Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
1963. február 14. 5 Csütörtök Februárban — félév után Minden szülő reménykedve várja gyermekének félévi iskolai bizonyítványát. De akadnak szülők szép számmal, akiket ilyenkor csalódás ér. Ennek mindig a család és az iskola közötti laza kapcsolat az oka. Mi a teendő, hogy a szülő már eleve tisztában legyen gyermeke tanulmányi eredményeivel? Év közben a szülők részére rendszeresített fogadóóra módot nyújt a tájékozódásra. Ámde a félévi munka Ismerésének ideje előtt mintegy két héttel ez a lehetőség megszűnik. Azért van ez, hogy a pedagógusok minden zavaró körülménytől mentesen végezhessék felelősségteljes munkájukat. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az eddigi kapcsolat megszűnjék. Sőt, igen fontos, hogy a szülők tartsák fenn a kapcsolatot az iskolával. Különösen akkor, ha a szülők ismerik gyermekük gyengéit. Az ilyen szülőik — azok tudniillik, akik szükségesnek tartják, hogy a gyermekük munkáját folyamatosan ellenőrizzék — kérjék meg az egyes szaktanárokat, hogy a tanuló ellenőrző-könyvén keresztül ismertessék a szülőkkel a feleletek eredményét. Minden indokolt esetben szívesen megteszik ezt a pedagógusok. Ök is fontosnak tartják a kapcsolatok fenntartását. Ennyit a megelőzésről. Nemsokára hazaviszik a tanulók a félévi bizonyítványt. Ez — általános tapasztalatok szerint — többnyire nem elégíti ki a szülőket. Ez érthető, hiszen valamennyi szülő azt szeretné, ha a lehető legeredményesebb lenne gyermeke iskolai munkája. Nos, a szülők alapvető magatartása a tárgyilagosság legyen. Ha eszerint mérlegelik a tényeket, sokkal könnyebb lesz a munka és örömöt keltőbb az eredmény. A félévi bizonyítványban lévő osztályzatok — akár számmal, akár betűvel írták azokat — egy helyzetet tárnak fel. Kérdés, ml a teendő, ha a feltárt helyzet eredménytelenségre utal? Az semmiképpen nem megoldás, ha emiatt a gyermeket bántalmazzák. Nem helyénvalók a különféle megtorlások. Őszintén kell szótanunk: az eredménytelenségben valamiképp a szülők is ludasok. Eleget foglalkoztak vajon a gyermekükkel? Számon kérték idejét, munkabeosztát? Megteremtették a kellő nyugalmat és a megfelelő környezetei a tanuláshoz? Több ilyen kérdést lehetne feltenni. A nem kielégítő bizonyítvány sok esetben a szülők „bizonyítványa” is. Nos, ha az eredménytelenség változtatásokat követel a tanulótól, változtatásokat követel a szülőktől is. Másként kell törődni a gyerekkel: többet és jobban. És ami a legfontosabb: erősíteni kell a kapcsolatokat az iskolával. Teljesen kizárt dolog, hogy az iskola és a szülők összefogása ne javítaná meg lényegesen az év végi bizonyítványt. A félévi bizonyítvány eredménytelenség esetén komoly figyelmeztetés arra, hogy az eddig végzett munka nem tekinthető kielégítőnek. Ilyenkor a szülőnek az a kötelessége, hogy forduljon bizalommal a nevelőhöz. Mindegyikük szívesen segít. Reájuk kell hallgatni: ők a szakemberek. A mi szocialista rendszerünk mély és igaz humanizmusát bizonyítja az a tény is, hogy az iskolai bizonyítványok rendszere nem feledkezik meg az embernevelés követelményeiről. Az iskola a félévi érdemjegyeket ezentúl nem anyakönyvezi. Annak nem lesz nyoma az iskola hivatalos irataiban. Ez a magas fokú emberiesség igen nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a gyengébb eredményeket ne rögzítsék, és a maradandóbb anyakönyvbe az év végi jobb érdemejegyek kerüljenek. Kell-e a félévi bizonyítvány? Az élet minden területén lemérik időnként? a munka eredményét. A felmérés: értékelés és minősítés. Nem lehet kivétel e törvény alól az iskolai munka sem. Nincs hát igazuk azoknak a szülőknek, akik a félévi értesítőt szükségtelennek tartják. A hivatásának élő pedagógus azonban nemcsak hivatalosan előírt értékelések útján tájékoztatja a szülőket. Arra törekszik, hogy a tanuló minden feleletéről tudjanak a szülők. Az 1962— 1963-as tanévben az iskolareform némiképp módosította az eredmények közlését. Megszűnik az első és harmadik negyedévi ellenőrző értekezelet, s félévkor a tanulók olyan értesítőt kapnak, amelybe csak a számjegyekkel írják be a tantárgyankénti eredményt. Sok szülő kérdezi mostanában, „miért nem lesz félévi bizonyítvány?” A gyerekek ugyanis odahaza azt mondták, hogy most már a félévi munka eredményei „nem számítanak és nem lényegesek”. Azok, akik így tájékoztatták odahaza a szülőiket, többnyire gyenge tanulók voltak. Az efféle magyarázgatások célja az, hogy a tanulók leplezzék velük eredménytelenségüket és mulasztásaikat. Az a tény, hogy az eredményeket csak számmal írják be az értesítőbe, mitsem változtat a lényegen: a sikeres vagy sikertelen murikán. Ez épp oly komoly figyelmeztetés, mint a tavalyi. Marad a végső következtetés: tisztán látni, jobban dolgozni — és az eredmény nem marad el. Dr. D. P. ff £ Egy pohár víz Színes, nyugatnémet filmet vetít a békéscsabai Szabadság mozi február 14-től 20-ig. A film forgatókönyvét és a dalszövegeket Eugene Seribe azonos című színdarabja nyomán Helmut Küutner írta. A történet 1710-ben játszódik. Már évek óta tart a harc Anglia és Franciaország között. A nép mindkét oldalon megelégelte már a hosszas háborúskodást és békére vágyik. De sajnos, Anglia királynője, a fiatal, szép Anna tehetetlen báb a trónon. Helyette a háborús párti Lady Churchill, Marlborugh hercegnő kormányoz, t ő éppen ellentéte a királynőnek. Számára a háború pénzt, hatalmat jelent... Így kezdődik a film, mely mindvégig izgalmas, fordulatokban bővelkedő. Nyitóit szemmel a várost art Különösen télen nyújtanak lehangoló látványt azok a házak, amelyekről omlik a vakolat, s piszkos, szürke színét mutatja a házfal. Sajnos, Békéscsabán nagyon kevés házról mondhatjuk, hogy rendezettségével, tisztaságával dísze a városképnek. Még mindig sok a hangulatot és szemet rontó látvány. Ilyen a képen láthat zsidó templom is. A városban többféle találgatásra ad okot, mj lesz a sorsa. Sokan tudni vélik, hogy ebből vásárcsar. nők lész, sőt egyesek arról is beszélnek, hogy sportcsarnok. gurult a malac képű asszony papucsára. — Én is tudok egy történetet — mondta Klári erőtlen hangon. Alig ismert a saját szavára. — Az egyszeri asszony elment ugyan a templomba, de mielőtt fölvette a fátyolt, minden élelmes ember kipróbálta. Egy hónappal az esküvő után rátalált a kanász, amint a kökénybokrok alatt pucéran hentórgette két csendőr. Gyereke ugyan egy se született, de hogy miért nem, annak a vajákos asszony a megmondhatója .., Senkinek se kellett megsúgni, hogy kiről van szó. Az emberko. szőrű oly mély némaságba zuhant, mintha befalazták volna a szájukat. A kezük se mozdult Egyedül Klári dolgozott, noha elhatározta, hogy ezen az őszön nem megy többé fosztóba A szőlővel bánó parasztember úgy megszokta az esti pincézést, mint betyár a magányt, bagoly az éjszakát, macska az egeré- szést. Könnyen lehet, hogy a szőlőt is elsősorban ezért a titokzatos kedvtelésért szerette meg. Vérét ősrégi barátság kötötte a mámorhoz, ehhez a hordóban élő vadállathoz, szívesen ingerkedett véle, s az volt a férfi, aki'a bódulat ingoványán is bírta még erővel. Amelyik legényt megtűrték a tivornyákon — ahol szűz bor képében idézlek meg az ördögöt, az Istenre-nég akkor sem gondoltak, ha a harangszót hallották — azt a legényt bízvást sorolhatták már a felnőttek közé. Dani ismerte a szőlődombok valamennyi ösvényét, sokat taposott rajtuk hol részegen, hol józanul. Évék óta járta a pincéket. Behunyt szemmel is eltalált volna a zegzugos hajlatokon, de azért magéval vitte arasznyi kis viharlámpáját, hogy lefelé jövet, ha netalántán kótyagos lesz, akadjon valami gyámoiítója. Köd szitált, tömény csendességgé sűrűsödött a fekete ég. A legtöbb pince kihalton komorlott a vedlett fák között, mélyükön halált lehelt az erjedő must. Ilyenkor meggyérültek a vendégváró pincék, csak ott világított ablak a kásás estében, ahol mulatozószoba is tartozott a présházhoz. Dani látta, hogy balról, a magasban két apró ablak dereng. Arra indult. Tudta, hogy Kulcsár Bertalané a présház, azé 4 nagygazdáé, aki apja. nak kipróbált barátja, s iránta jó szívvel van. Nem a bor kedvéért indult csatangolásra. Inni otthon is tudott volna, maradt elég rizling a gyászos lakodalomról. Idejét érezte, hogy megváltozott élete újra beleszövődjön a falu közösségébe, ráleljen a helyére, mint aki hosszú távoliét után érkezett meg. Mások tapasztalatából ,is tudta meg a maga ösztönei is figyelmeztették, hogy sorvadásra ítéli az elzárkózás, idegenség- be szorítja önmagát, ha nem ke. resi az utat az ismerősök bizalmához. Vétett a közfelfogás ellen. ingyen jóindulatot nem remélhetett, kötelességének érez- te hát, hogy bizalmat kunyerál- jon, lehetőleg úgy, hogy büszkesége minél kisebb kárt szenvedjen. Szégyellte a kényszerűséget, mégsem tehetett mást, ha itt akart élni. Örült, hogy éppen Kulcsár Bertalannál lát világosságot. Bi. zalommal indult a hívogató ablakok felé Könnyebbnek érezte vastag ködmönét, homlokán följebb tolta a bőrsipkát, amely nyirkos és hideg volt a szitáló ködtől. Annyira itthon volt itt, hogy még kopogtatni sem szokott. Minden alkalommal vidám meglepetéssel fogadták, Ujjongó zajongással viszonozták köszönését és az volt az első, hogy borral teli poharat nyújtottak feléje egyszerre három helyről. Most is erre számított megszokásból, s mosolygott, mielőtt belépett volna. Bizakodó tekintettel, de azért egy kis té to vasággal nyitott a szobába: — Békességes jó estét mind nyájuknak — kö'-önt a megszokott módon, kicsit hangosan, ott ncsan. (Folytatjuk) • Mi az igazság? 1960. április 26-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott a békéscsabai városi tanács végrehajtó bizottságának előterjesztése alapján, hogy a város .rohamos fejlődése szükségessé teszi egy vásárcsarr.c% meg_ nyitását, ezért engedélyt adnak a községfejlesztési alapból az épület megvásárlására. kezzen bolttal. Ezért célszerűtlen lett volna a város közepén egy vásárcsarnokot létrehozni, ami túlzsúfoltságával már eleve korszerűtlen lett volna. Mikor a vásárcsarnok létesítéséről folytak a tárgyalások, ezzel egyidőben tárgyalás folyt a Moziüzemi Vállalattal is, hogy esetleg itt egy filmszín- 'tórat létesítsenek. A meglévő épület öfmilA határozatot több tárgyalás követte, majd 1S60 júniusában a Pénzügyminisztérium is hozzájárult az adásvételi szerződés megkötéséhez, s végül a városi tanács 325 ezer forintért megvásárolta az épületet. Telt, múlt az idő, többféle határozat és többrendbeli tárgyalás után 1961-ben a városi tanács vb a templomot továbbadta a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnak azzal, hogy ott alkatrész-raktár és üzlet létesüljön. Tehát az olvasó még mindig nem tudja, hogy miért nem lett itt vásárcsarnok. Mint kiderült: hogy az épület a kereskedelem feladatainak megfeleljen, ahhoz az kellett volna, hogy több mint 2 millió Ft-ot fordítsanak rá. Ez a nagy kiadás nem állt volna arányban a várható hasznossággal, hiszen köztudomású, hogy ma már egyre kevesebb helyen épül vásárcsarnok, egyre inkább előtérbe kerül az üzlethálózat minél nagyobb területi elosztása, hogy egy egy körzet rendellió forintos beruházást igényelt volna, hogy abból filmszínház legyen. Ennyiért pedig már sokkal korszerűbb mozit lehet létesíteni. Sportcsarnoknak sem felelt meg, mert a belső tér kiképzése a nézők elhelyezését lehetetlenné tette volna. Márpedig egy sport- csarnok csak úgy ér valamit, ha abban az eseményt is látjuk. Ezután adták el a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnak. Ma mér raktár van itt, de még mindig kérdéses, hogy az annyira szükséges tatarozása munkákat mikor valósítják meg? A jelenlegi tulajdonos ígéretet tett arra, hogy itt Bács, Békés, Csongrád megye legkorszerűbb raktárát és üzletét hozzák létre, megoldják a három megye motorkerékpár, autó és egyéb alkatrészellátását. Ennek szívből örülünk! De annak is örülnénk, ha ebben az évben rendbe hoznák, tataroznák a ma még csúnya foltként éktelenkedő épületet! (Dóczi)
