Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
3 Kedd Osszeforrottságunkbaii ran a mi erőnk A iszik is hálásai»!», ha suríin éri a kapa Zárszámadó közgyűlés a szeghalmi Uj Barázda Tsz-ben szemben 13,4 mázsa szemtermést adott . Ilyen nagy kukoricatermés a szeghalma határban — az Űj Barázda Tsz fennállása óta — még nem volt. A napraforgó a holdanként tervezett 8 mázsa helyett 8 mázsát termett. Sorolhatnánk még tovább a nö- vónyteiroesztésben elért hozamokat. Szeghalmon ezek jó eredmények! Fehér elvtárs meg is jegyezte róluk: lám, ha a kukoricát, cukorrépát és a napraforgót há- romszor-nógysaer megkapálják, és ha a kapanyélbe „beleteszik a szívüket is”, afkkor a szeghalmi szik még aszályban is aranyat érő termést hoz. A vitában többen hallatták szavukat. Az emberek őszinték voltak. A csibenevelésért dicsérték a gondozókat, mert 20 ezer csibét 3,5 százalékos elhullással neveltek fel. A szövetkezet juhászának is büszkeségtől csilloghatott a szeme, mert ott is jó eredmény volt. A sertéstelepen viszont nagy veszteségek voltak. Baj, hogy kevés az állatgondozó. Ilyenkor télen csak kevesen vállalnak munkát. Bizony még mindig előfordul, hogy a brigádvezetőnek be kell kuncsorognia a falut, míg egy olyan embert talál, aki a takarmány kiszállítását elvállalja és meg is csinálja. (Jártak már úgy is, hogy akS elvállalta, megfeledkezett adott szaváról.) Az asszonyokat a közgyűlés dicséretben részesítette, mert sokat segítettek a közösnek. Rendszeresen dolgoztak a kertészetben, de kapálták a kukoricáit, a cukorrépát és a napraforgót is. A napraforgó betakarítását 70 asszony két brigádban csinálta. Jól dolgoztak! És amikor dicséretük elhangzott, Árpád Antal, a Rákóczi Tsz elnöke, aki mint vendég vett részt a közgyűlésen, azt javasolta, hogy az asszonyok legalább 200 munkaegység teljesítése után kapják meg az őket illető háztájit. A terem félzsongott és az asszonyok csípős megjegyzéseket fűzték az indítványhoz. Amikor Fehér elvtárs emelkedett szólásra elcsendesedett a terem. — Ismerem az Űj Barázda Tsz sorsát — kezdte Fehér elvtárs. — Többszőr jártam a határban. 1953- ban — emlékszem — nagyon gyengén mentek a dolgok. A szövetkezet most a megerősödés útján van. Figyelmesen hallgattam Lázár Lajos elvtárs — a tsz-elmök — beszámolóját, s az a véleményem, hogy az Űj Barázda Tsz- ben a tiszta vagyon gyarapodása és az állóeszközök jelenlegi értéke garancia arra, hogy ezentúl évről évre erősödik a közösség. A múlt évi gazdálkodás eredménye elfogadható. Ezen kell a továbbiakban javítaná és megkeresni a módját annak, hogy a mérleghiányt — ami lényegében nem sok — egy év alatt felszámolják. Csupán a gazdálkodás külterjességén teeffl változtatni. el kell indulni a belterjesség irányába. A belterjességnek ebben a szövetkezetben is megvannak a feltételei, habár Lázár elvtárs azt mondta, hogy egy növénytermesztési brigádtagra 26 hold föld jut. Kétségtelen: ez sok. A gépesítéssel igen sokat tudnak könnyíteni. De még többet könnyíthetnek az anyagi ösztönzés bevált, jó módszereinek alkalmazásával. S hogy ez mennyire így áll, maga a szövetkezet szolgáltatta erre a legjobb példát. A cukorrépa- a kukorica-, a napraforgótábdák há- romszor-négyszer is meg lettek kapálva. Nem is akármilyen eredménnyel. Ezeken kell most itt, a szeghalmi Űj Barázda Tsz-ben is tovább csiszolni, hogy a korábbi jó módszerek még tökéletesebbek legyenek. Az Űj Barázda Tsz közgyűlése nemcsak azért volt jó, mert az emberek őszintén mondták el véleményeiket munkájukról, szövetkezetük fejlődéséről, hanem azért is, ment sok műiden, amit eddig nem tudtak, nem értettek, megvilágosodott előttük. Az idősebb emberek — a nyugda'jjárulékosok — a 260 forint havi állami juttatást mondották kevésnek. A párt és a kormány is kevésnek tartja ezt, de régen ennyi sem volt. Azután arra a kérdésre is választ kaptak, hogy a társadalombiztosítás most: már átfogja az egész termelősizö- vetkezeti parasztságot. Az orvosi ellátásra minden tsz-<tag és eltartott családtag jogosult. Régen ilyesmi nem volt, de a tőkés országokban ma sincs! Az igaz, hogy a termelőszövetkezeti parasztság hozzájárul a nyugdíjalap képzéséhez, a társadalombiztosításhoz s a baleseti kártalanításhoz. S cserébe e hozzájárulásért teljes orvosellátást, baleset esetén pedig napi 20 forint térítést kap. Az állam csupán tavaly 760 millió forintot fordított ilyen célra. A többtermelésre törekvés a szeghalmi Űj Barázda Tsz-ben tavaly jó eredményeket hozott. A szövetkezet szocialista jellemvonásai igen sokat fejlődtek, bővültek, gazdagodtak. Ha az idén a tavalyinál jobban szervezik meg a munkákat, fokozzák a tagság érdekeltségét, jövedelmét, akkor a szeghalmi szik nemcsak miunkáit, hanem biztos, jó megélhetést juttat valmennyiüknek. Dupsi Károly Befejeződött a baromfigondozók kéthetes tanfolyama a Békéscsabai Barneválban A szövetkezeti mozgalom kezdetén, a kevés felszereléssel és anyagi alappal rendelkező, a nagyüzemi gazdálkodás tapasztó, tatainak hiányában vergődő tsz- e% nem bocsátották volna meg, ha a község, a járás, a megye vezetői nem képviseltették volna magukat egy-egy közgyűlésükön, különösen a zárszámadásul. Nem, mert igényelték tanácsukat, segítségüket és bátori- iásakal a további gazdálkodásMost már felnőtté, erőssé vált megyénk szövetkezeteinek többsége, 10—lö—20 millió forint értékű közös vagyonnal, az eredményes gazdálkodáshoz szükséges jé felszereléssel, jó néhány pedig komplett gépesítéssel rendelkezik, s olyan jövedelmet tud. nak osztani szorgalmas tagjaiknak, amilyennel még azok is meg vannak elégedve, akik azelőtt 16—16 hold jó földön gazdálkodtak. Ennek ellenére meghívók sokaságát viszi széjjel a posta szövetkezeteinkből: a zárszámadási közgyűlésre hívják a község, a járás, a megye, az ország vezetőit. S a meghívás nem marad válasz nélkül. Az újságokból és a rádióból tudjuk, hogy az ország vezetői nagy munkájuk mellett tudtak időt szakítani Kádár János, Dobi István, Fehér Lajos, Losonczi Pál, 9 a Központi Bizottság és a kormány több tagja Is, hogy elmenjenek a szövetkezetek közgyűlésére. S ha az ország vezetői tudnák időt szakítani ilyen látogatásra, természetes, hogy tudnak és ott is vannak a község, a járás és a megye vezetői is csaknem minden szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Pedig tudják: nem azért hívják őket a szövetkezetek, mert kérni akarnak tőlük ezt is, azt is, hanem A füzes-gyarmati Aranykalász Tsz-ben ebben az évben a 3300-as juhállományt 38O0-ra növelik. Gyapjúból mintegy 160 mázsát várnak. Az idei ikisbárán vökből inkább azért, hogy eldicsekedjenek eredményeikkel. Mert jólesik a szövetkezeti gazdáknak egymás között is elmondani, hogy házat vettek, építettek vagy éppen bútort vásároltak a 'múlt évi jövedelmükből, de jobban esik az ilyesmivel eldicsekedni azok előtt a vezetők előtt, akik évekkel ezelőtt a szövetkezeti utat javasolták, mert ebben a dicsekvésben benne van kimondatlanul az is, hogy nem csalódtunk az útmutatásban. Az újkígyősi Aranykalász Tsz zárszámadó közgyűlésén is így volt ez. Voltak ott elvtársak a Központi Bizottságtól, a megyei és járási pártbizottságtól, a tanácsoktól és a megyei felvásárló szervektől is. A beszámolóban és a hozzászólásokban egyetlen „kérünk” szó sem hangzott el, de annál több köszönet a felsőbb szervek segitőkészségeért, amely- lyel ki tudtak lábalni a csaknem hatmillió forint értékű jégkárból, olyannyira, hogy a tervezett 33 forint helyett 31,70 forintot tudtak osztani. Azért erősödnek a mi szövetkezeteink évről évre, mert továbbra is édesgyermekei népgazdaságunknak, mert a mi vezetőink nem azt mondják, hogy most már megtanultatok járni, lépkedjetek, ahogy tudtok, hanem állandóan figyelemmel kisérik gazdálkodásukat és segítik őket, amikor kell. S azért erős a mi rendszerünk, s azért nem kell különösebben agitálni most a választások előtt, mert a dolgozó tömegek és a vezetők ösz- szeforrtak, mert az emberek, a szövetkezeti gazdák elismerik a vezetőket, s nemcsak bíznak bennük, hanem szeretik is őket, s ezért' elvárjuk, hogy osztozzanak örömükben a zárszámadó közgyűlésen is. Kukk Imre 50C-at Görögországba szállítanak, 450-et pedig mint panofix bárányokat értékesítenék külföldi és belföldi megrendelésre. A beszámoló után a közgyűlésit vezető elnök szünetet rendel el. Az emberek felállnak. Egy részük elhagyja a termet, másik neszük pedig körülfogja Fehér Lajos elv- társat, a párt Politikai Bizottságának tagját, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét. A tsz főkönyvelője is ott van. Beszélgetnek. Fehér elv társ megjegyzést tesz a főkönyvelő beszámolójához: valamit elfelejtett bejelenteni: a mérleghiányt. A főkönyvelő restell a dolgot, hogy a tagság előtti őszinteségre Fehér elvtárs figyelmezteti. A szünet után, ahogy elcsendesedik a terem, a főkönyvelőé az első szó. Elmondja, hogy a szövetkezet a múlt gazdasági évet egymillió 60 ezer forint mérleghiánnyal zárta. Ugyanakkor a közös vagyon 2,1 millió forinttal gyarapodott. Az állóeszközök értéke pedig meghaladja a 10 millió forintot A tagság tudomásául veszi a mérleghiányt. Nemcsak rajtuk múlott, hogy ez bekövetkezett. Jó része volt ebben annak a szeszélyes időjárásnak, amely a múlt évben majdnem kisöpörte a szeghalmi határt A szövetkezetiek — mint ahogyan Lázár Lajos tsz-einök be^ámolój ából is kitűnt — megtették kötelességüket. A cukorrépa vetőágyát például úgy készítették elő, hogy abban az irigység sem találhatott hibáit. Holdanként még két mázsa szu- perfoszfátot és egy mázsa kálisót is szórtak az istállótrágya tetejére. Száznegyven mázsa cukorrépát terveztek, ugyanakkor 180 mázsára biztosították a talaj tápanyaggazdagságát, s ezzel szemben csak 102 mázsát takarítottak be. A kukorica annak ellenére, hogy egész nyáron át semmi esőt sem kapott, a 14 mázsa holdanként! tervvel tagja —, hogy egész népünket megtanítsuk szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.” A marxista dialektika, a dolgok, jelenségek kölcsönös egymásra hatására is nagyszerű példa az oszitáiyharc homlokterébe került gazdasági építőmunfea és eszmei-ideológiai küzdelem egymáshoz való viszonya. A politikai- gazdasági viszonyokban végbement változások kedvező feltételeket teremtettek az eszmei harcnak. A politikai jogok csorbitat- lansága, az anyagi javak növekedése láttán, a személyes jólét fokozatos javulásának tudatában, könnyebben befogadják az emberek a szocialista eszméket. A szocialista tudatossággal dolgozó egyes emberek és százas, ezres közösségek tevékenysége viszont sokkal hatékonyabb munkát produkál, termékenyebben halt vissza a gazdasági életre, s ennek következtében még kedvezőbb feltételek keletkeznek a társadalom anyagi javainak termelésében, így áll kölcsönhatásban egymással az osztályharc eme két fontos területe: a gazdasági és az ideológiai küzdelem. A harc sikeres megvívása mindannyiunk ügye. Ez az egyetlen helyes út, amely az anyagi és eszmei gazdagsághoz vezet! ' Katona Utvim Szombaton befejeződött a Békéscsabai Bameválbam a termelőszövetkezetek baromfigondozói résziére tartott kéthetes tanfolyam. A tanfolyamon harminchatan vettek részt. A baromfitenyésztés álltalánc* problémái mellett a hallgatók megismerkedtek olyan részletkérdéseikkel is, amelyek szükségesek a nagyüzemi baromfitenyésztés továbbfejlesztéséhez. Sok szó esett arról, hogy milyen minőségű árut kíván az ipar a termelőszövetkezetek baromfitelepeiről. A tanfolyamot szombaton ünnepélyesen zárták. Egységes társadalomnak egységes eszmei, erkölcsi arculatot — ez napjaink ideológiai harcának politikai tartalma. Amint a marxista pártok tevékenységében minden tudatos, úgy pártunk is alapos megfontolás után helyezte az osztályharc homlokterébe az eszmei küzdelmet és a konkrét helyzet alapos elemzése után határozta meg annak tartalmát. A párt vezette munkásosztály a politikai hatalom birtokában és a dolgozó társadalom mesz- szemenö támogatásával gyökeresen átalakította a gazdasági-társadalmi viszonyokat. A szocializmus alapjainak lerakásával a gazdaságban megvetette az egységes szocialista nemzetté válás, a politikai-erkölcsi egység kialakulásának alapjait. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy kedvező feltételeket teremtett az eszmei harchoz. A burzsoá eszmei hatások elleni küzdelem ma már nem azonos a néhány évvel ezelőtti küzdelemmel, mert a harc feltételei, körülményes alaposain megváltoztak a szocializmus erődnek javára. Amíg néhány évvel ezelőtt bizonyos gazdasági, politikai „hátországa^ volt társadalmunkon belül a különböző burzsoá nézeteknek, addig ma a szocializmus alapjainak lerakásával, a szocialista termelési viszonyok által általánossá válásával a kizsákmányolás egyszer s mindenkorra történő felszámolásával ez a gazdasági-politikai „hátország” összeomlott, következésképpen sokkal könnyebb küzdeni az emberek felfogásában még élő burzsoá maradványok ellen. A párt nem akármilyen eszmei harcot hirdetett meg, hanem a marxizmus—lenindzmus offenzíváját. Tehát a harc támadó formáját, amelyben a szocializmus erői teljes frontszélessógben — a kulturális, tudományos, szellemi és politikai élet minden területén — elsöprő támadásra lendülnek a burzsoá nézetek maradványai ellen. E küzdelem során a szocializmus erőinek végképp száműzniük kell a polgári és kispolgári nézeteket népünk gondolatvilágából és a szocialista tudat, a szocialista erkölcs győzelmét kell kivívniuk; a marxizmus—leninizmus világnézeti alapján nyugvó szocialista nemzeti egység megvalósulását kell előmozdítaniuk: a magas fokú szakmai műveltségért és a véle párosuló politikai tisztánlátásért kell küzdeni, ultimátumot kell küldeni az önzésnek, a gyávaságnak, a lustaságnak, a megalkuvásnak, a haszonlesésnek, a közömbösségnek, stb. „A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az — mondotta a párt VIII. kongresszusán Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának Peesenyebárányokat szállít Görögországba a füzesgyarmati Aranykalász Tsz
