Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Gyorslista az ötödik és a hatodik Békekölcsön sorsolásáról Pezsgő az élet Kertészszigeten | VadfjalambOfc | Enyhe idő Zárszámadási tanulságok Vetik cs mákot és a borsót. A szövetkezetek életében befe-l jeződött egy igen nehéz, aszályos esztendő. Ennek ellenére a sző- j vetkezetek kereken 32 millió forinttal osztottak többet, mint 1961-ben. Ez lényegében jó, hiszen a magasabb jövedelemnek mindenki örül. De nemcsak a szövetkezeti embereknek jutott több, nemcsak ok kerültek jobb anyagi körülmények közé, hanem a gazdaságok is erősödtek. A közös vagyon — 203 szövetkezetben — 180 millió forinttal nőtt. Fejlődött az állatállomány. Tisztultak a fejek is. Az emberek 1962. évi szövetkezeti szemlélete más volt, mint a korábbi években: jobban magukénak érezték a közöst. Tavaly már nem volt parlagon heverő, kapát nem látott szántóföld. A termelés anyagi ösztönzésére hozott közgyűlési határozatok megvalósultak. Jó eredményeket hoztak a szövetkezeteknek éppúgy, mint a háztáji gazdaságoknak. A tsz-ek vezetői Füzesgyarmaton éppúgy, mint a végegyházi Szabadságban vagy a körösladányi Dózsában nyitott könyvet tettek az emberek elé: lássák tisztán, milyen a szövetkezet helyzete. De máshol is így volt, ebben az irányban hatottak a közösség eréjét fejlesztő tényezők. A beszámoló feletti viták egyre több helyen nélkülözték a személyeskedő hangot, csak az egyéni érdekek hajszolását. A hozzászólások a közösségi ügyek egyre jobb szolgálatát célozták még a gyenge szövetkezetekben is. Ez jó jel. Jellemzője a falun most kialakuló szocialista gondolkodásnak. A zárszámadó közgyűlések azonban rávilágítottak egy sor gondra is, amelyek a termelőszövetkezetek gazdaságvezetése előtt megoldásra várnak. Dévaványán, Szeghalmon és a megye igen sok. községében nincs kellően megoldva az asszonyok és a fiatalok foglalkoztatása. Több szövetkezetben még mindig lenézik a határban dolgozó asszonyokat, az idősebb nemzedék pedig egyszerűen nem akarja megérteni a fiatalság alkotó lendületét, az életrevalóságát. Nem is egy helyen a fiatalok és az asszonyok, mint önálló tsz- gazdák vagy családtagok nem kaptak művelésre kukoricát és cukorrépát. Jó részük alkalomszerűen dolgozhatott a szövetkezet kertészetében. A tsz-pártszer- vezeteknek e káros nézetek leküzdésére most a tavaszi munkák kezdetén jócskán akad tennivalójuk. A múlt évi gazdasági feladatokat a termelőszövetkezetek asz- szonyok, fiatalok nélkül egyáltalán nem tudták volna megoldani. Az asszonyok és a fiatalok a munkában kitettek magukért. Ennek bizonyítására jó példa a békési Október 6 Tsz-ből Bállá Gáborné, aki nyolc gyermek mellett április 9-től, december elsejéig havi átlagban 2300 forintot tudott keresni, mint kertészeti dolgozó. I A párt járási bizottságai és a tanácsok többek között megvizs- I gálhatnák a korábban juttatott állami dotációk és egyéb kedvezmények felhasználását, ezek hatását a tsz-ek erősödésére. Érdemes lenne megnézni például, hogy a sarkadi Dózsa Tsz miért tud évről évre a járás egyik legrosszabb földjén dotáció és hitel- prolongáció nélkül jól gazdálkodni, ugyanakkor a jobb körülmények között élő szomszéd-szövetkezetek miért szorulnak évről évre a népgazdaság erőforrásaira? Ezekben a szövetkezetekben vajon tudja-e a tagság, hogy hosz- szú évek óta milyen szövetkezeti alapot képeztek, s ezek miből származnak? A hibák és a bajok lakkozása, a tagság félrevezetése idegen a becsületes szándékú emberektől A zárszámadási eredményekből arra is következtethetünk, hogy a szövetkezetek egy részében elhanyagolták a termelés tartalékainak kialakítását. A forgóeszközöket és a termelési alapokat nem fejlesztették szigorú következetességgel. Kifejezetten bizonyítja ezt a takarmányalapban beállt csökkenés. Noha a kukorica termése megyei átlagban meghaladta a korábbi évekét, a szövetkezetek takaxmányalapja mégis csaknem 20 millió forinttal csökkent. Ez lényegében azt jelenti, ha nem tudnak újabb takarmányhoz jutni, akkor az állatállomány egy része emiatt esetleg a vártnál korábban, kisebb számban és vágó- súlyban kerül majd eladásra. Helyenként máris tapasztalható, különösen a mezőikovácsházi, a szarvasi és az orosházi járásban a nagyobb arányú süldőkínálat. A népgazdaság ezekből a járásokból nem süldőt, hanem, mint a megye földjének leikével rendelkezőktől, hízott sertést és vágóbaromfit vár. Éppen ezért jó lenne, ha a párt községi bizottságai és a tanácsok napirendre tűznék és megvitatnák, hogy a takarmányalap zsugorodása miként hat az ez évre tervezett bevételekre a szükséges intézkedések megtétele végett Pártunk és kormányunk a szövetkezetek gazdasági erősödéséhez évről évre nagyarányú segítséget ad. Hozzájárul a beruházások nagyobb üteméhez hitelekkel; gépeket, építőanyagokat, vetőmagokat juttat kedvezményes áron. törzsállatokat is ad természetben: törlesztésre és így tovább. Ezek azonban önmagukban véve nem elegendők a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A termelés a szövetkezeti gazdák feladata. Az állam ezt serkenti — tehát nem pótolja — beruházásokkal és egyéb módon. S a szövetkezetek ma már rendelkeznek azokkal az anyagi alapokkal, amelyekre az. idei gazdálkodást építhetik. A szorgalmas munka pedig legjobb befektetés a jövedelem fokozásé hoz. készítik a magágyat a kaszaperi LeninTsz-ben ♦ A megye északi részén még itt- ott hófoltok borítják az őszi vetéseket, a szántókat, de a déli részen már szürke, porhanyós a föld színe. Emberek százai dolgoznak a határban. A mezőkovácsházi járás több termelőszövetkezetében hozzáfogtak a tavasziak vetéséhez. A kaszaperi Lenin Tsz- ben március 5-én, mintegy hetvenen szorgoskodtak a földeken: fo_ gasoltak, boronáltak, készítették az ipari növények alá a vetőágyat. Az első tavaszáas napsütést kihasználva munkába állították a 1 vetőgépeket, megkezdték a mák vetését. A tervezett 30 holdból eddig 15 holdat vetettek el. Iparkodnak a vetéssel, mert a tsz vezetősége szerint így is elkéstek vele, más években már február végén a földben volt a mák. A hét utolsó napjaiban, amennyiben az idő engedi, elvetik az öt hold hagymamagot is és ezzel egyidő- ben hozzálátnak a 40 hold borsó vetéséhez is. A jövő hét végén megkezdik a 125 hóid vöröshagyma kiül tetősét. A három növénytermesztési brigád ütemterv szerint dolgozik. Mindennap összejönnek a brigádtagok és megbeszélik a másnapi feladatokat. A vetésen kívül a legfontosabb munkájuk közé tartozik most a cirokszár lehordása a földekről. Jelenleg 30 fogat foglalatoskodik ezzel a munkával. Iparkodnak vele, hogy minél előbb megindulhassanak a traktorok és befejezzék az őszről maradt 680 hold szántását. A kertészek sem tétlenkednek. A 20 hold gyümölcsösben a napokban fejezték be a fametszést, faápolást. Jelenleg szórják az istállótrágyát a szőlőben és a gyümölcsösben. A dohányosok a dohánypalánták melegágyát készítik. Az idén 15 holdon termelnek dohányt. A tavaszi árpa, cukorrépa-, kukorica vetőmag már elkészítve „várja” a vetésre alkalmas időt a kaszaperi Lenin Tsz-ben. Vetőmagot adott a Hidasháti Á lanti Gazdaság a békési járás szövetkezeteinek A békési járás termelőszövetkezeteibe központi készletből 2517 ! mázsa Martonvásári hibridkukorica-fajtákat szállítottak vetőmagnak. Ezzel a kukoricavetőmag- mennyiséggel a járás valamennyi kukoricatermő területét bevethetik. Napraforgóból, kölesből, takarmányrépából a vetőmagigényt a rendelkezésre álló készlet fedezi. Viszont a lucerna- és a vörös- here-vetőmag kevésnek bizonyul. Lucemamagból 148 mázsát, vörösheréből pedig 30 mázsát kapott a járás 27 szövetkezete. Luoefnából és vörösheréből még további 30— 30 mázsa vetőmagra lenne szükség. A központi készlet azonban kimerült. A Hidasháti Állami Gazdaság fémzárolt, a vetésből visszamaradt lucerna- és vöröshere-vető- magját eljuttatja a békési járás szövetkezeteibe, hogy az idén tavasszal minél nagyobb területbe telepíthessék e fontos takarmány- növényeket. Takarmányborsóból 50, tavaszi bükkönyből 58, édes szudánifűből pedig 15 mázsa vetőmaghiánnyal indulnak a tavaszba a békési járás szövetkezetei. Március közepéig akarják befejezni a tavaszi szántást A termelőszövetkezeti agronó- musok legutóbbi járási értekezletén megbeszélték a tavaszi szántások technikáját. Erre azért volt szükség, mert a békési járás 59 700 hold szántóföldjéből 5000 hold kerül tavaszi szántásra. A szakemEgy hasznos újítás berek úgy döntöttek, amennyiben március közepéig a szántást el tudják végezni, akkor 30 centiméternél mélyebbre nem szántatnak. Ha a szántás elkezdése és befejezése elhúzódik, úgy csaknem a koraiak vetésével egyidő- ben fognak hozzá e munkához. A tavaszi szántást mindenhol nyomban elmunkálják, hogy a télen le» szivárgott csapadékot ellenőrizzék. Gépszemlék a szövetkezetekben A gépek téli javítását alapos körültekintéssel szervezték meg a békési és a Mezőberényi Gépállomáson, továbbá a békési járás termelőszövetkezeteiben. A szövetkezetek lakatos-, kovács- és bognárműhélyeiben főleg a íoga- tos gazdasági felszerelések javítását, a traktorok és a gépvontatá- sú munkagépek karbantartását pedig a gépállomásokon csinálják. Kamuton, a Béke Tsz-ben berendezkedtek a gépi vontatású eszközök javítására is. A járási tanács mezőgazdaság osztálya tavaszi gépszemlét szervez. A szövetkezetek szakembereiből kisebb csoportokat alakítanak, amelyek március 10-ig bejárják a járás 27 szövetkezetét és a tavaszi munkákhoz használatos erő- és munkagépek karbantartását ellenőrzik. Lipcsében, Budapesten, Szegeden és Szolnokon tanulnak megyénk nyomdai dolgozói A Békéscsabai Pamutszövő Vállalat szövődéiben éveken át sok gondot, kellemetlenséget okozott a a légnedvesítő berendezések korszerűtlensége. Ezek a berendezések csak a termek belső levegőjét cirkuláltatták, s emiatt nyaranta a gépek mellett 30—40 fokos hőségKözép-Európa egyik legkorszerűbb technikai felszereléssel ellátott nyomdaüzeme a Békési Nyomda, mely még most is épül, fejlődik, tökéletesedik. A magas színvonalú munka, ami ott folyik, jól képzett és szakmai tudását állandóan gyarapító kollektívát követel. Ma már csak érettségizett fiatalokat vesznek fel ipari tanulónak. Jelenleg tíz tanulót iskoláznak marató, kézi szedő (művészi cím- és szövegszedő), gép- mesteri, fényképész és grafika' tervező szakmában. A nyomd? két dolgozója Lipcsében, a Nyomdaipari Főiskolán tanul, ketten vállalati ösztöndíjjal a budapesti Közgazdasági Egyetemen és kilen- cen a pesti nyomdaipari technikumban. A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat szedői és korrektorai a Békési Nyomda dolgozóival együtt látogatják az otfkni szakmai tanfolyamokat. Krizsán Pál nyomda- vezető pedig 3 éves árképzési, vállalati tervezési, szervezési és gazdálkodási továbbképzésre jár Szegedre. A megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai központjában jelenleg hárman járnak általános iskolába, egy gimnáziumba, egy pedig Szolnokra, felsőfokú technikumba. 0». r.) ben dolgoztak a szövőnők, patakzott róluk a veríték. Martincsek Pál, a vállalat műhelyének vezetője, sokszoros újítója, tavaly olyan készüléket szerkesztett, amely külső levegővel cseréli a terem levegőjét és kellemes hőmérsékletet biztosít. Újítását'elfogadták, s a 3-as számú szövődében már be is vezették. Átalakítottak a régi berendezéseket, s folyamatosan átalakítják az 1-es és 2-es számú szövődé légnedvesítő készülékeit is. Dupsi Károly
