Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

1963. április 20. 4 Szombat Nyitva 1953. április 19 óta Jubilál a csabai Halászcsárda Ki tudja hányán gondolnak a halászlére, rántott halra, túrós- csuezára betérők közül arra, hogy az az ajtó, amelyen most belép- nék, tíz évvel ezelőtt, 1953. ápri­lis 19-én nyílt meg először a ven­dégek fogadására. Tíz év... Ki emlékszik pontosan vissza a nyl­vendégeket szeretnék, mint az elmúlt tíz évben. Természetesen •azt is, amit néhány vendég is szó­vá tett már: kulturáltabb, moder­nebb vendéglőt ebből a közked­velt csárdáiból. Azzal, hogy a közkedvelt szót gyakran leírtuk, nem hírverést Májerhoffer Ferencné a gazdasszony gondosságával méri meg és adja ki főzéshez a „nyersanyagot”. ■fás napjára, az akkori izgalmak­ra. Még Májerhoffer Ferencné sem igen, aki az első üst halászlé-, rán totthal-ada gokat, túróscsuszá­kat készítette úgy, hogy már ak­kor megkedvelték, s nemcsak Csa­bán, hanem az ország más részén is jó hírét keltették a csárdának. Most, a jubileum alkalmával a csárda népszerűségének, a forga­tóm állandó növekedésének titka titán kutattunk. Nincs titok. A népszerűség nyitja az, hogy Má­jerhoffer Ferencné tíz év óta ar­ra tanítja immár a hetedik sza­kácsnő-jelöltet — akiket eddig megtanított, s máshol népszerűsí-, tik már ezt a konyhát —, hogy csali kifogástalan minőségben, a hírnévre nagyon vigyázva készít­sék el az ételeket. A vendégek népszerű Karcsikám-ja, Szabó Károly főpincér pedig előzékeny­ségre, udvariasságra tanítja a fel­szolgálókat, s elősorbain saját pél­damutatásával. Karcsikámtól a jubileum al­kalmával, kívánságairól érdek­lődtünk. Ezeket mondotta: Olyan növekvő látogatottságot és olyan Lipták Mátyásné és Lauvrinyecz Mihály né az előkészítőben. Lauv- rinyecznének a hetedikként tanu­ló szakácsnő főztjérc már nincs panasza, ha Májerhoffernét és az ugyancsak gyakorlott Megyeri Györgynét (első oldalas képünk) helyettesíti. Szabó Károly még le sem tette a megrendelt halászlét, de máris azt kérdési, mivel szabad szolgálnom utána, esetleg egy jó friss viccel? Az is van nála „raktáron” mindig, nemcsak előzékeny­ség. Ezért hívja mindenki kedves Karcsikám-nak. Három műszakban termel a Gyomai Kenyérgyár Bővítették a siiteménYválasztékot Gyakran 60—80 kilós harcsák állítják „nehéz” feladat elé a konyha dolgozóit. akarunk a csárdának. Eléggé kife­jezi ezt az, hogy az elmúlt tíz év alatt legalább 200 ezer adag ha­lászlé, 310 ezer adag rántott hal és roston sült, 130 ezer kis- és nagymenü, 240 ezer adag csuszát készítettek el, szolgáltak ki a csárda szakácsnői, pincérei. Nem beszélve a kiszolgált sok ezer hek­toliter röviditalról, borról és sör­ről. Nem akarunk ünneprontást, de még nagyobb lenne itt a for­galom, ha a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet több gon­dot fordítana a csárda éttermének, konyhájának és udvarának kor­szerűsítésére, mert ezek felett bi­zony eléggé nyomtalanul telt el a tíz hosszú esztendő. , K. I. A Gyomai Kenyérgyár két év­vel ezelőtt, 1963 májusában kezd­te el a termelést 40 ezer ember kenyérszükségletének kielégítését. Az indulást követő hónapokban még sok panasz hangzott el a ter­mékek minőségére vonatkozóan, a kezdeti nehézségeket azonban si­került megszüntetni és tavaly már csak elvétve érkezett reklamáció a fogyasztóktól. A gondos, lelkiis­meretes munkáért a múlt év de­cemberében a járási tanács dicsé­retben részesítette a gyár kollek­tíváját. Az 1961-es évet 40 ezer forimos veszteséggel, az 1962-es évet pedig 40 ezer forintos nyereséggel zárta az üzem. Pénteken délelőtt nem minden­napi látványban volt részük azok­nak a békéscsabaiaknak, akik az Alsókörös soron vagy az Árpád soron jártak. A Körös partját a József Attila utcai és Bánszki ut­cai híd között diáklányok „száll­ták meg” seprűvel, gereblyével. A vidám kedvű, szorgos lányok — negyvennégyen — a MÁV ne­velőintézet kiszistái voltak. Arra vállalkoztak — az egynapos taní­tási szünetet kihasználva —, hogy tavaszi nagytakarítást csinálnak. A folyóparton több mint 200 mé­ter hosszúságban söpörték össze a papírhulladékokat, gyűjtötték Az igények erőteljes növekedése miatt április elsejétől kezdve há­rom műszakban dolgoznak a pé­kek és a kisegítők. Így biztosítani tudják. hogy mindennap friss ke­nyér kerüljön az ecsegfalvi, dé- vaványai, gyomai, endrődi, hunyai családok asztalára. Naponta átla­gosan 60 mázsa kétkilós, 15 má­zsa egykilós kenyeret és 16 ezer darab süteményt készítenek. A lakosság körében egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a sü­temények, ezért évről évre bőví­tik a választékot. Az idén a kifli, zsömle, szegedi vágott, perec, briós mellett kakaós kalácsot és zsúrkenyeret is szállítanak az üz­letekbe. össze a fák elszáradt, lehullott ágait, gereblyézték meg a zöldellő pázsitot. A Tanácsiköztársaság útján a békéscsabai Közgazdasági Tech­nikum fiúdiákjai szorgoskodtak ásóval, gereblyével a délelőtti órákban. Ök a virágágyakat készí­tették. A Szent István téren a Rózsa Ferenc Gimnázium 30 diák­fiúja és 70 diáklánya dolgozott. Cselekedetükkel sok járókelő el­ismerését, dicséretét váltották ki. Vasárnap a diákotthonok tanulói veszik ki részüket a város-szépítő társadalmi munkából. Várost-szépitó diákok Békéscsabán Grménykáii panasz Az örménykúti tanyavilág tava­szával, életével, gondjaival talál­koztam néhány nappalt ezelőtt. Az ismerkedés igyekezetében Jansik Pál tanácselnök és Tusják Mihály elnökhelyettes volt segítségemre. Hangjukban büszkeséggel, jc’eső örömmel mesélték el. hogy évről évre milyen szépen gyarapodik, fejlődik Örménykút. A tanyasorok járda-szalagja maholnap 20 kilo­métert tesz ki, egyre több házba vezetik be a villanyt, a gyerekek­nek két új iskola épült, kész az orvosi lakás, s még az idén be­kötőutat építenek hozzá. A tanyák tömörülnek. ÍŰj utcák formálódnak ki a tanácsháza kör­nyékén. A távoli zugokból ide köl­töznek az emberek, hogy köze­lebb legyenek mindehhez. A fejlődés persze itt sem jár gond nélkül. Örménykút 3600 lakosa már évek óta öt vegyesboltból szerzi be háztartási szükségleteit. Ezek a boltok szétszórtan helyezkednek el és nagyon kicsik. Ha valaki ru_ hát, lábbelit akar vásárolni, Szarvasra vagy Kondorosra kény­telen menni. Tény és valóság, hogy a Szarvas és Vidéke Föld­művesszövetkezet nem sokat tett az utóbbi időben az örménykúti emberek növekvő igényeinek ki­elégítéséért. A falu vezetőivel meglátogattuk a 17-es számú tioltot. Ez a holt az ÖRKI gazdaságában van, de in­nen szerzi be a sót, olajat, ecetet, paprikát a Sárkány-sor népe is. Nem valami épületes látványban volt részünk. A roskatag, nádfeöe- les ház tőszomszédságában siló­gödrök „illatoznak”. A bolt egy­ben kocsma is. Fizetésnapon nagy a forgalom, az emberek kiszorul­nak a szabadba, dagasztják a sa­rat vagy tiporják a port. A szűk helyiségben alig lehet megfor­dulni. A bolt mellett tej csarnok van. Nyáron a legyek légiója szállja meg a környéket, s mindig fennáll a fertőzés veszélye. Az áldatlan állapotról már évek óta tudomása van a földműves­szövetkezet és a gazdaság vezetői, nek, ám az ígéreten túl vajmi ke­veset tették felszámolására. Az ÖRKI — a földművesszövetkezet kérésére — vállalta, hogy ez év január végére új helyiséget bocsát A Budapesti Nemzetközi Vásár híradástechnikai cikkek kiállítása, mint minden évben, most is tar­togat újdonságot, meglepetést a látogatóknak. A rádiórészleg a már ismert készülékeken kívül bemutatja a Telefongyár új, 3 sá­vos, ultrarövidhullámú műsor vé­telére is alkalmas tranzisztoros táskarádióját, a Székesfehérvári VT pedig tranzisztoros asztali készülékét. A televíziók között az ötvenéves fennállását ünneplő Crion Gyár az AT 550 és az AT 650 típusú jubileumi készülékével jelenik meg. A székesfehérvári televíziók közül a Tavasz és a Ké­kes új köntösben mutatkozik be, s kiállítják az AT 650-es székesfe­hérvári testvérét, az Álba Regiát is. A székesfehérvári üzem egyéb­a bolt rendelkezésére. Az átköltö­zés még ma sem történt meg. Az új helyiség semmivel sem na­gyobb, mint a mostani. A gazda­ság nem tud megfelelőbbet adni. A bolti cikkek árusítását úgy- ahogy itt megoldhatják, de az ital- mérésre már nincs lehetőség. A megoldás kulcsa a földműves, szövetkezet kezében van. A ta­nácsházával szemben már évek óta üresen, lelakatolva áll egy raktár, a földművesszövetkezet raktára. Átalakításához, s ahhoz kevés pénz kellene, hogy megfelelő kö­rülmények között találkozhassa­nak a vásárlók és az eladók. P. R. ként már ízelítőt ad a jövőből is: kiállítja kis-, közepes- és nagy­teljesítményű készülékből álló nyomtatott áramkörös, egyelőre még név nélküli új televízió-csa­ládját. A szórakoztató cikkek má­sik nagy csoportjában, a magneto­fonok, lemezjátszók között ugyan­csak több újdonság lesz. Az ipar és a szövetkezetek például négy­féle stereó lemezjátszót is kiállíta­nak. Az Ipari Műszergyár olcsó „nép”-lemezjátszót mutat be. A Kecskeméti Magnetofongyár új termékét, a 3 sebesseges Calypsót jó híre előzte meg, s most a láto­gatók is meggyőződhetnek erről. Ezenkívül újdonságként tranzisz­toros egysebességes magnetofon­ját is kiállítja az üzem. (MTI) A híradástechnikai ipar vásári újdonságai

Next

/
Thumbnails
Contents