Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-13 / 60. szám
1963. március 13. 3 Szerda Lesz-e újra jó ifjúsági élet a déyaványai Gábor Áron Tsz-ben? Beszélgetésünk színhelye a dóvá ványai Gábor Áron Tsz irodája veit. Kiss Ferenc tsz-elnökkel és Papp Mihály párttitkárral arról forgattuk a szót, hogy lesz-e újra olyan jó ifjúsági élet, mint évékkel ezélőtt volt a kis közösség fiataljai körében. Nem is olyan régen a gyomai járásban a Gábor Áron Tsz kiszis- táit a legjobbak között emlegették, s érmék volt is alapja. A munkában tanúsított helytállásukat, szorgalmukat, színjátszó csoportjukat és zenekarukat elismerő, dicsérő szavaikkal illették még az idősebbek is. Az elmúlt évben nagyon megcsappant a fiatalok kezdeményező készsége, meggyengült a KISZ- saerveaet munkája. Ehhez hozzájárult az is, hogy az alapszervezet titkára, Török Sándor —, aki jól össze tudta tartani a kis kollektívát — elment az iparba dolgozni. Kiválása után Czakó Rózsika próbálkozott a vezetéssel, a gazdasági teendők ellátásával, de — mert kevesen támogatták — kevés sikerrel. A szövetkezet vezetősége felfigyelt a KISZ-szervezet gyenge munkájára és a gyomai járási KISZ-bizottság segítségét kérve, hozzálátott a bajok forrásának megkereséséhez. Mindenekelőtt a szervezet vezetését kellett megerősíteni. Az elpártolt Török Sándor helyett ifjú Papp Mihályt választották meg KlSZ-titkárnak a fiatalok. A napokban tartott vezetőségválasztó taggyűlésen úgy döntötték, hogy I az új titkár minden hónapban tíz munkaegységet kap a szövetkezettől közösségi munkájáért Ezzel lehetővé teszik számára, hogy a ] KISZ-szervezet újjáélesztéséért j fáradozva, ne érje őt károsodás. I Persze, a jutalomért szorgalmas, lelkes munkát várnak mindany- nyian Papp Mihályiéi. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a fiatalok részére hamarosan társasjátékokat vásárol a szociális és kulturális alapból. Papp Mária, az új kultúrfele_ lős újra megalakítja a színjátszó csoportot, újjászervezi a fiatalok zenekarát is. Kilencezer forint értékű hangszer van a szervezet tulajdonában, kár lenne továbbra is kihasználatlanul hagyni. Az anyagi támogatás mellett jó tanácsokkal segíti őket a helyi pártszervezet, a járási KISZ-bi- zottság. Bármilyen problémájukkal bátran és bizalommal fordulhatnak a két szervezethez. Ezek után márcsaikatsz kiszis- táin múlik, hogy vissza tudják szerezni a régi jó hírnevet. Reméljük, hogy a segítségért, a szövetkezet vezetőségének és párt- szervezetének támogatásáért odaadó munkával válaszolnak majd. Dobi János Hatvan hold mákot vetett a kötegyáni Vörös Csillag Tss Megyeszelte kiolvadt a fold fagya s gépekkel csak elvétve, partosabb részeken lehet dolgozni. Sok helyen még a látogatok sem boldogulnak a sáros földön. Az orosházi járás termelőszövetkezeteinek nagytábláin szakemberek vizsgálják az őszi vetéseket, s a kiritkulás mértékétől függően utólagos tervet készítenek a vegyeseres gyomirtásra. A burgonya- vermeket bontják, a vetőmagot válogatják, s készülnek a nagy munkákra. A kötegyáni Vörös Csillag fisz földjének egyes részein lófogatta] megkezdhették a vetést Eddig földibe tették 60 holdon a mák vetőmagját, s most vetik a zöldborsót. A sarkadi Lenin Tsz határában két lánctalpas traktor éjjel- nappal készíti a vetőágyat. A kertészetben ezer melegágyi ablak alá ültetik szét az arasznyi korai káposztapalántát. Az újkígyósa Aranykalász Tsz kertészetében félmilliónál több ko. rai káposzta-, paprika, és paradicsompalántát neveltek. A gondos kertészek most ültetik szét az erős palántákat, amit később gyepkockával ültetnek szabadföldbe. felől, kilopták magokat a faluból, és zarándokúira indultak a dombok közé. A bokrok pórusaiból langyosság szállongott, a gyümölcsfák árnyékcsápké-vel takarták a dülő- utart, opálos patinába vonta a hold a szőlőtőkék levélfürtjét. Ájult csend, éber fény borult rájuk, akár az égen is járhatták volna. Megilletődötten ballagtak a fenséges estében, amely visz- szaadta a tájat önmagának, a természet a saját birtokosa lett és az ember önkéntelenül vendégnek érezte magát benne. Amióta elindultak, nem beszélteik. Messzire jutották mér, maguk mögött hagyták az egyik dombot, lefelé kanyargóit a dűlőét, a völgyön át eléjük terült a derekasan világító cserfaerdő. Klárit kirázta a hideg a félelem, töl, mintha azt kívánták volna tőle, hogy egyedül menjen be az éjszakai erdő sűrűjébe. — Vigyél magaddal — mondta könyörgőn és megállt Asszonyos, erős alakja vékonyabbnak látszott, mint a nappal telt vilá. gosságában. Dani a kezéért nyúlt, 'de nem húzta maga félé, inkább ő közelített hozzá. — Maradnod kell. fiit akarok éhé. Ha vélem jössz nincs, aki ftaBavárjon, Nincs, akihez viszszakívánkozzam. Nem leszek oda sokáig Többé nem engedte el Klárit, csípőjére tette tenyerét, így vezette a völgy félé. Riadtan gondolta, hogy holnap ilyenkor hiába nyújtja ki a kezét, idegen távolságok választják él asszonyától, úgy sóvároghat az ölelés után, mintha nem lenne se keze, se lába. Abban állapodtak meg, hogy bányába megy dolgozni. Oda kelj. leginkább ember, a föld alatt válthatja meg leghamarabb a jogot, hogy a napfénybe érjen. Klári mindig borzongc tisztelettel gondolt az ablaktalan műhelyek munkásaira, olyan embereknek tartotta őket, aikdket nem lehet eléggé megfizetni, akik azzal kezdik a napot, hogy a halálra gondolnak és minden este örülnek a szerencsének, hogy visszaérkeztek a csillagok alá. Távoli, komoly hősökké magasztosult emberek voltak a szemében, soha nem jutott eszébe, hogy valaha is köze lehet hozzájuk. Baljós sugallat ijesztett rá, olyan érzése támadt, hogy Dani nem tér vissza többé, ha a föld alá merészkedik. Még itt volt, még szoríthatta, testéhez simult az ismerős, érdes tenyér, érezte maga melett a lépések megszokott ütemét, amely im már a saját ritmusa volt. Tanul és tanít a jó tsz-pártszervezet Egy év elmúlt már. hogy Orosházáról a tótíkomlósi Haladás Termelőszövetkezetbe került Lakata István. Sok feladatot kellett megoldani a termelőszövetkezeten belül, de ma már jóleső érzés az elmúlt kemény munkára visszagondolni. A felfejlődött 4008 holdas gazdaságban 750 tag szorgoskodik, hogy gyarapítsa a közöst. Együtt találjuk Lakata párttitkárt a tsz elnökével, Lóczi Jánossal és Rózsa Dezső főagronómus- sal. Éppen a tavaszi terveket beszélik meg. Sok olyan javaslat hangzik el e beszélgetés közben a párttitkár szájából, amelyet előzőleg a tagság mondott él neki. Érződik ebből a megbeszélésből is, hogy ebben a szövetkezetben tanul a pártszervezet a tsz-gazdák. tói. Meg is kérdezzük Lakata elvtársat: mennyire érzi a pártszervezet, hogy a tagság magáénak vallja a termelőszövetkezetet. — Ma már sokban lemérhető tagságunk egyre javuló jó viszonya a közös iránt. ,Űgy jellemezhető ez —mondja Lakaita elvtárs —, hogy a becsületes, józanul gon. dolkodó emberek segítik megoldani a feladatokat. S elmondja, hogy Kardoskút határában a tsz-nék van egy 400 holdas táblája, ahol egy női brigád dolgozott. Amikor arra jártak, az egyik nő azt mondta: — Tessék már megszólítani Lakata élv- társ a szomszédban dolgozó csoportot. Nézze, milyen rossz munkát végeznék, hisz a kapálásuk után is kukorica közt marad a gaz. Mit sietnek úgy, inkább jobban dolgozzanak...! — Ez az asszony arra még rest volt, hogy maga szóljon a másik csoportnak, de felhívta a figyelmünket, hogy többet beszéljünk a minőségi munkáról. Aratáskor ugyanitt felháborodva leállítottak egy kombájnt, mert a vezetők nem látták, hogy a mi Megtorpant, belemarkolt Dani karjába, szinte dühösen csikarta, mintha le akarta volna tépni a csontról a kemény izmokat. — Ne hagyj egyedül... — rimán- kodofct kétségbeesetten és a hangja sírásba fulladt. Rozsvetés mellett álltak, a dű. lőút szélén magas íü burjánzott, erre hajlottak rá a virágzó kalászok. Dani csókokkal nyugtatta a síró asszonyt, ajka nedves lett a sós harmattól, ölébe kapta Klárit mint a gyereket, a rozsvetésbe gázolt vele és elmerültek a gabonaszálak tengerében. Először öleltek úgy, hogy a forró hullámok elmosták az asz- szonv eszméletét. Arra ébredt, hogy borzong a bőre, lüktető zsongás melegíti ölét, derekát, karja könnyűre aléltan hever a rozs sűrűjében. Félt mozdulni, hagyta, hadd áramoljon a vére, hadd siessen a dolgára minél se. rényebben oltalmába véve a magzatot. Anya lett, tudta bizonyosan. Első mozdulatával a férfi fejéért nyúlt. Mellére vonta, szerelmes ujjai aludni bújtak a fürtök közé. Amikor szemét végre teljesen ki merte nyitni a józanodás után, sokáig nézte a virágporos kalászokat, amelyek szálkáikkal nz ég sötétkék bársonyába kapaszkodtak. (Folytatjuk) gabonánkat pocsékolják el, any- nyira pergett a szem. Halasztást nem tűrve leérték a gép átállítását — mondja Lakata elvtárs. A brigádok tagjai nemcsak elmondják az észlelt hibákat, hanem emellett javasolják, hogy azokat hogyan, és milyen módon szüntessük meg. Hogy mennyire tanul helytállást is a pártszervezet a tsz-tagoktól — azt egy másik megtörtént eset bizonyítja. Aratáskor kévekötő aratógéppel dolgoztak a határban. Jött a vihar és vagy öt holdon a levágott gabona bekötve feküdt a földön. Nem tudták, most mi legyen, mikor egyikük futni kezdett a kévékhez, utána a tagság — még, akik az irodában tartózkodtak is meg az ebédet vivő asszonyok — egy emberként rohantak keresztbe rakni a gabonát. Megakadályozták azt, hogy megázzon. Ilyen apró hétköznapi tettek bizonyítják a tsz-gazdák tudatának fejlődését, amelyet viszont jó politikai munkánk segít elő a párt- szervezet. Ma már el sem képzelhető, hogy a pártszervezet véleményét ne kérje ki a gazdasági vezetés. Sőt a gazdák is nem egy esetben keresik fél az alapszervezet több tagját különböző szövetkezeti és egyéni problémával. S hallgatnak is a szavukra. A pártszervezet javasolta például, hogy 38 holdról ne sálózzák be a kukoricát, mivel a téli takarmány biztosítva van. A tagság elfogadta a javaslatot, s amikor letörésre került sor, látták, nem jártak rosz- szul, mert átlagosan 24 mázsa má. jusi morzsoitat takarítottak be arról a 38 holdról. Most az új évben volt tüzelő, a betegek mégsem fáztak. Több ápolónő, köztük ő is, és a kórház néhány férfidolgozója az erdőre járt tüzelőért. Maguk hordták — jármű híján kézben, háton — a kórházba a fát, hogy fűthessenek. Hosszú ideig nem volt víz sem. Erről is ők gondoskodtak. Nem volt könnyű, mégis megtették, mert úgy érezték, a betegek gyógyítása ettől is függ, s ők megtettek mindent, fáradhatatlanul dolgoztak, hogy becsülettel teljesítsék az emberek viszont 140 holdat vetnek be silónak. A nagy munkák idején a párt- szervezet megbeszéli a feladatokat a tagsággal. — Nagyon fontosnak tekintjük — mondja Lakata elvtárs — a tagság politikai oktatásának segítését. Éppen ezért gyakran ellenőrizzük az oktatást, s elmondhatjuk, nincs is baj ezzel. A szövetkezetben folyik egy gazdaság-politikai tanfolyam 26 fővel. Ezen a gazdasági vezetők, agronómusok és brigádvezetők vesznek részt. A tanfolyam vezetője egyik agronó- musunk. A marxizmus—leniniz- mus oktatása mellett még egy KISZ-tanfolyam is van, amelyen 15-en vesznek részt. Ezt Lóczi elvtárs, a tsz elnöke tartja. A szövetkezet klubját állandóan mintegy 30—40 ember látogatja, s itt különböző folyóirat, rádió és televízió áll a gazdák rendelkezésére. Állandó politikai nevelő munkát folytat a pártszervezet a szövetkezeti gazdák között Ilyen „apró” munka előzte meg az eredményességi munkaegység bevezetését, amely jól be is vált. Így sikerült meggyőzni a tagokat a területi felosztás helyességéről, amelynek eredménye, hogy ma már a családtagok is magánügyüknek tekintik a szövetkezet erősítését. Ezt bizonyítja, hogy a tsz asszonyainak többsége 300—350 munkaegységet ért el az elmúlt gazdasági évben. ;Űgy gondoljuk — mondja végezetül Lakata elvtárs — az egymástól való tanulás segíteni fogja az idei gazdasági feladatok, mindenekelőtt a tavaszi munka jó elvégzését is. A múlt évben hasonló módon dolgoztunk és ezért tudtunk 40 forintot fizetni egy iránti szeretet diktálta vállalásukat. Több évtizedes, odaadó munkájáért Cs. Kiss Józsefné nemrég kapta meg az arany-emlékérmet, a hűség jelvényét. Hivatásának teljesítése mellett mindig van ideje társadalmi munkára is. A kórházban tagja a Vöröskeresztnek, és az Egészségügyi Szakszervezet nőfelelőse. A nemzetközi nőnap alkalmával, munkája elismeréséül az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. Gratulálunk. K. J. munkaegységre... Back Gyula Élethivatása: a betegápolás Harmincöt éve dolgozik egy helyen, a gyulai kórházban Cs. Kiss Józsefné ápolónő. Már ifjú korában ezt a hivatást választotta életpályájául.. Figyelmességgel, kedvességgel enyhíteni a betegek fájdalmát, köny- nyíteni az ágyhoz kötöttséget, a kórházban töltött időt szép hivatás, de sok-sok türelem és nagy hozzáértés, emberszeretet is kell ehhez. Cs. Kiss Józsefné vállalta ezt, s hogy menynyire élethivatásának tekintette az ápolónői munkáit, azt talán a legékesebben a háború utáni évek bizonyították. Nem
