Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-09 / 81. szám
1953. április T. 7 Vasárnap Az angol sajtó üdvözli a „béketelefon" hírét Maurice Thorez Magyarországon London (MTI) Az angol sajtó szombat reggel hatalmas szalagcimek alatt tudósít arról, hogy a Szovjetunió hozzájárult a Kreml és a Fehér Ház közvetlen telefonkapcsolatának megteremtéséhez. Több lap elsőoldalas főcímét Hruscsov szovjet miniszterelnök és Kennedy elnök fényképe fogja közre, amint a „két nagy” a képzeletben meghúzott vonalon máris barátságos telefondiskurzust folytat egymással. A munkáspárti Daily Herald ezt írja: „A Moszkva—Washington béketelefon megteremtéséről hozott döntés az első biztató fejleménye a genfi értekezlet egyéves munkájának. A Daily Express genfi tudósítója megállapítja, hogy a szovjet bejelentést a nyugati küldöttségek lása között is. A Daily Worker, a kommunista párt lapja, vezércikkében üdvözli Egy hói a külpolitikában fenntartás nélkül üdvözölték. Különösen jelentősnek tartják, hogy a Szovjetunió — bár Campkin hangsúlyozta: ez a megállapodás nem pótolhatja a tényleges leszerelési intézkedéseket — minden feltétel nélkül hozzájárult a két szupemagyhatalom csúcsszintű, közvetlen kapcsolatának megteremtéséhez. A Daily Mail hangsúlyozza, hogy az éjjel-nappal működő Hruscsov-Kennedy telefonvonal a biztonsági retesz szerepét játszhat ja a két nukleáris szuperhatalom kapcsolatában. A lap felveti azt a gondolatot, hogy hasonló közvetlen érintkezést lehetne teremteni a NATO párizsi és a Varsói Szerződés moszkvai főhadiszála genfi fejleményt. „Nagyon jó dolog — írja —, hogy közvetlen kapcsolat létesül Washington és Moszkva között a véletlen háború veszedelmének csökkentésére. Most már az a legfontosabb, hogy elkerüljük az olyan szükségállapot bekövetkezését, amikor ez a telefonvonal az egyetlen kiút a háború elkerülésére. Ha az események odáig jutottak, hogy az államfőknek az utolsó pillanatban kétségbeesett konzultációhoz kell folyamodniuk, esetleg már túl késő lehet a háború kirobbanásának magakadályozására. A mostani megállapodást tehát mindenképpen további lépéseknek kell követniük, amelyek elvezethetnek az általános és teljes leszereléshez.” (MTI) Maurice Thorez, a díszszlzad parancsnokokkal. (MTI Fotó — Vigovszki í'edvj áŰUDEN Verekedés a török parlamentben Ankara (Reuter, AP) A török parlamentben szombaton reggel ismét magasra csaptak a szenvedély hullámai. A képviselők könyveket, levéltárcákat haji- gáltak egymás fejének, sőt egy pofon is elcsattant. A pofont az igazság párt egyik képviselője kapta, áld felszólalásában támadta a kormányt és azt az egész mozgalmat, amely 1960. május 27- én megdöntötte Menderes korma-1 nyát Párizs Aznap, amikor Georges Bidault megkapta a brazíliai beutazási engedélyt és ígéretet tett, hogy nem folytat politikai tevékenységet, a francia külügyminisztérium biztosította, hogy az összeesküvő szervezet vezetőjének felesége rendszeres jövedelemhez jusson. Bidaultné, aki a francia külügyKarjalainen finn miniszterelnök ebéden látta vendégül a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény lő. évfordulójának A kormány bizonytalankodása miatt az utóbbi heteikben többször is zavargásokra került sor a török fővárosban. Március 22-én ugyanis „egészségi állapotára” való tekintettel ideiglenesen szabadon bocsátották Bayar volt köztársasági elnököt, a közvélemény tüntetésekben megnyilvánult tiltakozásának nyomására azonban hat nappal később ismét őrizetbe vették. (MTI) ták és Nasszer hívei között heves összecsapások történtek. Hírek terjedtek el arról is, hogy hamarosan újból megkezdődik a tanítás a szíriai egyetemeken és gyelországban jelenleg egymillióval több nő él, mint férfi. A falvakban hétszázezerrel többen laknak, mint a városokban. (MTI) minisztérium egyetlen női főosztályvezetője, mindeddig zavartalanul közlekedett Párizs és férje külföldi tartózkodási helyei között. Most „rendkívüli szabadságra” küldték, ami azt jelenti, hogy négy éven át megkapja teljes fizetését, utána pedig nyugdíjban részesül. megünneplésére Helsinkibe érkezett szovjet kormányküldöttséget. A szívélyes baráti légkörben lefolyt ebéden Karjalainen miniszterelnök és Koszigin, a Szovjetunió első miniszterelnökhelyetre- se pohárköszöntőt mondott. (MTI) 'T’öbb mint egyhónapos sztrájk után megegyezés jött létre ' a francia kormány és a bányászok között. A megegyezés kompromisszumos jellegű, amennyiben a bányászok azonnali béremelést is kapnak, de a megegyezésbe belekerültek a kormány egyes kikötései is, amennyiben a béremelésnek egy része csak egy év múltán kerül folyósításra. A fizetésrendezés úgynevezett lépcsőzetes megoldása tette lehetővé a kompromisszum kialakítását A több mint egy hónapig tartó bányászsztrájk, amihez időnként más szakszervezetek dolgozói is csatlakoztak, hogy nyomatókot adjanak a bányászok követeléseinek és kifejezzék szolidaritásukat, az úgynevezett V. Köztársaság legnagyobb méretű munkásmegmozdulása volt, amelynek jelentősége nem merül ki az elért szociális eredményekben. Politikai szempontból talán még nagyobb hatást ért ei a sztrájk, amely nemcsak Franciaország, de az egész világ közvéleményének figyelmét ráirányította a De Gaulle- rendszer leggyengébb pontjára. Ebben a munkásmegmozdulásban, amely vitathatatlainul a dolgozók győzelmével végződött, megmutatkozott, hegy tulajdonképpen hol vannak egy tekinitélyi rendszer leginkább sebezhető pontjai. A sztrájk politikai jelentősége abban van, hogy De Gaulle, aki még nemzetközi kérdésekben is rá tudja kényszeríteni akaratát — legalábbis különvéleményét — szövetségeseire, nyüt presztízs- veszteséget szenvedett a bányászoktól. De Gaulle ugyanis először azzal kísérletezett, hogy úgynevezett tekimtélyi módszerekkel próbálja megrendszabályozni a sztrájkolókait és elrendelte, hívják be katonai szolgálatra a sztrájkban részt vevő katanaköte- les bányászokat. Hamarosan kiderült, hogy az elnök parancsának nem sikerült érvényt szerezni. Nem sikerült az a módszer sem, hogy kiéheztetésseü kényszerítik térdre a bányászokat. Igaz ugyan, hogy a kormány és a bányászszakszervezetek között kompromisszumos megoldásra került sor, mint említettük, a lépcsőzetes rendezés alapján, mégis a lényeg az, hogy a kormány egyezkedésre kényszerült, mégpedig azért, mert a több mint egyhónapos sztrájk során bebizonyosodott: nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel akaratát rákényszeríthetné a dolgozó tömegekre, ha azok egységesen lépnek fed. A franciaországi sztrájk, politikai szempontból tehát két vonatkozásban is fontos felismerésekre vezetett. Az egyik az, hogy a dolgozók egységes fellépése olyan erőt kölcsönöz a demokratikus jogokban, hogy azokat még egy tekintélyuralmi rendszer is kénytelen respektálni. A másik politikai vonatkozása a kérdésnek körülbelül abban foglalható össze, hogy bebizonyosodott: milyen gyenge alapokon áll Franciaországban a De Gaulle személyes presztízsére feliépített rendszer. Ennek a vonatkozásnak egyébként a nyugati sajtó is nagy figyelmet szentel és több lapban is olvashattunk olyan kommentárt, amely megállapítja: túlságö. san is nyüt színen játszódott le De Gaulle tekintélyének megrongálása. Márpedig az V. Köztársaságnak ez a létalapja. ozgalmas események színhelye volt e napokban — és nyüván az lesz még jó ideig — az amerikai kontinens úgynevezett latin része, tehát Közép- és Dél- Amerika. A dél-amerikai országokban lejátszódó események, amelyeknek középpontjában egy sikerült és egy félig sikerült ka- | tanai puccs áll, visszavezethetők az Egyesült Államoknak arra a törekvésére, hogy közvetlen katonai módszerekkel próbálja útját állni az általános elégedetlenségnek, s mint ahogy az amerikai lapok maguk is hangsúlyozzák: a castroizmus, tehát a kubai forradalmi szellem terjedésének. Ezek a jelenségek azért is érdemelnek fokozott figyelmet, mert kitűnik belőlük, hogy a Kennedy- féle látszat-demokratizmus, amelyet a Szövetség a haladásért elnevezésű segélyprogram selyempapírosába próbáltak csomagolni, a használatban feltűnően rövid idő alatt teljesen megsemmisült. Kennedy szerette volna elhitetni a világgal, hogy az Egyesült Államok olyan politikát folytat az amerikai kontinensen, amely a dollársegélyt bizonyos demokratikus feltételek megteremtésével kapcsolja össze. Kiderült azonban, hogy ez az álcázási manőver a gyakorlatban nem használható. Az imperializmus természetrajza olyan, hogy a demokráciának még leghalványabb polgári változatát sem tűri meg és kiütközik belőle a nyers erőszak. Guatemalában az elűzött elnök és kormánya semmivel sem szolgálta ki kevésbé a monopóliumokat, mint az új katonai kormány. Csakhogy az amerikai monopóliumok urai nem érezték elég biztonságosnak a polgári kormányzatot, félnek a népmegmozdulásoktól és hatásosabb garanciának tartják a nyüt katonai diktatúrát. Persze egy akkora országban, mint Argentína, ennek a módszernek az alkalmazása már bonyolultabb De lényegileg itt is arról van szó, hogy a Guido-kor- mány mögött álló hadsereg, amely az amerikai érdekeket éppen úgy védelmezi, mint saját reakciós osztályérdekeit, közvetlenebbül akar beavatkozni a kormányzati kérdésekbe. A konkrét kérdés, amiről jelenleg szó van, a júniusi választások ügye. A polgári kormányzat, ugyancsak amerikai biztatásra szeretné megőrizni az alkotmányosság bizonyos látszatát, tartanak viszont attól, hogy a választásokon előretörnének a kommunisták és a peronisták, s ilyen körülmények között a jelenlegi irányvonalat nem lehetne fenntartani. A hadsereg nyomása a kormányra részben a figyelmeztetés az úgynevezett amerikai liberálisok felé, hogy ne játszanak alkotmányosdit egy olyan országban, amelyben a lakosság túlnyomó többsége ellenük van. Ugyanekkor a hadsereg arra törekszik, hogy megakadályozza a választások megtartását vagy legalábbis olyan szűk területre korlátozza, amelyen a néphangulat ereje nem képes teljes nagyságában kibontakozni. Arról van szó, hogy a tartományi és parlamenti választások helyett, júniusban csak elnökválasztást tartanak. A dél-amerikai reakciós erők mozgósításával egyidőben az Egyesült Államok tovább folytatja manővereit Kuba elszigetelésére. A Karib-tengeri térségben úgyszólván napirenden vannak a provokációk, amelyekben ugyan közvetlenül különböző kubai ellenforradalmi csoportok vesznek részt, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államokból mozgatják őket. Az Egyesült Államok kormánya az októberi válság idején vállalt kötelezettségei ellenére, továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy megpróbálja megfojtani a kubai forradalmi rendszert, s olyan kormányzatot létesítsen ebben az országban, amely nem a kubai nép érdekeit, hanem az amerikai monopóliumokat szolgálja. Paál Ferenc Hatálytalanították a kijárási tilalmat Szíriában Damaszkusz (Reuter) Damaszkusziban szombaton visz- szavonták a múlt hétfőn elrendelt kijárási tilalmat. A tilalmat, mint ismeretes, azért léptették életbe, mert Damaszkusziban a baathisiskolákban. (MTI) Több mint 30 millió Lengyelország lakosainak száma Varsó A lengyel statisztikai hivatal közleménye szerint Lengyelország lakosadnak száma — a legutolsó adatok alapján — 30 483 600. LenAmerikcti föld alatti nukleáris robbantás a nevadai sivatagban Washington (Reuter, AP) Az amerikai atomerő bizottság közlése szerint pénteken föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre a nevadai kísérleti terepen. Ez volt az ötödik amerikai nukleáris kísérlet az idén. (MTI) Bidaulték— és a nagylelkű francia kormány (MTI) Fogadás Helsinkiben a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Helsinki (TASZSZ)
