Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

1963. március 13. 4 Szerda Tavaszi meditáció az emberségről lükre és áldatlan helyzetűkre fél­HlWHl*lAVb Pinocchio Régi, de annál jobban ismert, világhírű színes rajzfilmet mutat be 1963. március 11—13-ig az újkígyósi Nemzeti Mozi. A Pi­nocchio Walt Disney első rajzfilmjei közül való, és alig ajkad gyerek, aki ne hallott volna erről az esetlen, aranyos kis fabábú megelevenedésének történetéről, és ne ismerné kalandjait. 3C(itúrnik a siánpadűn Székről adott nyilatkozat — Az „univerzális-brigád" sikere Vasárnap délután kellenes él- késcsalbai Várnai Évike fellépése Felföldi Györggyel először kéit hónapja beszeltem. Feleségével fenn jártak a KISZ megyebizott- s agánál és lévén a szerkesztőség is abban az épületben, bekopog­tak, hogy káönithessék fájdalmu­kat. Mindketten szorgalmas keres­kedelmi dolgozók. Öt éve háza­sok. Van egy három és fél eszten­dős fiacskájuk. A Csabához tartó, zó Nagyréten, a 2230/2. számú szo- ba-konyhás tanyaépületben laknak a nagyszülőiknél, s az asszonyka húgával és annak férjével; össze­sen heten. Mivel napközben min­denki dolgozik, karjukon hordják a városba és vissza gyermeküket, a 4 kilométernyi dűilőúton. A gyer­mek már többszik: megbetegedett, s az orvosi vizsgólait szerint ve­szélyben a tüdeje. A szülők még 1959 decemberében lakást igé­nyelitek a csabai városi tanács I. fokú lakásügyi hatóságánál — köznyelven, a lakáshivatalnál. — Kérelmüket 902. sorszám alatt ik­tatták. Kínlódásos türelemben tel­tek az évek. A házaspár azonban nem várta' a sült galambot, hanem maguk is kutattak, kerestek. Múlt év decemberében végre szerencsé­jük akadt. A városban felfedeztek egy szoba-konyhás tanácsi rendel­kezésű lakást, melynek lakója Sze­geden kapott állásit. Boldogan je­lentették a lakáshivatailiban, ahol azt mondták, hogy a hivatal veze­tője dönthet az ügyben, de sza­badságon van. Ha visszatér jelent­kezzenek ismét. A Felföldi házaspár hoppon maradt, mert a szoba-konyhásit egy „rá­szór ultabbnak” utalták ki. Igaz, hogy az illető is nős és egy kis­gyermeke van, de Felföldiékkel ellentétben mindössze két eszten­deje nősült, 7—8 hónapja lakik Csabán. (Előzőleg Miskolcon dol­gozott.) Tudomásom szerint léte­zik olyan rendelkezés, hogy vidéki igénylőkkel szemben lakáskiuta­lásnál a huzamosabb idő óta itt élők és dolgozók részesítendők előnyben. FéLföidiék pedig itt szü­lettek és élnek, s lakásfcéreűmük- nek 902. sorszámával szemben a másik házaspáré 1555-ös. Hat- százötvenhárom igénylőt ugrott át a hivatal. Elképzelni is nehéz, hogy ennyi ember közül éppen a 1555. vo#t a legrászorultabb. Vagy itt van az ugyancsak Csabán lakó Molnár család esete. Lehet, hogy a lakáshivatal szerint ez sem súlyos ügy. A Tompa utca 33-ban laknak, életveszélyes körülmények ■között. Bármely napon rájuk sza­kadhat a mennyezet, összeroskad- hat a négy fal. Évekig azzal „vi­gasztalták” őket, hogy elismerik súlyos helyzetüket, de vannak rá- szorultabbak is. A házikó ijesztő romlásával azonban türelmük el­fogyott. Mivel helyben nem re­méltek orvoslást, hát tollat ra­gadtak. „Tisztelt Kádár elvtársi...” — kezdődött a levél. „Romos ház­ban lakunk már hat éve a mamá­val, feleségemmel, kisgyermekem­mel és sógornőmmel. Kazánfűtő vagyok, gépésznek tanulok, de ilyen körülmények között minden nagyon nehéz nekünk...” Az 1962. április 9-én kelt levél­re válasz érkezett. Ebben közölték Molnárékkai, hogy panaszleve­hívták a csabai városi tanács fi­gyelmét. A tanács május 3-án, 215/1962. iktatószámú írásban megnyugtatta a Tompa utca 33. lakóit, hogy súlyos lakáshely­zetükről tudnak, de kérik, legye­nek egy kis türelemmel. Türel- meskedtek is 6—7 hónapig, s ak­kor a Rádióhoz írtak. Az a Békés megyei Tanácshoz fordult, ahon­nan ez év január 7-i keltezésű levélben ugyancsak elismerték a helyzet súlyosságát, s ígérték, hogy „...az I. fokú lakásügyi ha­tóság az elsők közt fogja Önöket lakáshoz juttatni”. — Most már­cius van. A fenti levél keltéhez nem nagy idő, de a hat éve tartó esdekléshez kapcsoltan igen-igen sok. Még ide tartozik, hogy a városi tanács­nál egyesek nehezteltek a Tompa utcaiakra, amiért annyifelé pa­naszkodtak. Persze ma még, amikor a 15 éves lakásépítési távlati terv vég­rehajtásának csak az elején tar­tunk, rengeteg a baj, a gond. La­kásügyi hatóságnak lenni nem le­ányálom. Ezen az igen felelősség- teljes poszton ügyködni a szív és idegek kemény próbáját jelenti. Hiszen nem mindenki, különösen a kisebb fizetésű családok egy ré­sze nem képes egyelőre olyan anyagi megtakarításra, hogy csa­ládi házat építhessen, több ezer forintot teremtsen élő, a megélhe­tésen túl, társas vagy szövetkezeti alapon való lakásépítésire. A ta­nácsnak viszont ezer meg ezer igénylőhöz mérten igen csekély kiutalási lehetősége van az állami lakásokból. Éppen ezért a lakások igazságos elosztásánál fokozott követélmény a szociális szem­pontból legrászorulóbb nyilván­tartottak egymás utáni kielógíté­ményben volt részük azoknak, akik végignézték nyolc város ka­tonai i at al jainak derűs, színvona­las „Ki mit tud” műsorát a békés­csabai Jókai Színházban. Huszon­öt műsorszám után csattant fel a taps, s néha percekig zúgott. Cso­dálkozással vegyes örömmel álla­píthatta meg a közönség, hogy mennyi tehetséges énekes, szava­ló, zenész, táncos nevelkedik a hadseregben a könnyűnek nem mondható katonai szolgálat ideje alatt. zárta be. A copfos kislány két — korához illő — dalt énekelt ei a békéscsabai honvéd táncaenekai kíséretében. A vastapsot megkö­szönve székre állt (mert számára magas volt a mikrofon) és kedve­sen elmesélte, hogy a szülei egy­szer elvitték a fegyveres erők klubjába, ott ismerkedett össze a zenész bácsikkal. Nem ez az első fellépése, de nem is az utolsó... A nézők nagy derültséggel fogadták Évike nyilatkozatát Két érdekes eseménysorozatról A megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályán felhívtuk Halmá- gyi László főelőadót és megkér­tük, tájékoztasson bennünket ar­ról, hogy lesz-e a közeljövőben na­gyobb szabású megyei kulturális esemény és mivel kapcsolatban? — Két olyan nagyobb lélegze­tű akciót említhetek — mondot­ta — ami megérdemli, hogy külön is felhívjuk rá a megye közvéle­ményének a figyelmét. Az egyik zened vonatkozású. Március 30-án kétnapos zenei is­meretterjesztő program kezdődik, a megyei művelődésügyi osztály szervezésében. Erre az ország más részéből is érkeznek vendégek. Az első nap délelőttjén ismerkedés lesz Békéscsabán, a Balassi Mű­velődési Otthon klubtermében. Ezt követően az Ifjú Zenebarátok Körének hangversenye követke­zik Hangszerek vetélkedése cí­men,,, általános iskolások részére, majd a Békéscsabai Városi Szim­fonikus Zenekar szerepel, Sárhelyi Jenő vezényletével. Délután, Orosházán, a Táncsics Gimnáziumban az Országos Fil­harmónia Zenekara. ad ez alkalomból hangversenyt, ope­ra- és klasszikus operett- számokból, mélyet Váradi Kornél népművelési felügyelő ve­zetésével szellemi totó követ. A hangverseny után a gimnázium diákjai a zeneművészekkel baráti beszélgetésre ülnek össze. Este ■tár Csabaesűdön lesz az Orszá­gos Filharmónia Zenekara, ahol a hangverseny után ankétot tarta­nak. Másnap, március 31-én, a ze­neismertetés megyei módszereinek a bemutatása alkalmával a megye öntevékeny zenekarai is sorra ke­rülnek. Szerepel az Orosházi Ze­neiskola szimfonikus zenekara, Kovács József vezényletével, az orosházi kamarakórust és zene­kart Szokolay Bálint vezényli. Fellép a Gyulai Erkel Ferenc Mű­vészegyüttes is. A két napon át látottak, hallottak után a vendég­látók és a találkozó résztvevői Orosházán vitatják meg tapaszta­lataikat. — A másik említést érdemlő esemény az április közepétől má­jus végéiig tartó „Falusi színjátszó napok”. E mozgalom célja, hogy olyan területre is elvigye a szín­játszókat, ahová a rossz útviszo­nyok, kicsi színpad és hasonló akadályok miatt sem a Jókai Színház apparátusa, sem az Or­szágos Rendező Iroda rendezvé­nyed nem juthatnak el. Ilyen he­lyek megyénkben például: Dénes- major, Apáti-puszta, Pecei-ta- nyák, Varjas és így tovább. A fa­lusi művelődési házak színjátszói elsősorban,a mai idők színműveit vinnék helybe — fejezte be a tá­jékoztatást Halmágyi elvtárs. Köszönjük. H. R. se. Ez egyben a legtisztább, tehát legháilásabb ügyintézési mód. * Felföldivel nemrég ismét talál­koztam. Mondta, hogy még min­dig semmi. Keserűen panaszolta: — Kisfiam a kórházban fekszik. Abban a jeges, hófúvásos időben történt. Egyik nap, ahogy hoztam be a messzi tanyáról Csabára, megcsúsztam, rázuhantam, s el­tört a lába... Sóhajtott egy na­gyot: — Ha az a lakás sikerült volna, nem történik meg a baj... Huszár Rezső MÁRCIUS 13. Békéscsatjai Brigád: Betörő az al­bérlőin. Békéscsabai Szabadság: A földről jött ember. Békéscsabai Terv: Esős vasárnap. Gyulai Erkel; Álba Regia. Orosházi Béke: 80 nap alatt a Pöld körül. Szarvasi Táncsics: zen- diilő fiatalok. Minden szereplő megérdemelne néhány elismerő sort, de ezúttal csak a legjobbak méltatására jut hely. Vannak, akikről feltétlenül szól­nunk kell... © Az első vastapsot Bede Ferenc őrvezető kapta, teljesen megérde­melten. A magas, vállas tüzérle­gény temperamentumosán, impo­náló könnyedséggel táncolta el a „Pásztor-botolót”. Természetesen bekerült a legjobbak számára fenntartott helyek egyikére. Az utána következő táncosok hiába próbálkoztak,' nem sikerült meg­előzniük őt. (Csak zárójelben em­lítjük meg, hogy nem mindenna­pi bajuszával is sikert aratott a nézők körében.) © A műsor félidejét egy bájos „vendégművész”: a kilencéves bé­Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74 © A vetélkedő legszínvonalasabb és leghumorosabb műsorát a me­zőtúriak „univerzális-brigádja” mutatta be. A három katona: Gö­döllői Lajos tizedes, Bordás József honvéd és Köppel Károly honvéd egy negyedórán át nevettette a közönséget. Egyformán jól ját­szottak hegedűn, zongorán és szaxofonnal, pantomimjük nagy­szerűen sikerült. Megérdemelten lettek az „egyéb-kategória” győz­tesei. © Távirati stílusban, arról, a*»S tetszett: Nagy Attila honvéd (Csongrád) hawai-grtár szólója (Indián szerelmi dal), Elisenburger Nándor őrvezető (Mezőtúr) ének­szólója (Mozart-dalok), Török Miklós őrvezető (Orosháza) szava­lata (József Attila: Oda), Kiss Gábor honvéd (Békéscsaba) és Varga Nándor őrmester (Csong­rádi táncdal-műsora, Mészár La­jos honvéd (Békéscsaba) harmoiri- k aszóló ja (Orosz fantázia) és a szabadszállásiak tánczenekara. A műsor konferansziéja ötlete­sebb, a hamgerősítő berendezés tökéletesebb is lehetett volna... Pallág Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents