Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

*963. április 24. 8 Szerda Hozzáértés és a milliók Az elmúlt év mérlege: 43 millió 992 ezer forint nyereség megyénk állami gazdaságaiban A gazdaságok korábban elkészí­tett mérlegei alapján a napokban jóváhagyták az Állami Gazdasá­gok Békés és Csongrád megyei Igazgatósága múlt évi eredményét. Ennek alapján a felügyelet alá tartozó gazdaságok a tervezett 99 millió 537 ezer forint nyereséggel szemben csak 67 mülió 696 ezret értek ei. Ennek igen jelentős része — 43 millió 992 ezer forint — a Békés megyei állami gazdaságok jó munkájáról tanúskodik. A megye 14 állami gazdasága — a mezőhegyest és a Vizes- f ási Állami Gazdaság kivéte­lével — eredménnyel zárta az elmúlt évet. Legjelentősebb eredményromlás a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban volt: 37 millió forint. Abban, hogy az állami gazdasá­gok nem tudták elérni tervezett nyereségűiket, elsősorban az igen kedvezőtlen időjárásnak volt nagy szerepe. Csupán a kenyérgaboná­ból és a kukoricából 43 millió fo­rint kiesés keletkezett igazgatósági viszonylatban. A kenyérgabonák hektoliter-súlya csak 62—64 volt, s ez holdanként 4—5 mázsás ki­esést jelentett. Ennyi csökkenést 50 ezer holdon nem tudta pótolni a többi ágazat. A terméskiesések kihatottak a termények önköltségére is, hiszen a kenyérgabonából 164 fo­rint helyett 201, a takarmánygabo­nából 156 forint helyett 194, a ku. korioából pedig 151 forint helyett 177 forint lett mázsánként a ter­melési költség. Nem érte el a megfelelő ered­ményt az állattenyésztés sem. Amíg a közvetlen költségfelhasz­nálás 94 százalékos volt, addig a hozamtervet csak 89 százalékra teljesítette igazgatósági szinten ez az ágazat. A 28 milliós költség­megtakarítással szemben tehát 62 milliós hozamkiesésről lehet be­szélni, amelynek oka kettős. Egy­részt a szűkös takarmányozási le­hetőségek, a tömegtakarmányok hiánya, másrészt viszont a nem megfelelő elhelyezés idézte elő. Igazgatósági szinten például 3264 liter tejet termelt egy tehén az elmúlt évben az előző évi 3420 li­terrel szemben. Általában vissza­esés történt az állattenyésztés más ágazatainál is. Szép eredményeket mondhat magáénak a Felsőnyomási Állami Gazdaság, ahol kenyérgabonából 19,4 mázsát takarítottak be hol­danként a 14,95 mázsás igazgató- sági átlaggal szemben. Igen ked­vező az önköltség alakulása is: igazgatósági szinten 201 forintba került egy mázsa kenyérgabona termelési költ­sége, ez a gazdaság pedig 161.6 forintért állította azt elő. Igen kedvező eredménnyel termel­ték a takarmánygabonát is, ami­ből csaknem 10 mázsával maga­sabb termést takarítottak be az igazgatósági átlagnál. Számottevő többletet értek el a kukoricából is. Mindent összevetve a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság az elmúlt évben 11 millió 100 ezer forintos vállalati nyereséget ért el. Számottevő eredményt ért el a Hldasháti Állami Gazdaság, amelynek nyeresége 12 millió 332 ezer forint. A Szarvasi ÖRKI mezőgazdasági üzemei is igen sikeresen oldották meg az elmúlt évben feladataikat és ennek eredményéként 12 mülió 2.14 ezer forintos vállalati ered­ményről adhat számot a gazdaság. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság veszteségét a növénytermesz­tési kieséseken túl az állattenyész­tés kedvezőtlen helyzete is elő­idézte, a Vizesfási Állami Gazda­ságban viszont elsősorban az igen kedvezőtlen talajadottságok. Min­dent összevetve, megállapítható, hogy a kedvezőtlen időjárás elle­nére bebizonyították életképessé­güket a nagyüzemek. M. P. A sarkadi tanács végrehajtó bizottságának egyik utóbbi ülé­sén tárgyalták a vagyoni hely­zetet Is. A jelentés a vagyonvé­delemről mindössze másfél mon­datos megjegyzést tartalmaz, amely lényegében csak annyit mond, hogy „a szükséges intéz­kedést megtettük”. A jegyző­könyv tanúsága szerint a vita sem elemezte a vagyonvédelem problémáit. Ugyancsak Sarkadon, a Dózsa Termelőszövetkezet központjá­ban hökkentünk meg az udva­ron eldobált, részben még érté­kes, részben már értéktelen munkaeszközök szétszórtságán. Szekerek, gépek és gépalkatré­szek „díszítik” körös-körül az egész portát. És nagyon sok. Ügy együtt nem férne el két vagon­ban! A vasárnapi lapunkban írtuk meg a Békéscsabai Felvonógyár által selejtnek gyártott csuhé- továbbitó szerkezetek történetét. Mindegyik eset szinte ránk kényszeríti azt a gondolatot, hogy a hozzá nem értés is részes ezekben a pazarlásokban. Ha a lakatos jó szakmunkás, akkor nem selejtes a gyártmánya, de még inkább nem az, ha a műve­zető vagy a meós az első darab­nál észreveszi a lelketlen mun­kát. De akkor értenie is kell hozzá! Ha a termelőszövetkezet udvarán nem szúrnak szemet senkinek azok z munkaeszközök, melyeknek egy része köré már A Mezőhegyesi Cukorgyár Bé­kés megyei területén 10 800 hol­don befejeződött a cukorrépa ve­tése. A kedvező időjárás követ­keztében 2000 holdon a répa már ki is kelt. (Különösen a szemen­ként és ritkított vetésű kelt ki gyorsan.) A megye területén 3500 holdon vetette^ koptatott, ritka állománnyal cukorrépát. Ezer hol­don pedig szemenkénti vetéssel került földbe a mag. Fontos, hogy a gyorsan kikelt táblákat az álla­mi gazdaságok és a termelőszövet­kezetek nap mint nap figyeljék, és időben védekezzenek a kárte­koszorút font a gaz, akkor hi­ányzik onnan a jó gazda szeme, amely észreveszi a pazarlást és a legkisebb rendetlenség is fáj­dalmat okoz neki. Hozzá nem értést érez az em­ber akkor is, ha a végrehajtó bi­zottság a vagyoni helyzet tár­gyalása kapcsán mindössze né­hány szóban intézi el a vagyon­védelmet. Nem is kicsi dolgunk nekünk, hogy védjük a közva­gyont. Üzemi, tanácsi, hivatali, szövetkezeti vagy bármilyen gazdaságról legyen is szó, ha nem beszélünk a vagyonvéde­lemről, csak mint szükségeset említünk meg néhanapján — ebből nem lesz közvagyonvéde­lem! Hozzáértés és milliók. Na­gyon is összefügg a két szó tar­talma. Nem semmiért beszél oly sokat mostanában a párt a hoz­záértésről, a rátermettségről, a képzettségről. Csak ez lehet az alapja annak, hogy naponta töb­bet és jobbat adjunk a társada­lomnak. S, ha ez igaz. akkor igaz az is, hogy hozzá nem értés az oka a gyenge munkának, a se­lejtes gyártásnak, sokszor a száz. ezrek meg a milliók elpazarlá- sának is. Segíteni lehet rajta: töreked­jünk, hogy munkánkhoz hozzá­értők legyünk, s akkor nem fogynak feleslegesen a milliók, hanem sokasodnak! Varga Tibor vők ellen. Ez különösen fontos a kisebb növényállományú táblá­kon. Ezeken a területeken feltét­lenül ajánlatos kelés előtt 2—3 nappal, az úgynevezett vakporo­zást elvégezni. Az utóbbi napokban a nyárias meleg előcsalta a répakártevőket. A répaállomány megvédésére fel­tétlen helyes, ha a termelők az AGROKER-től a már korábban megrendelt Wofatox védőszent át­veszik és kéznél tartják, nehogy a hirtelen fellépő rovarkártevők ve­tésüket kipusztítsák. Dr. V. J. Gyorsabb szállítást kér a MÁV A békéscsabai központosított vasútállomás vagonjaiból az AKÖV gépkocsija a Dél-Magyarországi Textil Nagykereskedel­mi Vállalat áruját szállítja. Ennél a vállalatnál egy kicsit ne­hézkesen megy a szállítás... Befejeződött a cukorrépa vetése Köröstarcsán tartotta ülését a Földművesszövetkezetek Békési Járási Igazgatósága Legutóbbi ülését az eddigi gya-1 is. Többek között arról, hogy a korlattól eltérően nem a járási I Köröstarcsai Földművesszövetke­zet bővíti a szolgáltatást. A jövő­ben már fényképezőgépeket és rokona, se jóbarátja ebben a községiben. Édesapja még annak idején elszakadt a Komárom me. gyed rokonoktól. Sári már alig ismeri Őket. Idegenek, Az itte­niek még távolabb vannak. Mi az az egy-két év, ami rokonilag egymáshoz köti őket? Vagy Var. gha-mama szemével nézik őt, vagy a félig-meddig úrilányt lát­ják benne, aki Pesten élt, mi mindent láthatott ott, míg elcsá­bította, kiugratta a szeminárium, bői Vargha Palit és beköltözött a szödlősi rokonságba! A magánosság az ember igazi próbája. Úgy is, hogy ki tud-e tömi be­lőle az ember. Mert nem sza­bad magánosnak maradni. Ezért vállalta a művelődési otthont is. Kulturális előadó. De ott van a fiatalok között, ezek már még­sem általános iskolás kis mu- lyák, megszeppent vagy‘csinta­lankodó palánták, nagylányok és kislegények, akik botladoznak a táncparketten, csuromvizesen dobbantják a népi táncokat, vagy hajladoznak a pingpong, asztalok körül és küszködnek egy-egy verssel, szereppel a szín­padon is, igazi szerepükkel, a szünetekben is. övé a legszabadabb megkö­töttség a községben. Csak ami körülötte van, az sivár puszta­ság. A férj, aki mániákusan sze­rette és már másfél év . múlva ugyanolyan mániákusan gyűlöl­te őt. Miért? Pali soha nem tu­dott leszámolni önmagával, nem tudta végiggondolni azt, amit tesz, hívő volt, a máglyára menők fajtájából. A szerelembe a házas­ságba is úgy vonult be, mint aki a máglyára megy. Sárika nagyon szerette férjét, még akkor is ta­lált mentséget számára, amikor már minden megromlott köztük, mikor Pali csak úgy ült mogor­ván estéken át és pisizkolta, mar­ta a fiatalasszonyt: — ne hara­gudj, kedves, tudom, hogy neked is nehéz, de olyan jó itt mellet­ted, emlékszel a gellérthegyi sé­tára, amikor csak mentünk föl­felé a kanyargós úton és fogtad a kezemet és talán nem is szól­tunk félórákon át? Akkor Pali megsimogatta a mellé bújó asz- szony haját, sóhajtott, de még komorabbá vált. És fél óra múl­va már üvöltött, hogy: te tet­ted tönkre az életemet! Hol volt már az a gellérthegyi szent, hol volt a varázslat, mely akkor ket­tejüket összefűzte? Nagyon, vég­legesen megromlott köztük min­den. Pedig talán csak egy szó kellett volna, egy szó kellene... Még most is... De nincs az a szó sehol. Meghalt. Ma érezte elő­ször, megdöbbentő világosság­gal, bizonyossággal a jóbarát te­kintetéből, aki Pestről jött és prédának nézte őt, mint ahogy a kés élét érzi az ember, mikor az ujját elvágja: nem kell szó hoz­zá. Ez a mai nap! Iszonyatos. Nem meghalni volna jó: el­múlni. A halál valami végleges, elcsúfító és erőszakos, mint ami­kor a virágot letépik, a bogarat agyontapossák. Sári még a me­zőn se szedett soha virágot, csak megsimogatta, lehajolt illatáért. Elmúlni volna jó, csendben és erőszak nélkül, mint a fölbukó hal gyűrűi a vizen, mint a be­tűk, melyeket a fecske ír szár­nyával az égre: ott cikáznak még szemedben, aztán nem lesznek soha többé. Mint a rög, amely szétomlik a vízben és nincs tragédia, nincs halál, csak valami megváltozott, elmúlt, so- ha-vissza-nem-térőn. Kiértek már a városból, alig szóltak egymáshoz, csak a ló pa­tájának ritmikus kopogása hal­latszott, mély vízben jártak már. a borzongató hűvös levegőben, a ritkás holdfény még hidegebbé tette a tájat. (Folytatjuk) székhelyen, hanem Köröstarcsán tartotta a Földművesszövetkezetek Békési Járási Igazgatósága. Az ülésen a Köröstarcsai Földműves­szövetkezet elmúlt évi munkáját beszélték meg. A vita során töb­ben elmondották véleményüket és javaslataikat a további munkával kapcsolatban. A köröstarcsaiak- nak egy méhésztársulatuk, vala­mint egy úttörő falusi ifjúsági szövetkezetük is van, amelyet a helyi földművesszövetkezet anya­gilag is segít. Sok szó esett arról a hozzászólásokban, hogy hogyan javítsák a felvásárlást és hogy a helyi földművesszövetkezet a ter­melőszövetkezetekkel zöldség és gyümölcs felvásárlására kötött szerződést. Szó volt a tervekről permetező-felszerelést is kölcsö­nöznek a lakosságnak. b— Közületek munkaerőigénye A Békés megyei Tanács Építő és Ta­tarozó Vállalat felvesz épület- vagy ál­talános gépésztechnikust, építésztech­nikust, parkettás, vízvezetékszerelő, bádogos, ács szakmunkásokat és egy fő gyakorlattal rendelkező motorsze­relőt. 159 Általános adminisztratív munkakör­be gyakorlott gépírónőt keres azonnali belépéssel a Békéscsabai Üvegértéke­sítő Vállalat, Kazinczy u. 1—2Ji 38880 Gyakorlattal rendelkező gyors-gépírni tudó adminisztrátort azonnali belépéssel felvesz a Vasútépítő Vállalat Kar­doskúti Építésvezetősége. Jelentkezni lehet a fenti címen. Útiköltséget csak fel­vétel esetén térítünk. 85924

Next

/
Thumbnails
Contents