Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

2963. március 8.

4

Péntek

Az anyagtakarékosság tapasztalatai az Orosházi Barneválban

Beszélgetés tt termelési msstály vezetőjével

Alkalmi viselethez marad a tűsarkú, nappalra azonban a kényelmes, sportos cipó a divat

DCörú jtiaqijh ar$átt i/i képek

Körüsnagyharsány közel simul a román határhoz. A falu széléről napsütésben jól kirajzolódnak a nagyváradi hegyek koszorúi. Sétára indultam.

*

Első utam a tavaly szeptemberben avatott művelődési otthonba vezetett. Csinos, virággal, függönnyel, szőnyeggel borított terem a könyvtárszoba.

— Az a baj, hogy kicsi — mondja Bor Imréné könyvtáros. — Sokszor annyi olvasó jön cserélni, hogy alig tudunk megmozdulni.

Tavaly a járásban első volt ez a község, az olvasók számát tekintve. ötszázhuszonegyen iratkoztak be, a lakosság 36 százaléka. Ez évben is szinte minden héten nő az olvasók száma. A kétezer kötetes könyvtárban a világ- irodalom gyöngyszemeitől kezdve meg lehet találni a mezőgazdasági könyvek minden fajtáját. Az olvasók 60 százaléka nő. A könyvtárosnő büszkén mutatja a József Attila olvasómozgalomba benevezettek névsorát. Harminchétén jelentkeztek.

— Máté Kálmánéknál az egész család olvas, művelődik. Sok tez- tagunk is rendszeresen kölcsönöz: Máté Gyula, Kormány Kálmán, Kormány Gyula, a párttitkár Kormány Ernő — mondja egymás után a neveket. A legfiatalabb olvasójuk az első osztályos Bar- tha Zita, aki saját maga választja ki a meséskönyveket.

kintve is. A Szigeti-féle iskolában pedig felújítunk két tantermet. Építünk politechnikai műhelyt is — teszi még hozzá az elnök.

©

A tanács házától pár lépésre található a több épülettömbből álló iskola. A folyosó legvégén egy el- rekesztett kis helyiség az igazgatói szoba. A nevelőknek sajnos nincs szobájuk, ahol letehetnék holmijaikat. Itt alig tudnak megmozdulni,

— Építenek egy új, modern, négytantermes iskolát az ötéves tervben — mondják az iskolában. — Csak hát ez soká lesz. Nagyon megérdemelnék a pedagógusok és a falu iskolásai egyaránt.

0

©

A tanácsházán Farkas Ferenc tanácselnökkel találkozom. A községfejlesztési tervről beszélgettünk.

— Legfontosabb az új kultúr- házunk körülkerítése és környékének csinosítása, parkosítása — mondja. — Ez a művelődési otthon szép színfoltja a községnek külsőleg és belső berendezését tePolányi Miklós, a 4744-es számú Kulich Gyula úttörőcsapat vezetője a vasárnapi szereplésről beszél. — A Csipkerózsika című darabot mutattuk be. Jól sikerült. Bevételünk 2300 forint volt — meséli. — Valamennyi úttörő szíwel-lélekkel tanulta szerepét és színvonalas műsort mutattak be a közönségnek. Jó alakítást nyújtott Pápai Gyula, Bereczki Jóska, Polányi Ágnes és Hízó Tünde, de nem kevésbé a hercegek, tündérek, s a bagoly alakítói is. A tavasszal a darabot a szomszédos községekben is bemutatják.

Megtudom, hogy az úttörők a pénzt a nyári sátortáborozásra fordítják. A sarkadkeresztúri úttörőcsapattal közösen Balatonsza- badiban töltenek el 40 gyerekkel két hetet. Bizonyára felejthetetlen élmény lesz.

©

A falut körbefutó kövesútról Biharugra felé indulok. A töltés melletti szántóföldön tizenkét

ÍÜgy haHottuk, jól takarékos-1 kodtaik az Orosházi Barneválban, s hogy erről részletesebb képet kapjunk, felkerestük Lőrinc La- josnét, a gyár termelési osztály- vezetőjét, tájékoztasson bennünket a takarékosság tapasztalatairól.

— Nálunk lényeges szempont a takarékosság. Élő anyaggal dolgozunk, napok sőt órák alatt csökkenhet a jószágok súlya, amelyből ezres károk keletkezhetnek. Az időjárás sem kedvezett, nagy kiesések mutatkoznak a tervben, s ha ezt a takarékossággal pófoünd nem is tudjuk, lényegesen javíts hatunk a végösszegen.

— Számszerű adatot hallhatnánk?

— A takarékossági anyagnormánk egy százalékkal jobb az előző tervidőszaknál. Megtettünk mindent, hogy ezt az eredményt elérjük.

—- Hogy lehet takarékoskodni például a csirkével?

— Norma szerint, egy mázsa csirkéből 77 kiló feldolgozott húst kell termelnünk. Eddig 78,8 kilót sikerült elérni.

— Ez érdekes, de tessék megTeatí'zhelyek gyártását kezdik meg Szarvason

A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Ben esik Gyula technikus és Balogh László üzemrészlegvezető közös tervezéseként sü- tésre-főzésre is egyaránt alkalmas csempe teatűzhelyék mintapéldányai készültek el. A kis csempe- kályhaszerű, sütős teaitűzíhelyek nemcsak célszerűek, hanem a modem kislakások díszei is lesznek.

magyarázni, hogyan lehet az adott súlyból többet termelni, mint amennyit a csirke maga ad.

— Nagyon egyszerűen. Tavaly például nem sikerült elérni a tervezettet, mert nem volt megfelelő az élőáru tárolása. Patócs Ibolya mezőgazdasági mérnök, a gyár hizlaldájának vezetője azonban sokat tett a jószágok súlygyarapodásáért. Megfelelő körülmények mellett meleg tárolással, jobb étvággyal ették a csirkék, és így a súlyuk növekedett. A felvásárolt

A Cipőtervező és Mintakészítő Vállalat évente 500—600 modellel gazdagítja a választékot, a divat követésében útmutatást ad a gyáraknak. Nemcsak a modelleket tervezi, hanem új technológiai megoldásokkal Í6 kísérletezik, és a műszaki leírásokat átadja az üzemeknek.

Milyen lesz az idei tavaszi-nyári oipődivat — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa a vállalat szakembereihez, akik elmondották, hogy ma már nemcsak a ruha-, hanem a cipőtervezőket is a célszerűség elve vezérli. Lehet, hogy a nők is kezdik már unni az egész napi viselésre egyáltalán nem kényelmes tűsarkú cipőt, ezért most már olyan lábbelik is készülnek, amelyekben nemcsak tipegni, hanem valóban járni lehet, mégis divatosak. Nappali viseletre a külföldi és a hazai divatszakértők egyaránt a sportos cipőket ajánlják. Színük többegy mázsából nem 77 kilót, Iranern majdnem két kilóval többet sikerült így megtermelnünk,

— Milyen .módon takarékos- kodnak még?-T- Nagy volt a pazarlás nálunk a mellékanyagokka], a láda- és papíráruval. Ezzel nehéz takarékoskodni. Mégis sikerült elérnünk, hogy a terv szintjén tartsuk az anyagfelhasználást. A szakszervezet, a KISZ, a nőbanács segítségével, a párt irányításával állandóan napirenden tartjuk a takarékos- sági mozgalmat

nyíre barna, a barna valamennyi árnyalata, díszítésük széles pánt, vastag fopaltűzés, lyukasztás, vagy mokasszin. Formájuk szélesebb, a sarok magassága általában 3—4 centi.

Míg a sportos cipők bőre matt, az alkalmi cipők fényes, boksz-, vagy lakkbőrből készülnek. Ünnepélyes alkalmakra elegáns viselethez megmaradt a tűsarok, de ez sem túlságosan magas, 5—7 centi. Újszerű a hátul nyitott, papucshoz hasonló pöms, amelyet hátul esetleg keskeny párt tart. Ez helyettesíti egyébként a szandált.

A nyári cipők divatos színei a fehér és a korállpiros. A telt sarkú pamtonettek és a laticeles sarok a nyáron ismét kedveltek lesznek. Tért hódítanak a textilcipőik is. Az Üjszegedi Lenszövő ezekhez különleges textilanyagot gyártott. Talpuk sem bőr, hanem Tunit elnevezésű műanyag és így aránylag Olcsó áron hozhatók forgalomba. (MTI)

dudás utca teljesen a középületek utcája lesz. Óvoda, orvosi lakás, rendelő, posta, tanácsháza, kul- túrház, gyógyszertár, kéttanter- mes iskola, két nevelői lakás, tisztasági fürdő épül egymás mellett. A tűzoltószertár és az egyik kéttantermes iskola már kész.

I tSZ-re terelődik a szó. Nem nagyon dicsekedhet az eredményeivel, pedig jó adottságokkal rendelkezik. A természet ajándéka, hogy a kertek alatt hömpölyög a Sebes-Körös, tág lehetőség van öntözésre, kertészet létesítésére. Eddig nem sokat törődték vele, ez a tanács hibája is. Gazdag lehet ez a szövetkezet, de ehhez több leleményesség, odaadó munka, az egész falu szorgalma szükséges.

Sok probléma van a fiatalsággal is. Nem használja ki kellőképpen a tanulás, önművelés lehetőségét. Hlvétve rendeznek erkölcsi, egészségügyi, politikai témájú előadásokat, kevesen igyekeznek középiskolai tudást szerezni. A falu vezetői többet törődhetnének velük, hiszen nem mindegy, hogy évtizedek múltán milyen műveltségű emberek kormányozzák ezt a falut a boldogulás útján.

Csak néhány gondról pendítettünk itt szót, de ennyiből is ékesen kitűnik, hogy az ifjú falu új tanácstagságának nem kell a szomszédba menni munkáért. Persze, csak úgy tudnak valóra váltani minden nemes célkitűzést, tervet, ha segít a falu népe, ha nem áll senki hadilábon az őszinte igyekezettél.

Pattog Róbert

szekérről szórják a trágyát, hogy a föld kövérebb legyen és gazdagabb termést hozzon az Egyetértés Termelőszövetkezetnek.

*

Tanulnak, művelődnek, szorgosan dolgoznak a körösnagyharsá- nyi emberek.

M. M.

március a.

Békési Bástya: Római történetek. Békéscsabai Brigád: A 30. születésnap. Békéscsabai Szabadság: Túl fiatal a szerelemre. Békéscsabai Terv: Esős vasárnap. Gyomai Szabadság: Pinocchio. Gyulai Erkel: Próbaút. Gyulát Petőfi: A szórakozott professzor. Mezőkovácsbázi Vörös Október: Ki tud Júliáról? Orosházi Béke: Csudapest. Orosházi Partizán: Miéi néni két élete. Sarkadi Petőfi: A főidről Jött ember. Szarvasi Táncsics: Üjra egyedül. Szeghalmi Ady: Senki nem tud semmit.

Az Árpád Fürdő

értesíti kedves vendégeit, hogy a közös fürdőt a villanyszerelési munkák elhúzódása miatt csak

I. hó 9-től

szombattól üzemelteti. A kádfürdő mindennap üzemel.

08465

A legfiatalabb falu

tehetjük a büdös petróleum! ámKörösújfaluba már betört

a tavasz—

Napfény simogatja a piroscserepes háztetőket, s a tájat. A tágas kertekben rügyfakadásra készülnek az alma-, szilva-, körtefák. Az emberek itt is, ott is kiállnak a kapuba, beszélgetnek, vagy neki tartják arcukat a fénynek, s melegednék. A hosszú tél után jólesik érezni, tudni, hogy nemsokára végérvényesen beköszönt a jó idő.

A gyerekek csikótemper am en- tummal hancúroznak az iskola udvarán. Feltűnő, hogy milyen sOk itt a gyerek. De csak annak feltűnő, aki nem tudja, hogy ez a megye legfiatalabb faluja. 1955- ben nyilvánították azzá, 1700 lakosának túlnyomó többsége alatta marad a 40. évnek — az életkort tekintve. Sok a fiatal házas, sok hát a gyerek is.

Az utcák szélesek, egyenesek és — foghíjasak. Nem építettek be még minden házhelyet, de ami késik, az nem múlik. A környező tanyáikról egyre többen költöznék a faluba, közelebb a közösséghez, a kultúrához. A felszabaduláskor még csak száz lakosa volt ennek a településnek, néhány év múltán már meghaladja a kétezret.

A szüntelen gyarapodás, fejlődés nem jár gond nélkül. A tanács apparátusának és tagságának mindig bőven akad dolga. Nyolc éve lesz maholnap, hogy az embereknek ügyes-bajos intéznivalóikkal nem kell Komáéiba, Vésztöve járni J mart helyben orvosolnak mindent illő gyorsasággal, türelemmel, hozzáértéssel.

Az újjáválasztott tanácsnak 25 tagja van, ugyanannyi, mint az elmúlt négy év alatt volt. A végrehajtó bizottságba tekintélyes, rátermett emberek kerültek: Gyulavári Mihályné földművesszövetkezeti dolgozó, dr. Szabados Mihály állatorvos, Herczeg István tsz-aigronómus, Schütz Antal iskolaigazgató-helyettes, Faar Sándor tsz-tag. Az elnöki posztra Kulcsár Ervint, a titkári tisztségbe pedig Csonki Lászlót emelte a köz akarata és bizalma. A falu népe jogos igénnyel várja mind- annyiüktől, hogy felelősségteljesen, kacskaringók nélkül vezessenek, döntsenek.

Az épülő házaik, az egyre szebben öltözködő emberek, a gyarapodó televíziós készülékek, motorkerékpárok arról árulkodnak, hogy nem él rosszul Körösújfalu apraja-nagyja. A nagyváradi káptalan cselédei, gyalognapszámosai ivadékainak tetszik ez a rend, de azt szeretnék, ha még tökéletesebb lenne, még gyorsabban fejlődne a falu, még kevesebb lenne a gond és a baj.

Vajon mit várnak az emberek a falu új parlamentjétől? Milyen intézkedéseket?

Csonki Lászlóval, a tanács titkárával beszélgetünk erről.

Villany már van. Tavalyelőtt érkezett meg. Örömmel és megnyugvással fogadták: végre sutba

pát. Ma már 248 rádió szól, hat ablak tárult ki a nagyvilágra, televíziót néz esténként a tsz, a tanács, a pártszervezet kollektívája, a Szabados, Csüllög és a Bande család. Újság még kevés jár, a földművesszövetkezet boltjában csekély a könyvvásárlók száma. Minden héten kétszer van mozielőadás. Sokszor kicsinek bizonyul a kultúrterem.

Mindössze két bolt van a

faluban. De egyik sem szakosított. Aki nadrágot akar venni, Vésztőre ke® annak menni vagy Komódiba. mert helyben silány a választók. Meghökkentő, de húsbolt sincs. Ideje lenne már létesíteni.

Harminc éven át egy tanteremben oktatta a gyerekeket a betű szereteíére Simon László tanító. Egyedül küszködött csaknem száz nebulóval. Most tizenegy nevelő szorgoskodik szenvedélyes elhivatottsággal — hat tanteremben 300 gyerekkel. Kevés a hely, legalább még két tanteremre lenne szükség. Harmadik éve, hogy működik a napközi. Az idén már kilenc hónapon át. Ez nagyszerű dolog, de nincs óvoda. Pedig nagyon elkelne itt, ahol rengeteg az óvodás korú gyerek.

Csonki elvtárs térképet terít elénk.

— Így néz ki a falu tíz év múlva — mondja, s mutatja a vonalakba, négyszögekbe álmodott új létesítményeket — A Felszaba-