Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

1965. márt»*) 7. 2 Csütörtök Anglia régül is belép a Közös Piacba? A TASSZ Hallstein amerikai látogatásáról Washington (TASZSZ) Hattlstemnék, a Közös Piac-bi­zottság elnökének amerikai láto­gatásával kapcsolatban Vlagyimir Vasedcsenko, a TASZSZ wa­shingtoni tudósítója megjegyzi, hogy Haüsitein Egyesült Államok, beli látogatása kétségeket ébreszt aziránt, vajon tényleg az európai országok érdekeiről gondoskodik- e az Európai Gazdasági Közösség bizottságának elnöke. A közös piaca országok < és az Egyesült Államok között éles gaz­dasági ellentétek vannak. Az Egyesült Államok meg akarja könnyíteni árui beáramlását az EGK-országok belső piacára, meg akarja szűntetni azokat a vám- sorompókat, amelyek a Közös Piac országait az amerikai ver­senyt® óvják. Az európai orszá­gok, mivel megértik, mire vezet­hetnének az amerikai törekvések, szembeszállnak a nyomással, nem hajlandók csökkenteni az ameri­kai árukra kiszabott vámokat. Hallst ein a perpatvar tetőpont­ján érkezett meg az Egyesült Ál­lamokba, ahol nem késett kijelen­teni, hogy teljességgel egyetért az Egyesült Államok kormányának a vámok kölcsönös leszállításáról szóló tárgyalások megkezdése mellett. Hallstein kifejezte bizonyossá­gát albban, hogy Anglia végül is belép a Közös Piacba, amit — mint ismeretes — az Egyesült Ál­lamok állhatatosan szorgalmaz. Az EGK bizottságának elnöke biz­tosította az amerikaiakat arról, hogy a közösség országai nem zár­ják be piacaik kapuit az ameri­kai mezőgazdasági termékek előtt. Washingtonban Hallstein a földművelésügyi miniszteren kí­vül találkozott Kennedy elnökkel, Rusk külügyminiszterrel és más hivatalos személyekkel is. (MTI) Hz ENSZ főtiüára kölcsönös jószándékra buzdítja a leszerelési értekezlet résztvevőit New York (AFP) U Thant, az ENSZ főtitkára be­szédet mondott a New York-i gaz. dasági klubban. A főtitkár a genfi leszerelési ér­tekezletről szólva rámutatott, hogy bár mindegyik fél részéröl tör­téntek engedmények a nemzetközi ellenőrzés elvét illetően, az érte­kezlet nem ért él olyah előrehala­dást, ami indokolná a derűlátást. A főtitkár hozzáfűzte, ennek elle­nére meggyőződése, hogy egy kis jészándékkal hamarosan meg­egyezés érhető éL U Thant beszelt az atomsugár. veszélyről. Nem hiszi — mondot­ta —, hogy az emberiségnek ne lenne annyi józan ítélőképessége, hogy meg ne akadályozhatna egy általános katasztrófát. A főtitkár hosszasabban kifejtette az Ázsiá­ban és Afrikában győzedelmeske­dő függetlenségi mozgalmak jelen­tőségét és következményeit. (MTI) bombamerénylet az Tnfuriszi nyugat-berlini irodája ellen 1963. március 7., csütörtök. Borisz Kusztodijev — SS évvel ezelőtt, 1878. már­cius 7 -én született Borisz Kusz­todijev szovjet-orosz festő, a régi művésznemzedék közül a szovjet realista művészeti felfo­gás egyik első képviselője. Kiemelkedő műve a Bolsevikok című. — 115 évvel ezelőtt, 1848. március 7-én született Kosutány Tamás agrokémikus, a magyar búza, liszt és kenyér vizsgálatá­nak úttörője. Ö írta az első magyar szakkönyvet a trágyázás­ról, mélynek megállapításai különösen a műtrágya alkalmazá­sát illetően jelentős. 1903-ban az Országos Kémiai Intézet igaz­gatója lett. Egyike volt koráinak legnépszerűbb természettudo­mányos előadóinak. • — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született Mihail Leon- tovics szovjet fizikus. Megalkotta az elektromos flunktuációs elméletet, kutatta a fény molekuláris szétszóródásának okait és tanulmányozta az ultrahangnak a gázok és a folyadékok általi elnyelését. „Ben Jon son végül megfojtotta Sliakespeare-t“ Egy angol középiskolai tanár „leleplező tanulmánya“ Shakespeare-ről álláspontjával. — Hozzá kell fog­nunk a kereskedelmi összetartás kiépítéséhez — jelentette ki. A Columbia egyetemen tartott előadásában Hallstein sikraszállt Berlin Az Inturiszt szovjet utazási iro. da nyugat-berlini helyiségeit tel­jesen szétrombolta egy kedd este végrehajtott bombatámadás. Nem­Rendőri elnyomás Columbiában Bogota: Az Avianca nevű columbiai légitársaság alkalmazot­tainak sztrájkja, a rendőrök brutális erőszakot alkalmaztak Louis Villar képviselőházi taggal. (MTI Külföldi Képszolgálat) Szabadon bocsátották Brazíliában az Anzoategui bátor elfoglalóit Kio de Janeiro (AFP—AP) A brazíliai hatóságok kedden szabadon bocsátották azt a kilenc venezuelai hazafit, akik elfoglal­ták és brazil kikötőbe kormányoz­ták az Anzoategui nevű utas. és teherszállító hajót. A brazil tör­vények értelmében a kilenc haza­finak szabadon bocsátása előtt kö­veznie kellett magát arra, hogy az ország területén nem folytat politikai tevékenységet és lega­lább kilencszáz kilométernyire tá. vol marad a venezuelai határtól. Mint az AFP jelenti, Jorge Amado neves brazil író Rio de Janeiróba hívta az Anzoategui el- j foglalóit és felajánlotta nekik, hogy a Hotel Floridában rendez- . kedjenek be. [ csak az Iroda berendezése pusz­tult el a bűnös támadás következ­tében, hanem komoly károkat szenvedtek a környék lakóházad is. Az eddig} jelentések szerint a tettesek kívülről dobták a bom­bát az iroda helyiségeibe. Az utazási iroda ellen nemrégi­ben már történt provokáció, ak­kor fasiszta elemek uszító felira­tokkal mázolták össze az iroda ki­rakatait. A tetteseket a hivatalos jelentések szerint „nem sikerült kézre keríteni”. Jellemző, hogy a keddi robbanás után az egyik rendőrtisztviselő úgy nyilatkozott, „semmiféle konkrét adat nincs, amiből a valószínű tettesekre kö­vetkeztetni lehet”. (MTI) London (MTI) Rácz Dezső Károly, az MTI lon- lond tudósítója jelenti: Kenneth Round angol középis­kolai tanár négyéves kutatás alap­ján készített 50 000 szavas tanul­mányában rendkívül sötét színben tünteti fel Shakespeare-t. Azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy Shakespeare színmű­veit és költeményeit a valóságban Sir Francis Bacon, a nagy állam­férfi és tudós irta, Ben Jonsonnal, az akkori drámaíróval, mint társ- | szerzővel együttműködve és I Shakespeare nevét csak álnévnek ! használta, mert abba» az időben a színműírást nem tartották rnagas- állásü úriemberhez méltó foglal­kozásnak. Az igazi Shakespeare 28. Délelőtt tíz óra sem volt, ami­kor Pásztor Anti kilépett a me­gyei pártbizottság épületéből, de még délután ötkor is zsibbad­tan lődörgött a városban. Álom­szerű nemtörődömség lett rajta úrrá. Akaratereje, öntudata csak airra szorítkozott, hogy el ne üs­sék a járművek, hogy az utca­sarkoknál irányt változtasson, teljesen ötletszerűen. Szeme mindent lefényképezett, de az értelme jóformán semmiről sem vett tudomást. Látott papokat, amint csoportosan siettek át a székesegyházba a püspöki palo­tából, furcsa értetlenséggel néz­te a rozoga villamosokat, ame­lyek fekete postaládát vittek a farukon, utat engedett a csen- gettyűző fagylaltos-biciklinek, fülén áthatolt az ezer színű lár­ma, anélkül, hogy meghallotta volna. A forróságban ráizzadt a oosztóruha, lába belepüffedt a csizmába, s annyira élfáradt, hogy csaknem kipotty an tóttá ke­zéből a viaszos vászon aktatás­kát. Végül a város virágoktól ékes főterén állapodott meg, hullott madárként roskadt az egyik padra, innen figyelte a muskátlikkal babráló kertészt, a sötét kalapos, csdpkegailérofe vénasszonyokat, a tejbőrű, ne­vetgélő, traccsoló diáklányokat. Szomjas volt, mégsem kívánt in­ni, éhes volt, de viszolyogva gondolt az aktatáskában árvál­kodó elemózsiára. Miközben az a lehetetlen kí­vánság járt az eszében, hogy jó lenne kicserélődni, hogy ne ő, hanem valaki más kérje ed a tagkönyvet Kláritól, meglátta a karcsú gépírólányt. A fiatal tit­kárnő, aki kopott kék köpenyt viselt munkahelyén, most való­ságos dámának hatott, amint sárga kockás ruhában, fehér szandálban, fehér gyöngysorral a nyakán közelített feléje. Irigy­kedve gondolta, hogy milyen jó ennek a lánynak. Vége a mun­kaidőnek, szabadabb a feülegek­arra használta a titkot, hogy ál­landóan zsarolja Bacont. Arra kényszerítette, hogy adja át neki a darabok szerzői jogát és ennek segítségével óriási nyereségeket vágott zsebre. Ben Jonson, amikor végül megtudta, hogy mi történik, azzal vetett véget a zsarolási had. járatnak, hogy megfojtotta Shaltes- peare-t. Round azt állítja, hogy a Shakes- peare-darabok és költemények az igazi szerzőre vonatkozó számos burkolt példát tartalmaznak, amelyek előtt a tudósok eddig szemet hunytak, de neki sikerült megtalálnia a titok kulcsát. Angol irodalmi körökben érdek, lődéssel várják a leleplező tanul­mány megjelenését nyomtatásban. nél, s annak, hogy párttag, csak az előnyeit élvezi; Mégis meg­örült a lánynak, mert mielőtt be­jutott a másodtitkárhoz, biza­lommal elbeszélgethetett vele, igazat adott neki, megnyugtat­ta, hogy feltétlenül segítenek. — Maga még mindig itt!? — kérdezte csodálkozva a lány, amikor hozzá ért. — Csak este tízkor kapok vo­natot — mondta bágyadtan Anti. Látszott rajta, hogy semmi ked­ve a beszédhez. A lány leült mellé, sárga koc­kás, viruló ruháját legyező alak­ban terítette a padra. — Ne legyen már ilyen anyám­asszony katonája. Inkább jöjjön velem. Itt olyan meleg van, hogy megüt a guta. Fagylaltozunk, jó? A legény savanyú pofát vá­gott, öregesen simogatta a tér­dét, majd váratlan élénkséggel csapott a combjára. — Nem bánom. Vanília szagú, nyikorgó padló- jú, ódon cukrászdába vezette a lány. Hűvösséget árasztottak az egylábú márványasztalok, álmo- sítón zümmögött a fagylaltgép, divatjamúlt nyájassággal döcö­gött hozzájuk a buggyos süveget viselő, nagy pocakű cukrász. A lány két fagylaltot kért, magá­nak tiszta csokoládét, Antinak vegyesei. Közelhajolt a legény­hez,. ekkor látta Anti, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents