Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE 1963. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Útra készen állnak a brigádok | A köszörűslány egyetemre készül | Bizalom, mindenütt | Sport | Havas eső, eső Asszonyok vállalkozása Megyénik asszonyai és leányai körében széles visszhangra talált a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak felhívása a baromfitenyésztés színvonalának növeléséről. Több járási székhelyen a nőtanács már megbeszélte a termelőszövetkeze­tek szakembereivel és a baromfi- gondozókkal: mennyit vár tőlük a népgazdaság vágóbaromfiból és tojásból. Ezek a megbeszélések igen hasznosak, mert a jó tapasz­talatokat népszerűsítik, ugyanak­kor jeleznek egy sor megoldható gondot. A szeghalmi járásban tartott megbeszélésen Gál Sándor, a kö- rösladányi Dózsa Tsz állattenyész­tője elmondotta, hogy szövetkeze­tükben az asszonyok és a lányok az átalakított padlásokon és az el­hagyott tanyákon nevelt baromfi­ból évente másfél millió forint bevételt érnek el. Ennek elsősor­ban a tagság látja hasznát, mert az év első felében a munkaegy­ség-előleget a tsz baromfigondo- zói biztosítják. A többi, de főleg a mezőkovácsházi és az orosházi járásban is követhetnék a körös- ladányi Dózsa Tsz példáját, mert ennek elterjedésével és a meglévő férőhelyek jobb kihasználásával mindkét járás teljesíthetné ba- jiomfifelvásárlási tervét. Az asszonyok és a lányok igen sokat tehetnek a baromfitenyész­tésért. Csakhogy helyenként nem becsülik megfelelően munkáju­kat. Pedig az anyagi ösztönzés legjobb módszer ahhoz, hogy újabb eredmények lássanak nap­világot. Például Székely Sándor- né már három éve foglalkozik csibeneveléssel a szeghalmi Béke Tsz-ben. Évről évre jó eredményt ér el, de prémiumot még egyszer sem kapott. Székelynének is jól­esne, ha szorgalmát, hozzáértését ugyanúgy, mint a növénytermesz­tésben dolgozókét, anyagilag is el­ismernék. A szeghalmi járás asszonyai már csatlakoztak az Országos Nő­tanács felhívásához. Elhatározták, hogy az idén a tavalyinál több vágóbaromfit és tojást értékesíte­nek. Helyes lenne, ha a szeghalmi baromfinevelési és értékesítési ér­tekezlet szelleme bejárná a me­gye valamennyi járását, városát, községét, termelőszövetkezetét és háztáji gazdaságát, hogy az asz- szonyok egységes akaratából me­gyénk megadná a népgazdaságnak az idén várt 55 millió tojást és a 745 vagon vágóbaromfit. E cél el­érésére Pákozdiné, a vésztői Bé­ke Tsz tagja versenyre hívta a megye valamennyi háztáji gazda­ságot vezető parasztasszonyát: ki ad el több vágóbaromfit és tojást. Nagy munkára készülnek az asszonyok. Mozgalmat indítottak a termelőszövetkezeti és a háztá­ji gazdaságok bevételeinek növe­lésére. Kezdeményezésük azonban csak akkor hoz jó eredményt, ha a szövetkezetek vezetősége és tag­sága egy emberként áll melléjük D. K. Az ipar és a mezőgazdaság helyzetét tárgyalták a párt megyei bizottságának ülésén A párt megyei bizottsága tegnap ülést tartott és megtárgyalta az ipar és a mezőgazdaság helyzetét. Mégállapította, hogy a megye ipari vállalatai az 1962. évi tervet teljesítették; a szocialista ipar ter­melése 5,2 százalékkal volt több, mint 1961-ben; az állami ipar 4,8 százalékkal, a szövetkezeti ipar pedig 8,7 százalékkal termelt töb­bet 1962-ben, mint 1961-ben. Űj élelmiszeripari üzemek kezdték meg a termelést. Nevezetesen a Békéscsabai Konzervgyár, amely a megye főzelék- és gyümölcskon- zerv-termelését ötszörösére növel­te. A Malom- és a Terményfor­galmi Vállalat pedig meghatszo­rozta a keveréktakarmányt, 5284 vagonnal gyártott. Olyan fontos termékekből, mint a kőszivacs 42,6 száza­lékkal, fényezett kombinált szekrényből 21,6 százalékkal, konyhabútorból 56,9 százalék­kal adott többet az ipar. Majd megállapította a pártbi­zottság, hogy egyes helyiipari vál­lalatok nem minden esetben tel­jesítik feladataikat. Nevezetesen a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat­nak 1962-ben egymillió 700 ezer forint értékű szolgáltatást kellett volna adnia a lakosságnak, s e feladatának csak 69 százalékban tett eleget. Több állami iparválla­lat a termelési és értékesítési tervétől eltért, többek között a Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyár Xylló mellfúróból 64,4 szá- zalékkál többet, forgácsoló szer­számból pedig 10,2 százalékkal kevesebbet1 gyártott a tervezett­nél. A Békéscsabai Kötöttárugyár pedig kötöttáru-gyártásban 6,8 százalékkal, értékesítésében pedig 12 százalékkal maradt le. A vita során Domokos János elvtárs, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár főkönyvelője el­mondotta: Gátolja a tervszerű, gazdasá­gos munkát, hogy az anyag­rendeléseket sok esetben csak becslés alapján teszik meg. Például már 1964-re is ren­delniük kellett más anyagot, de, hogy mit kell majd gyárta­niuk, lehet, hogy erre csak fél esztendő múlva kapják meg a megrendelést. Megállapította a pártbizottság, hogy a kooperációban sok a javí­tanivaló, helyben és a több telep­hellyel bíró vállalatoknak itteni üzemegységeivel is. Ezzel kapcso­latban Berki László elvtárs, a Bé­késcsabai Téglagyár igazgatója el­mondotta, elgondolásuk többek (Folytatás o 2. oldalon.) Csávázzák a tavaszi árpa- és a cukorrépa-vetőmagot A Tarhosi Növényvédő Állo­más nagy teljesítményű csávázó- gépeivel megyénk több termelő­szövetkezetében — közöttük a bé­késcsabai Petőfiben, a csorvási Vörös Októberben, a vésztői Aranykalászban és a Sarkadi Cu­korgyárban hozzáláttak a tavaszi árpa- és a cukorrépa-vetőmag csá_ vázásához. Egyelőre négy csává­zógépet helyeztek üzembe, s ezek­kel óránként másfél vagon vető­magot csáváznak meg. Amennyi­ben a termelőszövetkezetek igény­lik, úgy a növényvédő állomás a tartalékban lévő nyolc csávázó­gépet is üzembe Helyezi. Szovjet katonák búcsúja Kubától Moszkva Timur Gajdar, a Pravda havan­nai tudósítója beszámolt a szovjet harcosok kubai búcsúztatásáról. Azok a szovjet katonák, akik március 10-én indultak haza — írja Gajdar — azért jöttek annak idején Kubába, hogy segítsék ku­bai elvtársaikat a modem szovjet haditechnika elsajátításában. Most, miután becsülettel teljesí­tették feladataikat, a kubai fegy­veres erők parancsnokságával történt megállapodás alapján visz- szatérnek a Szovjetunióba. A tudósító idézi Fernandó Bra- vonak, a kubai forradalmi fegy­veres erőik vezérkara képviselőjé­nek nyilatkozatát. — Forrón köszönjük a szovjet katonai szakembereiknek azt az óriási segítséget, amelyet forra­dalmi fegyveres erőinknek nyúj­tottak — mondotta. Azt akarjuk, hogy a hazautazó szovjet katonai szakemberek, csakúgy mint az egész szovjet nép, tudja: a forra­dalmi Kubának juttatott korszerű haditechnika megbízható, kemény és ügyes kezeikben van. A béke ügyét, Kuba szabadságának vé­delmét fogja szolgálni ez a tech­nika. A kubai harcosok pedig tud­ják, hogy a jövőben is mindenkór számíthatnak a nagy Szovjetunió teljes segítségére és támogatására. (MTI) Éhínség Dél-Koreában Az iraki elnyomó intézkedésekről — A Pravda sxerkesxtőségi kommentárja — Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai száma szer­kesztőségi kommentárt közöl az­zal a hírrel kapcsolatban, hogy Irakban újabb huszonöt kommu­nistát végeztek ki, és az iraki fő­kormányzó több kommunista le­tartóztatását jelentette be. A lap többek között megállapít­ja: Az iraki reakció sötét üzelmeit azzal az állítással akarja leplezni, hogy a kommunistáikat „a Kasz- szem rendszerének idején elköve­tett bűnökért üldözik”. Ez aljas hazugság! Az iraki kommunisták életüket nem kímélve harcoltak hazájuk szabadságáért és függet­lenségéért, az iraki nép, az ara­bok és kurdok demokratikus joga­iért. A kommunisták akkor támo­gatták az előző kormányt, amikor fellépett az imperializmus ellen. De a barikád másik oldalán har­coltak akkor, amikor Kasszem el­nyomta a népet, s forradalmi vív­mányainak megsegítésére töreke­dett Ezt az állítást cáfolhatatlanul bizonyítja az a tény, hogy a feb­ruár 8-i puccs idején több mint kétezer kommunista és* demokra­ta volt Kasszem börtöneiben, hogy Kasszem betiltotta a kom­munista pártot, hogy az iraki kommunisták tucatjait ítélte ha­lálra az előző iraki vezetőség. — A február 8-i államcsíny ve­zetői „a demokratikus eszmékhez” való hűségükről prédikálnak. De gyáván leszámolnak ellenfeleik­kel: meggyilkolják őket vagy pe­dig zárt tárgyaláson ítélkeznek felettük. Megfosztják az iraki kommunistákat attól a joguktól, hogy a néphez fordulhassanak, nyíltan védelmezhessék eszméiket, és nyilvánosan válaszolhassanak a nép ellenségeinek hazugságaira éfe rágalmaira. Nuri Szaid és véreskezű társad­nak gyülekezete is biztonságban érezte magát akikor, amikor 1949- ben „a haditörvényszék ítélete alapján” Bagdad főterén felakasz­tották Fahedet, az Iraki Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát és harcostársait. A nép haragja azonban elérte az ira­ki hősök gyilkosait. • A haladó erők a világ minden táján tovább tiltakoznak az iraki kommunisták és demokraták ül­dözése ellen. (MTI) Egyre súlyosabb az éhínség, tekintettel arra, hogy az év eleje óta az élelmiszerek ára átlagban húsz százalékkal emelkedett, míg a lakosság 60—75 százaléka munka nélkül van. (MTI Külföldi Képszolgálata)

Next

/
Thumbnails
Contents