Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
1963. március 10. 2 Vasárnap Megváltozik a tanköteles korba lépő gyerekek összeírásának eddigi módszere Országosan bevezetik a beiratás előtti kötelező orvosi vizsgálatot A Művelődésügyi Minisztérium tok bejelentése és a beiratás kőBúcsú egy festőművésztől intézkedésére a tanköteles korba lépő gyerekek összeírásának eddigi formája megváltozik. Az 1963— 1964-es oktatási évre tanköteles korba lépők nyilvántartásba vétele céljából a szülők március 15 és április 1 között kötelesek minden olyan gyermek születési adatait és pontos lakcímét a lakókör. zet szerint illetékes általános iskola igazgatójának bejelenteni, aki a 6. életévét a megelőző év A Magyar Szocialista Munkáspárt Xiékés megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Lenlniz- mus Esti Egyetemének 1963/64-es tanévére. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer (az első évfolyamon hétfőn délután) háromórás kőtelező foglalkozás van, (előadás, osziályfoglalkozás). Tandíj egy évre 170,— Ft, amely félévenként fizethető. Az esti egyetemen tanulóknak a 1088/1957/XI. 21. Korm. sz. rendelet alapján (megjelent a Magyar Közlöny 1957. 123-i számában) 24 nap tanulmányi szabadság jár. A megyei pártbizottság a megye székhelyén működő esti egyetemen kívül négy járásban — Gyula, Orosháza, Szarvas, Mezőkovácsháza — kihelyezett tagozatot szervez. A járási tagozatok a központi egyetem kihelyezett részlegét képezik, ezért az ott szerzett bizonyítvány azonos érvénynyel bír a megye székhelyén tanulók bizonyítványával. Az egyetemre való felvétel feltételei: A Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemére felvételüket kérhetik azok a párttagok és pártonkívüliek: szeptember 1 napja és a bejelentés évének szeptember 1 napja között betöltötte, illetve betölti. A bejelentés — amely szóban vagy írásban történhet — nem érinti a beiratás kötelezettségét. A szülő továbbra is az eddig szokásos időben ( tanévzárást követő két mun. kanap) köteles gyermekét az általános iskola első osztályába beíratni Ugyancsak kötelessége a szülőnek (gondviselőnek), hogy az adakétéves — filozófiai és politikai gazdaságtan — szakosított tagozat. A kétéves szakosított tagozat hallgatói tanulmányaik befejezése után államvizsgát tehetnek. Az a tanuló, aki a marxizmus három ágából, — filozófia, politikai gazdaságtan, magyar- és nemzetközi munkásmozgalom — államvizsgát tesz, állami érvényű oklevelet kap, amely főiskolai végzettséget jelent. A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik: — akik az esti egyetem hároméves tagozatát vagy az 1 éves pártiskolát elvégezték, illetve ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, — oktatási tapasztalattal rendelkező párt- és tömegszervezeti propagandisták. — gazdasági, állami, társadalmi vezetők. akiknek beosztása, munkája a marxizmus valamely ágából felsőfokú ismereteket Igényel, — akik más oktatásban nem vesznek részt. A szakosított tagozatra jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, a választott szak ismereteiből. A jelentkezés helye, Időpontja: Az esti egyetem hároméves tagozatára a jelentkezést az Illető járási, városi pártbizottság ágit. prop. osztályán beszerezhető kérdőíven kell benyújtani. A kérdőívhez mellékelni kell az illetékes pártszervezet ajánlását, a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről s egy önéletrajzot. Ezeket 1963. április 15-ig el kell juttatni az Illető (a kérdőívet adó) pártbizottság ágit. prop. osztályára. zötü időszakban gyermekét orvosi vizsgálatra vigye. Ez általános jellegű és a szükségéhez mérten terjed csak ki szakorvosi vizsgálatra. Azokban az iskolákban, ahol iskolaorvos van, az ő, másutt az illetékes körzeti orvos feladata a vizsgálatok elvégzése és az erről sízóló igazolás kiadása. A szülőt erről az iskola igazgatója tájékoztatja. Az előírt orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül a szülő köteles gyermekét az iskolába be. íratni. Az iskola igazgatója a fennálló rendelkezések értelmében az orvos igazolása alapján — szükség esetén — a tanulót felmentheti a mindennapi iskolába járás alól. A szülő kérésére gyógypedagógiai áttelepítő bizottság élé kell vinni azokat a tanulókat, akike: az iskola igazgatója a mindennapi iskolába járás alól felmentett. Az igazgató engedélyezheti a testi és szellemi fejlettség szempontjából alkalmas olyan gyermek felvételét az általános iskola első osztályába, aki 6. életévét a tanév első hónapjában (szeptember) tölti be, ha a felvételt családi körülmények (szülő magas életkora, a gyermek gondviselője egyedül álló személy, a családban másik élsó oeztíűyba lépő gyermek is van stb.) indokolják és az iskolában van hely. A felvételi kérelmet a gyermek szüleinek (gondviselőjének) a tanévet megelőző április hó 1 napjáig kell előterjeszteni az iskola igazgatójánál, csatolva hozzá a gyermek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt. A nyilvántartásba vétel üj módszerét az tette lehetővé, hogy évről évre az iskoláztatás csaknem 100 százalékos. A társadalom, a szülök megértették a tanulás fontosságát és nagy gondot fordítanak arra, hogy gyermekük 6 éves korában iskolába kerüljön. A nyilvántartásba vétel megváltozott formája egyben tehermentesíti a pedagógusokat, akik eddig maguk végezték a tankötelesek összeírását a lakóterületen. (MTI) Ma délután helyezik el a gyulai temetőben Bíró György festőművész hamvait. Alakja szorosan hozzátartozott Gyula, a megye képző művé* lyáján. Illő és méltányos, hogy most is szerényen, hozzáillő módon álljunk meg hamvai előtt és vegyünk tőle búcsút. Bíró György 190«. április 9-én született, Gyulán. Apja, a nemrégen elhunyt, matuzsálemi kort megért, „utolsó céhmester”, Bíró György csizmadia volt. Iskolái elvégzése után beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, azonban anyagiak hiányában nem tudott a főiskola rendes hallgatója maradni. Művészi pályájának jelentős állomása volt az, hogy bejutott Aba Novak Vilmos hlre6 szabadiskolájába. Sokat tanult és sokat nélkülözött, majd meg is unta a kilátástalan pesti életét és első sikerei ellenére hazajött Gyulára, ahol aztán haláláig élt és csendes vlsszavonultságában haláláig dolgozott. Lelkes tagja volt a Magyar Képzőművészek Szövetsége Békés megyei Munkacsoportjának, minden ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlatán neki ítélték oda a Társadalmi Egyesületek Szövetségének diját. 1942-ben Budapesten önáHó kiállítása volt. Ismerte és szerette az alföldi, a gyulai tájat. Ezt festette számtalan variációban, s ha olykor-olykor más táj, téma is ecsetje alá került, az Is ezt, az általa annyira szeretett Alföldet mutatta. Elhunyt művészünk életének, munkásságának alapos feltárása, megismertetése és helyének a magyar képzőművészet életében való kijelölése már az utókor feladata. D. I. késztetem tehát meglett, de ugyanúgy örökre el is veszhetett volna. Eszembe jutott egy manapság igen gyakran hallott „divatos” szólás: „Ezek a mai fiatalok.. -S’ — de milyen hangsúllyal?! Hát igen. Kundolf Lószlóné is mai fiatal, társadalmi rendszerünk neveltje, s mint igazgatója mondta: öntudatos KISZ-tag. Ezek a mai fiatalok! Arnőczky József Végegyháza kezdtem piszkálgatni. A burgonyát még el sem fogyasztottam, amikor a másik asztal mellett egy fiatalasszonyka rántott halat kért, annak viszont már az nem volt, csak sertéssült mivel a hal addigra elfogyott. Pálinkás István Medgyesegyháza OLtfiSOllVKlU^ önmagának, munkahelyének és a KISZ-nek megbecsülést szerzett örömömben. A nagyon kedvelt Mintegy 200 forint értékű írókészletet fejeltettem a Körös Állami Áruházban. Mindenütt kerestem, csak ott nem. Hetek teltek el, s én már le is mondtam róla. Egy újabb áruházbeli utam alkalmával fiatal lány lépett elém (később tudtam meg, hogy asz- szony). — A múltkor itt tetszett hagyni a töltőtollkészletet. Az irodában van — s természetes mozdulatokkal szolgált ki tovább. Még megköszönni is elfelejtettem Nincsen kérem, elfogyott! magamban és a halszálkákat Nem nagy összeg az a 6,80. A napokban az előfizető-ebéd paradicsomleves, rántott hal és — a választék kedvéért — sertéssült volt. Mivel én nem szeretem a halat, hát a sültet választottam. — Nincs kérem, csak rántott hal — volt a pincér válasza. — Hát ha nincs, nincs — bosszankodtam Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére szeti életéhez, ha zajos sikerek, hangos propaganda nem la kísérte pákiállításukon részt vett. virágkorát 1937—42 között élte, amikor is 1937A piaci kosártól a közgazdaságig — akik érettségivel, (egyetem, főiskola0 vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és kellő marxista-leninista előképzettségük van, — más egyetemen, főiskolán nem tanulnak. A jelentkezők az MSZMP vm. kongresszusának anyagából felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga szóbeli. ” Az 1963/64-es tanévben kezd! meg működését a megyeszékhelyen az esti egyetem hároméves tagozata mellett a Szakosított tagozatra a felvételi pályázatot a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályán (Békéscsaba, Szabadság tér 17) beszerezhető kérdőíven kell benyújtani 1963. április 20-ig. A felvételi pályázatban meg kell jelölni a szakot, (filozófia, politikai gazdaságtan). A felvételi vizsgák időpontjáról a jelentkezők értesítést kapnak. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Ilyenkor télutón az asszonyok a piacról vagy bevásárlásról hazatérve olykor gondokat is hazahoznak magukkal kosarukban s néha kifakadnak, kételkednek: érdemes volt-e annyit áldozni a mezőgazdaság fejlesztésére? Kétségtelen, hogy a mezőgazda- sági termelés egyes ágaiban időnként bizonyos lemaradások mutatkoznak és ennek következtében a lakosság ellátásában — az igényekhez képest — átmeneti nehézségek keletkeznek, így néha a burgonya, olykor a tojás, megint máskor a bab vagy egyes zöldségfélék terén. Mindez annak ellenére van így, hogy a mezőgazdaság növekvő termelési és áru- termelési feladatait általában teljesíti. A termelőszövetkezeti mozgalom támogatása a munkásosztály és állama részéről történelmileg szükségszerű, mert mint ahogy a parasztság nem volt képes egyedül letépni magáról a kizsákmányolás igáját, úgy egymaga nem képes' megvalósítani a szocializmust sem a falun. A nagyüzem kialakításához szükséges beruházásokat (építkezés, gépek, öntözési rendszer stb.) maga a dolgozó parasztság saját erejéből vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt tudná megvalósítani. Már pedig nem mindegy, hogy a falun mennyi idő alatt szilárdul meg, ereszt mély gyökeret a szocializmus. Különösen egy olyan helyzetben, amikor az egész népgazdaság további fejlődése attól függ, milyen gyorsan sikerül a mezőgazdaságot az ipar szintjére emelni. Ez pedig egyaránt érdeke mind a munkásoknak, mind a parasztoknak. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS CÉLJA A piaci kosártól így jutattunk el a közgazdasági kérdésekig. Ma az egész világ mezőgazdasága a nagyüzem felé tart. No persze más-más úton és céllal. Ide kívánkozik, hogy a tőkés országokban is szükség van a mezőgazda- sági tőkés nagyüzemek kialakításának finanszírozására. Ebben nagy szerepük van az ipari- és bankmonopóliumok tőkebefektetéseinek, éppen a mezőgazdaság sajátos jellege miatt. A szocializmus viszonyai között az állami támogatással a munkásosztály állama azt kívánja elérni, hogy a termelőszövetkezetek viszonylag gyorsan korszerű, nagyüzemekké váljanak. Olyanokká, amelyek jövedelmezőek és modem szocialista mezőgazdasági eredményeikkel a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolják, beleértve ebbe természetesen azt is, hogy maximálisan kielégítsék a lakosság igényeit. Ezért a párt következetes agrár- politikájának eredményeként az állami támogatás (a hitelek, kedvezmények) a szövetkezetek árutermelésének fokozására, az állat- állomány növelésére és a gazdálkodás színvonalának emelésére irányulnak. MIT KAP A MEZÖGAZDASAG? Ha figyelemmel kísérjük a beruházások alakulását, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság részesedése az összes beruházásokból állandóan növekszik. Az 958- as évet megelőzően a mezőgazdaságra a beruházások 12—15 százaléka jutott, 1958 és 1962 között már a termelő beruházások 23 százaléka. Az átszervezés időszakéban 19 milliárd forintot ruháztunk be, 1963-ban pedig 8,5 milliárd forintot tesznek ki a mező- gazdasági beruházások (ez az 1962. évinél 36 százalékkal több). Ezek után nem érdektelen megvizsgálni, mire fordítottuk a mil- liárdokat. Hogy csak néhány példát említsünk: 1958 és 1961 között 642 000 szarvasmarha, több
