Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

*963. április 27. 4 Szombat Gratuláció és intelem B-emutatta új műsorát a Balassi Táncegyüttes Szeretőn este telt ház előtt mu­lattá be új műsorát a Balassi Táncegyüttes a békéscsabai Jókai Színháziban. A több mint kétórás műsor két neszből állt: a már ictäbsaör előadott Népek barátsá­ga’' rapszódiából és az új — eddig még nem látott — kompozíciók­ból. Srdtemes néhány szói ejteni a „Népek barátsága” rapszódiáról annak aöenére is, hogy az első be- mrctatáat követően méltattuk si­kerét. A hét táncszámból és Tí­már Vera szavalatából felépített műsor ezúttal is látványos elisme. rést aratott. Bebizonyosodott, hogy a népi tánc formanyelvén nevel­kedett együttes mennyire „otthon érzi magát” más népek táncainak tolmácsolásában. Bőm Miklós ko­reográfiája és rendezése különösen a német és francia népi táncok nemzeti karakterének megkapó ér. zékeltetésévél jeleskedett. Tökéle­tes megkomponáltságával nagy­szerű élményt ajándékozott a né­zőknek a szlovák leánytánc s az új. szerűség varázsával hatott ezúttal is a kínai selyemtánc. Az együttes tagjainak virtuóz gyorsaságát, tánctudását csillogtatta a Briu. Az Orosz szvit sziporkázó derűje, temperamentuma ezúttal csak hal­ványan érvényesült. Megítélésünk szerint a feliratos szalag a műsor végéről elmaradhat, hiszen a tán­cok önmagukért beszélnek s min­dent kifejeznek. A nagyobb várakozás a műsor második részét előzte meg. Ez annál Is inkább érthető, mert a hagyományokkal bizonyos mérték­ben szakítani szándékozó Born Miklós koreográfus tematikus táncanyagot állított össze. Az új táncjátékok drámoiságra, mély emberi érzelmek kifejezésére tö­rekszenek. A fogoly katona című ballada sokat sejtetően indult, nagy fe­szültséget ígért, de ez a feszültség nehezen következett be. A katona (Lipták János) drámaisága nem volt elég meggyőző. E szám koré- j ográfiáját még lehetne gazdagí­tani. A „Legényes” kalotaszegi népi tánc az új műsor egyik leg- j jobb része. A táncosok nagyon egyöntetűen, technikásán táncol­tak. A szólótáncosnak még jobban ki kell emelkednie. A „Pákász és a farkas” Born Miklós szólótánca volt. A nagyon nehéz felépítésű, mesterségbeli tu­dást igénylő szám megérdemelt tapsot kapott. A farkassal való viaskodás fókozati feszültségére még több gondot szükséges fordí­tania Bornnak. A négytételes Tánc az édes­anyákról című táncjátékban még erősen kiütköztek a kimunkálás fogyatékosságai. A katona túlon­túl operettkatonának tűnik, az édesanya pedig eléggé passzív. Az utolsó tétel hosszú. A népdaléne­kes Somi Sándor műsora nem il­lik bele az összeállításba. Az utol­só szám, a „Kis szvit” koreográ­fiája is javítanivalót hagy maga Levél egy cigánylánynak házasság és munkalehetőség ügyében Antonyina, Fjodor és Alekszej, a három jóbarát együtt harcolt a háborúban, s szinte természetes, hogy a béke első napján is együtt ünnepelnek Fjodor moszkvai lakásán, s visszaemlékeznek a hábo­rús évekre... A magyarul beszélő szovjet filmet a szabadkígyósi Alkotmány mozi mutatja be 1963. április 27-től 29-ig, Kedves Kislány! Azért nem írom le a nevét és nem nevezem meg a faluját, ahon- aan hozzám jött, mert úgy hiszem, ez nem lenne célravezető, főleg azoknak nem, akiket érintene. Csak bolygatnánk jobban a dolgokat, amit maga egy kicsit indokolatlanul felkavart. Nem írom ide a nevét azért sem, mert így jobban reprezentálom célomat: nemcsak magának, hanem sok másnak is szólnak soraim. Ezért is részletesen mondom el azokat az ügyeket, amelyeket csak ketten ismerünk. A találkozással kezelem, amikor belibbent a szobába, üdén, frissen, jólöUözötten és elmondta élete nagy problémáját, moso­lyogva, egy kicsit huncutul, de fölöttébb következetesen a cél felé törve, amit — mi tagadás — nálam hamar el is ért. De melyik új­ságírót ne izgatta volna fel az olyasmi, amit elmondott. Ugye arról beszélt, hogy szeret egy fiút, akinek viszont-szerel­mét élvezi. Nemrégiben el is határozták, hogy húsvétkor megtartják az eljegyzést, s rövidesen összeházasodnak. A terv azonban nem valósulhatott meg, mert a vállalat vezetője, ahol a fiú dolgozik, durván beleavatkozott kettőjük ügyébe és válaszút elé állította a fiút: Vagy a cigánylány vagy a munkahelyed? Akkor úgy döntöttek, hogy meghátrálnak, nem reszkírozzák a fiú jövőjét és csak titokban találkoznak. Persze, ez még nem min­den. Ráadásul nem tud elhelyezkedni, bár az egyik gyárban éveken át kézilabdázott, abban a reményben, hogy majd ott munkalehető­séget talál. így mondta szó szerint: Mert cigánylány vagyok, állást sem kapok, de még férjhez sem engednek, Gyorsan a segítségére siettünk. Még aznap kocsiba ültünk, ami kirepített bennünket a maga falujába, s a „nyomozás” megkezdő­dött: tisztázni mindent és segíteni magán. Először a fiúhoz mentünk. Nem mondom, egy kicsit meglepőd­tem. Otthon találtuk, mert éppen betegállományban volt, így be­szélni tudtunk a fiú édesanyjával és testvérével is. Ezt akkor nem mondtam magának, most elárulom: kis híján elzavartak bennün­ket onnan. De ne higgye, nem azért, mert egy cigánylány érdeké­ben mentünk, hanem, mert a fiú édesanyja is állás nélkül van, kell otthon a segítség, fiatal is még és sok' baj is van vele. Meggon­dolatlan, gyerekes lépés lett volna a házasságuk. Így mondta el a fiú édesanyja felháborodva és visszautasítóan ő járt benn a vál­lalat vezetőjénél segítséget kérni. A fiú is megnyugodott és kijelen­tette: neki nem mondták azt, hogy az állása árán házasodhat, s már nem is akar megnősülni. Beszéltem aztán másokkal is. A községi tanács elnöke, aki egyébként tiszteletben tartja a maga családját, egyáltalán lehetet­lennek tartotta, hogy annál a vállalatnál ilyen nyilatkozat elhang­zott volna. Magam, a vállalatvezetővel sajnos nem beszélhettem, de kérésemre a község egy köztiszteletben álló idős embere, a Hazafias Népfront egyik vezetője beszélt vele. Megnyugtató választ kaptam. Így hát maradt egy másik tisztázatlan pont, az ön munkalehe­tősége. Ezzel kapcsolatban annyit tudtam meg; a községben kevés gyár van, bizony nehéz elhelyezkedni, de megígérték, segítenek a baján, mint ahogy segítenek mindenkinek, aki kéréssel fordul hozzájuk. Szó sincs arról, hogy mert cigánylány, azért nem ve­szik fel sehova. Ezt annál is inkább meg merem írni, mert min­denütt, ahol családja felől érdeklődtem, csak a legjobbat hallot­tam. Tisztelik a szüleit és amikor maguknál jártam, jöttem rá, hogy magam is ismerem az édesapját és láthatta otbt, hogy jó ba­rátságban is vagyunk. Abban a reményben, hogy rövidesen munkát kap, egy kicsit meg kell pirongatnom magát. Tizenkilenc éves már. Felnőtt ember. Mint mindenkinek, magának is megvannak a gondjai természete­sen. De ezek a gondok nem olyan mélyről jöttek, mint ahogyan azt előadta nekem. Nem cigányproblémáról vagy valamilyen más dologról van szó. Egyszerűen a maga életének nehézségeiről, ami­nek megoldásában természetesen bármikor segítünk, csak nem ilyen feltételekkel. Őszintébben, nyíltan kell a segítséget kérni, higgye el célravezetőbb. Tisztelettel; Kiss Máté Ankétok az SZMT szervezésében után. Véleményünk szerint helyes len­ne, ha az első és a második részt az elkövetkező előadásokon felcse­rélnék, a zenekart pedig bővíte­nék. Mindent összegezve: a szerda esti bemutatkozás sikert hozott. Pallag Róbert Április 27-én két ankétöt is tart a Szakszervezetek Megyei Taná­csa Békéscsabán. Az egyiket a munkavédelmi bizottság rendezi délelőtt 9 órakor a megye villany­reinek részvételével, ahol az idő­szerű problémákat és az érintés- védelem terén jelentkező hiányos^ Ságokat tárgyalják. Ugyancsak ekkor újítási ankétet tartanak délelőtt 9 órakor a Ba­lassi Bálint Művelődési Otthon­ban, ahol az üzemek újítói és újí­tási felelősei tárgyalják meg az időszerű problémákat. szerelői és villamossági szakembe­Falusi Színjátszó Napok Békés megyében Megyénk legjobb öntevékeny színjátszó csoportjai idén a Ku- lich Gyula kulturális szemle ke­retén belül, a Falusi Színjátszó Na­pokon mutatják be tudásukat, lép. nek a közönség elé új előadásaik­kal. A színjátszó napok során első­sorban a kisebb községekben, ta­nyaközpontokban rendeznek be­mutatókat. A gádorosi színját­szók április 28-án Csárdaszálláson Moliére: Botcsinálta doktor című vígjátékával szerepelnek, a kon- dorosiak április 27-én, szombaton a hunyai művelődési otthonban lépnek fel Müller: Két marék ap­rópénz című színművével. A Me- zőberényj Pamutszövő műkedvelői Csizmanek: Apja lánya című víg- játékával április 27-én Üjszalon- tán, a mezőberényi földszöv. kul- túrgárda pedig Jaroslav Dietl: Disznótor című komédiájával szin. tén április 27-én Kötegyánban vendégszerepei. Az Orosházi Pe­tőfi Művelődési Ház színjátszói Bródy Sándor: Dada című szín­művét mutatják be a színjátszó napok keretében április 27-én Nagykamaráson, 28-án Csabacsű. ÁPRILIS 27. Békési Bástya: Meztelen diplomata. Békéscsabai Brigád: A három testőr és Milady bosszúja. Békéscsabai Terv: A 30. születésnap. Gyomai Szabadság Isten őszi csillaga. Gyulai Erkel: Halászle­gény frakkban. Gyulai Petőfi: válás olasz módra. Mezőkovácsházi vörös Október: Ez is szerelem.Orosházi Béke; Elloptak egy bombát. Orosházi parti­zán: Meztelen diplomata. Sarkadi Pe­tőfi: Az aranyember. Szarvasi Tán­csics: Oldás és kötés. Szeghalmi Ady: Pinocchio. Békéscsabai szabadság: Huszárkisasszony. dön, a bánkútiak Roger Martin du Gard: Furfangos örökösök című komédiáját április 27-én Refor- mátuskovácsházán, az újkigyósi műkedvelők pedig Viktor Rozov: Udvarol a gyerek című vígjátékát április 27-én Körösn agy harsány­ban játsszák. A Falusi Színjátszó napok so­rán ezek a csoportok már több előadást is tartottak, mindenütt megérdemelt sikert aratva. műsora Április 27-én este 7 órakor: csardaskiralynö Somlay- és szelvénybérlet. Április 27-én 19.30-kor sarkadon: TAVASZ ^P&nt&LSuáq, írta: Slawomir Mrozek — Uraim —mond­ta a főnök. Véget keli vetni a későnjárás- naik. De hogyan? Vá­rom javaslataikat. Értekezletet tartot­tunk tehát a javasla­tok ügyében. Az értekezleten el­fogadtuk azt a javas­latot, hogy tartsunk értekezletet a későn- járás elleni harc kér­déséről. Megtartottuk az ér­tekezletet és viharos vita után megszüle­tett az a javaslat, hogy ne késsünk el. — Nem késni, az nem elegendő! — mondotta a referens. — Szerintem egy ne­gyedórával nyolc előtt kellene jönnünk! Tapsoltunk. De már fel is állt a könyvelő és azt mondta: — Büszkék va­gyunk a referens elv­társ helyes hozzáál­lására. De nem jöhet­nénk még korábban? Felajánlom, hogy 7 óra 20 perckor jövök, sőt ha nem esik az eső, akkor 7 óra 15- kor. Isten engem úgy segéljen! A referens kontráz­ni akart, de a főrevi­zor megelőzte 6 óra OO perces javaslatá­val. Rám került a sor. Én talán rosszabb le­gyek? — gondoltam. Felálltam és egyszer­re bedobtam az 5 óra néhány percet. Már azt hittem, győztem, de ismét felugrott a referens és öt óránál korábbra tett javasla­tot. Nem sokra ment, mert a könyvelő hat perccel túllicitálta. A raktáros rajta is túl­tett, de végül is az instruktor győzött, ke­reken 4 órával. A tapsnak végé-hossza nem volt. — Uraim — mon­dotta a főnök köny- nyekkel a szemében. — Lelkesedésük min­den várakozást felül­múl. Erőfeszítéseinket most a szervezeti ke­retek létrehozására kell összpontosíta­nunk. Jelöljük ki azt a napot, amelyen mindannyian nem csupán pontosan, de már hajnali 4 órakor munkába jövünk! Megállapodtunk, hogy legyen az példá­ul e hónap hetedike. Ezután elénekeltünk egy mozgalmi dalt és hazamentünk. Feszült komolysággal vártuk a döntő napot. Hato­dikén szabad szomba­tot csináltunk, hogy kialhassuk magunkat hetedikére. Sajnos, hetedike éppen vasár­napra esett. Ez azon­ban mit sem változ­tat azon, hogy jelen­tős lépést tettünk a későn járás leküzdésé­nek útján.

Next

/
Thumbnails
Contents