Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

HKB. tu arras 29. 3 Péntek röcumm a határban Csíráztatják a vetőgumót, nevelik a palántát A h® első fejéiben hozzáláttak 300 hold beásó vetéséhez az újkí­gyósa Aranykalász Termelőszö­vetkezetben, A 1sz korábban szer­ződést óit alá a Békéscsabai Konzervgyárra! és a hűtőházzai zöldborsó termesztésére A hűtő- ház és a konzervgyár az igen nagy mennyiségű zöldborsó csép- lésére specialis fejtőgépet bizto­sít, s a szövetkezetből szemes ál­lapotban szállítják majd el a tar­tósításra szánt borsót. A tsz kertészetében február óta száznál többen dolgoznak. Nyolc­ezer melegágya ablakot készítettek elő palántanevelésre. A korai ká­poszta. és a karalábpalánták igen jól fejlődnek. Ezek ki-ültetését a fagyos idő múltával kezdik meg. A kertészet dolgozói felkészül­tek korai étkezési burgonya ter­mesztésére. A közösben 250 hol­don termelnek majd krumplit. Ebből száz holdba elegendő vető- gumót csíráztatnak. A jövő hét második felében kiültetik az elő­csíráztatott burgonyát. Gépszemlét tartottak a szarvasi járásban A járási tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomás szakem­berei a termelőszövetkezeteikkel egyetértésben gépszemléket tartot­tak a szarvasi járásban Megálla­pították, hogy a 15 termelőszövet­kezetben jól felkészültek a tavaszi munkákra. A kora tavaszi teendők ellátásához a tsz-ekfoen 93 uni­verzális traktort, javítottak meg. Előkészítették a vetőgépeket, a disztillereket, a fogasokat, a simá­tokat és a megtakaró boronákat. A gépszemlén megtekintették azokat a traíkitorokat is, amelyekét a gép­állomás adott el a szövetkezetek­nek. A szemlét tartó szakemberek azaz, hogy rákényszerítsük a ka­pitalista világra a békés versenyt. Válaszolni kell ezzel kapcsolatban néhány kérdésre: vajon nem rin­gatjuk-e magunkat illúziókban az imperializmus terveit és szándé­kait illetően; nem hosszabbítjuk-e meg feleslegesen a kapitalizmus­ban élők kizsákmányolását; nem lassítjuk-e a gyarmati népek felszabadulását? Nem ringatjuk-e a háború elkerülhetőségének gon­dolatával az .örök béke csalóka illúzióiban a népeket? A helyzet az, hogy a Szovjet­** unió a békepolitika, a fá­radhatatlanul kezdeményező dip­lomácia mellett nem feledkezett meg az agresszorok elrettentésére alkalmas fegyverzet megteremté­séről sem, és rendkívül éberen, szemmel tartja a lehetséges impe­rialista támadókat. A Szovjetunióé a világ legkorszerűbben felszerelt, legerősebb hadsrege. A gyarmati rendszer széthullása azt bizonyít­ja, hogy a megváltozott erőviszo­nyok megteremtették a lehetősé­get a leigázott népek felszabadu­lására. Az erőviszonyok tudatá­ban, azok árnyékában, a Szovjet­unióra és a többi szocialista or­szágra számítva, azokban bízva fognák fegyvert a gyarmati né­pek. Minden fegyveresen küzdő nép tudja, hogy a szocialista or­szágok megadják számukra a szükséges támogatást. A legfőbb '' kérdés az, hogyan hozza közelebb a békés verseny a szocializmus világméretű győzel­mét. Mindenekelőtt azonban le kell szögezni: abból, hogy az erő­viszonyok a béke és a szocializ­mus javára változtak meg, nem nemcsak a gépek műszaki állapo­táról győződtek meg, hanem a vetőmag-készleteket is ellenőriz­ték. Szántanak, vetnek a gyomai járás tsz-eiben A gyomai járás termelőszövet­kezeteiben szórványosan ugyan, de hozzáfogtak a tavasziak vetésé­hez. Főleg azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol porhanyó- sabb, lazább a talaj. Kedden reg­gel a gyomai Győzelem Tsz-ben hat fogat vetette a tavaszi árpát, de szerdán már 20 fogat szorgos­kodott a határban, mert péntek estig be akarják fejezni a 250 hold tavaszi árpa vetéséit. A termelőszövetkezet szakembe­rei most vizsgálják meg, hogyan teleltek az ősziek. Az olyan őszi árpát — amelyen nagyobb felfa­gyást tapasztalnak — tavaszi ár­pával vetik felül. A tavaszi árpa vetésével egy­idejűleg megkezdik a hagymamag vetését is. A Győzelem Tsz-ben 100 holdon termelnek konzerv- hagymát a MÉK-nek. Jelenleg 10 szántótraktor is dolgozik A 950 hold szántanivalóból kedden estig mintegy 150—160 holdat szántot­tak fel a későbbi tavasziak alá. A hunyad Hunyadi Tsz-ben is vetik a mákot, szántanák, simítóz- nak. Az endrődi Búzakalász, Dó­zsa és a Béke Tsz-ben borsót, ta­vaszi árpát vetnek, a traktorok pedig szántanak. Ültetik a korai szabadföldi káposztapalántát Megyénk egyik legnagyobb zöld­ségtermesztő termelőszövetkezeté­ben, a gyulavári Lenin Hagyaté­küvetkezik, hogy a szocialista or­szágok feladják eddigi békepoliti­kájukat. A kommunista pártok politikája elvi politika és \ nem változik. Az erőviszonyok eltoló­dása megnöveli e békepolitika si­kerének esélyeit. A kommunisták nem félnék a békétől, mert tud­ják, hogy a békés versenyben is övék a győzelem. Amíg nem létezett a Szovjet­unió. a munkásnak annyi volt a bére — ahogyan a költő mondja —, „amennyit maga kicsikart”. A munkások jogai, életkörülményei attól függtek, milyen volt szerve­zettségük, öntudatuk, harcuk. Amióta van Szovjetunió, a tőké­sek ezt nem hagyhatják többé fi­gyelmen kívüli és a munkások is ennek tudatában harcolnak. Ami­óta van szocialista világrendszer, a tőkések még jobban félnek, és úgy védelmezik a kapitalista tár­sadalmi rendet, hogy a forrada­lomtól félve, több engedményt tesznek a munkásosztálynak, mint tennének akikor, ha nem lenne szocializmus a világon. E folya­mat végpontja az lesz, hogy a szo­cialista országok — és azok közül elsőnek a Szovjetunió — elhagy­ják a legfejlettebb tőkés országo­kat az egy főre eső termelésben, vagyis anyagiakban is többet nyújtanak majd, mint a legfejlet­tebb kapitalista ország. Ez lesz a győzelem a békés versenyben. Ha ez bekövetkezik, védhetetlenné válik a tőkés rendszer. _ |J inden marxista számára tel­1 1 jesen világos, hogy a békés egymás mellett élés politikája ál­tal biztosított béke teremti meg ka Tsz-ben ötven holdon rendez­kednek be korai káposzta ter­mesztésére. Erre a célra ezer me­legágya ablak alatt neveltek pa­lántát. A rendkívüli tél ellenére megvédték a hidegből a gyenge palánták millióit. Tíz holdmyi te­rületen közvetlenül eredeti helyé­ről szabadföldbe ültetik a káposz. tapalántát, úgynevezett kézi fúróé módszerrel. Ezen a területen meg­kezdődött a palántakiülitetés, s száznál több termelőszövetkezeti dolgozik a kora tavaszi munkán. A negyven holdba később, gyep- kookával ültetik ki a palántát, amit három és fél ezer melegágyi ablak alá ültettek szét a szorgos kertészek. A Lenin Hagyatéka Tsz előre­láthatólag május végén kezdi a vitamindús korai káposzta szállí­tását, amiből hazad és külföldi pi­acra legalább 5 ezer mázsát küld, s ezért egymillió forintnyi bevé­telre számít. Négyezer rózsatövet értékesít tavasszal a kondorosi Dolgozók Tsz A kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezetben — ahol komoly gondot fordítanak az idős tagok foglalkoztatására — a rózsaneme­sítő telepet is ezzel a céllal ren­dezték be néhány évvel ezelőtt. Ez év tavaszán összesen négyezer alacsony törzsű bokorrózsa és ma­gas törzsű nemesített rózsatövet értékesítenek. Ezenkívül beültet­ték már rózsával a központ kör­nyékét, a majorokban az ólak, istállóik, magtárak környékét A Dolgozók Tsz-ben kora tavasától késő őszig nyílnak az illatos ró­zsák. az építés, a gyors politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődés lehe­tőségeit a szocialista országok szá­mára. És minél tovább tart a bé­ke, annál világosabban bontako­zik ki a szocializmusnak a kapita­lizmussal szembeni fölénye. Mi­nél inkább lesz ez így, annál ro­konszenvesebb lesz a szocializmus a népek szemében. A kommuniz­mus eredményeivel forradalmasít­ja a világ népeit. Ilyen értelemben tehát a békés egymás mellett élés politikája, a békés verseny, a kapitalizmus fe­letti világméretű, győzelem fő esz­köze. Emellett, mint békepolitika, természetesen a világ valamennyi népének legsajátabb érdekeit szol­gálja. Us is mondhatjuk, hogy no­ha egy pillanatra sem mon­dunk le katonai erőink fejleszté­séről és semmiféle engedményt nem teszünk az imperializmus­nak, ma mindenekelőtt a békés egymás mellett élés és a békés verseny politikájának segítségé­vel, alkalmazásával vívjuk a nem­zetközi méretű osztály harcot. Már ma is bízhatunk abban, hogy el tudjuk kerülni a háborút. Ha pedig a szocialista világrend- szer a termelés abszolút volume­nében is túlszárnyalja a kapita­lista világot, ha tovább nő az im­perializmustól független politikát folytató országok száma, ha to­vább nő a tömegek öntudata, ak­kor végleg átbillen a mérleg nyel­ve és az emberiség egyszer s min­denkorra megszabadul a háború veszélyétől. Darvasi István Megfontolandó Társadalmi és gazdasági éle- I tünk minden pontján, a termelő­szövetkezetekben is nagyon indo­kolt a vezetés színvonalának ál­landó növelése. A múlt évi ered­mények összesítésekor és elemzé­sekor alacsonyabb és magasabb fórumokon is egyöntető volt az a megállapítás, hogy a rendkívüli időjárás mellett a szervezetlenség, a kellő ellenőrzés hiánya, a gyen­ge színvonalú vezetés is hatható­san befolyásolta a terméshoza­mok, az önköltség és a jövedelem alakulását megyénk szövetkezetei­ben. Ennek ellenére egy sor szö­vetkezetben nem azt halljuk, hogy a tavalyi hibákon okulva most következetesen hozzáláttak a vezetés színvonalának javításá­hoz, hanem ennek éppen az el­lenkezőjét. Sok helyen ugyanis leváltják az elnökhelyettest és csökkentik a könyvelésben dol­gozók számát. Az indok, a nyil­vántartás és az ellenőrzés hatvá­nyozott szükségszerűségét figyel­men kívül hagyva az, hogy a ko­rábbi években az elnök egy ad­minisztrátor segítségével, és szak­emberek nélkül is irányította a szövetkezetét. Volt ilyen időszak, de akkor még viszonylag kis terüietűek voltak a szövetkezetek, 50—100 főnyi volt a tagság, nem úgy, mint most, amikor egy-egy közös gaz­daságban egy fél vagy egész köz­ség lakossága tömörült. A tagok számának növekedése is indokol­ja az elnökhelyettesi és a több nyilvántartói poszt betöltését, mert a több embernek, több az el­intézni való ügyes-bajos dolga. Lehetséges, hogy ma éppen azok toporzékolnak, s káromkodnak tü­relmetlenül az irodán, az elnökre várva, akik tegnap elsőként emel­ték kezüket az elnökhelyettesi poszt megszüntetésére. Egy em­ber, csak az elnök, kevés ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdák ügyes­bajos dolgait rövid úton felelős­ségteljesen elintézze. Helyenként nem szüntették meg az elnökhelyettesi funkciót, hanem ráruházták a főagronó- musra. A lényeg ezekben a szö­vetkezetekben is az volt, hogy megtakarítsanak 4—500 munka­egységet. De vajon ténylegesen megtakarítanak-e ennyit vagy még többet elvesztenek azzal,., hogy eggyel csökkent az ellenőr­zést gyakorlók amúgy is kevés száma, s azzal, hogy a főagronó- mus többet kénytelen az irodában tartózkodni, az emberek ügyeivel foglalkozni, mint a termelés szak­szerű irányításával? Ezzel aligha nyertek, mert még nem elég köz­gyűlésen kimondani, hogy a ku­koricából 17—18 ezer, a cukorré­pából 60—65 ezer tőállományt kell hagyni. Ezt ellnőrizni is keli, mert a régi termelési felfogás máskép­pen alaposan megritkítja az ilyen elképzelést. Amikor már egyön­tetűbb lese a szövetkezeti gazdák öntudata, s magasabb színvonalú az aigro- és zootechnika-ismere- tük, akikor talán nem lesz szükség annyi ellenőrzésre, mint ameny- nyire most van, de addig ne „ta­karékoskodjanak” szövetkezete­ink az elnökhelyettesi járandó­sággal, de ae ellenőrző bizottság tagjaitól, s a bizonylatok nyilván­tartóitól, a könyvelőktől se saj­nálják a munkaegységet. A szövetkezetekben egyébként nemcsak az emberek számának növekedése, a közös vagyon, a gé­pek és az állatállomány gyarapo­dása kívánta meg az irodisták létszámának növekedését, hanem az is, hogy ma már nem elegendő csak a bevétel és a kiadás nyil­vántartása, a bizonylatok leraká­sa, az érkező- és kimenő levelek, ügyiratok beiktatása, hanem ön­költséget is számítani kell, hogy legalább negyed vagy fél éven­ként tükörként odatarthassák a szövetkezeti gazdák elé: a gaz­dálkodásnak ebben és ebben az ágában jól, abban és abban az ágában pedig rosszul alakulnak a költségmutatók. Itt is az a hely­zet, mint a függetlenített elnök- helyettes esetében: meg lehet spórolni néhány, az önköltség­számításhoz szükséges könyvelői státust, azonban nem éri meg. Nem, mert úgy járhat a szövetke­zet, mint az a hajó, amely irány­tű és barométer nékül kelt a hosszú tengeri útra és zátonyra futott, viharba került, fl termelőszövetkezetek irány­tűje és barométere a ponto­san vezetett, megbízható, az ön­költség alakulását figyelemmel kísérő könyvelés. Nagy hibát kö­vetnek el saját érdekeik ellen azok a szövetkezeti gazdák, akik szűklátókörűségből az irodisták számán akarnak takarékoskodni. Nem azt mondjuk ezzel, hogy ne csökkentsék a függetlenítettek számát ott,, ahol erre szükség van. Csökkentsék, de csak alapos mérlegelés után és annyira, hogy ez a csökkentés ne menjen a nyilvántartás és az egyéb felada­tok ellátásának rovására. Kukk Imre Ezer libát nevelnek A békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben az igaz­gatóság legutóbb határozatot ho­zott: egyéni vállalás alapján lehe­tővé teszik, hogy a szövetkezet gazdái a háztájiban a közösnek libát neveljenek. A libákat a szö­vetkezetét is és a tsz-gazdálkat is velésre adja. A korábbi években hasonló módon már szerveztek baromfinevelést. Akkor pulyká­kat adtak, s az eredmény a szö­vetkezetei is és a tsz-gazdákat fc jelentős bevételhez juttatta. A Békéscsabai kertészeti és Köztisztasasági Vállalat értesíti Békéscsaba lakosságát, hogy 1963. április 1-től hajnali 4 órakor kezdi a napi rendszeres Kéri, hogy a szemetes edényeket időben helyezzék ki. 18272

Next

/
Thumbnails
Contents