Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-30 / 99. szám
1983. avríüí 34). 3 Kedd Megteremtették a jó termés alapját a kaszaperi Lenin Tsz-ben Te»aneiöszöv«*i^zei«njk 2816 nőid földön gazdálkodik. Ebből 1428 hold az é*ss3n és a kalászos. A három növénytermesztő brigádunknak 231 tagja van. Növény- termesztésben azonban ennél jóval többen dolgoznak, sokszor 500- m is a családtagokkal együtt, kü- iöniösen kapálás, aratás és betakarítás idején. Együttes erővel azon dolgozunk, hogy évről évre nagyobb termés- eredményeiket érjünk el. Az idei gazdasági évben hazai fajta búzából 13 mázsát: terveztünk holdanként. Külföldiből 1'6-ot. A kalászosokon elvégeztük a legszükségesebb növényápolást. Februárban 60—80 kiló műtrágyát szórtunk hokijára és heti gerezdünk. Április végén újabb 50 kiló műtrágyát szórtunk fejtrágyaként az őszi kalászosokra. Így megteremtettük az alapját annak, hogy jó termést takarítsunk be. A kalászosokból is és más növényekből is — terven felüli termés esetén — premizáljuk azokat a dolgozókat, akik a munkában részt vesznek. Az idén is, mint minden évben, időben hozzáfogtunk a tavasziak vetéséhez. Azt tartjuk; a korai vetés, az időben végzett növényápolás alapja a jó termésnek. Elvetettünk 200 hold cukorrépát. 160 hold cinkot, 160 holdba ültettünk étkezési hagymát és 510 holdba vetettünk kukoricát. Jó vetőágyba került a tavasziak vetőmagja. A cukorrépa földjét kétszer szántottuk. Ezt megelőzően holdanként 200 mázsa istálllótrágyát, a télen egy mázsa műtrágyát, s a répa kikelése irtán újabb 50 kiló műtrágyát szórtunk fejtrágyaként. Ügy terveztük, hogy négyszer kapáljuk a cukorrépát, így biztosítjuk, hogy a 200 holdas tábláról átlagban holdanként 180 mázsát takaríthatunk be. A több- termelés érdekében úgy alkalmazzuk a premizálást, hogy eredményességi munkaegységet írunk jóvá annak, aki a tervben előírt mennyiséget teljesíti vagy túlteljesíti. Több év óta olyan gyakorialt alakult ki nálunk, hogy az egy mázsa terménynek az előállítására biztosított munkaegység-menyi- nyiséget adjuk abban az esetben, ha a tervezett termésátlagot a dolgozó termeli. Amennyiben túlteljesíti valaki az előirányzott tervet, annak a munkaegysége olyan arányban nő. Ha a dolgozó a saját hibájából nem teljesíti a Harminchatezer pecsenyecsirkét nevel a körösladányi Dózsa Tsz (Tudósítónktóí) A körösladányi Dózsa Termelőszövetkezet az idén lényegesen több baromfit nevelt már az év elején, mint az elmúlt gazdasági evben. Megkezdték az egykilo- grammos pecsenyecsirkék átadását és április végére összesen 36 ezer darabot szállítanak le. Szatmári Jánosné és Bucsi Julianna baromfitenyésztők odaadó munkájának eredménye, hogy a pecsenyecsirkék elhullása mindössze négy százalék volt. A csirkék átadása után a termelőszövetkezet 20 ezer pecsenyekacsát, ezer libát, hatezer pulykát, és háromezer gyöngyöst nevel az idén és szállít le a felvásárlóknak. termelési tervben ekarányzoU mennyiséget, úgy munkaegységcsökkenést alkalmazunk arányos részben, ahhoz viszonyítva, menynyivel csökken ténylegesen a termelés a tervezettel szemben. A kukoricatermelésnél a természet- bem premizálást alkalmazzuk. A tervezetten felüli mennyiség 50' saáaaiéka aaé, aki azt megműveli. Kukoricából holdanként 20 mázsa májusi morzsolt a »teavünk. Étkezési hagymából 80, ciroksza- kállból 6 mázsa, -magból 12. Munkánkat úgy ütemeztük be, hogy a cirkot, hagymát, kukoricát háromszor megkapáljuk. Ha mindezt teljesíteni tudjuk, az említett termés, átlagokat kedvező időjárás esetén lényegesen túl tudjuk teljesíteni. Varga József elnök, kaszaperi Lenin Tsz A nagyszénási Dózsa Tsz kertészetében Gyönyörködnek a kertészek a szépen fejlett virágos paradicsompalántá- ban a nagyszénási Dózsa Tsz-ben. Százhúsz ablak alá négy hollandágyba pikíroztak paprika- és paradicsompalántát. A korai primőrből már május végén szállítanak a helybeli és orosházi piacokra. Az ügyes kertészek a 35 holdas szárazföldi kertészetük részére is melegágyakban nevelték a paprika, káposzta és paradicsom palántáit. A gyulai járás szövetkezeteinek eredményei és feladatai II gyulai járásban a szövetkezetek közös vagyona 58 millió 568 ezer forinttal és a szövetkezeti tiszta vagyon millió 168 ezer forinttal nőtt egy év alatt. S a rendkívüli időjárás ellenére ka- tasztrális holdanként búzából 10,2, kukoricából pedig (májusi morzsolt) 20,2 mázsa termett. Ilyen átlagtermés a járásban még kerékpár-úí társadalmi munkával Orosházán a Csizmadia Sándor utca, valamint a környék lakói elhatározták, hogy társadalmi munkában felújítják a régi ke- rékpár-ufcat a Csizmadia Sándor utcában. Az elhatározást tett követte, s az egyik szombat délután mintegy negyvenen nekiláttak a munkának. Az orosházi malom, valamint a Dózsa Termelőszövetkezet a salak helyszínre történő szállítását gépjárművel segítette. S így ma már a Csizmadia Sándor utcában a kerékpárosok kényelmesen közlekedhetnek a felújított kerékpár-úton. kereken: az orgona valóban túlélte önmagát, s a fejlődés kerékkötője lett. Aki valamennyire is ismeri a mai fiatalságot, tudhatja, hogy a jazz a mindenük. Ki nem fogynának belőle az Istenért sem. Nyilván ebből a felismerésből indultak ki az egyházi hatóságok is, amikor úgy morfondíroztak: ha az Istenért se mondanak le a jazzról. talán visszatérnek a jazz által Istenhez. Nagy gondolat. Végtére is a cél egy: az áhi- tatos hangulat felkeltése. Az aztán édes mindegy, hogy miközben fohászt intéznek Magasabb Helyre. orgona búg, avagy piszton ri- koltoz. E nüansz miatt ugyancsak dőreség volna kockára tenni a keresztyén ifjak lelki üdvösségét. Nem igaz? Az sem lehet vitás, hogy a színes, vetített képek, — még ha egyszerű diapozitív rendszerrel készültek is — megteszik a magukét. Én például egészen oda. volnék, ha a szentbeszéd figyelmes hallgatása közben megjelennének a templom fehér falán e színes kis képecskék, mintegy illusztrálva a prédikáció fontosabb tételeit. Mondjuk, éppen a világ teremtéséről volna szó, s a korabeli fényképfelvételek mindjárt bizonyítanák is az idevonatkozó elvi megállapításokat. Sok nézeteltérést előzhetnénk meg ez- ael a módszerrel, nem beszélve a tetemes fórról, amivel indulhatnánk a más vallásokkal folyó békés versenyben a hívek megszerzéséért. Az istentisztelet élénkítését szolgáló romantikus melodrámát is nagyra értékelem. Egy ilyen darab erkölcsi haszna felbecsülhetetlen, ámbár a nagyjelenetben szereplő általános rock and rollo- zás helyett, serény meglátásom szerint, twistelést kellene beiktatni. Lélektanilag indokoltabb lenne, s úgy vélem, az ifjúsági is nagyobb kedvét lelné a dologban. Coerper atya gyakori felkiáltását meg egyenesen frappánsnak tartom. A halk szavú prédikátorok ideje lejárt. Egy csendes pásztor ma már aligha számíthat sikerre a gépek dübörgéséhez szokott hallgatóság előtt. Hogy éppen a Coca-colát reklámozza? Hát istenem, talán buzdítsa híveit a törkölypálinka élvezetére? Gondoljuk meg, serdülő ifjakról van szó, akiknek még a törkölynél enyhébb ital is megártana. A Cocacol a viszont üdít, frissít és viszonylag olcsón kapható. Nagyon egyetértek Coerper atyával! Ellenben nem tudom helyeselni a „12 perc a Jóistennek” mozgalmat. Ügy vélem, hogy ezzel a kezdeményezéssel a dortmundiak túllőttek a célon, ha nem bakot lőttek. Tizenkét perc alatt komoly elmélyülésről szerintem szó sem lehet. Tizenkét perc — állítom — ahhoz is kevés, hogy valaki meg-, tagadja a hitét, nem hogy szert tegyen rá. Gyanítom, hogy valami susmus lehet a dologban, s nem ártana, ha a tölöttes egyházi hatóságok alaposan a körmére néznének az illető pásztornak. Mert legalábbis különös, hogy amikor másutt színdarabokat mutatnak be, jónevű zenekarokat szerződtetnek és ünnepi játékokat rendeznek, — ő cinikusan ellenzékbe vonul és nyúlfarknyira csökkenti az áhitat idejét. Jó, hogy nem rendez versenyt az oltár előtt: aki előbb elmormol.ia a Miatyánkot és elfogyasztja az Úrvacsorát, az kap egy szentképet. Az ilyentől minden kitelik! Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az evangélikus egyház — Nyugat-Nómetországban, de több más nyugati országban is — feljövőben van. Noha, a hívek megnyeréséért indított küzdelemnek még csak az elején vagyunk, annyi máris megállapítható: a hadállások biztatóak. Az evangélisták fegyverei határozottan korszerűek, s ha atombombájuk momentán még nincs is, — már énekelnek és imádkoznak érte a nürnbergiek. Izgatottan várom a fejleményeket. Ivanics István nem volt 1960-at megelőző években. Az árufelvásárlást az aszály miatt nem tudtuk teljesíteni, de néhány főbb cikkből túl is teljesítettük. Hizott sertésből 11,3 százalékkal, hízó marhából 20 százalékkal és tejből 17,2 százalékkal. A közös jövedelemből egy szövetkezeti gazda 12 273 forintot kapott, 2677 forinttal többet, mint 1961- ben. (Itt jegyeznénk meg, hogy a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségének legjobb módjának bizonyult a járásban a munkaegységre járó díjazáson kívül az össztermésből való 5—10 százalékos premizálás.) Ezeknek az eredményeknek az a magyarázata, hogy az agro- és zoótechnikai módszerek alkalmazása az eddiginél szélesebb körben terjedt el. Például 1961-ben a mélyszántásnak 90 százalékát végeztük el és ez hatással volt a kukorica termésátlagára. Ezért szükséges jobban törekedni a nyári mélyszántásra is. Különben a fejlődést mutatja az is, hogy a nagy hozamú külföldi búzafajták termesztése széles körben elterjedt, továbbá a hibrid kukoricavetőmag alkalmazása, s a takar- mámytápok felhasználása. Most a tavaszi munkáknál az a legfontosabb. hogy optimális időben jó magágyat készítsünk és vessünk, megfelelő tőszámot biztosítsunk. Csak így tudjuk a kívánt terméshozamot elérni. A jövőben pedig el kell érnünk, hogy kukorica alá tavasszal ne kelljen szántani, hiszen az őszi szántás elmulasztása azonos ráfordítási költségekkel — 20—22 százalékkal csökkenti a kukorica termését. Pedig a takarmányterrnélés növelésében legfőbb tartalékunk és legnagyobb lehetőségünk a kukorica hozamának növelése. 1962- ről a járásban 5300 katasztrális hold maradt szántatlam, ennék zömébe kukoricát vetünk, s ennek ellenére jó terméseredményt érhetünk el, ha az agrotechnikát jól alkalmazzuk. A jobb terméseredmények egyik feltétele a talajerőutánpótlás, ezért az istállótárgyát jobban kél] kezelnünk a szövetkezetekben és a háztájiban is. A tápanyag-ellátásban alapvető forrás marad a jövőben is az istállótrágya. Rossz kezelés folytán az istállótrágyából az értékes anyagok 40—50 százaléka a levegőben száll él. Nagy tartalékot képez a járásban a rét és a legelők fűhozamának a növelése. Ezért szükséges, hogy az alapvető ápolási munkát elvégezzük. A jövőben négy községre kiterjedő legelőn társulást kívánunk léti-ehozni azzal a céllal, hogy a legelők jelenlegi hozamát kis befektetéssel 150—200 százalékra tudjuk növelni. fiz állattenyésztésben elsősorban a törzsállomány növelésére kell nagyobb gondot fordítani. Nevezetesen: a tehénállomány fejlesztésére, a kocalétszám növelésére, a baromfinevelő,sre. Ezért az állattenyésztőik elemezzék a jelenlegi drága állattartás okát. Nagy jelentőségű ebben a megfelelő összetételű takarmányok etetése, ez a gazdaságos felhasználás legfőbb tartaléka. Továbbá jobbá, hatékonyabbá kell tennünk a gépek, eszközök anyagok kihasználását. Néhány szövetkezet a gépállomásoktól átvett gépekkel növelte a gépparkját, beruházásból is növekedett géppai'kjuk, amelyet csak körültekintő, jó üzem- szervezéssel tudnak kihasználni. Nagyon jó, hogy a személyi feltételeket azzal is biztosították, hogy a tél folyamán sikerült 153 traktorost kiképezniük, mely tartalékkal kell megoldanunk a két műszakot. Nagy figyelmet kell szentelni a beruházások hatékonyságának a növelésére is. Ezek nem megfelelő kihasználása drágítja a termelést, csökkenti a jövedelmezőséget. Ezért az 1963-ban 1350 katasztrális holddá] növekvő öntözött területeken az öntözőberendezések állapotát már felülvizsgáltuk és most vizsgáljuk felül a hozamtervekel, A gyenge szövetkezetekben a sokoldalú állami támogatás mellett a vezétést igyekeztünk megerősíteni. A jövőben pedig negyedévenként kiszár- számadást végzünk, hogy időben megtehessék az esetleg szükséges intézkedéseket. Az 1963. évi tervek megvalósíthatók, csupán a pártszervezetek, a gazdasági szakvezetők alapos szervező munkája szükséges hozzá. Bobvos János mezőgazdasági főelőadó
