Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
1963. március 15. 4 Péntek Kevesebb a tűz a gépállomásokon és állami gazdaságokban Nagyobb gondot a mege.lősésre — Többet törődjünk a társadalmi tulajdon védelmével A Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság március 14-ón, déMőfct értekezletet tartott Békéscsabán, a megyében lévő gépállomások, állami gazdaságok és egyéb gazdaságok igazgatói részére. Az értekezletre eljöttek az igazgatókon kívül üzemmérnökök, tűzrendészeti előadók, ezenkívül a Földművelésügyi Minisztérium, a Gépállomások Igazgatósága, az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság és a megyei rendőrkapitányság képviselője. Váriiegyi Ferenc százados beszámolójában tájékoztatta a résztvevőket a gépállomások és állami gazdaságok tűzrendészeti munkájáról és a továbbá feladatokról. Többek között elmondotta,' hogy az elmúlt évben lényegesen csökkent ezeken a helyeken a tűzesetek száma. Ez főleg az üzemi önkéntes tűzoltótestületek jó felkészültségéről tanúskodik. Elmondotta azonban, hogy még mindig igen sok a gondatlanságból eredő tűz megyénkben. Több példát mondott el ilyen tűzesetekre, amelyek nagy károkat akoztak népgazdaságunknak. Beszédében részletesen ismertette a közeljövőben megjelenő rendeletet, melyben számos új intézkedés segíti majd a tűzrendészeti feladatok végrehajtását. A hozzászólásokban többen elmondották véleményüket a további feladatokkal kapcsolatban és felhívták a figyelmet arra, hogy különös gondot keH fordítani a jövőben a megelőzésre. Erről beszélt Bállá Alajos elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium képviselője is, aki különösen kihangsúlyozta az igazgatók felelősségiét. Maláta Mihály őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság képviselője, a társadalmi tulajdon védelmének jelentőségéről beszélt és elmondotta, hogy mennyire összefügg ez a tűzrendészeti szabályok betartásával, a megelőző tűzvédelemmel. Gajdács András, a Hidasiháti Állami Gazdaság igazgatója, a tűzrendészeti hatóságokkal való jó kapcsolat kialakításának fontosságáról beszélt hozzászólásában. Az értekezlet alkalmával adták át jó munkája elismeréséül Marsi Ferencnek és Boros Jánosnak az országos, Kovács Jánosnak és Bobvos Jánosnak pedig a megyei parancsnokság dicsérő oklevelét. K. J. Békés megyei krónika Petőfi öccséről és fiáról Irányi István mezóberényi gimnáziumi tanár, Petőfi Békés megyei emlékeinek kutatója krónikát írt a költő öccsénék: Istvánnak Kondoroson és fiának: Petőfi Zoltánnak Szarvason eltöltött életéről. Petőfi István ugyanis a Kondoros határában régen elterült csákói Geist-féle birtokon volt intéző egy időben, Zoltán pedig Szarvason járt gimnáziumba. A mezőberényi kutató sok ér1963. március 15, péntek. 115 évvel ezelőtt, 1S48. március 15-én tört ki Pesten a polgári- demokratikus forradalom. A márciusi ifjak — élükön Vasvári, Irinyi, Petőfi és Jókaival — kinyomatták a nép követeléseit tartalmazó 12 pontot, kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt s a nap felejthetetlen eseménye volt, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum előtt elszavalta a Nemzeti dalát dekességet feltárt egykori írásos emlékekből. Megtalálta például Kicska Mórnak, Petőfi Zoltán ősz. tálytársómak és barátjának magyarul és szlovákul irt emlékezését Petőfi fiának szarvasi és csákói ,,jeles tselekedeteiről”. Az élő. került írásos források arról tanúskodnak, hogy Petőfi Zoltán élete telve volt ellentmondásokkal. Tragédiájáért környezetén kívül féle. lős volt a kiegyezés előtti társadalom is, amelyben a kivételes te. hetségű költő gyermeke nem talált magára. A szerző megemlékezik Zvairínyi Lajos szarvasi tanító nejéről: Ker- nuch Zsuzsannáról, Petőfi Sándor hajdani kiskőrösi dajkájáról is, akinél második szülői szeretetre talált Szarvason a költő hányatott sorsú fia. A számos fényképpel és fotókópiával kiegészített irodalomtörténeti munka közli Petőfi Zoltán szarvasi gimnáziumi bizonyítványát és személyes kapcsolatának epizódjait a kondoros! uradalomban dolgozó nagybátyjával is. — 225 évvel ezelőtt, 1738-ban e napon született Cesare Bec- oaria (ejtsd: Bekkária) olasz jogtanár. a büntetőjogban a polgári humanizmus képviselője. A szakirodalomban igen népszerű volt a halálbüntetések és a kínvallatás megszüntetését követelő műve. * — 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon született Egry József Kossuth-díjas festő. Első műveivel a szegény emberek életét ábrázolta (Menhely előtt), később a Balaton mellett telepedett le és itt alkotta jellegzetes' új technikával az olajpasztéll képeit (Visszhang. Szegény halászok). Badacsonytomaji házát múzeumnak rendezték be. * — 65 évvel ezelőtt, 1898-ban e napon halt meg Henry Bessemer angol mérnök, a róla elnevezett acélgyártási eljárás felfedezője. * — 25 évvel ezelőtt, 1938. március 15-én halt meg Alek- szandr Kuprin orosz író, a kritikai realizmus legjelentősebb képviselője. Regényeiben, novelláiban a szegények nyomorát, a komédiások, a katonák hányatott és nehéz életét és az orosz kapitalizmus világát ábrázolta. Későbbi írásaiban dekadens vonások mutatkoztak. 1918-ban Párizsba emigrált és 1937-ben tért vissza hazájába. Az ő művéből készült a nemrég bemutatott Boszorkány című francia-svéd film. Műveiből olvasásra a Párbaj című regényt (Európa Kiadó — 1959.) ajánljuk. nát jobban féltik, mint a kenyerüket! Csakhogy kell ám annak a huszonöt marhának. Javarésze növendék, jó üszők, falánkok, akár a plébános. Ezeket is a falu adta össze az utolsó darabig. Pénz kellene, Szekeres élvtárs. Az állatért muszáj fizetni. Megígértem és az ígérettel nem szeretek játszani. Az első titkár szögletes arcán bágyadt, szomorkás mosoly volt, így hallgatta az öreget. — Lesz pénz. Jöjjenek csak, maguknak biztos lesz. Kincses válla fölött átpillantott a hátul várakozó Antira. Bólintott, mintha magában helyeselt volna valamit, de a legény megértette a bólintásból, hogy itt ma semmiképp nem kerülhet szóba az á pecsétviaszos levél. A kas, vagyis a bányafelvonó eszeveszetten suhant alá. Nyolcán szorongtak a szűk, rácsos ketrecben, amelynek minden porcikája zörgött-recsegett, mint a lejtőről letaszított rozoga szekér. Éles huzat nyesett hidegen az emberek arcába, s ahogy egyre süllyedt a kas száz- és százmétereken át, úgy vált mind langyosabbá a fültompító légáramlat. Senki nem beszélt. A bányászok nyitott szeme sehova se nézett. Gömbölyded bőrsapkájukra nagyra hízott vízcseppek pottyantak a felvonó vasmeny- nyezetéről, ahol a gyertyánál is gyengébb fényű vffllamoségő világított rozsdás drótkosárkában. KltRÍGI YY cmmm 35. Szekeres békítőn 'betuszkolta az autóba, vitte, hogy mutassa meg az építkezést. Fiatal akácos mögött, egy dom_ bóktól védett horpadásban jelölték ki a szövetkezet gazdasági központját. Nagyokat álmodoztak, de egyelőre kevésre futotta a szűkre szabott erőből. Gerendavázas, vályogfalú istállót emeltek, huszonöt férőhellyel. A tetőfedők most verték a zsuppot, né- hányan kívülről vakolták az épületet. Közöttük volt Kincses is, aki fazekas létére értett az agyaghoz, hiszen az ő vezényletével vetették a tizenötezer vályogot is. Amikor szóltak neki a többiek, hogy autó gurult ki az akácosból, menjen a fejesek elé, fürgén inait le az állásról. Nem szokott örülni túlságosan a látogatóknak, de most nem bánta az érkezésüket. Tehetősségükhöz képest mégiscsak nagyot készültek előbbre lépni. Sárpöttyök száradtak kopasz fejére, bajuszára, karja is agyagos volt konyákig. Az ing MAz ünnepség jól sikerült, bál zárta le. gyűrt ujja ugyancsak összemá- zolódott. Mint az ujjongó gyerek, aki nagyszerű játékban leli örömét, boldogan bicegett az első titkár elé. — Azt mondták, nekünk nem jut hitel — kiabálta már messziről, ravaszkodón, mosolyogva. — Mégis lesz istállónk! Szekeres zavartan, tisztelettudón köszönt, s bármennyire vonakodott az öreg, megszorította sáros kezét. Szerényen vizsgálódott a tisztáson. Egész takarosnak találta az istállót. Meglepetten fedezte fel, hogy az épület közelében sötétbarna lucernaka- zial terpeszkedik. — Látom, már takarmányuk ís van hozzá — bólintott elismerően. Kincses József egész nap jól érezte magát, családias hangulata most sem tűnt el, hogy a járás irányítójával beszélt, A buzgalomtól kissé sietve magyarázta: — Az emberek adták össze. Sokat kellett á nyakukra járni, de megérte. Mit gondol, a lucer_ Vidám eszmecsere a végzős fiúkkal. A szalagok feltűzése a lányok kedves feladata lett. Szilágyi János, a Gyulai Állami Gazdaság igazgatója a végzős növendékekkel beszélget. * Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74
