Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
1ÄS3. április 26. 3 Péntek Előcsíráztatott burgonyavetés palántaültetőgéppel a nagyszénás! Dózsa Tsz-ben Dénes Mihály, a nagyszénás! Dózsa Tsz kertészetének vezetője alig egy hónapja dolgozik a termelőszövetkezetben. Máris sok jó elgondolása van a kertészet fellendítésére Az ő javaslatára kezdték meg a tsz-ben első alkalommal palántázó géppel vetni az elő csíráztatott burgonyáit. u a gyomai járás főagronómusáral Néhány kérdést tettünk fel Bátor i Gyula elvtársnak, a gyomai járási tanács főagronómusának, az őszi vetésű gabonák állapotáról és a tavaszi munkákról. — Hogyan teleltek az őszi gabonák a járás termelőszövetkezeteiben? — Sajnos, nem a legjobban. Összesen 1095 hold búza, főleg olasz fajta pusztult ki a fagy és vízkár következtében, a 18 700 hold vetésből. A megmaradt búzák sem a legjobbak. A vetésterületnek 34 százaléka jó, 47 százaléka közepes, 19 százaléka pedig gyengén fejlett. Még nagyobb kár érte az ősziárpa-vetést: 5200 holdból csak 1200 hold maradt meg, s az is túl ritka. — Mit vetnek a szövetkezetek a kipusztult búza és őszi árpa helyére? — A kipusztult ősziek egy részét kiszántják, más részét pedig íelülvetiik tavaszi árpával, zabbal, lucernával és törpecirokkal. Azokba. a táblákba, amelyeket ki- kellett szántani, jórészt ’kukoricát vetnek. Legtöbb őszi kalászos a dévavá- nyai Lenin és az Aranykalász Tsz-ben fagyott ki, összesen 1850 hold. — Milyen intézkedések történtek a megmaradt őszi kalászosok terméseredményének növelésére? — Mi magunk is, de a termelőszövetkezetek is szorgalmazzák a fejtrágyázást, ami eddig 15 570 holdon történt meg a járás terüle- j tén. Ezen túlmenőleg a vegyszeres,’ gyomirtással is igyekeznek növelni az ősziek terméshozamát. At termelőszövetkezetek 14 vegyszeres gyomirtásra is, alkalmas permetezőgéppel rendelkeznek, s terv szerint a növényvédő állomás segítségével 11 ezer holdon Írtjaik ki a gyomot vegyszerrel, az őszi gabonákból. Dévaványán, Gye »mán és Endrédéin ©gy-egy brigádo t alakítottak a termelőszövetke zetek, amelyek a rendelkezésre álló lő permetezőgéppel nemcsak saját, hanem esetleg a szomszédos községek termelőszövetkezeteiben is elvégzik a vegyszeres gyomirtást. — Hol tartanak a tavaszi vetéssel a járás termelőszövetkezetei? — A iavasziárpa-vetést már régebben befejezték, de az ősziek kifagyása következtében a tervezett 1747 hold helyet-t már 2833 holdat vetettek be, s még mindig nem lehet befejezettnek tekinteni ezt a munkát. Cukorrépából a tervezett 1290 holdból 1065 holdat vetettek el április 18-án estig. A borsóvetés befejeződött 1407 holdon, . a lucernavetést ugyancsak megnövelte a kifagyás, a tervezett 1436 hold helyett eddig 1684 holdat vetettek be. A kukoricavetéshez még csak szórványosan láttak hozzá a termelőszövetkezetek a talaj nedvessége miatt: a beütemezett 13 767 holdból 877 hold került bevetésre. — Megkezdődött-e már a korai vetés« növények sarabolása? — Tudtommal szépen sorol a termelőszövetkezetek többségében a cukorrépa, a takarmányrépa, a bortó és a mák, s a hét folyamán hoíízálátnak ezek sarabolásához, az esetlegesen fellépő rovarkártevők el/leni védekezésihez. (K) Vegyipar a mezőgazdaságban Az 1962-es aszályos esztendő a súlyos károk ellenére is egy — a mezőgazdaság jövője szempontja ból — rendkívül fontos jelenségre hívta fel a figyelmei. Igaz, a jelenség mélyreható elemzésével csak a szakemberek foglalkoztak, amely aztán a kemizálás mérhetetlenül fontos szerepére irányi tóttá a figyelmet. Vegyiparunk viszonylagos elmaradottsága miatt a kemizálás, mint mezőgazdasági termésered- mény-fokozó tényező, csak későn kapott helyet nálunk. Mégis, annak a látszólag kevés vegyi hatóanyag mezőgazdasági felhasználásnak köszönhető, hogy a tavalyi csapadékszegény esztendőben is gabonatermésünk meghaladta a holdankénti tízmázsás átlagtermést. Nem túlzás azt állítani, hogy hasonló időjárási viszonyok között 16 vagy 20 évvel ezelőtt kb. 6,5—7 mázsás országos átlagter- meléssel számolhattunk volna. Az elmúlt 10 évben a világ mezőgazdasága éppen a vegyianya- gofe felhasználása miatt forradalmi változásokon ment keresztül. Ha kisebb mértékben, de ez a változás nálunk is jól mérhető. Gondoljunk csak arra, hogy az egykor hihetetlennek látszó, már említett 10 mázsán felüli országos gabona átlagtermést éppen akkor értük el, amikor vegyiparunk fejlesztése révén több műtrágyához juthatott a mező- gazdaság. Az 1950-es években 11 ezer tonna hidrogénműtrágya hatóanyagot használták fel az országban, ma 50 ezer tonnát. Világ, szerte megkétszereződött a műtrágya-felhasználás, legnagyobb ugrás azonban Magyarországon mérhető le, ahol csaknem ötszörösére nőtt — rövid idő alatt — a műtrágyagyártás. Ez a mennyiség hozamokban mérve nem kevesebb, mint 3—4 mázsás többlettermésekben jutott kifejezésre. A szakemberek, felismerve a vegyipar mezőgazdasági felhasználáséban rejlő óriási lehetőségeket, úgy dön_ töttek, hogy rövid idő alatt az ország szántóterületének minden holdjára 190 kg műtrágyát kell juttatni. Érdemes megjegyezni, hogy ez 36-szor több, mint a fel- szabadulás előtt felhasznált meny- nyiség. A második ötéves terv egyik fontos célkitűzése a 13,5 mázsás holdankénti gabonatermés realizálása. Sokaknak bizonyára magasnak tűnik ez a szám, pedig megfelelő műtrágyázással — átlagos időjárás esetén is — 1,5 mázsával növelhetők a kalászosok, 7 mázsával a burgonya és 10 mázsával a cukorrépa hozamai. Márpedig a tervben meghatározott gabonaterméshez szükséges műtrágya mennyiséget vegyiparunk elő. állítja. A vegyipar teimésnövélő jelentősége műtrágyák felhasználásával még nem merült ki- Ugyanis a különböző növénybetegségek, kártevők és gyomnövények évente általában 6 milliárd (!) forint értékű kárt okoznak. Ennyi értékkel többet takaríthatnánk be, ha sikerülne megfékeznünk ezt az eddig „természetesnek” tartott jelenséget. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ez az igen nagy összeg: egész évi növénytermesztési értékünknek majdnem felét teszi ki. Jellemző, hogy a várható termés- eredményekben világszerte „belekalkulálják” e roppant károkat. A mezőgazdaság ma már nem nélkülözi a gyomirtószereket. Nálunk — és ezért elismerés illeti az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket — egy év .alatt felismerték a gyomirtó vegyszerek jelentőségét. A dikonirt pl. 2 mázsával emelheti a gabonafélék terméshozamát. Nem véletlen tehát, amikor a Minisztertanács határozatba iktatta a növényvédőszerek olyan ütemű gyártását, illetve fel- használását, amely meghaladja a második ötéves tervben előírt mennyiséget is. Ugyanis a gyomirtáshoz felhasznált vegyianyagok költsége háromszorosan megtérül Négy levélben a sárga- és görögdinnye Kétsopronyban Kepenyes György, a kétsopronyi Dózsa Tsz főkertésze április első napjaiban gyepkockákba vetett sárga- és görögdinnyemagot. Görögdinnyéből 12 600, sárgadinnyéből pedig 1600 gyepkockát készített. A növények igen szépen fejlődnek a melegágy! ablakkeret alatt. Négy levélben vannak. Május első napjaiban hozzálátnak a a terméstöbblet értékéből. Az idén 1200 tonna hungazint gyártunk. Ez a mennyiség 250 ezer kh. kukoricavetés és szőlő védelméhez elegendő. E fontos vegyszerből 1965- ig elérjük az évi 4000 tonnás termelést. A növényi kártevők egyik leghatásosabb ellenszere a pontos prognózis. Ennék birtokában idejében felkészülhetünk a kártevők ellen. A KGST Növényvédelmi Állandó Munkacsoportja segítségévei az idén először az egész mezőgazdaságunkra kiterjedő nö- yényvédelmi prognózissal dolgozunk. (A szomszéd államokban többé-kevésbé azonosak a mező- gazdasági kártevők). Így például tudjuk, hogy az idén elsősorban a lucernakártevők ellen kell védekeznünk. A prognózis ismerete tette lehetővé, hogy az idén kb. 15 ezer mázsával több lucernamagot és 5 ezer vagonnal több árugyümölcsöt takaríthassunk be. A prognózis ismerete nélkül az említett árumennyiséget tönkretennék a kártevők. A prognózis azonban csak akkor lehet hatásos ha a védekezéshez rendelkezésre állnak a szükséges vegyianyagók: vegyiparunk fejlesztése ennek a követelménynek is eleget tett. A kemizálás fogalma természetesen a felsoroltaikkal még nem merült ki. De mint jellemző termésnövelő tényezők szemléltetően érzékeltetik a vegyipar szerepét a mezőgazdaságban. Cs. I. Felújították a gépkocsi-parkot kxűltetéshez. Hasonló módon hajtatott uborkapalántát 2500 gyepkockába. A főkertésznek az a célja, hogy a szántóföldi termesztésből június közepén már uborkát szállítson, június végére pedig sárgadinnyét, július közepére pedig görögdinnyét adjon a vásár- ' lóknak. j Néhány nappal ezelőtt 13 ú j Moszkvics gépkocsit kapott a mezőhegy esi és a békéscsabai Mesterséges Termékenyítő Állomás. Ezzel a 13 gépkocsival felújították a korábbi gépkocsiparkot. A békéscsabai körzetbe nyolc Moszkvicsot juttattak, hárommal többet, mint amennyi korábban volt. A három gépkocsival a sarkadi járásban lévő motorkerékpáros körjáratot gépkocsisra cserélik, s egy gépkocsit pedig a juhászat szakmai felügyeletére, az itt elterjedőben lévő mesterséges termékenyítés segítésére használnak. A múlt esztendőben a békéscsabai körzetben 24 000 szarvasmarhát, a körzet tehénállományának háromnegyed részét termékenyítették mesterségesen. A száz tehénre jutó borjúszaporulatot az 1938-as évi 76-ról 78-ra növelték. Több itörzstenyésztő állami gazdaságban és termelőszövetkezetben száz tehén után 90, sőt ennél több borjúszaporulatot is elérték. A felsőnyomási, a hidasháti, a halasi és a Körösi Állami Gazdaság, továbbá a sarkadi Dózsa és a Kossuth, a kondoros; Dolgozók, a békéscsabai Május 1 és a Kossuth Termelőszövetkezet tűnt ki a múlt, esztendőben 90 százalék fölötti borj úszaporulattal. Legszebb a goldsol és a szatén fehérnemű Szatén haloing normál és extra méretben 220—235 Ft-ig Goldsol hálóing normál és extra méretben 160—180 Ft-ig __________________________________ 3201
