Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
1963. április 33. Kedd Biztosították a vegyszeres gyomirtás feltételeit Növényvédelmi brigádokat alakítanak? Mindenki előtt világos, és közismert hogy a gabonafélék gyomossága jelentős terméscsökkenést okoz. A helyes agrotechnika, a jó vetésforgó csökkenti a gyomosság mértékét. A nehézséget az okozza, hogy a nagyüzem térhódításával sok Msparcella válik nagytáblává, ahol a különböző gyomosságú területen a gyommagvak több évig, egyesek évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Tehát a gyomok elleni küzdelem még jóidéig fontos feladat marad. A szelektív gyomirtószerek alkalmazása változást hozott, s ma már alig kell bizonygatni, hogy a vegy_ szeres gyomirtás minden kataszt- ráJis hold gabonánál körülbelül 2 mázsa terméstöbbletet jelent A vegyszeres gyomirtás következtében a korábban fontos és gyakori szántóföldi gyomok közül teljesen háttérbe szorultak például a konkoly, a gaben arozsnok, a vadrepce és repcsény retek, kisebb mértékben található már a mezei acat, folyófű. A termelőszövetkezetek felismerték a vegyszeres gyomirtás nagy jelentőségét, különösen ebben az esztendőben. A békési járásban működő tsz-ek több mint 10 ezer holdon akarják elvégezni az őszi, illetve tavaszi gabonaféléknél a vegyszeres gyomirtást. Ezt a magas igényt a Növényvédő Állomás a járásra jutó gépparkjával nem tudja megoldani, ezért nagyon helyes kezdeményezés volt a megyei és a járási tanács mezőgazdasági osztálya, továbbá az állomás részéről, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendelkeznek növényvédelmi gépekkel (Rapidtox permetező-po- rozó, vagy RS—09 traktorhoz S— 293 permetező felszereléssel) közös növényvédő brigádokat hozza, nak létre. I brigádok két-három növényvédő gépből áltatnának, a hozzájuk szükséges kiegészítő tartályai. A brigádok összeállításánál figyelembe vesszük azt is, hogy a területileg egymáshoz közel levő tsz-ek gépei álljanak ösz- sze brigádba. A permetezőgépek kezelésé: a Növényvédő Állomáson kiképzett szakmunkásokra bízzák. A munkákat a Növényvédő Állomás díjtétele alapján végzik a brigádok a szomszédos tsz-ek területén. Előzetes tervek szerint a békési járásiban 5 brigád megszervezésére kerül sor, amely — ha megfelelően üzemel — körülbelül 8 ezer holdon végzi el a vegyszeres gyomirtást. Amennyiben az időjárás megengedi, a gyomirtáshoz szükséges feltételek biztosítva vannak — a gabona és a gyomok fejlettsége 6—8 fokos hőmérséklet mellett — a brigádok megkezdik munkájukat. A munkákhoz a szakmai segítséget az állomás messzemenőkig biztosítja. , A tsz-ek többsége már raktáron tárolja a gyomirtáshoz szükséges vegyszeres mennyiséget (Dikonirt). Az állomásnak a járásra jutó gépparkja fogja elvégezni a vegyszeres gyomirtást azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a közös brigád kialakítására nincs lehetőség a növényvédőgép hiánya miatt. Reméljük, hogy ezen kapcsolatok az elkövetkezendő időben sem szakadnak meg a tsz-ek között, és közös erővel a tsz-ek megoldják a továbbiakban jelentkező egyéb növényvédelmi munkákat is. Kovács Gábor mg. mérnök Növényvédő Állomás m m Öntözik a korai karalábot és káposztát A békési Október 6 Termelőszövetkezetben befejezték a korai káposzta és karaláb palántálását 10 holdon. A palántákat a kiültetés után 30 milliméter csapadékkal megöntözték. Erre a célra felhasználták a szövetkezet tulajdonában lévő M ann esmamn -rendszerű berendezést. Kertészeti szakemberek véleménye szerint május közepén karalábét, május végén pedig korai káposztát szállít majd piacra a szövetkezet kertészete. Az Október 6 Tsz-ben az idén 130 holdra fejlesztették a kertészetet. Holdanként 15 ezer forint árbevételre számítanak. A konzervgyárnak 30 holdon termelnek paradicsomot, 40 holdon pedig paprikát. A kertészet területén kívül foglalkoznak zöídbonsó—termesztéssel is. A hűtőházzal kötöttek szerződést a kifejtett zöldborsó átvételére. Egy NDK gyártmányú borsófejtő gépet már ki is szállítottak a szövetkezetbe, hogy a borsószállítást ezzel is könnyítsék. A magtól megfosztott borsószalmát hideglevegős szénaszárítással tartósítják. Géppel is palántáinak Kondoroson Fotó: Kocziszkj A gyulai szövetkezetek számviteli munkájáról Termelőszövetkezeteink számviteli rendszere együtt fejlődjön a gazdaságokkal. 1952-ig jóformán csak nyilvántartásról beszélhettünk. Ezt követően 1959-ig a rovatom könyvelési rendszerrel dolgoztak, melynek legfőbb hiányossága volt, hogy elemzésre kevés lehetőséget nyújtott. A gyulai termelőszövetkezetek 1960-ban ’ tértek át a nagyobb lehetőséget biztosító kettős könyvviteli rendszerre. A gyakorlat, a jártasság megszerzése után gépmatuzsálemek. Találhatunk olyan korszerű préseket, automata esztergákat és más gépeket, amelyek teljesítménye négy-öt- ször vagy néha tízszer-húszszor nagyobb a még ma is használt elavult gépeknél. Ha az öreg masinákat „nyugdíjazzák” (kiselejtezik vagy más üzemnek átadják), s a meglevő munkákat a korszerű gépekre átcsoportosítják, az adott művelet termelékenysége öt. vagy húszszorosára emelkedik. Ez az átcsoportosítás legtöbbször nem egyszerű mechanikus feladat, hanem technológiai, sőt néha konstrukciós módosításokat is követel, új, bonyolult szersz írnokát igényel. De megéri a fáradságot, minden befektetés százszorosam megtérüli Az az üzem, amely három műszakban a legjobb hatásfokkal hasznosítja korszerű gépeit, meggyőzően tud érvelni a modem technika fölénye mellett, s érdemes arra, hogy esetleges beruházási igényeit is méltányosan kezeljék. Ma már elmondhatjuk, hogy szinte minden üzemben találhatunk korszerű, nagy teljesítményű berendezéseket, gépeket. A munka termelékenységében lényegesen a világszínvonal alatt vagyunk. De az elsősorban e viszonylag korszerű termelőrészlegek korszerűtlen, elmaradott kiszolgálásában leli magyarázatát. A belső anyagmozgatás, a gépek kiszolgálásának fő eszköze még ma is a kézi kocsi. A gyapjúiparban a dolgozók egynegyede, az élelmiszeriparban pedig egyhar- mada. szóm szerint 30 000 ember foglalkozik belső anyagmozgatással. Az év elején egyesített magyar tűzállóanyagipar 210 000 tonna anyagot dolgoz fel, amit átlagosan kilencszer kell kézbe venni, átrakni, s így a megmozgatott anyag súlya eléri a kétmillió tonnát. S mindez az évszázados lapát-technológiára épül. Aligha kétséges, mit jelent a munkatermelékenység emelésében a ma még több százezer embert foglalkoztató anyagmozgatás korszerűsítése. Arról nem is szólva, hogy a lapát-technológia és a kézik.o- csizás növeli az üzemi zsúfoltságot és a balesetveszélyt, s egyszerűen képtelenség kiszolgálni ilyen módszerekkel a termékeket valósággal ontó, korszerű berendezéseket. Az iparilag fejlett országokban ma már elképzelhetetlen, hogy az anyagot, a munkadarabot a földre helyezzék. Nálunk még ez elég általános. Üzemeinkben szinte ismeretlen fogalom jelenleg a külföldön már széles körben alkalmazott rakodólapos szállítás. Ennél a módszernél szabványméretű lapokra rakják a nyersanyagot, a félkész és készárut, s villástargoncával teherautóra, vagonra, raktári állványra emelik anélkül, hogy valahol is külön átrakásra, számlálásra lenne szükség. Nemcsak a nehéz fizikai munka szüntethető meg ezzel, de a zsúfoltság, a raktári hiány is csakúgy, mint a szállítás közbeni veszteségek. És mennyi lehetőség kínálkozik még a termelőberendezések kiszolgálásának javítására. Sok helyen egysaerű mechanizmusokkal gépesíthető a munkadarab berakása, adagolása, a keletkező hulladék eltávolítása. Ma még sehol nem fordítanak megfelelő figyelmet a munkaműveletek egyszerűsítésére, a felesleges mozdulatok megtakarítására. Pedig a szakemberek kiszámították, hogy a munka közbeni álló testhelyzet önmagában tizenkét százalékkal több kalóriát igényel, s a rendszeres hajladozás 53 százalékkal többet. Ha tehát a munkadarabot megfelelő magasságban helyezik el a gép mellett, a munkásnak több ideje és energiája marad a tényleges termelő művelet jobb elvégzésére. Arról nem is szólva, hogy a dolgozó mentesítve a fizikai fáradalmaktól, pihentebben, jobb kedvvel dolgozik. Ezekhez a korszerűsítésekhez legtöbbször nincs is szükség rendkívüli beruházásokra, csupán ötletességre, leleményességre, újítókedvre és a feladatok megértésére. A különböző ötletek, ésszerű megoldások többnyire megvalósíthatók házilag, a műszaki fejlesztési alapból, az önköltségcsökkentési hitelből, a vállalat rendelkezésére álló más pénzügyi forrásokból, amelyeket sok vállalatnál nem használnak ki megfelelően. Többet ésszel, mint erővel — ezt tartja a közmondás. A műszaki gazdasági vezetők is ezt az elvet tartsák szem előtt, amikor tervet készítenek az elmaradás pótlására, s amikor a vállalat kollektívájával együtt az 1963. évi terv sikeres teljesítésén munkálkodnak. Kovács József 1961-be« a Népköztársaság, a József Attila, a Vörös Csillag és a Zöld Mező Tsz számviteli rendszere tovább fejlődött és önköltségszáimtást is végeztek. 1962-ben a hat gyulai termelőszövetkezet számvitele teljes önköltségi és jövedelmezőségszámí- tási rendszerre tért át. A hat termelőszövetkezetben 36 fö dolgozik a számviteli munkában. 1960-ban a főkönyvelők 75 százaléka rendelkezett képesítéssel, ma 33 százalékuk a magasabb fokú mérlegképes oklevéllel rendelkezik és 67 százaléka képesí tett, azonban ezek is részt vesznek a mérlegképes oktatás második évfolyamán. A beosztott könyvelők 83 százaléka 1960-ban még nem rendelkezett képesítéssel. Ma már ez a szám néhány százalékkal csökkent, ezek is most kerültek munkahelyükre és tanfolyamot végeznek. A jó számviteli munka alapfeltétele a pontos időbeni adatszolgáltatás. Ezt a munkát a raktáros, a pénztáros, az agronómusok és az állattenyésztők végzik. Az elmúlt évben ezek közül is többen jelentkeztek tanfolyamra, melynek eredménye már jelentkezik munkájukban. A közös vagyon védelme érdekében legfontosabb teendő az utalványozás és a bizonylati fegyelem. Az utalványozás joga az elnököké, amelyet közgyűlési határozattal részben átruházhat a gazdasági vezetőkre. A korábbi években ennek fontosságát sok vezető maga sem értette meg és szükséges rossznak, külön munkának tartotta. Ezen a téren az elmúlt év örvendetes javulást hozott, mivel ügy- frendi utasításban határozták meg a vezető beosztású dolgozók adatszolgáltatási felelősségét. Az Aranykalász és Népköztársaság Tsz-ekben az ellenőrző bizottság megfelelően támogatja a főkönyvelőket ebben a munkájukban. A Zöld Mező Tsz-ben szintén az utalványozás hiánya vezetett oda, hogy a tagok egymást, illetve a vezető beosztású dolgozókat gya- núsítgathatták a közös vagyon hűtlen kezelésével, Mindezek nem következhettek volna be, ha az ellenőrző bizottság és a főkönyvelő év közben hatékony ellenőrzést valósítottak volna meg és a baj kezdetén erélyesen felléptek volna az utalványozási jog gyakorlásáért. A számviteli munka nem öncélú, hanem a gazdálkodás állandó javítása érdekében végzett munka. Ahhoz azonban, hogy a gazdasági vezetők részére időben jelezhesse a hibákat, szükséges a gyors és pontos adatszolgáltatás. Ez a munka évről évre javulóban van, azonban még' mindig bőven van tennivaló. A jövedelmezőség alakulására legfőbb kihatással — a termelésen túl — a költségvetési gazdálkodás szilárdsága van. A tervezett bevételek és kiadások megvalósulásának állandó figyelemmel kísérése a főkönyvelők egyik legfontosabb feladata. Ebben a munkában a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi előadói hathatós segítséget nyújtanak azzal, hogy május, augusztus és október hónapokban felmérik a költség- vetés teljesítését. Ezeken a felméréseken mindenkor szó esik, hogy a kiesések pótlására milyen intézkedéseket kell tenni. A Népköztársaság, Aranykalász, Zöld Mező és Vörös Csillag Tsz-ek jobb eredményei pontosabban abban keresendő, hogy itt a gazdasági vezetők komolyan veszik a számvitel figyelmeztetését és a jelzett jövedelem kiesését időben pótolják. Az Erkel Tsz múlt évi rossz jövedelmezőségének egyik oka éppen az volt, hogy a főkönyvelő által jelzett hiányokat a gazdasági vezetők csak Ígérgetéssel és papíron maradt szerződésekkel próbálták pótolni. Ma már egyre szélesebb körben látják a termelőszövetkezeti tagok is, hogy a számviteli dolgozók munkája a gazdálkodás megjavítása érdekében legalább olyan fontos, mint bármely más dolgozó munk'ája és ahogy javul ez a munka, úgy erősödik megbecsülése. Pflaum István
