Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

1963. március L 3 Péntek Automata eladók Sokáig az volt a hiedelem, hogy * pultnál végzett eladói munkát nem lehet automatizálni. És mé­gis eljött a nap, amikor az eladó helyettesítése géppel megvaló- ■sult. A Szovjetunióban egyre több automata eladó árusít tejet, va­jat, sajtot, cigarettát, cukorkát, hűsítő italt és sok egyebet. 1962 őszén nyílt meg a moszk­vai Csehov utcában a „HALA­DÁS” nevű új automata üzlet. Azt az egyetlen embert, aki ott *1 egy vezérlő asztalnál és figye­aki a bonyolult készülékek mun­káját vigyázza. A kiszolgálás ebben a boltban egyszerű, gyors és kényelmes. Mihelyt a vevő beteszi a pénzda­rabot az automatába, az elektro­nikus csápok egy pillanat alatt megállapítják a péní értékét, a világító blokkon felvillan a behe­lyezett pénz összege. Ez mintegy jeladás a következő műveletre. Az automaták végrehajtó szerke­zete kiad a vásárlónak egy üveg lemmel kíséri az üzlet valameny- nyi automata berendezésének működését, operátornak nevezik. Az ügyeletes mérnökhöz hasonlít, tejet, egy csomag vajat, egy cso­magolt sajtot vagy más effélét 24 óra alatt ez az üzlet két és fél ezer embert tud kiszolgálni. dúlt néhányat a szája sarka, amikor Klári feléje indult. Piros, bő kartonszoknya, uj­jatlan fehér blúz volt a fiatal- asszonyon, haja kontyba tűzve, lába harisnyában; élénk ruhája, világító bőre tündökletesen vált ki a szántóföld fakóságából. Ide­genül tiszta szagot hozott magá­val s Anti érezte, hogy borostája megszúrja a lány száját, amikor az arcon csókolta. — Szervusz — nevetett rá Klári testvériesen és nézte, néz­te örömmel. Anti márványarcán szórako­zott tétovaság látszott, csak a sápadtsága árulta el, hogy vala­mi torkon ragadta. — Szervusz -r- mondta ő is, vonagló mosollyal. A csókot nem merte viszonozni. Dani lépett hozzá, nyújtotta a kezét Elfogadta. Meg is szorí­totta, ahogy a szokás kívánja, de utána ingere támadt, hogy te­nyerét a nadrágjához törölje. Rövid, kemény pillantással né­zett Dani szemébe. Látta, hogy a másiknak nehéz a kedve. Azt is tudta miért. Nem érzett bűntudatot, hiába olvashatta le a vádat Dani bizalmatlan sze­méről. örült a kulákgyerek ke­servének. Nem örült sem előtte, sem utána, az öreg Kustán esete miatt örökké nyugtalanságot ér­zett lelkiismerete valamelyik homályos fugában, de most jól esett neki, hogy nincsen benne keoyörület­Ifjabb Kustán értett a fogad­tatásból. Belátta, hogy gyűlölik, s hogy ez ellen egyelőre nincsen orvosság. De mintha minden a legnagyobb rendben lenne, in­dulat nélkül mondta: — Dolgozni akarunk. Mikor állhatunk munkába? Az öreg Kincses lelkendezve biztatta: — Akár most! A legjobbkor jöttetek fiam! Anti rosszallóan sandított az öre'gre. — Nem úgy megy az, Józsi bátyám. Másnak is szava van ehhez. — A tagságra gondolsz? — ütődött meg az öreg. — Hiszen boldogan fogadnak minden munkáskezet. — Nem a tagságra — ridegült el végképp Anti hangja. — Ép­pen Józsi bácsi ne tudná, hogy a kuláknak kívül tágasabb? Mintha malomkő pottyant vol­na közéjük. Álltak döbbenetbe kövülten, hitetlenül mereditek egymásra, mint akik váratlanul észrevették, hogy valamelyikü­ket kicserélték. — -Hova lett az ép eszed, fi­am? — szólt az öreg, szelíd megbotránkozással. — Ki itt a kulák? Hiszen egy marék föld nélkül jött hozánk. Taszítsuk ki mi is? Legyen földönfutó? ... Klári gyorsan lélegzett, mel­lén viharosan hullámzott a blúz, mint a vajúdó asszonynak. Üde szája egy perc alatt ráncosra hervadt. Az idén is vegyszerrel irtják a gyomot a kevermesi Petőfi Tsz-ben A kevermesi Petőfi TSz-íben évek óta a legnagyobb erőfeszí­tések árán sem tudták úgy beosz­tani az időt, hogy a tavaszi és nyá­ri munkákat kellő időben elvégez, zék. A nyár derekára úgy össze- bomyosult minden munka, mint ahogyan mondani szokták, hogy nem látszottak ki belőle. Különö­sen a gyomirtás okozott sok gon­dot; 7—8 hold kapálás jutott egy növénytermesztőnek. s ebből, csaknem egy hold volt a munka- igényes cukorrépa. Az elmúlt évben azonban vál­toztattak ezen. Czinege elvtárs, aki tavaly februárban került a termelőszövetkezet élére, elsőnek javasolta, hogy a kukoricaföld há­romszori kapálása helyett, vegy­szeres gyomirtást alkalmazzanak. Azt egy művelettel gyorsan meg­oldják. Sokan bizonytalankodtak a sikerekben. Sőt, voltak olyanok is, akik ellenezték. A tsz-gazdák többsége azt javasolta, hogy előbb próbálják ki pár holdon, ha bevá. lik, akkor alkalmazzák a nagy- táblákon is. A helyi kísérletezésre azonban nem nagy szükség volt, mert a megyében példák sokaságra bi­zonyította, hogy a kukorica vegy­szeres gyomirtása bevált. Győzött Czinege elvtárs érvelése, és 530 hold közös kukoricaföld egyszeri abból semmi haszon. De az el­múlt év bizonyított. A közös ku­koricaföld egész nyáron gazmen­tes volt. Egyszeri kapálásra per­sze szükség volt, főleg a tőritkítás miatt. Arra azonban ügyeltek, hogy a szokásosnál jóval sűrűb­ben, holdanként 19—20 ezres le­gyen a toállomány. Az eredmény csak a betakarításkor mutatko­zott meg. Bármilyen jó kukorica­termő vidéknek ismerik a kever­mesi haitárt, még egyetlen évben sem takarítottak be 530 holdról átlagban 45 mázsa kukoricát A termelőszövetkezet kísérlet­képpen 10 holdon olyan kukoricát is termelt, amelyben egyetlen ka­pavágást sem csináltak. Ahogyan elvetették, s amilyen súrúen ki­kelt, úgy nőtt fél. (A számítás szerint 27—28 ezer volt a tőszám holdanként.) A kukoricaföldet kétszer dikonirt oldattal permetezték. Először akkor, amikor a növény szegesírás állapotban volt másod­szor 5—6 leveles korban. A tíz holdról átlagban 68 mázsa csöves kukoricáit törtek le. A kevermesi Petőfi Tsz-ben ma már elismeréssel beszélnek a ke­talaját előző év őszén 60 centimé­ter mélyen szántották s a tavaszi magágy is alapos előkészítő mun­káit kívánt. A magot legalább 10— 12 centiméterre tettek a földbe. Az 530 holdas nagy tábla talaja nem volt így megmunkálva, aho­gyan az elő van írva, s a 35—40 centiméter mélyített szántásba ve­tett kukorica nem hozott olyan termést. Az említett példák érzékeltetik, hogy szinte felmérhetetlen a ke- mizálás gazdaságossága különösen olyan helyen, mint a kevermesi Petőfi Tsz, ahol kevés a munka­erő. Iz egyszeri vegyszeres gyomirtás felért kétszeri kapálással, s ez idő alatt a> növénytermesztők még egyszer megkapálhatták a cirkot és a cukorrépát, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot jelentett, mint a vegyszer ára és a kipenmetezésre fordított idő. Az elmúlt évi kemizálás haitása győzelmet aratott, s a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla. Az idén is valamennyi közös kukori­caföldről vegyszerrel irtják a gyo­mot. Ma irfáf nincs egyetlen olyan !sz-gazda sem a kevermesi Pető­fi Tsz-ben, aki ellene volna a vegyszeres gyomirtásnak. Valá- mennyiük előtt bebizonyosodott: lehet kukoricát termelni anélkül is, hogy kapálnának. De azt is ta­pasztalták, hogy a gyomirtó vegy­szernek a kultúrnövényre stimu­láló hatása van, elősegíti a nö­vény fejlődését, s ezáltal maga­sabb terméseredményeket érhet­nek éL Csepkó Eta vegyszerezésére szerződést kötöttek a növényvédő állomással. Sokan azt mondták: csak a pénzt dobjuk ki az ablakon, nem lesz mizálás eredményességéről. De azt is hozzáteszik, hogy a kemizá­lás valódi hatását csak akkor le­het igazán kitapasztalni, ha a kultúrnövény magágyát, talaját lelkiismeretesen készítik elő. Az említett kísérleti tízholdas tábla Kiváló sertéstenyésztési eredmények a tótkomlósi Haladás Tsz-ben A tótkomlósi Haladás Termelő- szövetkezetben az egyik legjöve­delmezőbb gazdálkodási ág a ser­téstenyésztés. Bizonyítja ezt az is, hogy amíg 1962-ben 1080 hízott sertést adtak át a felvásárló szervnek, az idén már ezt a szá­mot 1900-ra növelik. Érdemes ezenkívül megemlíteni azt is, — Nem is tudtam, hogy gaz­ember lettél, Anti... — mondta s hitetlenkedve ingatta a fejét. A legény megvonaglott, mint­ha hátba szúrták volna. — Korán mondod, Klári... Később több alkalmad lesz rá. Különben csak azt teszem, amit fölül kívánnak. Dani sötéten, ráérősen mér­legelte: embert öljön itt a má­jusi verőfényben vagy fogja ma­gát és menjen világgá? Nem tudta elhinni, hogy nincs szá­mára hely a szülőföld oltalmá­ban, hogy megtagadják jogát e föld szeretetéhez. Tudta miért gyűlöli Anti, a győlöletet jogos­nak tartotta, ő sem érzett volna különbül a másik helyében. Be­látta, a vesztesre nincs oka rá­támadni, örülnie kell szerelmé­nek, bármekkora árat is kell ér­te fizetnie. Elhatározta, hogy a faluban marad, nem sompolyog el többé a gyűlölet elől, kivárja a végét ennek a keserű virtus­kodásnak. — Nézd Anti — szólt száraz torokkal, balsejtelemmel a hangjában. — Tudom, hogy ve­led szemben nem lehet igazam n hatalom előtt. Te vagy az édes­gyerek, én a fattyú. Mégis kár feszíteni a húrt. Hiába segítenek neked, azon már nem változtat­hatsz, ami megtörtént. Nem fé­lek tőled. Csak magamtól félek. Ne lázítsd föl bennem a veszett kutyát. (Folytatjuk) hogy 1962-ben a zárszámadáskor meglévő 122 anyakocára számít­va 12,5 volt a fialási átlag. Az 1621 malacból mindössze 24 hul­lott el, ami 1,4 százalékos arány­nak felel meg. Ugyanakkor az évi választási átlagsúly 20,3 kilo­gramm volt. A sertéstenyésztés sikereit a tótkomlósi Haladás Termelőszö­vetkezetben elősegíti a jól bevált anyagi ösztönzés: az eredményes­ségi munkaegység bevezetése, A gondozók minden négy órában — éjjel is — megetetik a malacokat, ezzel növelik szívósságukat, s gyorsítják fejlődésüket. Gyakor­lattá vált a közös gazdaságban, hogy a hízók nyolchónapos ko­rukra elérik 110 kilogrammos át­lagsúlyt. Az orosházi seprűcirok néprajza Az Orosháza környéki seprűcirok néprajzáról tanulmány jelent meg dr. Szabó Ferenc levéltáros tollából, a Sze­gedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karának kiad­vány-sorozatában. A fiatal szerző leír­ja, miként terjedt el az Indiából szár­mazó ipari- és takarmánynövény a legacélosabb búzát termő Dél-Alföldön, s hogyan lett virágzó cirok-kultúra Orosháza környékén, és főleg a mező- kovácsházi járás községeiben. Megis­merteti a seprűcirok hagyományos ter­mesztési módját, feldolgozását és fel- használását, az Orosházi Seprűgyárat, és a napjainkban is dolgozó híres sep­rűkötőket. FIGYELEM! FIGYELEM! Újabb ajánlatunk! Saját vemhes kocára kötendő süldőnevelési szerződésre az eddigi 13 mázsa takarmányjuttatás helyett koca db-ként 3 q abraktakarmányt utalványoz az Allatforgalmi Vállalat, ha a szerződést legkésőbb 1963. május 31-ig köti meg. A kocánként leszállítandó, legalább 3 darab süldő után dara- bonként további 50 kg takarmányutalvány jár! Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat 87

Next

/
Thumbnails
Contents