Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
H63. március 29. 2 Péntek A belügyminiszter lemondása újabb politikai válságot robbantott ki Argentínában Buenos Aires Ax argentin fegyveres erők vezetői szerdán délután kiáltványt bocsátottak ki, amelyben „az argentin demokrácia védelmezőinek” nyilvánít ják magukat és ígéretet tesznek arra. hogy „mindent elkövetnek a diktatúra visszatérésének megakadályozására”. A kiáltvány kilenc órával előzte meg Guido elnök tervezett rádióbeszédét A hadsereg vezetői nyilatkozatukban elsősorban Peron száműzetésben élő volt elnök híveire céloztak, akik a június 23-i általános választásokon indulni kívánnak. A magas rangú katonatisztek támadták Martinez belügyminisztert is, akit azzal vádolnak, hogy a peronisták malmára hajtja a vizet Martinez ugyanis egyik fő értelmi szerzője volt annak az elgondolásnak, hogy a választások után megalakuló polgári kormányban peronisták is szerepet kapjanak. Ilyen légkörben került sor Guido elnök negyedórás rádió- és televíziós beszédére, amelyet min- demki feszült érdeklődéssel várt, annál is inkább, mert röviddel elhangzása előtt nyilvánosságra hozták, hogy Martinez belügyminiszter a hadsereg nyomására beadta lemondását. Guido elnök beszédében kijelentette, hogy ArMalinovszkij indonéziai látogatásáról Djakarta (TASZSZ) Malmovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter, aki jelenleg Indonéziában tartózkodik, csütörtökön reggel az Irian vezércirkáló fedélzetéről a nyüt tengeren megtekintette az indonéz haKommunistaellenes rendőrprovokáció Ecuadorban Guayaquil (TASZSZ) Az ecuadori titkosrendőrség mintegy hatvan embere támadást intézett a kommunista párt helyi székháza éllen. A titkosrendőrök könyveket ée brosúrákat vettek magukhoz a kommunista ifjúsági szövetség könyvtárából és pénzt foglaltak le. Pedro Saad, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára az ország elnökéihez intézett táviratában erélyesen tiltakozik a rendőri akció miatt Hangsúlyozza, hogy a párt székháza ellen intézett támadás része annak a provokáció-sorozatnak, amely a párt ellen folyik, s amelynek célja: akadályozni a néptömegeknek az életkörülményeik megjavításáért, a demokratikus jogokért és a szabadságért vívott harcát. (MTI) di tengerészek gyakorlatozását. Vele volt Martadinata ellentengernagy, az indonéz haditengerészet vezérkari főnöke. A gyakorlatozás után Malinovsz. kij beszédet mondott az indonéz flotta jelenlévő tisztjei és katonái előtt. Egyebek között hangsúlyozta, hogy Nyugat-Inam visszacsatolása az országhoz olyan tény, amelyet szívből támogatnak a szabadságszerető államok, közöttük a Szovjetunió is. — Biztosak lehetnek abban — hangsúlyozta beszédében a marsall, hogy az egész szovjet nép teljes szívével az indonéz nép oldalán áll abban a harcban, amelyet az ország függetlenségéért vív, támogatja az aktív semlegesség politikáját. A szovjet nép arra törekszik, hogy a jövőben tovább erősödjenek és fejlődjenek a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. (MTI) NAPTAR gentína „a katasztrófa küszöbére” jut, amennyiben a politikai pártok között nem jön létre megegyezés a választások előtt. Az elnök beszédében védelmezte kormányának ama álláspontját, hogy a júniusi választásokon a peronisték is részt vehessenek. Várakozás ellenére az elnök egy szóval sem tett említést belügyminisztere lemondásáról, jóllehet Martinez az elnökkel folytatott rövid beszélgetés után nyújtotta be lemondását. Érdekes, hogy Guido beszédét a lemondott belügyminiszter a kormány tagjaival együtt hallgatta az elnöki hivatalban. Buenos Aires-i politikai mefi- gyeiők szerint az elnök beszéde hideg fogadtatásra talált. Két fontos politikai párt, a népi radikálisok és a polgári radikálisok vezetői közölték, hogy csak később foglalnak állását a beszéddel kapcsolatban. Jorge Almada konzervatív beállítottságú politikus szerint az elnök „a felelősséget a politikai pártok vezetőire kívánja hárítani, jóllehet a két legutóbbi katonai válság oka is Guido tekintélyének hiánya volt”. Guido elnök szóvivője csütörtökön közölte, hogy az elnök esetleg lemond, amennyiben a politikai pártolc vezetői nem tesznek eleget egységre hívó felszólításának. Politikai megfigyelők a következő 48 órát döntő fontosságúnak ítélik meg. Nem tartják lehetetlennek, hogy a hadsereg közbelépése következtében egyáltalán nem kerül sor a június 23-i választásokra, hanem „erőskezű” katonai junta veszi kezébe az ügy ek irányítását. (MTI) 1963. március 29., péntek. Szergej Rahmamnov — 20 évvel ezelőtt, 1943 márciusában halt meg Szergej Ftahmaninov orosz zeneszerző, világhírű zongorista. Mint zeneszerző az orosz klasszikus zenei, tradíciók folytatója volt. 1890-ben, mint zongoraművész tűnt fel. 1911 után az USÁ-ban telepedett le. Zenekari művei közül megemlítjük a ma is állandóan műsoron lévő Holtak szigetét, zongoraművei közül pedig a Cisz-moll prelűdötm — 60 évvel ezelőtt, 1903. március 29-én halt meg Daniié Pista cigányprímás és nótaszerző Dalait maga jegyezte le, de kísérettel nem látta el, belőlük több népszínmű zenéjét állították ösz- sze. Néhány poétikus, ma is igen népszerű dalát idézzük: Gyönge violának..., Szőke kislány, csitt, Darumadár, Eltörött a hegedűm. Emlékét Szegeden Margó Ede szobra őrzi. * KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉG. — 1100 évvel ezelőtt, 860—867-ig alkotta meg Cirill szerzetes, bátyjával, Metóddal együtt a görög nagybetűs írás jeleiből a szláv ábécét („cirillika”), amely a szláv nyelvek többségének, a Szovjetunióban élő nem-szláv néprétegek egy részének és a mongol nyelvnek ma is az írásformája. A cirill írás eredetileg az óbolgár nyelvhez készült, ezért az egyes nyelvekhez idomulva, több helyesírási reformon ment keresztül. Szovjetszkaja Rosszija a ngo dinh diemista csapatok legutóbbi vereségéről Moszkva (TASZSZ) L. Gyemin a Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki számában kommentálja azit a vereséget, amelyet a ngo dinh diemista csapatok az Ap Rác térségében lezajlott ütközetben szenvedtek. A cikkíró rámutat, hogy Dinh Diem fasiszta diktátor három- százezer főre rúgó fegyveres erői képtelennek bizonyultak arra, hogy leszámoljanak a terrorista rendszer ellen küzdő partizánokkal. Az Egyesült Államok ma nemcsak a legmodernebb fegyverfajtákkal segíti a ngo dinh die- mistákat, hanem saját csapataival is, vagyis katonai intervencióhoz folyamodott. Dél-Vietnamban jelenleg mintegy tizenkétezer «amerikai katona és tiszt tartózkodik, s ezek nemcsak tanácsadói vagy instruktor! minőségben működnék. hanem közvetlenül részt vesznek a hadműveletekben. (MTI) Konzultáció Korunk egymás és a békés mellett élés Le a szerelemmel Dr. Ossian B. Hollis úr megállapította a Newsweek legújabb számában, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági élete és népesedési viszonyai ellentmondásos helyzetbe kerültek. A legközelebbi öt évben, az adott munkanélküliség kiküszöbölésére. 9,6 millió új állást kellene teremteni. Közben a lakosság 6,5 millióval növekszik, illetőleg ennyi új munkakereső lép a színre. Ez azt jelenti tehát, hogy az Egyesült Államoknak öt éven belül legalább 16 millió ember számára kellene munkát biztosítani. Igen ám, de eközben az automatizálás a már munkában lévők | közül is további milliók egzisztenciáját fenyegeti. Mit kellene itt tenni — teszi fel a kérdést az idézett úr? És azt mondja: Meg kell rendszabályozni a szerelmei. Ne szüljenek annyi új embert az anyák. Stop. Európai nyelven ez körülbelül így fogalmazható meg: Halál a szerelemre! Éljen a ka- pitattzimjs: Abez Ata A különböző társadalmi rend- M szerű országok békés egymás mellett élésének politikája annyi idős, amennyi a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára világossá vált, hogy a szocialista forradalom nem győz egyszerre több, vagy minden országban, ahogyan azt annak idején Marx és Engels vélte. Lehetséges a forradalom győzelme egyetlen, vagy egy néhány országban is. Ebből az következik, hogy az első szocialista országnak, vagy országoknak egész korszakon át kell kapitalista országok mellett létezniük. A szocializmus építéséhez béke kell, a szocialista országoknak tehát azon kell lenniük, hogy együttélésük a kapitalista országokkal békés legyen. A szocialista állam egyébként is, lényegéből folyóan is csak békés külpolitikát folytathat, mivel megszünteti a kizsákmányolást és ezzel azokat az osztályokat, amelyek érdekeltek a háborúkban, területi hódításban, más népek leigázásában. A békéért vívott harc különben is megegyezik a világ összes népének érdekeivel. Mindezeken kívül pedig: a forradalom nem exportcikk. Minden nép maga dönti el, hogy milyen társadalmi rendszerben kíván élni. A szocialista országok nem fegyverrel, hanem építő munkájuk eredményeivel gyakorolnak forradalmasító hatást a világra. A két világháború között az egész világ megismerte az új társadalom békepolitikáját. A Szovjetunió kormánya szakadatlanul harcolj azért, hogy minden országgal normális diplomáciai kapcsolatai legyenek, azaz, hogy minden állammal békés viszonyban legyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Nép- szövetségben az általános és teljes leszerelésre. Riadót fújt, amikor a német fasizmus háborús veszélybe sodorta az emberiséget és szorgalmazta a népek és a kormányok antifasiszta összefogását a béke védelmében. Nem a Szovjetunión múlott, hogy a német fasizmusnak mégis sikerült kirobbantania a második világháborút. A békés egymás mellett élés ** politikájának leglényegesebb eleme azonban a két világháború között a világ első szocialista államának, a nemzetközi proletariátus hatalmas forradalmi bázisának önvédelme volt. A második világháború után néhány évvel jelentősen módosultak és azóta is folytonosan változóban vannak azok a körülmé- lyek, amelyek között a világ kommunista és munkáspártjai a békeharcot, a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Az 1940-es évek végére szocialista országok egész sora jön létre és kialakul a szocialista világrend- szer. Attól kezdve már nem a Szovjetunió és az összes többi ország békéjéről van szó, hanem a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről. Ez az első döntő különbség a békeharc körülményei szempontjából a második világháború előtti és utáni helyzet között. |^6ég inkább megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhetünk a világpolitikai erőviszonyoknak a béke és szocializmus javára történt eltolódásáról. Ma már ugyanis megfelelő politikai, katonai, gazdasági és tömegerő támasztja alá a szocialista országok békepolitikáját. Ez a két korszak között a másik döntő különbség. A szocializmus világrendszert alkotó országai szövetségesek egész sorával harcolnak együtt a békéért. A gyarmati rendszer széthullása következtében létrejött fiatal, független ázsiai és afrikai országok többsége következetes antiimperialista politikát, békepolitikát folytat és együttműködik a szocialista országokkal a háború és az imperializmus erőivel szemben. A világtörténelem teljesen új jelensége a száz és százmillió embert tömörítő és szinte valamennyi országra, minden kontinensre kiterjedő népi békemozgalom. Ezeket a nagy fontosságú kös rülményeket vette figyelembe az SZKP XX. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megállapította és többször is megerősítette, hogy korunkban nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a háborúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyákorlatilag is többször igazolták. Igaz, hogy van még imperializmus, folyik az imperialisták által a világra erőszakolt fegyverkezési hajsza, és le nem becsülhető háborús veszély- lyel állunk szemben. Igaz azonban az is, hogy az összes rendelkezésre álló erők tömörítésével, az összes eszközök felhasználásával meg lehet akadályozni, hogy az imperialistáik vilógáborút robbantsanak ki. Azelőtt csak az lehetett az álláspont, hogy amíg létezik az imperializmus, a háborúk is elkerülhetetlenek, a békeharc eredménye tehát legfeljebb egy tartósabb, de mindenképpen csak átmeneti béke lehet. Az erőviszonyok most lehetővé teszik, hogy a háborút elkerüljük, noha még létezik imperializmus, melynek természete magától értetődően nem változott. Az imperializmusnak nem a természete, hanem helyzete változott meg. Ez történelmileg új, döntő fontosságú körülmény. A békés egymás mellett élés politikáját most már nemcsak azért folytatjuk, hogy elkerüljük a világháborút, hanem azért is. sőt, elsősorban azért, hogy megteremtsük a két társadalmi rend békés versenyének feltéiateát.
