Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
üzért dolgozunk, hogy tovább erősödjenek a termelőszövetkezetek, tovább javuljanak népünk életkörülményei J6Ses8 érzéssel vettük tudomásul — mondotta bevezetőül Klau- kó elvtáis —, hogy pénzügyi helyzetünk stabil, valamint, hogy az 1962-es évi költségvetés előirányzatai realizálódtak, s hogy a mostani költségvetési is szilárd egyensúlyban van, bizonyos bevételi többletet is tartalmaz. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az elmúlt gazdasági esztendőben a munkások, a parasztok nem dolgoztak rosszul, tffleg, ha figyelembe vesszük a Imi aszályos esztendőt, valamint a mostani téli időjárás áltál okozott többletkiadást. Ennek ellenére költségvetésünk szilárd egyensúlyban vem. Maga ez a tény is bizonyítja — barát és ellenség előtt — munkásosztályunk, egész dolgozó népünk szorgalmas és eredményes munkáját. Igazolja pártunknak, kormányunknak dolgozó népünkkel való szilárd kapcsolatát, valamint azt a tényt, hogy népünk egyetért, helyesli és tettekkel támogatja pártunk, kormányunk immár bat esztendeje folytatott politikáját. Nagyszerűen jutott ez kifejezésre a mostani országgyűlési választásokon is. S most nekünk, ország- gyűlési képviselőknek, akik a nép bizalmát élvezzük, az a feladatunk, hogy választóinkkal továbbra is egységben, összefori'oítság- toaa dolgozzunk a szocialista épíBá-r nehézségeink vannak, ennek ellenére is az élet bebizonyította, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kiállta a próbát. A kétévi aszályos időjárás, a kedvezőtlen téli időszak sem tudta meggátolni termelőszövetkezeteink fejlődését. Legyen szabad e fejlődést alátámasztani néhány megyei adattal. A mezőgazdaság fejlesztésének ötéves tervét — figyelembe véve megyénk sajátos helyzetét és viszonyait — az országos átlagtól magasabb szinten határoztuk meg, az ötéves terv végére 25—26 százalékban irányoztuk elő a termelés növekedését. Erről mi már az országgyűlésen az ötéves terv vitájában tés sikeréért, a költségvetésben előirányzott tervek teljesítéséért. Szocialista társadalmunk építése szempontjából az állami költségvetés vitájának mindig nagy jelentősége van. Nálunk a költség- vetés vitája tartalmában és módszerében is különbözik a tőkés- kapitalista országok parlamentjeinek vitájától. Ott a munkásosztály és a haladás erői kénytelenek éles harcot folytatni a dolgozókat évről évre jobban sújtó adók ellen, a nép helyzetén könnyítő szociális juttatásokért, a nagyobb darab kenyérért, a jobb megélhetésért Éppen napjainkban folyik ilyen irányú harc Francia- országban. Nálunk egészen máé a helyzet. Mi azon vitatkozunk: hogyan lehet még jobban, szervezetteb- ' ben, eredményesebben dolgozni a tervek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért, hogyan javítsuk meg a vezetést minden szinten, továbbá hogyan emeljük a munka termelékenységét, a műszaki színvonalat, vagy milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az elhúzódott téli időjárás miatt a lemaradást mielőbb pótoljuk. Azérí dolgozunk, hogy tovább erősödjenek a termelőszövetkezetek, tovább javuljanak dolgozó népünk életkörülményei. részletesen szóltunk. Az objektív tényezők ellenére is a felemelt tervet reálisnak, megvalósíthatónak tartjuk. Mi bizonyítja ezt? A kukori catermedést katasztrális holdanként az ötéves terv végére az országosan előirányzott 18 mázsával szemben megyénkben 20—22 mázsában irányoztuk elő, s az elmúlt gazdasági esztendőben megyei átlagban 18,1 mázsa termest értünk eL Tehát az országos átlagot már elértük, sőt a mezőkovácsházi, s az orosházi járás és Békéscsaba város elérte a 20—22 mázsa májusi, morzsolt kukorica- termést kataszteri holdanként. Sertésállományunkat 1965 végé re 543 ezer darabban irányoztuk elő. Jelenleg 520 ezer darab van. Árusertést az ötéves terv végére 350 ezer darabot kívánunk adni a népgazdaságnak. Az elmúlt gazdasági esztendőben csaknem 240 ezer darabot adtunk a népgazdaságnak. Sertéstenyésztésünk további fejlesztése szempontjából bizonyos nyugtalanító jelek tapasztalhatók megyénkben. Egyrészt csökken a kocaállomány, ami a hízott sertés alapanyag-biztosítását fékezi. Másrészt még mindig igen magas az elhullása százalék. Szervezettebb, konkrétabb intézkedésre van szükség az állategészségügy biztosítására is. A baromfi-törzsállományt az ötéves terv végére kétmillió 200 ezer darabban irányoztuk élő. A múlt gazdasági év végére egymillió 900 ezer darabot értünk el. Árubaromfi. felvásárlási tervünk az ötéves tervhez viszonyítva 72 százalékra van teljesítve. A tejtermelést 34 miliő literben irányoztuk elő, teljesítettünk 31 millió litert. Sajnos kenyérgabona termelésünk az ismert okoknál fogva nem mutat ilyen kedvező képet, hiszen a 15 mázsás átlaggal szemben mindössze csak 10 mázsát értünk el katasztrális holdanként. Mégis az ötéves tervben előirányzott célkitűzéseket megvalósíthatónak látjuk. Sok a még fel nem használt rejtett tartalék a mezőgazdaságban, amit jobb politikai, szervezeti munkával népgazdaságunk szolgálatába kell állítani. Nagyon messze vagyunk még attól, hogy a mezőgazdaság szocialista üzeméinek formáit szbcialistá tartalommal töltsük’ meg. Sok még a tennivaló a termelőszövetkezetek tagjainak gondolkodásának, szocialista tudatának formálásában, ,s az egységes paraszti osztály megteremtésében. Sok kívánni való van még a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának kialakításában, Még a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinkre is jellemző, hogy az egy kilogramm hús, az egy mázsa búza, az egy liter tej előállítási költsége igén magas. /Vagyon fontosnak tartjuk a szakoktatás fejlesztését E feladatok eredményesebb végrehajtása szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a mezőgazdasági szakoktatás magasabb szintre való fejlesztését. Kétségkívül az utóbbi időben sókat tettünk a mezőgazdasági szakoktatásért, a szakmunkásképzésért. Például a télen a gépállomásokon, állami gazdaságokban alapfokú traktorosképzésben 1800-an vettek részt. Százhatvan öntözéses, 125 állattenyésztési, 250 növénytermesztési szakmunkást képeztünk ki, és az ezüstkalászos tanfolyam I— Il-es évfolyamára 2109-an jártak. De az igények nagyok, az eddiginél is többet kell tennünk, ha a mezőgazdasági termelést tovább akarjuk növelni. Márpedig ezt akarjuk. Jelenleg a mezőgazdaságban szakembereinknek két csoportja alakult ki. Az egyikre jellemző, ; hogy igen gazdag tapasztalaitokkal Legjobb jeladatunk m mezőgazdasági munkák jó megszervezése Igen lényeges . feladatunknak tartjuk a még gyengén gazdálkoTudatábao ^Vágyunk aajpak: a költségvetés előirányzatainak gyakorlati végrehajtásáért az eddiginél még jobban kell dolgoznunk, hogy a tervben vállalt kötelezettségeket ne csák teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Megyénk mezőgazdasági jellegéből következik: mi legfőbb feladatunknak tekintjük a mezőgazdasági munkák jó megszervezését, hogy mielőbb pótoljuk az időjárás okozta kieséseket. A tavaszi mezőgazdasági munkák lényegében már beindultak. A szövetkezeti gazdák érzik és tudják, hogy a ítéli időjárás okozta kieséseket tervszerű, szervezett, gyorsított tempóval mielőbb be kell. hozni. Ezért megyénkben a járások között nemes vetélkedés indult, a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres megszervezéséért, a minőségi munkák biztosításáért, az őszi vetéseik gondos ápolásáért, a még műveletlen föld mielőbbi Mszán fásáért. dó szövetkezetek gazdasági, politikai megerősítését, vezetésük megszilárdítását. Ez nagyon komoly rejtett tartalékot jelent népgazdaságunknak. Szükséges őket előnyben részesíteni a műszaki és az anyagi javak elosztásánál. Gondosabb, elemzőbb értékeléssel kell jóváhagynunk az éves gazdálkodási terveiket. Talajviszonyaik figyelembevételével tervszerűen kell megváltoztatni és kialakítani megfelelő vetésszerkezetüket. Továbbá szélesebb körben kell alkalmazni az „erős segítse a gyengéti” mozgalmat, melynek igen hasznos tapasztalatai vannak. Szélesebb körben kell alkalmaznunk a gazdálkodás minden területén az anyagi ösztönzőket, figyelembe véve az adott termelőszövetkezet sajátos helyzetét. Tapasztalatunk: a legjobban bevált forma a munkaegység jóváírásával együtt az össztermés után járó premizálási rendszer. A nagyüzemi gazdálkodás kiállta a próbát Kedd rendelkezik, hozzáértéssel segíti a termelés fejlesztését. Azonban szakmai felkészültsége a jelenkor követelményének nem mindenkor felel meg. Ez az oka annak, hogy egyes feladatok végrehajtásában konzervatívizmus tapasztalható nála. A másik csoport fiatal szakemberekből tevődik össze, akiknek megfelelő szakmai képzettségük van, de kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a kettőt az eddiginél jobban kell összefognunk és tervszerűbb elosztásit biztosítanunk megyénkben. Továbbá vannak termelőszö. vetkezeti elnökeink, agronóimusa- ink, akik mezőgazdasági akadémiát, mezőgazdasági technikumot végeztek. Azonban a mezőgazdaság vezetése, irányítása a termelőszövetkezeti V gazdálkodásnak megjavítása magasabb képzettséget igényel. Ötven—hatvan szövetkezeti vezetőnk bír az előbb említett képzettséggel, s ezért alkalmas volna arra, hogy magasabb, egyetemi szinten képezze tovább magát. A nehézség abban van, ha ezeket a vezetőket elvonnánk a gyakorlati életből, nehezen tudnánk helyettük mást, vezetésre alkalmas embereket találni. Másrészt a beiskolázás bizonyos nehézségeket okoz. Ezért a továbbképzést mi úgy kívánjuk megoldani, hogy megyei szinten egyetemi levelező tagozatot nyitnánk, s munkájuk mellett biztosítanánk az említett vezetők magasabb továbbképzését A kutatóintézeteknek nagy szerepük vau a terméshozamok növelésében Itt említenénk meg azt a gondolatot is: nem volna-e itt az ideje annak, hogy egy kézbe kerüljenek, egy irányítás alá vonjuk a különböző szakoktatási,' művelődési intézményeket, többék közt, hogy megszűnne a mezőgazdasági szakiskolák, technikumok kettőssége. E kettősség gyakran gátolja az intézményék ésszerű kihasználását. Esetenként a tudományos munka színvonalára is károsan kihat. Más alkalommal már említettük, de mivel úgy látjuk, hogy a fejlődés elég lassú és vontatott, ismételten megemlítjük a mező- gazdasági tudományos kutatóintézetek munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa szerint \ a tudomány termelőerő, de hogy nálunk valóban az legyen, szükséges a fejlődést meggyorsítani, a tudományos kutatóintézetek munkáját tovább javítani. Ügy gondoljuk, hogy erre is vonatkozik az a megállapítás: ha lehet, akkor még egy kicsit jobban. Mert e területen a nem kielégítő fejlődésnek a hiányát a mezőgazdasági termelés érzi legjobban, ami kihat népünk élet- szívonalának további javítására. A kutatóintézetek gyorsabb fejlődését és segítségét várják és kérik termelőszövetkezeteink. Az egyik termelőszövetkezeti elnökünk ezzel kapcsolatban a következőket mondotta; ,A mezőgazda- sági tudományos kutatóintézeteknek rendkívül nagy szerepük van a terméshozamok növelésében, az ő munkájuk nékül a mezőgazdasági termelést megfelelő szintre nem tudjuk emelni.' Az ő támogatásuk nélkül mi nem vagyunk képesek megfelelőbb eredményeket elérni, népünket több, jobb és olcsóbb élelmiszerrel ellátni. Majd tréfásan megjegyezte: Mint régi, tapasztalt elnök gyakorlatból állítom, hogy egyes tudományos szakembereinkre, kutatóinkra — tisztelet a kivételnek — jellemző, hogy sóikat kurtáinak, és keveset találnak. Észrevételeinket, javaslatainkat az illetékes szervek vizsgálják meg. Lehetséges, hogy nem mindenben egyeznek az illetékes szervek véleményével, azonban mi úgy érezzük hogy bizonyos intézkedések e területek munkájának megjavítására szükségesek. Tiszteit országgyűlés! A terv és az arra épülő költségvetés programot ad az egész társadalomnak. Az ország vagyona, benne a nép jóléte csak szorgalmas munka eredményeképpen gyarapszik. E munka jó megszervezésére, becsületes elvégzésére hív fel e program bennünket. Mi, Békés megye képviselői ennek tudatában tájékoztatjuk majd választópolgárainkat, a terv teljesítésére fogjuk felhívni megyénk dolgozóit. Az előterjesztett kölségvetésí a magam, valamint Békés megye képviselőinek nevében elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be felszólalását Klaukó Mátyás elv- társ. * Az elnöklő dr Beresztóczy Miklós javaslatára a képviselők* elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt tíz órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját. (MTI)
