Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
IMS. március 1. 4 Péntek Munkaversenyben dolgoznak a textilesek a magasabb tervek teljesítéséért Megyéink valamennyi textilgyárában a tavalyi termelési szintet jóval meghaladó tevelőirányzatot Készítettek az idén, melyet termelési értekezleteken mindenütt megtárgyaltak a dolgozók, A Békéscsabai Kötöttárugyárban például 1962-höz képest ez év végéig 7,73 százalékkal, a Békéscsabai Pamu'.szövőben kerek 8 százalékkal több áru kerül le a gépekről. A Gyulai Harisnyagyárban ez egy menetben készülő árutermelés bővül jelentősen 1963-bam, a Mező- berényi Pamutszövőben pedig csak az első negyedévi terv egyTöbb millió csemete, subáiig és sorfa kerfil kiültetésre Fáaítanak a termelőszövetkezetek A Gyulai Állami Erdőgazdaság- nem alkalmas, háromszög alakú ban a múlt év őszéről a nagy szárazság következtében tavaszra húzódtak az üzemi fásítások, az új erdőtelepítések és a fapótlások. A 257 hektár nagyságú új üzemi erdő telepítéséből 230 hektár tolódott át erre az évre. Üj erdőket telepítőnek Pósteleken, Mályvádon, Vészitőn és a gyulai erdészetben. A 257 hektár új erdő jelentős részét nyárfából alakítják ki. Az erdőgazdaságban több millió csemetét, síuhángot és sorfát ültetnek ki az idei tavaszon. Ä gyulai fásító erdészet főként a községek, a termelőszövetkezetek,’ a legeltetési bizottságok, a közületek, a vízügy és a KPM területeinek fásításával foglalkozik. Az idei tavaszon 140 hektárt fásítanak: új erdőket telepítenek és pótolják a mjítt évben kipusztult faállományt. Csupán a termelőszövetkezetek düloútjaira, továbbá a nagyüzemi művelésre millió vetéssel magasabb az 1962-es év azonos időszaki tervénél. Hasonlóképpen növekszik a termelés a ruhagyár telepein, ahol a munkafolyamatok jobb szervezésével, bizonyos átcsoportosításával munkásfelvételekre is sor kerül a következő hónapokban. A termelési volumen növelését azonban mindenekelőtt a termelékenység növelésével szükséges megoldani. A VIII. pártkongresz- szus határozata szerint a termelés növekedését 60 százalékban a munkatermelékenységgel kell biztáblavégződésekbe 84 hektáron ültetnek facsemetéket Az idei fásításhoz szükséges csemetéket, sorfákat és suhángokat, a Gyulai Állami Erdőgazdaság és a fásító erdészet csemetekertjében kiültetésre a fagyok múltával nyomban előkészítik. Az 1800-as évek elejétől századunk elejéig tartó divatos kelmefestési eljárásnak, az úgynevezett kékfestésnek egyik fellegváraként emlegetik a tótkomlósi műhelyt, melyet az 1860-as években egy Márki nevű mester alapított. Él még a híres tótkomlósi „bo szorkánykpnyha” egyik utolsó mestere, Szokolai Sándor, aiki ugyan ma már andantint használ tosítani. Erre készültek fél a textilüzemek is, amikor intézkedési terveket dolgoztak ki a munkaerőgazdálkodás megjavítására, a munkafolyamatok jobb szervezésére, s a szükséges műszaki intézkedések végrehajtására. A növekvő feladatok megvalósítását tűzte célul az a munkaverseny is, amely kibontakozott a megye textilüzemeiben. A kötöttárugyárban a dolgozóknak csaknem a fele — 520 munkás — vesz részt a nemes vetélkedésben, amely forma szerint üzemrészek között, brigádok és ezen belül egyének között folyik. Felélénkült a munkaverseny a Mezőberényi Pamutszövőben, s a Gyulai Harisnyagyárban is. A csabai Pamutszövő dolgozói a Hazai Fésűsfonó tapasztalatai alapján még tavaly megindították a szövőnők közötti párosversnyt. Ennek célja a gépállások csökkentése, a gépek jobb kihasználása, s ennek révén a termelékenység növelése. Kár, hogy az utóbbi időben az értékelések elmaradása és más adminisztratív hanyagságok miatt lanyhult, s már-már szűnőben van ez a mozgalom a pamutszövőben. az egykori „bűvös” festék helyett, mégis értékes adatokat szolgáltatott Beck Zoltán orosházi hely- történeti kutatónak. Beck Zoltán, kinek már birtokában van a komlósi műhely mintegy 120 különböző évszázados nyomódúca és csaknem ugyanannyi eredeti kékfestő mintája, a közeljövőben megírja a híres tótkomlósi kékfestés történetét. A tótkomlósi kékfestés titka egy orosházi helytörténész birtokában Segiíeni az eanS^ereken... Már amikor elköszöntem, s azután is, amikor az utcán ballagtam, éreztem, hogy még keveset tudok erről az emberről. Mennyi mindent meg lehetne írni egy történelmi név viselőjéről. Talán a modem lélekbúvárok módszerével kellett volna faggatnom, hogy vajon az a név, amelyet visel kisért e álmaiban, befolyásolja-e tetteit? A bemutatkozáskor visszakérdeztem nevét, s mindjárt a rokonságot kutattam. A szeme megcsillant a szemüveg mögött, s halkan, nyugodtan válaszolt. Válaszában már benne volt az is, hogy számára nem terhes, nem kísértő e név, nem befolyásolja tetteit, önálló életet élt, nem árnyéka volt a névnek, megteremtette az önmaga életét. foglalkozik. Én a magam életét éltem. A Szent István téren siető emberek, és sűrűn nyílik az 1-es számú gyógyszertár ajtaja. Bent az irodában magas, jól megtermett, idős gyógyszerész fogad. — Kossuth László. — ? — Tessék, foglaljon helyet. A meglepetés után, amit a név okozott, arról szeretnék hallani, hogy vajon az 1-es gyógyszertár helyettes vezetője rokonságban van-e Kossuth Lajossal. S néhány perc múlva már tudqm, hogy a rokonság bizonyítható. Kossuth László nagyapja több évet ült Kufsteinben; a szabadságharc alatt huszár főhadnagy volt. Mint az’okmányok bizonyítják, Kossuth Lajos csalódja teljesen kihalt, csak ez a másik ág él még. — Nem befolyásolta soha sem ez a történelmi név? — Tiszteltem. De sem a névből, sem a rokonságból nem kívántam előnyt biztosítani magamnak. Még az adatokait sem vizsgálgattam. Ezzel inkább a Festem élő húgom © „A magam élete” Kossuth László esetében azt jelentette, hogy dolgozott mindig. 1941-ben került Békéscsabára. Az államosítás óta volt már Erzsébethelyen, a Szarvasi úton, néhány éve pedig itt az 1-es számú gyógyszertárban helyettes vezető. Sokan ismerik a városban, nevetve meséli, hogy míg kint dolgozott az ötödik kerületben, kérvényt írt, feljárt a tanácshoz egy-egy betegének ügyében. — Sokan rám köszönnek ma is, az utcán, s én azt sem tudom, ki, kicsoda. Véremben van, hogy segítsek. És én, ha erőmből téllett, mindig ezt tettem. — Most tanácstagnak választották meg... — Igen. Mikor felkerestek, hogy a Hazafias Népfront engem jelölt, meg is lepődtem. Hiszen arra is gondoltam, hogy annyi egyéb munkát végzek, hogy vajon el tudom-e látni. Nemrégiben, nyolc ' év után azért váltam meg a vegyvédelmi parancsnoki beosztástól, mert nem tudtam volna jól ellátni egyéb feladataimat. Most a I 18-as körzetben a második kerü- i letben tanácstag lettem. Ott is is- | mernek. — Van-e valami különleges tér. ve? — Különleges? Továbbítani választóim kéréseit, javaslatait, ötleteit a tanácshoz, s gondolom, hogy az egészségügyi munkában J segíthetem a várost. Pici dolog, de ; azért szót érdemel: Már régóta fi- i gyelem, hogy a szódásüvegek sokszor koszosak. És számtalan ilyen ! apró-cseprő dolog van, amivel ■ azért foglalkozni kell, mert ezek a „kicsi” dolgok teszik teljessé napjainkat. Tudom azt is, hogy kell még a félvilágósító szó, és ahol erre szükség van, segítek. » Magáról nagyon keveset beszél. A fia végzett állatorvos, nős, már unoka is van, Kossuth László 64 éves. Nevetve mondja, nem köny- nyen adja meg magát az öregségnek. Ma is ő vágja össze a fát, mert kell a fizikai munka, nem akar elpuhulni. Feleségéről nagy- nagy szeretettel szól, aki szintéin gyógyszerész. S ahogy szűkebb családjáról beszél, úgy beszél a kerületéről is. Szereti az embereket. Nem vállalkozott különleges feladatokra. Csak úgy akar dolgozni, mint eddig: mindig az emberekért... (Dóczi) Repülő esztergapadok Gyulán A vasipari szövetkezet átalakításáról szóltunk már. Ismert, hogy néhány százezer forintos befektetéssel átalakították csaknem az egész szövetkezetei Helyet cseréltek az irodák, a forgácsolóműhely, sőt a bejárat is. Üj létesítmény a mosdó és a kultúr- helyiség. A szövetkezet megnőtt, rendezett üzemmé vált. Az építFenn a régi, lenn pedig az új forgácsolóműhely, az építkezés utolsó maradványaival. Itt még ..ömlesztve” vannak az esztergapadok, úgy, ahogy „lerepültek” az emeletről. Melyiket hova tegyük? Ez volt a nehéz kérdés akkor... Azóta már mindegyik megtalálta a helyét. kezesek befejeződtek, bár a kemény januári hideg bizony alaposan késleltette. Az egész átalakítás legnehezebb feladata a forgácsológépek átcsoportosítása volt. Az emeleti forgácsolóterem értékes gépei a „légi utat” részben az épületeken kívül tették még, így a földszinti üzemrész tetőszerkezetét fedetlenül kellett hagyni. A nagy hideg miatt erre csak most vállalkozhattak, amikor a tél foga már non ..csattogott” olyan veszettül. A nehéz gépek viszonylag gyorsan elfoglalták helyeiket a földszinti neonfényes, új műhelyben. A daru fél nap alatt csaknem mindegyiket leengedte, így a termelésben nem okozott nagyobb lemaradást, sőt azt a néhány órát Is pótolták az esztergályosok. Újra forognak a gépek, pattog a forgács és az új, modem, levegős műhelyben a munkakedv is jobb. Nem lesz baj a terével. — K — Hideg-meüegburkoió, tetőfedő-szigetelő, festő-mázolő, bádogos szakmunkásokat vesz fel az É. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4., földszint 2. alatt. 08349
