltok állnak rendelkezésre. Megyénk földművesszövetkezetei többek kö­zött ötven cukrászdát üzemeltet­nek, ötven italboltot alakítottak át modernebb helyiséggé, ahol asz­tal mellett fogyaszthat a vendég. Száznál több boltot alakítottak át új kereskedelmi formára, s több áruházban önkiválasztó osztályok könnyítik a munkát. A földművesszövetkezetek to­zilk éveik óta a karba m.id-Uikarm<ár.y kífk-rletl etetésével. A tapasztalatok igein jók: egy káló karbamid — kérőd­ző adatokkal letetetve — 16 kiló kor­pát vagy öt kilő olajpogácsát helyet­tesit. Különösen jól értékesítik a kar- bamidot a hízó marhák és a fejőstehe­nek. Az idén újabb 40 termelőszövet­kezeti gazdaságban állítanak be etető- kísérleteket, s egyúttal meggyorsítják magat. Alig termett valamit a be. nedeki rész. S ő vallatóra fogta a földet, hogy megtudja, mennyit ér, mit tud? És ma, ha eszébe jut az első 50 hold kukorica termése, amely csövesen alig haladta túl a holdankénti 10 mázsát, a megtett göröngyös, hosszú út villan fél szeme előtt. 1961-ben 35 mázsa, 1962-ben pedig az aszály ellenére is 29,05 mázsa holdankénti szem­termést ért él. S ez nem 50 hold­ról került le, hanem 500-ról. Az idén 800 holdon termelnek majd kukoricáit. Alapos átgondo­lással már ki is alakította a ter­melés technológiáját. A 45—50 centiméter mély őszi szántás él­munkálva fogadta a télét. Alap- műtrágyaként 3—4 mázsa szuper, foszfátot és 2 mázsa kálisót szór­tak. Kevés az istállótrágyájuk, ezért a kukoricát a trágyázás évé­től számítva egy-két esztendő után vetik az istállótrágyázott táblába. Tavasszal egy-két mázsa nitrogén tartalmú műtrágyát adnak indító vábtoi erőfeszítéseket tesznek azért, hogy kulturált kereskedel­met, s kényelmes szórakozóhelye, két biztosítsanak a falusi lakos­ságnak. Ebben az esztendőben új boltok építésére, berendezésére, régi berendezési tárgyak kicseré­lésére hét és fél millió forintot fordítanak. Többek között új bolt nyílik Kétegyházán, Gerendáson, Telekgerendáson, Mezőhegyesen. Oj vendéglátóipari egységet létesí­tenek Füzesgyarmaton, Méhkeré­ken, Bélmegyeren, Mezőhegyesen. Tizenkilenc kiskereskedelmi és 25 vendéglátóipari egységnél tel­jesen felújítják a berendezést. a karbamW hazad gyártásának előké­születeit. A Földművelésügyi Minisztériumi utkarmánygazdólkodási osztályán tájé­koztatásul közölték, hogy Ttszapaiko- nyám már épül a kanbamid-üzem, s 1964-ben teljes kapacitással megkezdik a karbamidtakarmány-gyártást. Ezt, a fehérjében rendkívül gazdag takar­mányt lényegében a levegő nitrogén­jének megkötésével, Illetve megfejelő koncentrálásával készítik majd, több ezer vagonos tételekben. (MTI) hatásnak, amelyet kultivátorral kevernek a földbe. Vetés előtt kétszer kultivátoroznak, s a két kultivátorozás között másfél—két hét van. A második kultivátoro- zást közvetlen a vetés előtt kapja a föld. A kukoricát 70 centimé­teres sortávolságra, szemenként 35 —40 centiméterre vetik, hogy hol. dánként a 20—22 ezres tőállo­mányt elérjék. Egy holdba 6,8—7 kilogramm vetőmagot használ­nak. — És a műhelytitok? Általában a TVD—6-os géppel vetjük a kukoricát. A vetőgép tár. csáit vetés után mindig kiszerelte­tem, s ezek most is ott vannak az irodám szekrényében. Féltve őr­zött kincseim ezek. Magam vá­lasztom ki a megfelelő szemnagy­sághoz, s állíttatom be az élőbb elmondottaknak megfelelően. És még talán egyet: a vetés mélysé­gét 10—12 centiméterre úgy biz­tosítjuk, hogy minden évben ki­cseréljük a vetőgép csorosziyáit Megéri. Közben megérkezik egy Moszk­vics. Háromlábú állvány és egy kis táska kerül elő belőle. A mű­szert felállítják és „belövik” az első sor helyét, mielőtt a cukor­répa vetését elkezdik. Sezt a belö- vést a gazdaság valamennyi táb- | Iáján a vetőgép elindításakor meg. I csinálják. Támpontot adnak a | traktorosoknak, hogy a sorok nyíl­egyenesek legyenek. Ennyire pontos ember Pepó Pál, a Gyulai Állami Gazdaság főagronómusa, aki évről évre ke­resi a magas terméseredmények útját, vallatva a gyulai határt... Dupsi Károly A Békés megyei Szikvízipari Vállalat május elején ünnepli fennállásának tízéves évforduló­ját. Az elmúlt tíz év alatt a vállalat dolgozói a mostoha munkakörül­mények ellenére is elismerésre méltóan dolgoztak, minden tőlük telhetőt megtettek a lakosság szik­víz- és üdítőital szükségletének kielégítéséért. 1953 óta több mint 18 millió hektoliter szikvizet ké­szítettek. Az üdítőitalók (citrom- szörp, bambi, málna, meggy stb.) gyártását 1954-ben kezdték el és az idén már több mint egymillió negyedliteres üveget töltenek meg. A négy telephelyen: Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Gyomén e tíz óv alatt mindössze 675 000 fo­rintot költöttek korszerűsítésre. A vállalat nagy helyiséghiánnyal küzd és aggasztóak az egészség­Húszezer kiskacsa úszkál a biharugrai halastavakon A Biharugrai Halgazdaságban — ahol ebben az esztendőben 120 ezer halastavi pecsenyeka­csát értékesítenek — eddig negyvenezer kiskacsát keltettek a saját gépekkel. A kiskacsák fele előnevelőben él, a másik fele pedig már vígan lubickol a halastavak vizén. Az edzett kis víziszárnyasok a hűvösebb na­pokon is igen jól érzik magukat a vízen. a valaki egy napfé­nyes reggelen kite­kint a Veszely-hídi bisztróból Csaba felé, a Körös-csatorna mellett ezernyi fénysugár szökken szemébe. Mint­ha nem is a háta mögött kelne fel a nap, hanem lenn a földön ezer­nyi tűzszikra képében. Ott valami csoda van. Fénycsoda! A Május 1 Tsz legnagyobb ker­tészeti brigádjának több százra menő hollandágya, fényes üvegab­lakai azok, s alattuk vidám zöld­ben köszöntik az apró palánták a felkelő napot. A nagy fónytenger közepén a hajtatóház szürke füst­je száll az ég felé. Egy idős, ősz hajú, markáns arcú bácsi tekint ki az ajtón, hogy meggyőződjön: enyhült-e az idő kora hajnaltól. Mert bizony őt a hajnal lábon ta­lálta és akkor még csípős, hideg szél fújt a Fehér Galamb felől, ahogy erre a bisztrót hívják. Ha hidegnek mutatkozik az idő, ak­kor még telerakja rözsével a há­rom aknát, ha meg napsugarak játszanak az ablaküvegeken, be­megy a hajtatóházba ápolni a pa­lántákat. Benn fullasztó meleg van, de ő az égvilágért se venné le kucsmáját. Gyeraj bácsi régi konyhaker­tész famíliából származik. Vala­mikor tsz-einök volt. Hej, akkori­ban nehéz vodt elnöknek lenni. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert az emberek nem találták meg számításukat. Tavaly húsz­ezer forintot keresett. Mikor el­nök volt — 1945-ben — nem is álmodozott ekkora summáról... Kovács bácsi érkezik második­nak. Ö örökös elégedetlenkedő. Végignézi a hottlandágyak fiata­a korszerű üvegmosó automatá­kat sem tudják elhelyezni, melyek rendelkezésre állnak. Ugyancsak sok gondot okoz a megfelelő jár­művek, szállítóeszközök hiánya. A megyei tanács illetékes osztálya többet törődhetne a vállalat gond­jainak megoldásával. A jubileumi ünnepségen meg­jutalmazzák azokat, akik az el­múlt évtized alatt a legjobban dol­goztak. locska palántáit. Nincs megelé­gedve a látottakkal, mert a szom­szédos Béke Tsz palántái már sokkal nagyobbra nőttek. És nincs megelégedve tagtársaival, mert ilyen derűs reggelen leg­alább 7 órakor kellene kezdeni a munkát. Hát egyedül kezdi a ki­takarást, hogy a paiántácskák minél hamarább napfürdőzhes- seneik. A brigád központi tanyáján las­san gyülekeznek az emberek. Jönnek a Körösparton, a fényesi sor felől és jönnek a szántáso­kon keresztül kapával, ásóval a vállukon, jókedvűen, tréfálkozva. Bizony, ha az évet úgy zárták volna, mint tavalyelőtt, akkor a munkakedv, a megértés helyett az udvaron most is a gyűlölkö­dés uralkodna. S hányszor ment akkor a veszekedés a munka rová­sára?... Stummer bácsi vállára neheze­dik a több mint száztagú brigád gondja. Rég túllépte a negyvenet, de tartása egyenes, beszéde meg­fontolt. Szája szögiben örökösen ott fityeg a cigaretta. Valamikor kubikos volt és nadrágszíj föidecs- kéjén kertészkedett. A csapatve­zetőkkel megbeszéli a teendőket. Meghallgatja tanácsaikat és meg­fontolva latolgatja azokat, mielőtt döntene. De nemcsak a csapatve­zetőkkel tart tanácsot; lassan né­pes kör fogja közre. Hisz vala­mennyien régi kertészek és vala­mennyiüknek immár közös ügyé­vé nőtt a palánták sorsa. Mikor megvitatják a teendőket, munká­hoz lát ki-ki a maga csapatával. A női munkacsapathoz van egy-két dorgáló szava. Este a rak­tár előtt vagy negyed zsáknyi hagymát széthányva hagytak. Elő. kerül pirangó arccal a nemtörő­döm lány, aki összecsapta munká­ját, a hagymáról megfeledkezve rohant haza. Az udvar kiürült. Szorgos ke­zek ápolják a palántákat. Stum­mer bácsi még benéz az irodába. — Hogy is állunk a tervvel? A könyvelő egy dossziét tesz elé. Számok sorakoznak abban. Nagyon nagy számok. A kis közösség egyre összefcová- csoltabban azért dolgozik, hogy a szárnak, a remények valóra vál­janak. Ilyen a reggel a Május 1 Tsz kertészeti brigádjában. Serédi János Békéscsaba Ezer forintos első díj egy ötletes jelmondatért! A BKM Ruházati Főigazgatósága nyilvános pályázatot hirdet az alábbi témára: Jelmondatra, amely hangsúlyozza, hogy a női divatárucikkek (kalap, sál, kesztyű, retikül) az öltözködés nélkülözhetetlen kiegészítői, s minden nő csak ezek helyes megválasztásával lehet elegáns. PÁLYADÍJAK: I. díj 1000 forint n. díj 500 forint III. díj 300 forint Kérjük a pályázat résztvevőit, hogy ötleteiket május 1-dg küldjék be a BKM Ruházati Főigazgatóságának Bemutató- terme, V. kerület Tanács krt. 8. címre. Eredményhirdetés június 1-én. 2704 Í\,úS\}-éd-L cbi^i FöíDMűmnümiami Hét és fél millió forint beruházás megyénk földművesszövetkezeteinek fejlesztésére Takarmánygyártás — levegőből Több kísérleti gazdaság, állami gaz­daság és termelősziövetkeziet foglaUko Tízéves a megyei Szikvízipari Vállalat ügyi körülmények is. Még azokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents