Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-14 / 61. szám
1963. március 14. 2 Csütörtök 9 megyei párfiiiizonság ülése VILÁG NAPTAR — 80 évvel ezelőtt, 1883. március 14-én halt'meg Marx Károly, a tudományos szocializmus (marxizmus) megalapítója, Engelsszel együtt ő írta a Kommunista Kiáltványt (1848) és alapította meg 1868. szeptember 28- án a munkásság első nemzetközi harcos szervezetét, az 1. Interna- cionálét. Fő műve A tőke (első kötet 1867-ben jelent meg), a kapitalizmus virágzásának és hanyatlásának korát analizálja. Marx már e művében rámutatott arra, hogy a tőkés rendszernek a proletariátus áltat vezetett forradalom általi megdöntése elkerülhetetlen. 1963. március 14., csütörtök. Marx Károly A vele kapcsolatos irodalomból J. A. Sztyepanova: Marx Károly című 1955-ben megjelent könyvét ajánljuk. — 10 évvel ezelőtt, 1953. március 14-én halt meg Klement Gottwald, a csehszlovák és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiemelkedő vezetője. 1921-ben részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításában, 1929-ben annak főtitkára, majd 1938-től a fasizmus elleni harc egyik fő szervezője. Hazája felszabadulása után a kormány elnöke, 1948-tól kezdve pedig a Csehszlovák Köztársaság elnöke volt. (folytatás az 1. oldalról.) közt, hogy a MÁV-al oly módon szeretnék javítani a kooperációt, hogy komplex-brigádot kívánnak létrehozni, mert ebben az iparban • szállítás idézte elő a legtöbb túlórát, amelynek felhasználása 1962. ben növekedett az egész iparban. Fékécs Margit elvtársnő, a Békéscsabai Ruhagyár párttátkára azt fejtegette, hogy bizonyos liberalizmus is tapasztalható. Náluk a karbantartóknál előfordul, hogy sorba veszik, ki nem túlórázott még, s azt mondják: akkor most gyere te. Lipták Pál élvtárs, az SZMT vezető titkára arra mutatott rá: a hibáknak az is forrása, hogy egyes műszaki vezetők az üzemszervezésben, a munka- szervezésben nemigen veszik figyelembe egy-egy műhelyrész munkásainak észrevételét, sőt egyesek le is intik, ha szervezési, termelési dolgokban szóvá kíván tenni valamit. A vita után Klaukó Mátyás elv- társ, a párt megyei bizottságának eteő titkára zárszavában megállapította: A megyei pántértekezűet határozatainak a végrehajtását ellenőrizzék minden üzemben és ostorozni kell azokat, akik mulasztást követtek él. Ezután a pártbizottság a mezőgazdaság helyzetének megvitatására tért át. A napirendi pont előadója Zalai György élvtárs volt, a párt megyei bizottságának titkára, aki többek közt kiemelte, milyen hatással van az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazása a többtermelésre. Taglalta, hogyan ismerik fel mind többen a szövetkezeti vezetők közül ennék hasznosságát. A közös jövedelemnek 1960-ban 2,7 százalékát a prémium tette ki, átlagban egy szövetkezeti gazda 245 forintot kapott. 1962- ben pedig már a közös jövedelemnek 7,4 százalékát tette ki a prémium, átlagban egy szövetkezeti gazda 895 forintot kapott. Majd azt fejtegette, hogy több helyen csak formálisan beszélnék az anyagi érdekeltség ösztönző módjáról, egyes helyeken pedig elzárkóznak alkalmazásától. Azt mond. Megjelent a Pártélet márciusi sxáma A Pártélet márciusi száma gazdag tartalommal jelent meg. Orbán László, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője Űj lehetőségek és követelmények az agitációban és a propagandában címmel írt cikket a folyóiratban. A propagandisták munkájához ad segítséget Farkas Endre: A szocialista erkölcs társadalmi szerepének jelenkori sajátosságai című írása. Az újjáválasztott tanácsok feladataival, pártirányításával kapcsolatban több írást olvashatunk. A „Vita, véleménycsere” rovatban a társadalmi aktivisták szerepéről Lévai András írt cikket. Ezenkívül a gyenge tsz-ek megszilárdításával, a szocialista brigádmozgalommal, a népműveléssel, az ifjúságvédelemmel és a pártsajtó terjesztésének tapasztalataival foglalkozik • folyóirat márciusi száma. ják: „nálunk úgyis megy a munka”. Mások pedig azzal hárítják él, hogy „az csak a gyenge szövetkezetekben szükséges”. Akik így vélekednek, azok lemondanak a jobb munka, a nagyobb termés egyik forrásáról. Tavaly ősszel is leginkább ott maradt betakarítat- lan termés, ahol nem alkalmazták a premizálást. Majd arról szólt, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágára szükséges kiterjeszteni a premizálást, nevezetesen az állattenyésztésre is. Nagyon fontos, hogy meggondoltan dolgozzák ki a szövetkezetek vezetői és következetesen tartsák be egész esztendőben. A gyenge szövetkezetekről szólva hangsúlyozta: egyik legfontosabb feladat, hogy minél élőbb a közepesek gazdasági eredményét érjék él. Ha például tavaly valamennyi gyenge szövetkezet közepesen gazdálkodott volna, 90 millió forinttal több termelési értéket értünk volna el a mezőgazdaságban. A párt és állami szerveik érdemi támogatást adjanak a gyenge szövetkezeteknek, ezt egy. részt megkívánja az egész népgazdaság, másrészt pedig a szövetkezetek tagjainak az életkörülményei. Aláhúzta: váljon mozgalommá, hogy az erősebb segítse a gyengét Az állattenyésztés helyzetének taglalása után a háztáji gazdaságok árutermelésének jelentőségét méltatta, majd megállapította: a háztáji gazdaságok szerepe abban is van, hogy a szövetkezeti gazdák saját ellátásukat tudják ezzel elősegíteni, s a közfogyasztást mentesitik. Tavaly például megyénkben 500 ezernél több hízó volt, ennek 53,7 százalékát háztájiban hizlalták, és közfogyasztásra 61,7 százaléka ment, saját fogyasztásra pedig 38,3 Bizonyságul, hogy a mennyi- ü ség egy ponton túl minőségbe csap át Engels idézi Napóleont: „Két mameluk feltétlenül felülmúlt háromszáz franciát; száz mameluk egyenlő értékű volt száz franciával; háromszáz francia rendszerint felülmúlt háromszáz mamelukot; ezer francia mindig visszavetett ezerötszáz mamelukot”. Mi is valahogy úgy vagyunk, mint a jól szervezett napóleoni hadsereg a nyers erejű mamelukókkal — egymagunkban kicsik és gyengék vagyunk, de ha összefogunk a baráti országokkal, erőink meghatványozódnak. Nem nagy szavak ezek: a szocialista világgazdaság valóban sokkalta több, mint az egyes országok népgazdaságainak összessége. A mennyiség itt minőségbe csap át. Olykor mégis rossz stratégáknak bizonyulnak, s a nyers erővel virtuskoaunk, s nem fordítunk kellő figyelmet a mindennapi munkában a belső internacionalista szervezettségre. Rendszerünk ereje abban van, hogy nincs kizsákmányolás, a termelőeszközök tulaj dosona városon és falun a dolgozó nép. Ez az anyagi alapja egyébként a baráti országok összefogásának százaléka. Ezért szükséges tovább növelni a háztájiban is a kocaállományt. Ezek után hangsúlyozta: a jobb eredmények elérésének egyik feltétele, hogy a szövetkezeti gazdákat a vezetők rendszeresen tájékoztassák a feladatokról, a közös gazdaság helyzetéről, mert csak így tudjak mit miért csinálnak. Felszólalt a vitában Lestyán István elvtárs, a sarkadi járási pártbizottság titkára, aki azt fejtegette; mennyire fontos a szövetkezeti gazdákkal teljes egyetértésben dolgozni, ezért a járás szövetkezeteiben most a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat brigádértekezleteken vitatják meg. Győri Imre elvtárs, a mezőkovácsházi járási tanács elnöke arról szólt, hogy a rendkívüli téli idő miatt most kedvezőtlen körülmények között kezdik meg a mezőgazdaságban az esztendőt, ezért nagyon fontos gondosan felkészülni. Majoros János elvtárs, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság igazgatója azt taglalta, hogy a gyenge szövetkezetekben a nyilvántartást pontossá kell tenni, mert csak így lehetséges a gazdálkodás helyzetét felmérni, s év közben is a szükséges intézkedéseket megtenni. Majd a mezőgazdasági beruházásoknál tapasztalható rendellenességekről beszélt. Külön kiemelte, hogy a nagy létesítményekkel együtt a járulékos beruházásokat is meg kell valósítani, mert ezek elmaradása sok anyagi kárt okoz. Nagy Károly elvtárs, országgyűlési képviselő felszólalása után a pártbizottság megfelelő határozatokat hozott, majd Klaukó Mátyás elvtárs zárszavával az ülés véget ért. Cserei Pál és érdekközösségének. Így a termelőmunkának egyetlen célja a dolgozók szükségleteinek lehető legjobb kielégítése. A tervezőmunka legfőbb feladata pedig jól felmérni a ma szükségleteit, s gondoskodni, hogy a holnap igényeit még magasabb szinten elégíthessük ki. (A műtrágyagyár építése is a ma szükséglete, ha azt akarjuk, hogy holnap több kenyér és hús kerüljön a lakosság asztalára.) A termelés korszerű tervezése azt jelenti, hogy nem állhatunk meg az ország igényeinél, szükséges számolni a baráti, sőt még más országok szükségleteivel is. És fordítva: a jelentkező hazai szükségletek kielégítését nem szabad csak a magyar ipartól várni. Jobban elégíthetjük ki a szükségleteket, vagyis gyorsabban emelkedhet az életszínvonal, ha a tervezés átlépi az ország határait, s figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás hallatlan lehetőségét. Az üzemekben, sőt a miniszteriális és tervező intézetekben sokszor nem számolnak eléggé ezzel. A feladatok megváltoztak, s a szemlélet, a gondolkodás- mód sokban maradt a régi. A népgazdasági szintű elemzés ma RÖVID • • " Washington Februárban további hét nyugati tengeri teherszállító hajó futott be rakományával kubai kikötőbe és így harmincháromra emelkedett azoknak a hajóknak a száma, amelyeknek vállalata — nem törődve az Egyesült Államok „fekete listájával” — vállalta a követelményt, hogy hajója nem kap amerikai megbízást. Bécs Kedd este egész Becsben óriási izgalmat keltő gyilkosságot fedeztek fel a bécsi operaházban. Az operai balettiskola vérben úszó zuhanytermében holtan találták a 12 éves Dagmar Furich balettnövendéket. A gyilkos tizenhét késszúrással végzett áldozatával. Azonnal rendőrségi kordon fogta körül az operát, ahol közben a már elégtelen. Nemzetközi színvonalon kell a gazdaságosság és az egyéb kérdéseket vizsgálni. Az internacionalizmus — ez á politikai kategória — bevonult a gyakorlati közgazdaságtanba. Az átfogó módszereken (a nemzetközi szintű anyagi érdekeltségen, a közös beruházások telepítésén és finanszírozásán stb.) most munkálkodnak a KGST különböző szerveiben. De a helyi módszerek részletei és a a közgazdasági szemlélet aligha változnak a KGST intézkedéseire. Több objektív körülmény is * ma még erősíti az idejét múlt módszereket és szemléletet. Az importgépek beszerzése nehézkesebb, bürokratikusabb, a tartalékalkatrész-ellátásban gyakoriak a zavarok nemegyszer az importtermékek ára is magasabb a hazainál s ezzel valósággal ösztönzik az ipart, hogy minél több terméket maga állítson elő. Az ilyen és hasonló nehézségek, amelyeken szintén lehet és kell is változtatni, a mindennapi gyakorlatban tényleges súlyuknál nagyobb szerepet kapnak. Ha baj van egy külföldi berendezés minőségével, máris megvan rá az orvosság: „Gyártsuk mi!” Korszerűsíteni, újítani lehet a külföldi masinán: „Gyártsuk mi!” Ha netán késik a külföldi szállítmány, megint van rá előregyártott recept: „Gyártsuk mi”! A szomszédok hibáinak feszegetése nem éppen HÍREK Walkür előadása folyt. Valószínű azonban, hogy a gyilkos az operai folyosó labirintusán át — még a bűntény felfedezése előtt — kimenekült az épületből. A bűnügyi szakértők, akik megállapították, hogy a kislány kéj gyilkosság áldozata lett, vérnyomokat fedeztek fel az operai színészbejáró ajtajának kilincsén. Brüsszel Brüsszelben kedden újból megindultak a tárgyalások Törökország és az Európai Gazdasági Közösség tagállamai között azoknak az irányelveknek az alapján, amelyeket a „hatok” miniszteri tanácsa február 25-én Törökország tervbe vett társulására kidolgozott. (MTI) helyénvaló, amikor jócskán akad sepregetni való saját portánkon is a minőség ügyében, a határidő dolgában. A szocialista világgazdaság ” nagy tartalékainak kiaknázását mint objektív tényező, nehezíti termelésünk jelenlegi szervezete is. Amikor egy-egy vállalat vagy ország új gyártási profilját kialakítják, szükséges, a meglévő termelési hagyományokkal számolni, csak így lehet a rendelkezésre álló gépeket, szakképzett munkaerőt stb. jól hasznosítani. Ezeknek a hagyományoknak az eltúlozása fékezi a fejlődést, megmerevíti, konzerválja jelenlegi viszonyainkat. A temérdek termékféleség elaprózott, egyedi kis sorozatú gyártása, ez maga is tradíció, amely- lyel szakítani akarunk. Célunk, kevesebb termékféle, gazdaságos nagy sorozatú gyártása. Persze, nem könnyű átállni a megszokottból egy merőben új, gyakran sokkalta bonyolultabb termék fejlesztésére és gyártására. Áldozatot, kitartást, sőt tandíjat is követel, mégis — nem vállalati, hanem internacionalista szemüvegén nézve — megéri és gazdaságos. Kifejezetten szűk látókörű, nemzeti korlátoltság a görcsös ragaszkodás minden egyes termék itthoni gyártásához. A műszaki és gazdasági „érvek” tömkelegé látszólag az ország érdekei mellett szól, valójában az olyan szemlélet, amely csak a r Uj feladatok — régi szemlélet, elavult módszerek
