Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
•63. április 24. 2 Szerda Egymillió párral több cipő tavaszra és nyárra, mint tavaly Nem a vásárlók igényeinek megfelelő ütemezésben szállít az ipar A BeÜtereskedélml Minisztérium szakembered elmondották, hogy az óv folyamén mintegy 17 millió pár cipót szereznek be az Ipartól, ezenkívül mintegy 400— 500 ezer pór külföldi — cseh, Indiai, vietnami és pakisztáni — cipő is bővíti a választékot. A tavaszi és a nyári ellátásra a kereskedelem mintegy 13 millió páros készletet tervezett az első félévre. Ez körülbelül egymillió párral több a md.lt év hasonló időszakáénál A választék Is gazdagabb a tavalyinál, bér ez még nem mindenütt tapasztalható a boltokban, mert az ipar majdnem félmillió pár — főleg tavaszi és nyári — cipővel adós maradt az első negyedévben. Emiatt rendszertelenebb a boltok ellátása a szezonjellegű árukkal. Figyelembe véve a divat alakulását, a célszerű, réteges öltözködéssel a clpődivat is a fcöny- nyebb, ragasztott vagy átvarrott, modem vonalú, nyújtottabb fazonok irányába tolódik el. Ez a férfi- és női divatban egyaránt érvényesül. Érdekes tapasztalat, hogy lassan „helyére” kerül a tű- sarok-víselet. A tűsarkú cipő mdndinikább alkalmi viseletté válik, a nőik többségé most már az alacsonyabb és vastagabb sarkú cipőket kezdd hordani. Az idei év újdonsága, hogy megoldódik a fájós lábúak cipőellátása. Csehszlovákiában 50 ezer pár betétes cipőt vásárolt a kereskedelem. Budapesten három szak- üzletben és a Corvin Áruházban árusítják majd ezeket. Lesz ilyen kivitelben száras és fél-, alacsonyabb és magasabb sarkú cipő. A betétes cipők gyártása még az idén idehaza is megkezdődik. A modellek már elkészülteik. (MTI) TSbb rendellenességet derített fel a kisvendéglőkben az ÁKF vizsgálata Közérdeklődésre számottartó vizsgálatról készült jelentés az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnél. Az ÁKF 187 állami és 188 földművesszövetkezeti kisvendéglő munkáját ellenőrizte. Mindkét területen akad javítanivaló. Az állami kisvendéglőkben az ételek választéka általában jobb, mint a földművesszövetkezetiekben. Sok földművesszövetkezeti kisvendéglőben csak egy. vagy kétféle á la carte ételt készítenek, sőt az is előfordul, hogy egyet sem, hanem az előfizetéses menüből elégítik ki az étlap szerint étkezőket 1». Ke- vermes, Gerendás, Okány, Nagykamarás, Kétegyhdm és még több község kisvendéglőjében csak ebédet főznek, vacsorát nem. A Bi* harugral Földművé sszövetkeze ti Kisvendéglőben pedig egyáltalán nem használják a hatszázezer forint költséggel készült Ú) konyhát, az italforgalomra fektetik a fősúlyt. A legtöbb a panasz a helytelen kalkuláció és az árdrágítás miatt. A tabi Csalogány Földműves- szövetkezett Vendéglőben a bográcsgulyáshoz és a húsleveshez használt 19.92 forintos marhahúst 23 forinttal számolták. A Székes- fehérvári 20-as számú Vendéglőben az ötven adagra főzött halászléből 59 adagot mértek ki és adtak el. Általános hiba, hogy elhanyagolják az étel- és Itallapok készítését. Csak hetenként készül étlap, több helyütt azonban még ennél is ritkábban. A vizsgálatról készült jelentést az ÁKF átadta illetékeseknek, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatóságának és a SZÖVOSZ-mak, hogy mint felettes szervek, mielőbb meglehessék a szükségen intézkedéseket, a hibák kijavítására. (MTI) A mezőgazdaság éltizemei A földművelésügyi miniszter, a Mezőgazdasági és Erdészeti, valamim a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete elnökségével egyetértésben, az 1962. évben elért kiváló eredményeikért az alábbi gazdaságokat és vállalatokat tüntette ki élüzem címmel, Illetve jutalmazta meg: Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága területéről: a gorzsai, a kemenesaljai, a baki, a balatan- újhelyi, az üreglaki, a balaton- boglári, a szekszárdi, a bogár- mindszenti, a bodrogközi, a gyüngyös-domosalói, a kúnbajel, a nyíriugosi, a hajdúszoboszlói és a B iparkor osztási Állami Gazdaságot, továbbá az orosházi, a szabadkígyóst, a keszthelyi, a len- gyeli, a szert ílőrtnci és a Szécsé- nyi Tangazdaságot, valamint a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságát, a Tol- na-Baranya megyei Halgazdaságot és az Állami Gazdaságok Szerelő és Segéd ipari Vállalatát. A mezőgazdasági gépállomások közül: a szentmártonkátai, a kondoros!, a nagydorogi, az atkári, a deszfci, a jakabszállásd a budapesti és a Székkutari Gépállomást. Az egyéb vállalatok közül: a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, a Békés megyei Növényvédő Állomást, a Tur- keved Mezőgazdasági Gépjavító Állomást és a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetet. (MTI) Április 24: a gyarmatosítás ellen küzdő ifjúság nemzetközi napja Algéria fővárosa ma nemzetközi jelentőségű esemény színhelye lesz. Itt rendezik meg a gyarmatosítás ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság nemzetközi napjának központi ünnepségeit. A világ minden tájáról ösezesereglett fiatalok demonstratív találkozója a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a nemzeti függetlenség kivívásáért és védelméért, a nemzeti gazdaság és kultúra. fejlesztéséért, a külföldi katonai támaszpontok visszaszorításáért, az atomfegyverek betiltásáért, az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésért indított harc jegyében zajlik le. Nyolc éve már, hogy ezen a napon a világ ifjúsága hitet tesz a béke, az élet, az alkotás mellett, s felemelt szavát a szégyenletes gyarmatosítás ellen. Akik néhány éve — Afrikában, Délkelet-Ázsiá- bán —• még harcolva ünnepeltek, azok ma már szabadon köszöntik ezt a napot és ezen a napon azokat, akik szabadságukért harcolnak. A bandungi konferencia 1958. április 24-én fejezte be munkáját, s fogadta el a jól ismert, tíz pontiból álló alapélvet. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség, amely híven kitart a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a Jobb jövő mellett, lelkesen támogatta a bandungi élveket, s a nemzetközi szervezetek közül elsőként nyilvánította április 24-ét a gyarmatosítás ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság napjává. A mai ünnepségeken a földkerekség ifjú nemzedéke egységesen hallatja szavát minden rossz ellen, minden igaz ügy védelmében. Egy megreccsent gerinc Társadalmi színház a Szófiai Magyar Kulturális Intézet mellett Szófia A Szófiai Magyar Kulturális Intézet mellett társadalmi színház alakult, amely célul tűzte ki, hogy hetenként egyszer magyar színdarabokat adjanak elő a bolgár közönség számára. Április 22-én a színház együttese a szófiai egyetemi klubban mutatkozott be szigligeti Ede: Lillomfl című színművével. (MTI) A világsajtó hasábjain véglgszántott a hír: a Thresher amerikai atomlen- geralattjárő összeroppant testtel fekszik „valahol az Atlanti Óceán" fenekén és Polaris-rakétái némán pihennek kilövő csövükben — szétroncsolt atomreaktorai pedig rádióaktivitással fertőzik az óceán Vizét. A tragédia emberi oldala mindenkit megrendített — nem is beszélve az anyák és feleségek vádjairól, akik nyíltan megmondták a Pentagonnak: férjeik, fiáik sejtették, hogy hibás az atomtengeralattjéró konstrukciója — és szinte készültek a halálra... ügy tűnik azonban, hogy a Tnres- her-Ugy csak most kezd kibontakozni — most, amikor a tragédia főszereplője már némán, de fertőzést terjesztve fekszik a tengerfenéken. Arról van ugyanis szó, hogy közvetlenül a szerencsétlenül járt tengeralattjáró utolsó próbaútja előtt született egy olyan határozat, hogy meg kell gyorsítani a Polans-rakáták kilövésire alkalmas atomtangeralattjá- rók gyártását. A Thresher Is azért futott ki az előre megállapított határidő előtt á szárazdokkból. E határozat alapja az volt, hogy a Pentagon éppen ezekben a napokban lázas sietséggel állította át egéBZ stratégiáját a Polárisra: negyvennyolc órával a Thresher katasztrófája előtt aláírtak egy angol—amerikai szerződést, amely szerint három atomtengeralattjárót gyártanak Angliának, darabját 120 millió dollárért és mindegyiket felszerelik 20 Poláris-rakétával — ára 40 millió dollár. Kamatnak pedig kikötötték, hogy amíg az új tengeralattjárók el nem készülnek — szabadon állomásozhatnak amerikai atom tengeralattjárók angol kikötőkben. Ugyanazon a napon hasonló megállapodást kényszerltettek ki Japántól. A szerencsétlenség másnapján pedig közölték, hogy három atomtengeralatt- járöt Indítanak útnak török és olasz kikötők felé. Amikor a Thresher eltűnt a tenger mélyén, a szerződések aláíróit elfogta a rémület. E pillanatban angol, japán. olasz és török katonai attasék adják egymásnak a Pentagon kilincsét és könyörögnek: várjanak még egy kissé. Ne küldjék még a Pola- rls-tengeralattjárókat. KI tudja, melyiknek hibás a konstrukciója. Különösen az angolok nyugtalanok: 020 millió dollár és egy rádlóaktlvltással fertőzött kikötő — egy kissé nagy ár az „Atlanti biztonságért.'’ ügy látszik, az óceán víztömegeinek nyomása nemcsak a Thresher acélbordáit roppantotta össze, hanem megrecesent belé az amerikai atom- stratégia gerince ls._ —le— 1963. április 24. Francisco Goya y Lucientes 135 évvel esteim, 1828 áprilisában halt meg Francisco Goya y iMCienlee spanyol festő. Első müvei a rokokó derűs széliemében készült arcképek voltak, később a függetlenségi háború és a Napóleon elleni harcok ihlették meg ecsetjét (Puerto del sol melletti harc, Utcai harcosok agyonlövése, A háború borzalmai). Későbbi képeivel (A köszörűs, Leány a korsóval) az impresszionizmus előfutára lett. *»*«» — Ma 70 éves Leslie Howard angol filmszínész, Korda Sándor fed carte fal; felejthetetlen alakításai: Rómeó és Júlia, Vörös Pimpernel, Hamlet. — Április 24-e (Szent György napja) a régi pásztoréletben a „jeles napok” egyike. Ekkor kezdődött a tavaszi kihajtés. Régen, amikor a jószágot még egész évben a szabadban tartották (rideg tartás), a bojtárokat és a számadókat ettől a naptól fogadták fel. Sipos Gyula: (16.) A nagy éjszaka Magányos asszony Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapest«!. 143 Az állomás előtt már égett a villany, ő föllépett a kocsira, de. rékig pokrócba bugyolálták ma. gukat, mert a mező felől, a rétekre, talán még a magasságból is hűvös nagy légtömegek úsztak, hogy elárasszanak mindent. Mint mikor nyár végii napokon tóban úszkál az ember, meleg foltok vannak még a vízen, de már egy mélyebb mozdulatnál föltör a borzongató hűvösség. Ügy szeretett volna akkor panaszkodni, de kinek panaszkodhat ő? Sárika, Szenthe Sárika, olyan egyedül vagy a világban! Otthon vár a derékfájós öregasszony, biztosan most is imádkozik eltűnt fiáért és az első ki- várvcslskodás után majd kimondatlan gyanakvással néz rád: hol jártál ilyen későig. Anyósa már soha nem tud neki megbocsátani. Nemcsak Pali eltűnéséért, a rossz házasságért, hanem azért, mert ez az egész a sátán műve, s a szerencsétlenségben Sárika volt a sátán eszköze. Pap lett volna Paliból, most itt misézne, talán éppen Szöllősön és mindenki előre köszöntemé az utcán. És emiatt a nő miatt otthagyta a szent hivatást, a jövőjét, föláldozta édesanyja rózsafű zér es szép öregségét, amikor úgy mehetett volna a templomba, mintha hazamenne, a fiához, s még életében otthona lett volna Isten országában. Tudja ezt Sárika, nagyon jól tudja, pedig anyósa soha nem korholta, nem vádolta őt, ha valami pletyka jutott a fűdébe, hiszen mégis ez a nő volt az egyetlen reménység, az egyetlen szál, amely még fiához vezethette. Így laktak együtt, ösz- szekötve, s mégis idegenül, ha Sári reggel kisírt szemmel kelt föl, az öregasszony akkor se kér. dezte meg soha: miért tírtál lányom. Ki kérdezi meg őt? Ernő bécsi igen, az öreg tanító, aki már 1 édesapjának is jó barátja volt, a bogaras régész, aki napokig elpiszmog, míg megtisztogat egy kelta bronz-csatot vagy cserepeiből összeállít egy római mécsest. Ez az ember, aki a múltba temetkezett bele, rég megholt emberek eszközei és emlékei közé és talán onnan meríti bölcsességét, hogy megértse az élőket, Ernő bácsihoz mindig mehet Örömével is, panaszaival is, az Öreg csak dörmög nagy bajusza alatt, de olyan szeretettel, hogy az már maga vigasztalás. Nem tudna megmaradni Szöllősön Ernő bácsi nélkül, pedig van úgy. hogy hetekig nem találkoznak, mégis, akikor is, a tudat, hogy van az öreg, hogy bármikor odaszaladhat hozzá, olyan biztonságot ad, mintha valakinek pénze van a takarékban. És milyen jó az, hogy titokzatos arccal bekopog néha: — Gyere csak kislányom, mutatok neked valamit. És ő értetlenül forgatja kezében a penészes pénzdarabot, melyen már a felirat is kibetűzhetetlen s az alakok olyan rejtelmesek, akár a holdon hegedülő Szent Dávid képe. És akkor Ernő bácsi magyarázza a császárokat meg a róm i telep történetét. Vagy beül néha a művelődési otthonba, mikor Sárika próbál a színjátszó csoporttal, és nem szól semmit, csak ül az üres nézőtér első sorában és mosolyog: — Jól van, kislányom, így kell ezt. Rajta kívül? Se
