Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
M6S. február 12. 2 Kedd Választási nagygyűlés Medgyesegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban a megye és benne Medgyesegyháza kulturális életével foglalkozott Klaukó élv- társ. A kultúra a nép közkiticsévé vált — mondotta. — Hazánk lakosságának egyötöde tanul. Az új iskolatörvény pedig megadja a lehetőséget egyre jobban, hogy művelt, szocialista tudatú ifjúságot neveljünk. A medgyesegyházi- ak Is részesei ennek, hiszen 5-f-l-es gimnázium létesült a községben. Kétmillió forintos költséggel új kultúrházat építettek, s míg 1980-ban egy sem, most 150 televízió van a községben. A számok, melyeket felsoroltam, biztatóak, fejlődésről tesznek tanúságot. S talán sokan mindjárt hozzá is teszik: több is lehetett volna. Így van. Ha minden területen talpraesett a vezetés, ha minden ember tudása, képessége legjavát adja, több is lehetett volna. Ezeken az okokon kívül azonban más tényezők is beleszóltak az életszínvonal alakulásába. A mező- gazdaság tervezettnél gyorsabb ütemű átszervezése például rendkívüli beruházásokat igényelt. A kért aszályos esztendő is jelentősen beleszólt terveinkbe. A feszült nemzetközi helyzet, s szocialista hazánk védelme is megkívánta, hogy korszerű fegyverekkel lássuk el hadseregünket. És ezen időszak alatt olyan vívmányokat hoztunk létre, mint a szövetkezeti parasztok nyugdíjrendszere, társadalombiztosítása. Igaz, ez a nyugdíj még nem nagy összegű, de van. Számtalan parasztember* 1 vágya teljesült és több is lehetne ez, de mint mindennek, ennek is feltétele a többtermelés, a jobb munka. Ha ez megvan, a kívánalmak könnyebben válnak.: valóra, hiszen pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta, hogy a szocializmus építésének velejárója, népünk életkörülményeinek javítása. Ez az elhatározás jutott kifejezésre az özvegyi nyugdíjak rendezésében, a szülési szabadság meghosszabbításában, a kórházi szolgáltatás és a gyógyszerárak csökkentésében, az árleszállításban. Ezek az intézkedések 360 millió forint megtakarítást jelentenek az embereknek. Mindezek mellett, vannak megoldásra váró gondjaink. Egyes kategóriákban még alacsony a fizetés, rendezni kellene. Vannak még gyenge termelőszövetkezeteink, azokat is szilárdítani kellene. Mit lehet tenni? Még egy kicsit jobban dolgozni, minden szinten, minden területen. Mert az életkörülmények további javításának alapja a munka. S van nekünk egy szent törvényünk, melynek lényege: többet, jobbat és olcsóbbat, csak többől, jobból és olcsóbból lehet. Ezután a külpolitikai helyzet néhány vonásáról szólt Klaukó elvtár8, majd beszédét így fejezte be: — A párt politikája helyes és következetes. Immár hat esztendeje egész népünk támogatását és bizalmát élvezi. Kormányunknak világos programja van, melynek alapját az MSZMP VIII. kongresszusa adja. E program egybeesik népünk óhajával, akaratával, kívánságával. Ezért kérjük választópolgárainkat, szavazzanak, erősítsék meg február 24- én e nagyszerű célt, programot. Az életszínvonal emelésére szavaz, aki február 24-én a népfront jelöltjeire teszi a voksot Sarkadon Náfrádi Sándor elv- iárs, a KB ágit. prop, osztályának munkatársa tartott választási nagygyűlést. Mintegy 250 lakos jelent meg ez alkalommal az új kultúrházban. Tekintve, hogy a közsé 30 sok- népes jelölögyűlés volt, melyeken összesen csaknem hatezren vettek részt, sikeresnek mondható a nagygyűlés is. Náfrádi elvtárs, a nemzetközi helyzet értékelése, az országos, megyei és községi feladatok elemzése után méltatta azt a fejlődést, melyet ä sárkadi szövetkezetek — különösen a Lenin Tsz — elérték az utóbbi esztendőkben. Majd hangoztatta: a szövetkezetek továbbszilárdítására, egész népünk életszínvonalának további javítására teszi a voksát, aki február 24-én a népfront jelöltjeire szavaz. Méhkeréken Boros Gergely élvtárs, MÉSZÖV igazgató, megyénk egyik képviselő-jelöltje mondott beszédet a választási nagygyűlésen. Itt ugyancsak 250-en vettek részt. Beszédéhez többen hozzá, szóltak, s szavazatukról biztosították a megyei képviselő-jelölteket. 1963. II. 12., kedd. A Bánki— NAPTAR Csonka-féle benzinkarburáfor Gyomán Szűcs Ferenc vezérőrnagy beszélt a választási nagygyűlésen 70 évvel ezelőtt, 1893. február 11-én szabadalmaztatták Bánki Donát és Csonka János mérnökök világhíres találmányukat, az állandó nívójú benzinkarburátort (porlasztót). E gépszerelvény segítségével lehet 3oé vált a benzinmotoroknál a tüzelőanyagnak megfelelő arányban levegővel való keverése. A motor hatásfokát az is emeli, hogy a karburátor segítségével a légáramlás szétporlasztja (parányi cseppekre osztja) a benzint. E találmány révén vált lehetővé a benzinmotorok ugrásszerű fejlődése. • 425 évvel ezelőtt, 1538. február 12-én hallt meg Albrecht Altdorfer német festő és rézmetsző, az úm. „dunai festőiskola" legnevezetesebb képviselője. Ö volt az európai festészetben áz első, aki vásznain csupán tájakat ábrázolt, ezért őt tartják a „tájképfestés atyjának”. Főműve: Nagy Sándor csatája. A gyomai választási nagygyűlésen több mint négyszázan jöttek Össze vasárnap délelőtt, annyian, hogy nem fértek be a járási kul- t úrház nagytermébe. Röviddel 10 óra után Varga Béla, a II, számú iskola igazgatója 'nyífettá 'tnég á választási nagygyűlést. miután az elnökségben Szűcs Ferenc vezérőrnagy mellett helyet foglalták a község, s a járás pártbizottsági, tanácsi és népfront vezetői. — Ezelőtt 17 évvel utaztam keresztül először Gyomán - -mondotta Szűcs Ferenc elvtárs — miután átadta a gyomai választóknak a Központi Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, Fe_ hér Lajos elvtárs és néphadseregünk katonáinak üdvözletét. — Akkor még romokban hevert az ország, csak hangos sóhajtások hallatszottak: mi lesz meggyötört ha_ zánkből? Azóta tudjuk, hogy hazánk a hárommillió koldus országából a jómódúak országa lett pártunk és kormányunk vezetésével. Pártunk és kormányunk po_ litikája jó, ezt mindenki elismeri hazánkban, s ezért a választás alHirdeimény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1963. évi I. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójúkat február hó 15-sg kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségének. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 63 kaiméval nem kell a szónokoknak ígérgetni, csupán néhány gondolatot elmondani az eddigi eredményekről és a további célokról. Ezekről, továbbá a béke megőrzésének lehetőségeiről beszélt Szűcs Ferenc vezérőrnagy élvtárs. .Azután Horváth Imrémé képviselő- jelölt szólt a választókhoz. Emlékeztette a hallgatókat a régi választásokra, a korteskedő, kizsákmányoló urakra, akik különböző módon, Endrődön például sortűz- zel nyomták el a dolgozó tömegek akaratát. Azoknak, akiket most jelöltek a dolgozók a tanácsba és az országgyűlésbe, csak egy a céljuk: népünk felemelkedését szolgálni — mondotta befejezésül. Ä mi népünk felnőtt nép — Választói nagygyűlés Békésen — A békési Bástya mozi nézőtere zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt. A választói nagygyűlésen Tóth Benedek újságíró, a Népszabadság rovatvezetője mondott beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy Békés nemcsak egy község az országban a többi között, hanem az országot jól ismeró emberek lakják. Mintegy hatezren járják a különböző építkezéseket, gyárakat, ismerik a bajokat, hibákat, eredményeket, ezért az ország dolgairól szólva egy kicsit szemtanúk előtt is beszól. A mi népünk felnőtt nép — mondotta — és nem lehet ma már felelőtlenül beszélni arról, ami nincs vagy a tényeket elferdíteni. Tudják mindannyian, hogy sok még a hiba’ nálunk, a pazarlás, a bürokrácia, ám egyre kevesebb lesz az útvesztő. ‘ A választásokról szólva az előadó összehasonlította a régi és új választásokat, majd szó szerint felolvasott egy levéltárból előkerült levelet, amelyet 1930-ban a békési munkanélküli földmunkások «— munkáért könyörögve — a földművelésügyi miniszternek írtak. Konzultáció Társadalmi egység — eszmei egység Amikor a mai revizionisták előfutárai a századfordulón takaródét fújtak a politikai harcnak és véle együtt az eszmei harcot is megtagadták, Lenin annyira veszélyesnek minősítette ezt a mari xizmus-elleni orvtámadást, hogy külön műben védelmezte a forradalmi marxizmust. A klasszikus értékű „Mi a teendő”-ben szenvedélyesen ostorozta azokat, akik megtagadták az eszmei harcot és hangsúlyozta, hogy annak igenis ott a helye a munkásosztály politikai és gazdasági harca mellett. Arra is figyelmeztetett, hogy amióta a szocializmus tudomány lett, tudományként is kell kezelni, állandóan tanulmányozni kell az elméletet. Lenin gondolatai azóta is bevilágítják a marxista pártok tevékenységének útját. E pártok — köztük a mienk is — szüntelenül azért küzdenek, hogy a szocializmus eszméi minél több ember elmé jét meghódítsák. A kommunisták egy pillanatra sem pihenhetnek meg ebben a küzdelemben, mert a kérdés ez: burzsoá vagy szocialista eszmék. Amint a fizikusok rájöttek, hogy a világmindenségben nincs légüres tér, a politikusok már régóta tudják, hogy az eszmei harcban még inkább nincs. Ha csak egy pillanatra is őrizetlenül hagyjuk az ideológiai élet kapuját, azon máris megkezdődik a burzsoá nézetek behatolása. Nem véletlenül hangzottak el az MSZMP VIII. kongresszusának szónoki emelvényéről sem a kijelentések: „Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést”. „Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni.u Azért lehet és kell ilyen élesen fogalmazni, mert a szocialista elmélet mögött szocialista társadalom, a burzsoá eszmék mögött pedig burzsoá társadalom áll. Amikor tehát az eszmék között választani kel, akkor az életformák között is választani kell. Az MSZMP soha nem feledkezett meg a lenini tanításokról. A szocialista eszmék tisztaságát mindenkor védelmezte kétfrontos harcában, mert bebizonyosodott, hogy az eszmék tisztázatlanságából csak baj származható és az eszme tisztasága csakis a marxista alapokról védhető meg mind á revizionista, mind a dogmatikus torzításokkal szemben. Ezért érhette el a párt, a dolgozó nép odaadó támogatásával, történelmi jelentőségű győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását. Ezért szilárd a párt azon meggyőződésében, hogy eszmei harcát töretlenül tovább kell vívnia. A gazdasági építőmunkával együtt előtérbe került eszmei küzdelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a továbbiakban, a szocializmus teljes győzelmének kivívásában. E két harcot nem is lehetne ketté választani. Amit a gazdasági-politikai munkával elértünk a társadalmi viszonyege megváltoztatásában, ezt eszmeiideológiai munkával el kell érni a társadalmi tudat megváltoztatásában is. A szocialista nemzeti egységbe kovácsolódó társadalomnak csakis egységes politikai, eszmei, erkölcsi felfogás felelhet meg.
