Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
1963. március 31. 2 Vasárnap Jelentés a megye 1962. évi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről (Folytatás az 1, oldalról,) csökkent; 100 traktorra 130 traktoros Jutott, 14-el kevesebb, mint 1961- ben. Az utóbbi két évben tovább javult a gépesítés színvonala. A megye mezőgazdaságának traktorállománya két év alatt 646-al, a traktorégy«égek száma 1071-el növekedett. A megye összes gazdaságaiban 1962 őszén több mint 5000 ka- tasztrális holddal kevesebb őszi búzát vetettek, mint 1061-ben. 1962 december 31-én a megye szarvasmarha-állománya (135,2 ezer) 1,1 százalékkal több, sertés- állománya pedig (604,7 ezer) 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1961 hasonló időszakában. A megye összes gazdaságai 1962- ben takarmánygabonából 590 tonnával, vágósertésből 4181 tonnával, vágómarhából 2565 tonnával, vágóbaromfiból 893 tonnával, és tehéntejből 39177 hektoliterrel többet, kenyérgabonából 16 730 tonnával, kukoricából 5330 tonnával és tojásból 7,6 millióval kevesebbet adtak át a felvásárló szerveknek, mint 1961-ben. Balkereskedelem A megye kiskereskedelmi forgalma 1962-ben 2531 millió forint volt, az 1961. évinél 113 millió forinttal több. Az ötéves tervldőNem javult a kórházakban a betegfelvételek aránya. Lényegesen romlott a balesetelhárítás, némileg csökkent a táppénzezáza- lék. A szakorvosok száma az év folyamán 1961-hez viszonyítva 12- vel emelkedett. A rendelőintézeti szakrendeléseket 1962-ben 17 százalékkal több orvos látta el, mint 1960-ban. A kórházi orvosok száma 20 százalékkal nőtt, ami a szakorvosképzés és a jövőbeni jobb területi szakorvosi ellátás lehetősége szempontjából kedvező. Város- és községfejlesztés A községfejlesztési alap pénzbevétele 1982-ben meghaladta a 86 millió forintot. A pénzbevételen kívül a lakosság mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munkával segítette a községfejlesztési tervek megvalósítását. 1962-ben 64,5 millió forintot — az 1960. évinél mintegy 15 százalékkal kevesebbet —• fordítottak a települések fejlesztésére. A megye három városának köz- tisztasági helyzete kedvezőtlen. Ennek legfőbb oka, hogy a belterületi utak területének csak 17 százalékát tisztítják. Főleg a burkolatlan útfelületek maradnak tisztítatlanul. A belterületi utak, utcák 81 százaléka burkolatlan. A községek 95 százalékában van művelődési otthon. A tanácsi intézményeken kívül még 46 intézmény működik, ezeket a szakszervezetek és egyéb szervek tartják fenn. A múlt évben a tanácsi intézmények 1375 ismeretterjesztő előadást tartottak. Az előadásoknak 94 ezer hallgatója volt. A könyvtárak könyvállománya az év végén 373 ezer Volt, 52 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt. A könyvtárak állományának gyarapítására az év folyamán költségvetésből és egyéb forrásból csaknem másfél millió forintot fordítottak. Az olvasók több mint másfél millió Bevált a szalagprés A Békéscsabai Téglagyár 11-és telepének cserépgyártó üzemében március közepén Új gépet állítottak be a termelésbe: a szalagprést. Az új gép sokkal nagyobb termelékenységű, mint az eddig használt sajtolóprés. Míg a régi gépek (évtizedekkel ezelőtt állították őket a termelésbe) egy műszak alatt 6—7600 nyerg cserepet készítenek, addig az új gép 18—20 ezer darabot gyárt le. Előnye még, hogy működtetéséhez kevesebb munkásra van szükség, mint a sajtoló préseknél. A tervek szerint néhány éven belül szalagpné- sekkel váltják fel a régi, alacsony termelékenységű gépeket a téglagyár minden cserépgyártó üzemrészében. • • Ülést tartott az eszperantisták megyei bizottsága A hét végén Békéscsabán ülést tartott a Magyar Eszperantó Szövetség Békés megyei Bizottsága. Dr. Szemenyei Bálint, a bizottság kötet. titkára számolt be az elmúlt ne- könyvet kölcsönözték; égy olvasó- gyedévben végzett szervező-okta- ra 26 kötet jutott. ! tó munkáról. Elmondotta, hogy A Békés megyei Jókai Színház kapcsolatot teremtettek a Len- 1082-ben 464 előadást tartott. Az gyei Rádióval és Televízióval, új előadások 56 Százalékát székhe- 1 eszperantó szakcsoport alakult Bz szak második évében a megye tisztított területnek Békéscsabán kiskereskedelmi forgalma I960-j csaknem a felét, Gyulán egyharI madát csak hetenként vagy annál is ritkábban takarítják. A megyében 1962-ben 3 községet (Csárdaszállás, Nagykopáncs és Űjszalonta) villamosítottak. Ezzel a községek villamosítása befejeződött. A három város iparának és lakosságának jobb vízellátása még további fejlesztést igényel. A megye reskedelml vásárlására forinttal (8,5 hoz képest 5,0 százalékkal volt nagyobb. A forgalom alakulására továbbra Is jellemző: az élelmiszer- és vegyeslparcíkk részarányénak az összes forgalmon belüli növekedése a ruházati forgalom terhére. lakossága klskeélelmiszerctkkek nyolcvannégymillió százalékkal) többet költött, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerforgalom növekedését nagyrészt befolyásolta az élvezeti cikkek (sör, kávé, dohány) megnövekedett fogyasztása, továbbá a kulturáltabb élelmiszerek (félkész mirelité áruk, drá* gább húsféleségek) nagyobb forgalma. Az utóbbi években a vendéglátásra is mindinkább jellemző a forgalom növekedése. A ruházati forgalom összetételében az utóbbi években jelentős változás történt; nőtt az olcsóbb cikkek iránti kereslet és azok forgalma, s csökkent a nagyobb értékű cikkek forgalma. Az eladott vegyes iparcikkek aránya 1962-ben tovább nőtt és az ösz- szes forgalomnak 33,2 százalékát tette ki. Népesség — népmozgalom A megye népessége a népszámlálás óta tovább csökkent. A csökkenés 1960-ban az elvándorlás folytán állott elő, 1061 és 1902 években viszont jelentékenyen kisebb volt a természetes szaporodás. -A házasságkötések száma a községi népességnél mintegy 6 százalékkal, a városi népességnél 2,4 százalékkal csökkent. 1962-ben az előzetes adatok szerint 6,6 százalékkal kevesebb volt az élve születettek száma, mint az előző évben. Egészségügy Az egészségügyi igények ellátása, a dolgozók által leginkább igénybevett területeken, 1960-hoz képest sokat javult. A körzeti orvosok az igen nagy forgalmú 1960. évhez viszonyítva több mint 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, miközben enyhült vagy helyenként meg is szűnt a várók zsúfoltsága. Oktatás A megyében 1962-ben az óvodai hálózat 3 területi és 3 üzemi óvodával bővült. így az év végén 178 óvoda működött. Békéscsabán, Magyardombegyházán és Eleken épült új területi óvoda. A megyében az 1962/63. tanév elején 333 általános Iskola működött. A gyakorlati oktatást 104 általános iskolában vezették be, a felsőtagozatos tanulók mintegy 72 százaléka részesül gyakorlati jellegű oktatásban. Megyénk adottságának megfelelően a gyakorlati oktatás főleg mezőgazdasági jellegű. Az általános iskolai osztálytermek száma az 1962/68. tanév elején 1723 volt, 1,7 százalékkal több, mint két évvel korábban. A tanulók száma azonban nagyobb mértékben (4 százalékkal) nőtt, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma az 1960. évi 39-ról 40-re emelkedett. A megyében a 21 önálló középiskolán kívül 6 szakközépiskola működik más középiskola tagozataként Az 1962/63. Iskolai évben 3 nagy községben (Mezőberény, Medgyesegyháza, Körösladány) létesült új középiskola. Az előző tanévben létesített közgazdasági és állattenyésztési szakközépiskolai osztályokon kívül az új tanévben Békéscsabán kereskedelmi, Battonyén, Békésen és Sarkadon mezőgazdasági szakközépiskolai osztályokat létesítettek. A tanulók számának növekedése következtében nem volt elegendő osztályterem. A felnőttek középiskolai tanulásának könnyítése érdekében növelték a kihelyezett osztályok számét. Népművelés A megye területén az év végén 76 tanácsi kezelésben lévő művelődési intézmény működött A lyen kívüli helységekben rendezte. A megyében 38 köziégbe látogattak el, de a megyén kívül ii szerepeltek; Csőn gr éd és Szolnok megye területén összesen 22 előadás keretében. A Békés megyei Moziüzemi Vállalat adatai szerint 1962-ben csaknem 35 ezer mozielőadást tartottak a megyében. A keskeny- filmes mozikban tartott előadásokat kevésbé látogatják, ezért évről évre növelik a korszerű nor- mélfilmes mozik számát. 1962 végén 17 szélesvásznú film vetítésére is alkalmas mozi működött. A mozielőadásoknak több mint 5 millió látogatója volt. A nézők száma 1960 óta mindjobban csökken. Az 1962 Végén több mint 105 ezer rádióelőfizető volt a megyében. A rédiótulajdonosok 72 százaléka községekben lakik. 1962 végén csaknem 9000 televízió-tulajdonost tartottak nyilván. A televízió elterjedése mind a városokban, mind a községekben igen jelentős volt. Az év végén a televízió előfizetők 52 százaléka községben volt. orosházi és gyulai igazságügyi szerveknél, az orosházi járási tanácsnál és a postán. Ezek a csoportok hamarosan kapcsolatba lépnek csehszlovák, lengyel és francia eszperántistákkal. Jelenleg három városunkban és három hegyesen, CsanádapáCén) működik sikeresen eszperantó szakcsoport. A pusztafödván, szeghalmi és tótkomlósi csoport — bár megalakult — nem működik eredményesen. A nyelvtanulás nehézségéről szólva az oktatók hiányát említette. E hiányt csakis úgy lehet felszámolni, ha nyelvtanár-pedagógusaink több érdeklődést tanúsítanak e nagyon könnyen megtanulható, legnem* zetközibb nyelv iránt. Tizenhárom gimnáziumunk közül mind- Össze Orosházán folyik nyelvoktatás. A11. Eszperantó Nyári Szabadegyetem megrendezésének jogét községünkben (Sarkadon, Mezó-! az idén Gyula kapta meg. A gádorosi cukrászdában Az üzletvezető és a kiszolgáló: Gera István és Juhász trón. Együttes életkorúit alig hatadja még a 40 évet, de a modem és minden igényt kielégítő vendéglátóipari egységben a munkát példamutatóan látják él. Mit hozna az emberiségre a nukleáris háború? írta: ALEKSZANDR KUZIN radiobiológus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelese tagja, a Szovjetunió állandó képviselője, az atomsugárzás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ-bizottságban. A modem termonukleáris há** ború egész népek pusztulására vezetne. A kommunisták minden erővel azon vannak, hogy ezt a szörnyű katasztrófát elhárítsák. Sokán azonban nem tudják tel fogni a maga komolyságában az emberiségre leselkedő veszély valóságos méreteit. Gyakran még szakemberek sem mindig ismerik fel, hogy md történik Földünkön, ha a felhalmozott nukleáris fegyverkészleteket egyszer bevetnék. Márpedig a nukleáris fegyverek minőségileg új fegyverek, hiszen minden egyes nukleáris robbantás radioaktív következményekkel Jár. A sugárzás átterjed az egész földgolyóra, hatása megmarad még a robbanás után évtizedekkel Is. A tudományos Irodalomban nagyszámú tényt és adatot halmoztak fel, amely módot ad arra, hogy tudományosan elemezzük, milyen szörnyű veszélyekkel Járna az emberiség számára, ha kitörne a termonukleáris világháború. Tj elenleg, 1962-vel bezárólag a * világ atombombakészletét a tudósok 200—300 ezer megatonna trotil robbanóerejének megfelelőnek veszik. Vegyük a középértéknek tekinthető 250 ezer megatonkltett emberek 80—60 százalékánál okoz tehát halált. Ha tehát 125 ezer megatonnával számolunk, ak_ kor a halálos sugárzási adag övezeté elérheti a 188000 x 10 — = 8M millió négyzetkilométert. Hogy ez mit jelent, ahhoz elegendő, ha arra utalunk, hogy az Egyesült Államok területe 7,8 millió négyzet- nát. Ha kitör a háború, mindkét kilométer, egész Európa területe fél igyekszik minél növidebb idő alatt csapást mérni ellenfelére, ami mindkét oldalról koncentrált nukleáris csapásokra vezet. Számításainknál figyelembe kell venni azt le, hogy az első csapásokat nyilván a kllővőhelyekre és rakétákra mérik, úgy, hogy valószínűleg a rendelkezésre álló készleteknek csupán mintegy 50 százalékát tudják bevetni. Vegyük tehát alapul azt, hogy 126 ezer megatonna lesz az a robbanóanyag-mennyiség, amelyet viszonylag rövid Idő alatt elsősorban az északi féltekén felrobbantanak. E gyetlen 10 megatonnás “ bomba ötezer négyzetkilométernyi területen okoz radioaktiv szennyeződést, amelynek következtében a robbanást követő első 2—3 napban ezer röntgennek megfelelő sugárhatás érheti az embert. Ismeretes, hogy 500 röntgen az esetek ötven százalékában már halált Okoz. Az ezer röntgene« sugárhatés a sugárhatásnak pedig 11,8 millió négyzetkilométer... A fenti adatokból kiviláglik, hogy nukleáris háború esetén egész népek tűnhetnek el a Föld színéről. Vegyük Itt figyelembe azt Is, hogy számításaink csupán a rendkívüli mértékű radioaktivitás által megfertőzött területre vonatkoznak, méghozzá egyetlen bomba robbanásának adatai alapján. Figyelembe kell tehát vennünk a másik oldalon azt, hogy egyetlen bomba felrobbantása esetén is még mintegy 1—3 ezer négyzetkilométeres, meglehetősen nagy térség alakul ki ahol a sugárzás mértéke ugyan nem halálos, de 200—400 röntgene* értékével mégis számottevő. Ha egyszerre több bomba robban, ezek a térségek átfedhetik egymást, aminek következtében az előbb említett 82 és fél millió négyzetkilométeres terület is megnövekedhet. A radíobíológia adataiból tudjuk, hogy még a 200—300 röntgen
