Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

IMS. március 31. 3 Vasárnap _ t hasznosítják a legelőket SÁMSONI TANULSÁG a gyomai A gyomai járás termelőszövet­kezetei 7300 holdnyi legelőt tar­tanak nyilván. Igaz, ennek Jó ré­szét csak jóindulattal lehet lege­lőnek nevezni, kiöregedett füvük rossz talajadottságuk miatt. Talaj, eró visszapótlására, új legelő tele­pítésére eddig kevés lehetőség volt a járásban. Évekkel ezelőtt már próbálkoztak ugyan legelő­javítással, de kevés haszonnal járt. 1954 óta 3 ezer hóid legelőt javítottak. Igaz, ez jóformán csak a nyilvántartásban szerepel, mi­vel a meghonosodott felszíni me- szezéses javítás minimális ered­ményt hozott A mészlszopot tár­csával, fogassal a talajba dolgozni nem tudták, s az első nagyobb csa­padékkal lefolyt a szikes, savanyú talajról. A meszezéses javítással ma már nem is kísérleteznék. A Möregedett legelők csak akkor válnának igazán haszonássá, ha feltörnék, digóznák és újra füvesí­tenék. Erre azonban egyelőre ke­vés lehetőségük van a szövetke­zeteknek. A jobb adottságú legelők hasz­nosítására az idén nagy gondot fordítanak. Az elmúlt évben 500 hóidon próbálkoztak először a le­gelők öntözésével, s ez gazdaságos és kifizető volt. A tavalyi eredmé­nyek láttán az idén 1200 hóid le­gelő öntözését tervezték be a ter­melőszövetkezetek. A legnagyobb terű télén az ecsegfalvj Egyetértés Tsz öntöz mintegy 400 holdon. A dévaványai Aranykalász Tsz 220, a dévaványai Lenin Tsz 280, atz endrődi Szabad Föld Tsz 150 hol­dat öntöz. De a többi tsz-nél is 40 —50—BO hold legelő öntözését vet­ték tervbe. A legtöbb helyen va­lóban csak terv, a megvalósulás­ról akkor lehet beszélni majd, ha a termelőszövetkezetek meg tud­ják vásárolni az öntözőberen­dezéseket. A tsz-ek is és a já­rási tanács is beadta igényét öntö- zőmotonok vásárlására. A szűk­erősségű sugárzás is súlyos sugár­betegségre vezethet. Ennek egyik jellemző hatása a fertőző beteg­ségekkel szembeni védekezőké­pesség elvesztése. A másik oldalon a kórokozók viszont rendkívül Jól bírják a sugárzóst. Még több ezer röntgensugárzás után sem vesztik el virulencíájukat. Ml több, Ilyen sugárzós-adagok esetén könnyen alakulnak át más, az emberre még veszélyesebb hatású kórokozókká. Kézenfekvő, hogy a sugárzásnak kitett emberek, miután magát a sugárzást túlélték, borzasztó jár­ványok karmai között találhatják magukat. Aligha kell külön emlé­keztetni arra, hogy ha ezekre a tömeges megbetegedésekre azután kerül sor, hogy egész városolt pusztulnak el, az rendkívül meg­nehezíti az orvosi segítségnyúj­tást vagy a megelőzést. Vannak persze, akik az előbb ” idézett adatok alapján olyas­mit mondanak, hogy igaz, hat- van-hetven millió négyzetkilomé­ternyi területen elpusztulna a lakosság túlnyomó több­sége, de hát az emberek a Földön 132,7 millió négyzetkilo­méternyi területen élnek, tehát még termonukleáris háború esetén is sértetlen maradna a földterület fele, amelynek lakói túlélhetnék a háborút, s talán jobb életet te­remthetnének magúknak. Az efféle gondolatmenet nem­” csak erkölcsileg tarthatat­lan, hanem egyébként Is gyökeré­ben hibás. Több mint tíz eszten­járásban séglet 29 darab lenne, de ha 20-at kapna a járás, az is nagy segít­séget jelentene. Talajerőutánpótlásként mintegy 500 hóid legelőt fejtrégyéztak a télen. A 7300 holdhoz viszonyítva ez nem sok, de kezdetnek jó. A legnagyobb területű legelőt az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben fej­trágyáztak, főleg azokon a helye­ken, amelyeken majd öntözni fog­nak. A helyes legelőgazdálkodás bi­zonyítására a járási tanács kezde. ményezésére 150 holdnyi bemuta­tó-legelőt létesítenek két termelő- szövetkezetben. Ezt a téli fejtrá­gyázástól késő őszig figyelemmel kísérik a termelőszövetkezeti szakemberek. Ezen a területen öntöznek, bevezetik a szakaszos legeltetést, és vegyszeres gyomir­tást is alkalmaznak. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya, valamint a me­gyei erdőgazdaság rendezésében március 30-án, szombaton az Iro­daház kultúrtermében fásítási an­kétet tartottak, ahol az elmúlt gazdasági év fásítási tervteljésíté- sét, valamint az e2 évi feladtokat beszélték meg. Mint minden év­ben, az idén is megrendezik a fá­sítási hónapot, amely március 10- től április 10-ig tart. Jóllehet, a fásítási hónapnak jóval a derekán tartunk, de a késői kitavaszodás miatt csak az elmúlt hét végén kezdhették meg ezt a murikát, Április 10-ig egymillió csemete és 110—120 ezer suháng-sorfa kerül kiültetésre. Ennek mintegy a fe­lét, 500 ezer csemetét és 50 ezer suhőng-sorfát szállítottak ki a bánkúti, orosházi és kondorosi Néhány év alatt az ország leg­jobb tíz szövetkezete közé került a békéssámsoni Vörös Csillag. Az 1700 holdas gazdaságban kiváló termelési eredményeket értek el. Kiépítették a munkaszervezeteket, megvetették a nagyüzemi gazdál­kodás alapját: építkeztek, gépeket vásároltak. Egyszóval szilárd szö­vetkezetét hoztak létre. Az embe­rek nagy igyekezettel dolgoztak és dolgoznak ma is. Vannak azonban még olyanok, akik nem tudtak beleilleszkedni a közösségbe. El­elvágyódnak Tótkomlósra, Oros­házára, esetleg a járás határán túlra is munkát vállalni. Legtöbb elvándorló ősszel, a betakarítás időszakában akad. így érthető, hogy a múlt év december 12-én még talpon volt a kukoricájuk. Bár hogy szervezték, sehogy sem ha­ladt a törés, Amikor azonban minden hold kukorica letakarítá- sáért három mázsa csöves kukori­osemetekertekből. Ebben az évben a megyében 700 holdnyi új erdőt, erdősávot és sorfát telepítenek. Az ankéton megjutalmazták azokat a személyeiket és termelő- szövetkezeteket, akik az elmúlt évben jól foglalkoztak a fásítással. A megyei erdőgazdaság főmérnök ke, Kállai József elvtárs két ok­levelet, nyolc jelvényt és 3200 fo­rint pénzjutalmat adott át. Luko- viczki János, a békéscsabai Má­jus 1 Tsz fásítási felelőse 500 fo­rint, Varga János szarvasi köz­ségi kertészt, Józsa Lajos domb­egyházi Petőfi Tsz főagronórnust 300—300 forint pénzjutalomban részesítette a- megyei erdőgazda­ság az elmúlt évben végzett jó munkájukért. A füzesgyarmati Aranykalász és a szeghalmi Rá­kóczi Tsz-t okveléllel jutalmazták. cát ígért a tsz vezetősége, nyom­ban akadt munkaerő. A szövetkezet pártszervezete, I vezetősége, igazgatósága több al­kalommal hozzányúlt a múlt év­ben is a munkafegyelem megszi­lárdításához. Huszonöt-harminc tsz-gazdát munkaegység-levonás­sal büntettek, mert szorgos időben Igazolatlanul mulasztottak. A fe­gyelem megszilárdításának ehhC2 a módszeréhez azonban csak az év második felében tértek át ha­tározott következetességgel. Az emberek szívesebben vették vol­na a felvilágosító szót — noha ez is elhangzott — mint a dörgedel­met. A szövetkezet vezetősége azonban inkább a keményebb és a könnyebb eszközök útját válasz­totta. A pártszervezetnek és az igazgatóságnak egyöntetűen az volt a véleménye, hogy a sok iga­zolatlan mulasztás miatt a prémi­umot el kell törölni. Ezt az indít­ványt még a zárszámadás előtt, közgyűlésen szentesítették, Ekkor kisebbségben maradtak azok az emberek, akik az egész évet be­csülettel végigdolgozták. A párt­titkár elvtárs szerint a 130—140 rendszeresen dolgozó tagból talán 12 ember kaphatott volna prémi­umot. Természetesen ők sem kap­tak. Rendkívül bántotta az embe­rek igazsá.gérzetét a szövetkezeti demokrácia durva megsértése. A pártszervezetnek a korábbi premi­zálási határozat mellett kellett volna kitartani. Oda kellett volna állni a becsületesen dolgozók mel­lé és megvédeni érdeküket a többséggel szemben. De nem ez történt. A premizálást elnyelte a helytelen szemlélet. Teret kaptak — egész tekintélyes teret — azok az emberek, akik csak hébe-hóba dolgoztak, akik rájöttek, hogy a premizálási módszer megszünte­tésével az oszthatóság értéke lé­nyegesen nő. A tsz vezetősége a premi­zálásnak nagy jelentőséget tulaj­donít. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az a tény, hogy a nád­udvari Vörös Csillag Tsz premi­zálási módszerét alaposan átta­nulmányozták, hogy bizonyos vál­toztatásokkal ezt saját szövetkeze­tükre átültessék. Az volt a céljuk, Nagymamák találkozója Szabadkígyóson Első alkalommal rendeztek nagymamák találkozóját Szabad- kígyóson a nőtanács aktívái. Az ünnepség megszervezésében segí­tett a községi tanács, a földmű­vesszövetkezet, az állami gazda­ság és a termelőszövetkezet is. Így vált lehetővé, hogy az idős asz- szonyokat ebéden látták vendé­gül. A résztvevőket a községi nő­tanács vezetője köszöntötte. hogy az állattenyésztők és a nö­vénytermesztők közötti keresetkü­lönbséget némileg csökkentsék. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az állattenyésztők másfél­szer, kétszer többet kerestek, mint a növénytermesztési brigád tag­jai. Jóllehet az állattenyésztők végigdolgozzák az évet, még a va­sárnapokat is. A növénytermesz­tők ugyanakkor tavasztól őszig dolgoznak, mégis csaknem ugyan­annyit keresnek, mint az állatte­nyésztők. Ha arról beszélünk, hogy a termelőszövetkezetben minden­ki a végzett munkája alapján ré­szesüljön a jövedelemből, akkor az állattenyésztők jogosan érzik munkájuk lebecsülését. A szövetkezet három szakembe­re: a főkönyvelő, a főagronómus és a főállattenyésztő az elmúlt esztendőben igen sokat tett a gazdálkodás fellendítéséért — amint arról Nagy Zoltán elvtárs, a párt titkár is megemlékezett. — Jelentős részük volt a legjobb szö­vetkezeitek közé kerülésben. Most ezek az emberek mégis úgy ér­zik, nincsenek megfelelően megfi­zetve. A múlt esztendőiben pél­dául a főagronómus havonta 2000 forint körül keresett. (A járási ta­nács mezőgazdasági osztályán is magasnak találták a havi jöve­delmét.). A szövetkezet vezetősé­gét ezért bírálták, és a bírálat kö­vetkezménye az lett, hogy 2200 fo­rint körüli keresetet állapítottak meg. (Ezt viszont a járás is ke­vésnek tartja.) Nem arról vtam szó, hogy a függetlenített vezetők munkabér-vitáját felújítsuk. Pusz­tán tanulságként nem árt a Vörös Csillag Tsz igazgatóságát e prob­lémák sokoldalúbb megvitatására kérni, hiszen a bérvitákban nem is egy alkalommal a szélsőségek határára helyezkedtek. A szövetkeltet pártszervezetének jelentős része volt abban, hogy a szakgárda emberi hibái megcsap­pantak. Az időben való figyelmez­tetés jó eredményt hozott, de ez nem ok arra, hogy a figyelmezte­tésekért az említettek vezekelje­nek. Megemberelték magukat. Ez arra jogosítja a szövetkezet veze­tőségét, hogy munkájukat megfe­lelően értékelje, és javadalmazá­sukról is ennek megfelelően gon­doskodjon. A műit esztendő ilyen tanul­ságokkal szolgált a békéssámsoni Vörös Csillag Tsz-ben. Ezekre a tanulságokra időnként nem árta­na, ha visszatérne a pártvezető­ség, a taggyűlés, az igazgatósági ülés és a közgyűlés, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyék a termelésiben itt-ott felbukkanó érdektelenségnek, hogy a premizá­lás következetes betartásával év­ről évre növeljék a családtagok közös munkába vonását. Dupsi Károly deje ismeretes már ugyanis, hogy a nukleáris robbantás következté­ben radioaktív anyagok jutnak a légkörbe. A légáramlás ezeket az anyagokat szerteszórja az egész földgolyó fölött, lecsapódva tehát radioaktív csapadékkal fertőzik meg az egész földfelszínt. Ezt a radioaktív-csapadékot a növények könnyen feldolgozzák, rajtuk, il­letve az állati szervezeteken ke­resztül bejut az emberbe is. Az említett radioaktív-anyagok egyi­ke, a Stronclum 90 felhalmozódik a csontszövetekben, s ennek kö­vetkeztében szüntelen sugárzás­nak van kitéve a vért termelő és a sugárzásra rendkívül érzékeny csontvelő. Más anyagok az- .var­sejtekre lehetnek káros hatással, ami súlyos öröklési rendellenes­ségekre vezethet, A totális nuk­leáris háború után tehát az élet­ben maradottak között olyan be­tegségek pusztítanának, mint a veleszületett gyengeelméjűség, a fiatalkori vakság, elkorcsosulás, torzszülés stb. Egy nukleáris háborút köve­"■ tőén hihetetlen méreteket öltene a fehérvérűség okozta ha­lálozás. Ezt a betegséget a csont­velőt ért sugárhatás okozza. Az atomsugárzás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ-bizottság ada­tai szerint, ha egy totális háború­ban 125 ezer mega tonnányi bom­ba robbanna, a csontvelőt ért ter­mészetes sugárzás harmincszoro­sának megfelelő sugármennyiség érné ezt az érzékeny részt. Min­den alap megvan annak feltétele­zésére, hogy a fehérvérűség okoz­ta halálozás ugyancsak ilyen arányban növekedne. Hasonló arányokban növekedne a rákos megbetegedések száma is. A kül­ső környezet radioaktivitásának nagyarányú fokozódása folytán gyorsabb ütemben következne be általában a fiziológiai öregedés, le­rövidülne az átlagos életkor, csök­kenne az emberek természetes immunitása és következésképpen növekedne a fertőző megbetege­dések száma. Indaz. amit elmondottunk, világosan mutatja, hogy ép­pen azért, mert a nukleáris fegy­ver egészen új típusú tulajdonsá­gokkal rendelkezik, bármely ré­szén is törne M nukleáris háború a világnak, azt a háborút az egész emberiség megszenvedné, sőt a háború végeztével az emberiség több nemzedéken át viselné a su­gárzás szörnyű következményeit. Nem túlzás az az állítás, hogy egy nukleáris háború után már az első hónapokban elpusztulna a Föld lakosságának egynegyde-fele, te­hát mintegy 800 millió vagy an­nál több ember. Az életben mara­dottak között pedig betegségek (elsősorban fehérvérűség és rák) pusztítanának, az utódok gyeuge- elméjűen, vakon vagy más rend­ellenességgel születnének. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy a nukleáris háborút elkerül­jük. Még nine? gyümölcs. V||/, li I// \\lf, igyunk több gyümölcslét> 2224 Megjutalmazták a fásítási munkákban legjobb eredményt elért személyeket, termelőszövetkezeteket

Next

/
Thumbnails
Contents