Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
1963. március 36. 2 Kedd Az országgyűlés hétfői ülése (Folytatás az 1. oldalról.) mezőgazdaságunk, egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Hatalmas tartalékok rejlenek a szocialista tábor országai között egyre erőteljesebbem kibontakozó nemzetközi együttműködésben. korszerű termékek, a világpiacon gazdaságosan értékesíthető cikkek gyártását gyorsan valósítsuk meg. Sajnos, ma még nemegyszer megdöbbentő huzavona, közömbösség tapasztalható új, korszerű termékek bevezetésénél, s meglepő az a kitartás, amely a régi, a gazdaságtalan cikk konzerválására irányul. A miniszter ezután az exportcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentőségéről szólt, majd kitért az importtal kapcsolatos néhány kérdésre. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdéA termelés minőségi követelményei — Külkereskedelmünk és ipasekről beszélt A nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik — Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mező- gazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés^ valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének * ; növelését, — Államháztartásunk szorosan összefügg az állami vállalatok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirányzatok a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek és együttesen 11,3 százalékkal emelkednek. A forgóalap növekedésének üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik. A vállalati befizetések emelkedését döntő részben az iparból származó nyereség 4,5 milliárd forintot meghaladó növekedése biztosítja. Az ipar tervezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségeinek 1.2 százalékos csökkenése szükséges. Növekednek a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállalatoktól származó bevételei is. — 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költség- vetés tervezett összbevételeinek 32 százalékát. — Fontos feladat a készletgazdálkodás további javítása. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el a beruházástól, a fogyasztástól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezen a területen még korántsem kielégítő a gazdálkodás színvonala. A vállalati igazgatók, főmérnökök, sőt főkönyvelők egy része a napi termelési problémák mellett nem szentel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrend elések. — A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például: az Április 4 Gépgyár felesleges készleteinek értéke az 1962. december 31-i felmérés szerint mintegy 52 millió forint volt. — Feleslegnek mintegy negyedrésze importanyag. A felesleg jórészt előszállításból, kétszeres megrendelésből és nagymértékben abból származik, hogy program- változások esetén a stornirozást nem hajtják végre kellő gonddal. A készletgazdálkodásban fennálló fogyatékosságokat és azok szigorúbb megítélését is jelzi, hogy az iparban a büntető kamat több mint négyszeresére emelkedett. — 'Az ipar minden területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külkereskedelem követelményeinek. rumk együttműködését mind az exportlehetőségek felkutatása és kiaknázása, mind bizonyos importok gazdaságosabb megoldása tekintetében fokozni kell, mert a korszerűség, a gazdaságosság és a megfelelő válasziték igényeit a világpiaci verseny egyre élesebben hozza felszínre. Bár e területeken tapasztalható némi haladás, mégis a devizagazdálkodással kapcsolatos rendkívül fontos elvek sok vállalati vezető mindennapi munkájában nem érvényesülnek úgy, ahogy az indokolt lenne, pedig színvonalas vezetés ezek figyelembevétele nélkül ma már nem lehetséges. — A Pénzügyminisztérium a közelmúltban a gépiparban megvizsgálta a műszaki fejlesztés problémáit. Ez a revízió többek között megállapította: sok helyütt a műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlegeknél alacsonyabb a mérnökök és a szakmunkások keresete, mint a kevesebb felkészültséget igénylő helyeken. Előfordul az is, hogy az a vállalat, amely újait produkál, hátrányosabb helyzetbe kerül a maradival szemben, a létszám, a béralap, az anyagi érdekeltség tekintetében. A pénzügyminiszter a továbbiakban arról beszélt, hogy a műszaki fejlesztési alap rendszere is — bár jelentősen előbbre vitte a sok tekintetben javult. Fejlődött a tervszerűség, egyre több helyen fordul elő költségmegtakarítás. Mégis nemegyszer találkozunk — gazdaságossági, telepítési, s egyéb szempontból — elő nem készített, kellően nem tisztázott programokkal. Így a megvalósítás során derül ki, hogy a beruházás többe kerül, rosszabb eredményt hoz, mint ahogy azt a tervezés periódusában pártfogói állították. Így pélváUalatok munkáját, itt-ott változtatásra szorul. A műszaki, fejlesztési eszközöket összpontosítani kell azokra a helyekre, ahol a legjobban gyümölcsöztethetők, ahol az álló- és forgóeszközök mellett a „szellemi eszközök” is biztosítottak. — Állami vállalataink gazdálkodásában jelentős mozzanat, hogy zömmel ebben az évben szervezik át az ipar irányítását Az iparirányítás átszervezése az irányító minisztériumoktól megköveteli a jó előkészítésit, a káderek megfelelő kiválasztását. — Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot irányoz elő, amiből 40,4 milliárd a beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél. — Beruházási előirányzatunk elsősorban a 2. ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja. így többi között folytatják a pécsi erőmű bővítését, a Dunamenti Hőerőmű, a Dunai Vasmű hideghengerművé- nek, a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának és a Békéscsabai Konzervgyárnak építését. Ezután a miniszter a berházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt. toraljaújhelyi gyáregységénél először 27 milliós költséggel számoltak, majd az ismételt módosításnál az előirányzat elérte az 58 milliót. — A nagyarányú módosítások főként az előkészítés során elkövetett hibákra vezethetők vissza, amelyek nagy részét körültekintőbb munkával elkerülhették volna. Ezután Tímár Mátyás így folytatta: — A költségvetés számos tétele OOOOOOCOCOOOOOOOOOOOOOGCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCK Az országgyűlés szünetében Tervszerűség — Költségmegtakarítás — A beruházások előkészítése dául a Fómlemezipari Művek sáAlapvető érdekünk, hogy » Kádár János és Foek Jenő, a Parlament folyosóján. szorosain kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben is a hosszú és középlejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4,3 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetés közületi kiadásairól beszélt. Az előző évhez képest az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal, az igazgatási, rend. és jogbiztonsagi kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvédelmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint. Tímár Mátyás az egészségügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során a kórháza ágyak száma meghaladja a 75 ezret. Ez igen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy a 2. ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát. 50 ezer lakás Lakásépítési programunk 1963- ban 50 700 lakás felépítését irányozza élő. Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitelezésben, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magánerőből létesül hosz- szú lejáratú hitellel. — Az említett egészségügyi, szó. ciális, kulturális és kommunális feladatok nagy része, a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. — Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. Így ez évben megreformáltuk a már több mint 15 éve változatlan házadó rendszert, amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott A házadó reform a lakosságot körülbelül 76—86 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tartarozására. Emellett valószínű, hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe. Továbbiakban a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy — 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között indult. Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tél újabb nehézségeket okozott. — Bár az időjárás számos területen a feladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, mégis az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen megvan a lehetőség a termeléskiesés pótlására, a többletráfordítások ellensúlyozására. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok export-szállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Végül hangsúlyozta: — Terveink, költségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés mennyiségi célkitűzései mellett a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezet' tebb gazdálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, a korszerűség javítása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása, és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság az általános és pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához. A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be: | — Hisszük, hogy az 1963. évi 1 népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóra váltásában, a VIII. kongresszus által népünk elé fűzött feladatok megoldásában. — Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány 1963. évi. állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el. A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költség- vetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: Az 1963. 'évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában az országgyűlés hét bizottságában 44 képviselőtársunk vett részt. Mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügy- miniszter kifejtett, a bizottságok egyértelműen helyeslik. Dr. Erdei Ferenc javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat -általános és részlete# vitáját együttesen folytatják le. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel. Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jelentenek első ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. — Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. A beterjesztett költségvetési előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. — Ezért a költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. A költségvetési vitában ezután felszólalt Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gacsi Miklós, dr, Moszkay Aurél, Gosztonyi János, Pólyák János, dr. Sályi István, Galló Ernő, dr. Várkonyi Imre, Vaskó Mihály, Z. Nagy Ferenc, dr. Petri Gábor, Kollár, József, Csorvási Sándor, Varga Józsefné, ■ Inokai János országgyűlési képviselők. a A költségvetés vitájában felszólalt Klaükó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, Békés megye országgyűlési képvi. selője.
