Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
W63. március 38. 3 Csütörtök Rendezték a gépállomás! dolgozók átalánybérét Helyileg döntenek a prémiumkeret felhasználásáról (JT A KÁTYÚBÓL A földművelésügyi miniszter, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben utasítást adott ki a gépállomás) dolgozók bérezésének és premizálási rendszerének szabályozásáról. A közelmúltban megjelent utasítás mintegy 20 000 gépállomási traktorost, 1700 brigádszerelőt és egyéb nftunikásáliományá dolgozót, 1300 bogádvezefcőt és csaknem 6000 műhelymunikás t érint. A miniszteri atasítás, mint a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének illetékes munlkatársad rámutattak, az áta- Jónybór emelésével rendezi azokat a problémákat, amelyek abból adódna!« hogy a gépállomás! dolgozók az év bizonyos szakaszaiban nem tudnak dolgozni. Előírásai szerint mind a traktorvezetők, mind pedig a moto. szerelők részére — decemberben, valamint a .januártól júliusig terjedő hónapokban — a munkavégzés körülményeitől és a várható munikák mennyiségétől fűtőén difOerenci- áütam, az eddigi 351, illetve 310 forint helyett havi 400—1100 forint között kell az átalánybért megállapítani. tKc átalánybér személyenkénti megállapításakor figyelembe veszik a traktorosok szakmai képzettségét, rátermettségét, valamint a gépek állapotát. A szocialista bérezés elveinek megfelelően az utasítás egyidejűleg előírja azt is, hogy az érintett dolgozók az áfcdánybér ellenében — a napi 8 órai munkaidőn belül — kötelesek elvégezni a gépállomás igazgatója által megjelölt, a bérszabályzatban időre programozott és a gépállomás tevékenységével ösz- szefüggö munkákat, ide tartozik többek között a szakmai továbbképzés és a különbőz» színtű tanfolyamokon való részvétel is, A cél az, hogy kifizetett átalánybérek mögött munka vagy valamilyen egyéb hasznos tevékenység tegyen. A műhely munkások bérezésénél: rendezésével az utasítás lehetőséget ad a különleges szakmunkáik kiemelt díjazására, s általában is kimondja, hogy a gép. és gépjavító állomásokra megállapított határok között, személyi besorolással kell a munkások órabérét megállapítani. A megyei igazgatóság vezetőjének ezen túlmenően jogot ad az utasítás ahhoz, hogy teljesítménybérezés esetén 11 forintos, különleges szakmamkát végző időbéres dolgozó személyi besorolásánál pedig 14 forintos ónaibért állapítson meg. Előnyösen szabályozza az hasítás a hri gádszerelők és a brigád- vezetők bérezését is. A brigádszerelők havi átalánybérét az eddigi 1450 forint helyett 1550—1650 forint között állapítja meg. Emellett továbbra is ei kell számolni részükre a 1,6 forint értékű teljesítménybért a hozzájuk beosztott gépek minden műszak- normájáért, illetve minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamint minden egyéb 10 órai traktor és motormunkáért. A brigádvezetők részére kifizethető évi átalánybér a rendelet előírásai szerint csaknem 4000 forinttal haladja meg a korábbit. Jelentős továbbá a brigádvezetők bérrendezésével kapcsolatban, hogy az új utasítás nem tesz különbségei univerzális traktorral, illetve szántótraktorral, kombájnnal vagy egyéb motorral teljesített műszaknormák között, előírásai szerint a brigád géped által teljesített minden műszaiknormáért, minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamint minden egyéb 10 órai traktor és motormunkáért átlagosan 4,5 forint teljesítménybért kell elszámolni a részükre. A miniszteri utasítás véget vet azoknak a vitáknak, hogy a jutalmazási keretet miképpen kell felhasználni. A prémium összege a továbbiakban is változatlan, azt azonban világosan kimondja az utasítás, hogy a zárolt 5 százalékon felüli részét, tehát 95 százalékát az igazgató, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben és az üzemi tanács véleményének a kikérésével saját hatáskörében használja fél. (MTI) Felesleges szépíteni a tényt: I a kötegyáni Vörös Csillag Tsz tavaly kátyúba jutott. A zárszámadáskor kiderült, hogy mindössze 16 forint 9 fillért ér egy munkaegység — az állam egymillió forintos dotációja ellenére. A tagság elégedetlenkedett, a vezetőség mentegetőzött, a falu vezetői sajnálkoztak. Az egész éven át becsületesen dolgozó tagokból akaratlanul is kibuggyant a keserűség: hát van itt értelme a szorgalomnak?! A hibák forrását kíkutaui nem ördöngős dolog. Annál inkább nem, mert Kötegyánban Mindenki ismeri a hibákat, még azok is, akiknek sémim közük a szövetkezethez. Mint az iskolás gyerek a leckét, az emberek úgy sorolják a szövetkezetei kátyúba juttató okokat. A leromlás nem tavaly kezdődött, csupán tavaly ért a mélypontra. Évekkel ezelőtt jó híre, jó munkaszelleme, tekintélye volt ennek a szövetkezetnek. A megye legjobbjai közt emlegették. A nagy fejlődés duplájára dagasztotta a létszámot, a földet, s természetesen a gondokat is. A vezetőség nem tudott posztja magaslatára állni, a pártszervezet erőtlennek bizonyult, a munka- szervezés döcögött, a tagság többre becsülte a háztájit, mint a közöst. Mindezek mellé súlyosbító körülményként járult két taplószáraz nyár. I gyenge vezetés és a szorgalom hiánya juttatta oda a szövetkezetei, ahoi a zárszámadáskor volt. (A száraz nyár nem mentség mindenre.) A tavaly választott új vezetőség nem tudta jóvátenni azt a sok-sok hibát és mulasztást, amit örökölt, csupán intézkedéseket tudott tenni az újabbak megelőzésére. Becsületére legyen mondva, ezt ideiében megtette. Hogy aztán mennyit érnek ezek az intézkedések, azt az idei év dönti ei. Hogy ez az év többéi adjon, s jobb legyen, mint az előzőek, azért gyötrelmesen meg kell dolgozni. Bőven van tennivaló. Nézzük sorjában. A vezetés most meggondoltabb, stabilabb, mint tavaly volt. Bujdosó Lajos elnök össze tudja fogni a tennivalók szálait, ért az emberek nyelvén. Nagy nyereséget jelent a szövetkezetnek Gáspár Mihály főagronómus munkája- Gáspár elvtárs februárban került Kötegyánba a Mezőkovácsházi Gépállomásról. Máris megszerették az emberek. Állandóan közöttük van, nem parancsolgat, nem kiabál, kikéri mindenkinek a véleményét. Reggel 4 órától este 10-ig talpon van, szervez, intézkedik, s ha kell, együtt dolgozik a tagokkal. Szíwel-lélekkel azért munkálkodik, hogy rendbe jöjjön a te szénája. Ez tetszik a köíegyámaknate, kifest munka- kedvükre is. I legfOlltOSaM emberekkel, a brigádvezetőkkei sí* baj volt tavaly. Erélytelenek, bátortalanok voltak — kevés szervezőkészséggel rendelkeztek. A főagronómus minden délután papíron sokszorosítva kiadta a másnapi teendőket. Nemegyszer előfordult, hogy a brigadérosok nem értettek egyet az utasítással. Ilyenkor brigádjuknak értésére adták: én sem értem, hogy miért ezt kell csinálni, de hát ez az ukáz, meg kell csinálni. Az ilyen salamoni megnyilatkozások láttán a tagok előtt erősen megcsappant a brigádvezetők tekintélye, szavának hitele. Vajon az idén másképpen lesz? A papírszeletkék mindenesetre eltűntek, de a brigádvezetők maradtak — egy kivételével. Ha bízik bennük a tagság, akkor em- bereljék meg magukat, legyenek önállóbbak, gokkal határözottab- bak és ne törekedjenek olcsó népszerűségre, mert annak a szövetkezet látja kárát! Tavaly sem és az idén sem munkálkodott megfelelően az ellenőrző bizottság. Csak akkor tett és tesz valamit, ha a főkönyvelő vagy az elnök szól, hogy jó lenne ezt vagy azt ellenőrizni. Egyáltalán nem jellemzi önállóság Hajdú János elvtárs és három társa munkáját. Nem mernek határozottan fellépni a hibák elten, attól félnek, hogy haragosokat gyűjtenek maguknak. Ha jobbra is, meg balra is igazságot osztanak, akkor nem tesznek semmit, nem töltik be hivatásukat. A szövetkezeti vagyon védelme, a szövetkezeti demokrácia tisztasága nyers őszinteséget, kiállást, határozottságot kíván minden esetben! H munkafegyelem lazasága sok kárt tett a szövetkezetben az elmúlt években. Mert a háztájit többre becsülték, a szövetkezet földje gazosodott, késett a betakarítás. Vajo-n a tűrhetetlen állapot vendég lesz-e az idén is? A kérdés jogos. Nem lehet határozott igennel válaszolni rá. Határe- zatot hoztak arra, hogy ha valaki nem teljesíti a december 29-i közgyűlésen elfogadott munka- ntírmát, akkor levonnak a háztáji földből, csökkentik a prémiumot, a hanyagok ellen eljárást indítanak. Ez — a háztáji terület csökkentés«! kívül — helyes és üdvös, csak az a kérdés, hogy az ellenőrző bizottság képes lesz-e igazságosan ítélkezni. A háztáji földet a tavaly szerzett munkaegységei: arányában kellene kiosztani az idén, és az idén szerzett munkaegységek arányában jövőre. Aszerint, teljesítette-e valaki egész esztendőben a kötelezően előírt munkaegységet vagy sem. Ha másképpen teszik, ha év közben változtatnak a gazdasági év elején meghatározott háztáji nagyságán, mégha fegyelmezés céljából is, sok kálváriára kerülhet sor ősszel. Mindenki any- nyit kapjon tavalyi munkájáért, amennyit megérdemel. Ha ebben az évben igyekszik, törekszik, akkor jövőre többet érdemelhet ki. A szövetkezet vergődésének mindkét évben tanúja volt a községi tanács és a pártszervezet is. Hogy a tsz kátyúba jutott, azért minden tanácsi vezető és minden kommunista elmarasztalható! Sokszor csak tétlenül regisztrálták a helytelen intézkedéseket, baklövéseket, ahelyett, hogy idejében. felelősségérzettel közbeszóltak volna: ez így nem mehet tovább! A kommunisták nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy őszintén feltárják a tagság előtt (de először önmaguk előtt), a mulasztásokat, nem vontak felelősségre senkit. Nem csoda, ha e határozatlanság ártott a pártszervezet tekintélyének. Jóformán semmit sem tettek azért, hogy a tagság magáénak érezze a szövetkezetei. Hiányzott az értelmes, felvilágosító szó. A hibák takar- gatása megbosszulta magát. Ezen a téren gyökeres változásra van szükség. Az idén a tanácsnak is, a pártszervezetnek is sokkal több felelősséggel kell egyengetnie a tsz útját. Hz Új tavasz jól kezdődött a szövetkezetben. Földben a mák, vetik az árpát, rozsot, fajtaborsót, munkával van tele a vezetőség és a tagság keze. Valami új kezdődött a hosszú aléltság után a földeken. Bízvást hisszük, hogy a fejekben és a szívekben is változást hoz ez a friss tavasz. Pallag Róbert A vetőgépek mellett jó részét már felszántotta a tavaszi szél. A homokosabb részen jó őtt megkezdték a tavaszi árpa vetését. De egy-két napi munka utón azonban be kellett huzaitni a vetőgépeket, mert a 3—4 napig tartó esős idő ragadóssá, sárossá tette a talajt. Most hétfőn, kedden újra megpróbálkoztak a vetéssel. Endrédtől mintegy 8 kilométerre az ugari részen a BúzakaAse endrődi határ egy héttel e lász Tsz gazdái három-három lovat fogtak vetőgépek élé és megkezdték a borsó vetését. A föld végén egy 'kis pihenőre álltak meg. Hadd fújják ki magukat a lovak. Az embereknek is kell egy kis pihenő, mert reggeltől délutánig sók kilométert gyalogoltak a vetőgépek utón. A pihenő alatt szívesen szóbaelegyednek. — Nem el a borsóvetés? — késett Érdeklődésünkre a- mindig vidám me^» Omiliák Mihály fogabos válaszolt. — Jobban szeretnénk, ha már kelne. De mit csináljunk? Az idő- ) nék nem parancsolhatunk. Két évvel ezelőtt február végén vetet- | tűk a borsót, s ilyenkorra már sorolt. Tavaly a március 12-e körüli nagy hófúvás miatt a vetés jó részét csak áprilisban kezdtük meg. Azért jó termésünk, 140 ezer forint bevételünk volt a zöldborsóból. — Bírják a lovak, nem ragad a vetőgép? mjnt a mák, száraz és porhanyós, — szól közbe idős Fü. lop István. — A múlt héten árpát vetettünk a határ másik részén, tavaszi szántásba. Ott volt dolga a csoroszlyás nak. A föld közepén is meg kellett állni, pucolni a csöveket, mert bedugult, nem szórta a magot Ilyen földbe mint ez, nem fárasztó a munka. Csak eső ne legyen, akkor nem lesz semmi báj. Azt, hogy hány géppel vetnek már a Búzakalász területén, nem tudják megmondani, hiszen min- * — Olyan ez a föld, den üzemegységben hozzálátták. A laposi részen tavaszi árpát vetnék, simítózniaík, szántanak. A Pe. resi részen a műtrágyát szórják a j répa alá. Másutt fogasolnak, készítik a magágyat. A rövid beszélgetésből kitűnt, hogy az endrődi Búzakalász Tsz- ben teljes lendülettel hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz. Reggeltől napnyugtáig dolgoznak, hogy a késői kitavaszodás lemaradásait pótolják. A szorgos munka után gyűlik a munkaegység is. A négy tsz-gazdának — akikkel beszélget- , tünk — a hónap végére 100—100- ra gyarapszik a munkaegysége, j Pedig a munkák zöme csak ezután kezdődik. Elbúcsúztunk a négy szorgalmas embertől. Erőt gyűjtöttek a j lovak, s mint könnyű pelyhet húzták a vetőgé-; pet, s vitte a tavaszi szól utánuk a száraz föld porát. Cs. E.I Münchenben is elszaporodtak a közlekedési balesetek. Ezért vezették be idős és beteg gyalogjárók részére a képünkön látható közlekedés-jetoö készülékeket. Ez egy igen élénk sárga lemezre festett 3 fekete pont. Azok a gyalogosok, akik jogosultak eme jelzőberendezés felmutatására, elsőbbséget élveznek az úttesten való átkelésre. Á sofőrök kötelesek fokozott mértékben gondoskodni tesü biztonságukról. Az újítás állítólag bevált. (MTI Külföldi Képszoigúto# OOOOCM&OOOaOGQOQGOGOOQOOOQOOQOOOOOQOOOOGQOOOOOe Közlekedés-jelző készülék
