Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
TMS. március 15. 3 Péntek és a Kínai Kommunista Párt lezajlott levélváltás szövege Kedves Elvtársaki A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megkapta a Szovjetunió Kommunista .Pártja Központi Bizottságának 1963. február A KKP Központi Bizottságának levele: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 21-én kelt levelét. Mao Ce-tung élv társ már kifejtette az Önök leveléről alkotott értékelésüket a Cservonyenko elvtárssal, a Szovjetunió pekingi nagykövetévéi február 23-án lefolyt beszélgetés során. Üdvözöljük levelüket. Üdvözöljük a levélben kifejezésre juttatott törekvésüket az egységre, üdvözöl jük a tesitvérpártok közötti szabályszerű, egyenjogú kapcsolatoknak megfelelő, s a levélben megnyilvánuló hozzászólásukat a kérdéshez; üdvözöljük határozottan kifejezésre juttatott egyetértésüket az egész világ kommunista és munkáspártjai képviselői tanácskozásnak összehívására vonatkozó javaslattal. A szocialista tábor egységének megvédése, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megvédése a mi két pártunk és a mi két országunk egységének megvédése — ez a Kínai Kommunista Párt változatlan álláspontja. Sohasem kíméltük és ma sem kíméljük erőfeszítéseinket az egység érdekében. Mindaz, ami nem válik az egység javára nálunk mindig elutasításra talál, s mi mindig küzdünk ellene; mindaz, ami az egység javára válik, mindig örömmel tölt el bennünket, s azt mi mindig támogatjuk. Szembe kell néznünk a tényekkel: ma a nemzetközi kommunista mozgalomban komoly nézeteltérések vannak egész sor igen fontos elvi kérdéssel kapcsolatban. Ami e nézeteltérések okait illeti, azt az önök levelében foglalt azon kijelentés mellett, hogy „ez megmagyarázható azoknak a feltéteteknek a különbözőségével, amelyek között a nemzetközi kommunista mozgalom különböző osztagai tevékenykednek”, a mi nézetünk szerint egy még fontosabb tényezővel lehet magyarázni, mégpedig a marxizmus—leninizmus, a moszkvai kiáltvány és a moszkvai nyilatkozat értelmezésével és az ezekhez való hozzáállással. A Kínai Kommunista Párt mindig azon van, hogy a testvérpár- tok elvi kérdésekben támadt nézeteltéréseik • esetén az egységre irányuló törekvésből kiindulva folytassanak elvtársi vitát, kölcsönösen bírálják egymást, derítsék ki az igazságot és így érjék el az egységet a marxizmus—leninizmus alapján. Ez azt jelenti, hogy a testvérpártok közötti nézeteltéréseket a nemzetközi kommunista mozgalmon belül kell megoldani a moszkvai kiáltványban és a moszkvai nyilatkozatban foglalt élvekkel és módszerrel összhangban, egyenjogú tanácskozások, két- vagy több oldalú találkozások, vagy a testvérpártok képviselői értekezlete összehívásának útján. A Kínai Kommunista Párt mindig ellenzi azt, hogy a testvér- pártok nézeteltéréseinek hangot adjanak az ellenség előtt. Még inkább ellene vagyunk a vita eltúl- zásának és a dolog megnehezítésének azzal, hogy pártkongresszusokat hívnak össze, közzéteszik pártok központi bizottságainak határozatait vagy nyilatkozatait, közük párt- és állami vezetők cikkeit és beszédeit. Nagyon is jól tudjuk, és ismételten lei is jelentettük, hogy az ilyen gyakorlat csak ellenségeintölheti el örömmel, nehézségeiket támaszt sorainkban, különösen a tőkés országokban működő testvérpártjaink számára. Az események alakulása igazolta, hogy aggodalmaink e kifejezése nem volt hiábavaló. Ma egyre több testvérpárt fejezi ki reményét, hogy megszűnik a nyílt vita. Ez pozitív jelenség. Forrón reméljük, hogy a lehető leghamarabb megszűnik a nyílt vita a testvérpártok között. A kommunista világmozgalomban valóban nagy felelősséggel járó helyzet alakult ki, és valóban elérkezett az ideje annak, hogy mindenáron megszüntessük a nézeteltéréseket a testvérpártok között. Figyelemre méltó nemzetközi helyzet tárul elénk, amely igen kedvező a forradalmak számára. Nincs okunk ama, hogy ne küszöböljük ki a nézeteltéréseket és ne erősítsük az összeforrottságot. A világ küzdőterén az erőviszonyokban a túlsúly teljesen a szocializmus és a forradalmi nép elv oldalán van, nem pedig az imperializmus és lakájainak oldalán. A szocializmus erő; és az ázsiai, afrikai, latin-amerikai nemzeti demokratikus forradalmak erői: korunk e két nagy történelmi áramlata elmossa az Egyesült Államok vezette imperializmus reakciós uralmának pilléreit. Egyre .mélyülnek és élesednek az ellentétek az imperialisták, különösen az amerikai és a többi imperialisták között, és újabb összetűzések támadnak közöttük. Ilyen formán a nemzetközi pro. leta'riátus közös ügye szempontjából döntő jelentőségű a harc az Egyesült Államok vezette imperializmus ellen, valamint döntő jelentőségű az ázsiai, afrikai, és latin-amerikai elnyomott nemzetek és népek forradalmi harcának támogatása. Ilyen körülmények között a szocialista országok erőinek további gyarapodása, a nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása, az elnyomott népek forradalmi harcának kibontakozása és a békemozgalom kibontakozása világszerte, s ugyanakkor az imperialista táborban mutatkozó ellentétek maradéktalan kihasználása még nagyobb lehetőséget nyújt az újabb világháború megakadályozására és a világbéke megvédésére. Ilyen körülmények között mindenekelőtt erősíteni kell a szocialista tábor összeforrotfságát, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságát. Közös ügyünk diadalának záloga: a nemzetközi proletariátus és valamennyi elnyomott nemzet és nép összefogásának erősítése, az imperializmus ellen harcot hirdető népek nagy összefogásának fokozása. Mindennek magva a marxis, ták—leninisták összeforrottsága. A moszkvai nyilatkozatokban kidolgoztuk váll vetett harcunk közös vonalát, irányát és politikáját. Ez a két dokumentum pontosan megfogalmazza, mi a jelenlegi korszak jellege, mit jelent a szocialista tábor, milyen közös törvényszerűségek jellemzik a szocialista forradalmat és a szocialista építést, milyen következtetésekre jutattunk az imperializmus elleni harc, a háború és a béke kérdésében, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, a nemzeti felszabadító mozgalmaikat, a kapitalista országok munkásmozgalmának feladatait és taktikáját illetően, a jelenlegi körülmények között a fő veszélyt jelentő revjzionizmus elleni harcot és a dogmatizmus elleni harcot illetően, a marxizmus—le- ninizmust eláruló jugoszláv revizionisták elleni harc folytatását, a testvérpártok és a testvórorszá- gok közötti kölcsönös kapcsolatok szabályait illetően, az önállóságot, az egyenjogúságot és a nézetek egységének tanácskozások útján való elérését illetően stb. A kínai kommunisták szavaikban és tetteikben töretlenül és következetesen megvalósítják és megvédik e helyes vonalat, irányt és politikát. Nagy örömmel tölt él bennünket, hogy a szovjet elvtársak levelükben szintén kifejezték hűségüket e két programdofcu- mentum iránt. A nézeteltérések kiküszöbölése és az összeforrottság megerősítése a marxizmus—leninizmus alapján, a moszkvai nyilatkozatok alapján az egész világ népeinek érdekeit, minden ország kommunistáinak érdekeit, a szocialista tábor népesnek érdekért, valamint Kína és a Szovjetunió népeinek érdekeit szolgálja. Ezzel szemben, ha továbbra is mélyülnek a nézeteltérések és aláássák az ösz- szeforrottságot, ezt nem bocsátják meg nekünk a jövő nemzedékek, de még korunk néptömegei sem. A nézeteltérések kiküszöbölése és az összeforrottság erősítése céljából a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1962. április 7-én levelet küldött az SZKP Központi Bizottságának. Ebbén a levélben a Központi Bizottság kifejezésre juttatta, hogy támogatja az Indonéz Kommunista Párt, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Svéd Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja és az Üj-Zélandi Kommunista Párt azon javaslatát, hogy hívják össze a testvérpártok értekezletét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága ebben a levélben teljes világossággal javasolta, hogy hívják össze a világ kommunista . és munkáspártjai képviselőinek tanácskozását és ezen vitassák meg az őket közösen érdeklő kérdéseket. Nagyon örülünk, hogy az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi levelében szintén síkra száll a kommunista és munkáspártok képviselőinek részvételével megtartandó értekezlet összehívásáért. 1962. április 7-i levelünkben kifejezésre juttattuk azt az elgondolásunkat is, hogy a testvérpártok értekezletének megtartása és az értekezlet sikere attól függ, le- küzdünk-e előzőleg egész sor akadályt; függ továbbá attól is, hogy a tanácskozást nagyszabású előkészítő munka előzze meg. Akkor az alábbi javaslatokat terjesztettük elő: 1. Azok a testvérpártok és testvérországok, amelyek között viták vannak, lépéseket tesznek, akár kisebb jelentőségű lépéseket is, amelyek elősegítik kapcsolataik enyhülését és az összefogás helyreállítását, hogy ily módon javuljon a légkör és létrejöjjenek a feltétetek a testvérpártok tanácskozásának összehívásához és a tanácskozás sikeréhez; 2. támogatjuk a Vietnami Dolgozók Pártjának azon javaslatát, hogy meg kell szüntetni a nyílt támadásokat; 3. szükség szerint két- vagy több oldalú találkozókat kell rendezni az egyes testvérpártök között eszmecserék végett; 4. őszintén reméljük, hogy elvtársaink az SZKP-ban és az Albán Munkapártban tevékeny lépéseket tesznek a nézeteltérések kiküszöböléséle, az SZKP és az Alibán Munkapárt, valamint a Szovjetunió és Albánia normális kapcsolatainak helyreállítására. Ebben a vonatkozásban szemlátomást a szovjet elvtársak részéről van szükség kezdeményezésre; 5. a testvérpártok 1957. évi értekezletén hozott határozatnak megfelelően a kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletét az SZKP-nak kell összehívnia a testvérpártokkal való megbeszélés szerint. Mi továbbra is úgy véljük, hogy a fentiekben kifejteti javaslatoknak nagy jelentőségük van a testvérpártok értekezletének sikeres megtartása szempontjából. Nagyon örülünk annak, hogy az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi levelében szintén tett értékes javaslatokat a testvérpártok értekezletének sikeres megtartására. Egyetértünk azzal az elképzelésükkel, hogy különösen fontos „haladéktalanul konkrét gyakorlati intézkedéseket tenni egységünk biztosítására, az összes testvérpártok közötti kapcsolatok légkörének megjavítására”. A testvérpártok értekezletének összehívása szempontjából kedvező légkör kialakítása végett úgy döntöttünk, hogy a már közzétett válasz-cikkeinktől eltekintve, a jelen pillanattól kezdve egyelőre nem tesszük közzé a sajtóban válaszunkat az SZKP-hoz és más testvérpártokhoz tartozó elvtársak részéről a Kínai Kommunista Párt ellen intézett nyílt és közvetlen támadásokra. Természetesen a testvérpártok közötti egyenjogúság és kölcsönösség elvének alapján fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy nyílt választ adjunk a testvérpártok minden olyan megnyilatkozására, amelyek a Kínai Kommunista Párt ellen irányuló nyűt, közvetlen támadásokat tartalmaznak. A nyílt vita megszüntetése érdekében szükséges az is, hogy a ma két pártunk és az érdekelt testvérpártok folytassanak megbeszéléseket és jussanak mindenki számára elfogadható igazságos megegyezésre. Üdvözöljük azt a levelükben foglalt javaslatot, hogy találkozzanak egymással a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői. Ügy véljük, hogy ez a találkozó egyike lenne a valamenyi ország kommunista és munkáspártjainak képviselői részvételével megtartandó értekezlet előkészítéséhez vezető lépéseknek. Mao Ce-tung elvtárs, a Cservonyenko elvtárs- sal folytatott beszélgetés során kifejezte reményét, hogy Hruscsov elvtárs kambodzsai látogatása idején útját megszakítva Pekingire is ellátogathatna a két párt képviselőinek találkozójára és véleménycseréjére. Ha ez Önöknek nem megfelelő, akkor az SZKP Központi Bizottsága elküldhetné Pekingbe küldöttségét valamilyen más felelős elvtárs vezetésével, illetve mi küldhetnénk ei küldöttségünket Moszkvába. Egyetértünk azzal az elképzelésükkel, hogy „a tárgyalások során pontról pontra meg lehetne vitatni a két pártot érdeklő legfontosabb kérdéseket, s ezek közül is elsősorban azokat, amelyek közös harci feladatainkkal függnek össze”. Ügy véljük, hogy azok a kérdések, amelyek megvitatásra kerülnek a KKP és az SZKP képviselőinek találkozóján, egyúttal olyan kérdések is, amelyeket meg kell vitatni a kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletén. Ezeknek a kérdéseknek a sarába kell mindenekelőtt beiktatni az olyan kérdéseket, mint: a forradalom stratégiája és taktikája a mai világban; az elnyomott nemzetek és népek harca felszabadulásukért; a szocialista tábor erejének és egységének megszilárdítása; a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása és más közös érdekű kérdések. Mindezeket a kérdéseket pontról pontra kellene megvitatni, maradéktalanul, behatóan és elvtársi szellemben, s velük kapcsolatban valóban egyenjogú. nem pedig formális véleménycserét kellene folytatni a marxizmus—leninizmus alaptételének talaján, a moszkvai kiáltvány és a moszkvai nyilatkozat forradalmi elveinek alapján. A te_ lálkozó során mindjárt meg lehetne oldani mindazokat a kérdéseket. amelyék tekintetében mindkét félnél egységes nézőpont alakul ki, ezekre nézve megegyezésre lehetne jutni; azokat a kérdéseket pedig, amelyek tekintetében továbbra is nézeteltérések állnak fenn és amelyeket nem lehet egyszerre megoldani, későbbi megoldás végett ideiglenesen el lehetne halasztani. Ha a tárgyalások szempontjából egy találkozó nem lesz elegendő, úgy véljük, több találkozót lehetne szervezni és pártjaink képviselői többször találkozhatnának. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása, a szocialista tábor egységének, különösen pedig a mi két pártunk és országunk egységének megszilárdítása Kína és a Szovjetunió népeinek egyértelmű kívánsága, a szocialista tábor népeinek egyértelmű kívánsága, de az egész világ elnyomott népeinek és nemzeteinek is egyértelmű kívánsága. Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amely a mi két pártunkra hárul, s nekünk be kell váltanunk reményeiket. Fogjunk össze hát a marxizmus—leninizmus alapján, a proletár nemzetköziség alapján, a moszkvai kiáltvány és a moszkvai nyilatkozat alapján. Kommunista üdvözlettel! '■ KÍNAI KOMMUNISTA PÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1963. március 9. (MTI)
