Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

IW3. február 8. 2 Péntek Van-e kiút? Tizenhét év egy szamárért Egy fegyelmi ügy tanulsága I mértéhte'en italozás sok em­bernek felborította már a családi életét. Többször volt a szakadék szélén K. I. családi élete is, aki­nek fegyelmi ügyéről szól ez az írás. K. I., ahogy ismerősei elmond­ják, jóravaló ember. Két családja van, mindketten jó tanulók, de ér­ződik már az ő magatartásukon is az a lelki feszültség, idegesség, ami időnként édesapjuk italozása miatt otthon kirobban és súlyos kon! liktus oloait, veszekedéseket okoz. Az elkeseredés nemegyszer hosszabb-rövidebb ideig tartó sza­kításra is vezetett az elmúlt évek­ben K. I. és felesége között. Ilyen­kor a gyerekek — nyolcéves az egyik, tíz a másik — mint elesett félárvák ballaglak az iskolába, nem szóltak senkihez, szinte bús­komorakká váltak. Édesapjuk minden eset után megkövette fe­leségét. Belátta, hogy milyen sú­lyosan vétkezik családjával szem­ben, s fogadikozott: nem kerül többé ilyen helyzetbe. Hetek el­múltak, s harmonikus egyetértés­ben at a család. Aztán K. I. is­mét inni kezdett, két-három nap­ra elmaradozott otthonról, s élői­ről kezdődött az egész. Sokszor gyermekei mentek utá­na az italboltba: — Jöjj haza apukám, anyú vár, — szipogtak édesapjuk mellett. — Majd megyek, mondjátok meg, de most még dolgom van... S ha bármilyen furcsán is hang­zik, sok esetben nem hazudott K. L — K. I. felesége féltékeny az urára. Azt hiszi, ha egy-két órá­val később megy haza, a tilosban járt — védik őt az ismerősei. Mindebben a védekezésben le­het sok igazság. De még az" sem adhat felmentést K. I. számára, hogy a zenésznek „ha akar, ha nem”, innia muszáj. A mértéket, akármilyenek is a körülmények, tartani kell, mint ahogy K. I. munkatársai tudják tartani. Sőt, ha a zenei tudásáért becsülik is a Prímást, magatartásáért elí télik őt. — Te vagy a vezetőnk és pont te csinálod ezeket? — mondták neki nemegyszer, amikor a dolog úgy alakult, hogy K. I. az éjszakai kimaradása, italozása miatt este dolgozni sem tudott S felelőssége annál nagyobb K. I.-nek, mert nemcsak egyszerűen vezetője a zenekarnak, hanem ab­ban az egyetlen párttag is. A fö’ űri ű vessző vetkezel pártalapszervi vezetősége már többször részesítette szóbeli fi­gyelmeztetésben családi életének rendeaHlensége, következeden magatartása miatt. Sőt javasolták neki, hogy menjen elvonókúrára, kezeltesse magát idegileg, ez majd segít. Hallani sem akart róla. Fo- gadkozott, maga küzdi \e a gyen­geségét, mert szereti a családját. Ez igaz. Valahányszor külön vol­tak, mindig ő ment békülni, s utá­na hosszú ideig hozzá sem nyúlt a ’ xwospoh á rhoz. Aztán ismét hagy- ák lefelé csúszni.., — Pedig lehet segíteni a kollé­gáknak is az ilyen emberein — alapszervezeti fegyelmi bizottsága, amikor a múlt hónapban sorozatos visszaesései miatt felelősségre vonta K. I.-t és szigorú megrovás­ban részesítette. — Elismerem, hogy jogos a párt­büntetés, s változtatok az élete­men ... Azóta csaknem egy hónap telt el, s K. I.-vel nincs semmi baj. A párt vezetőség bízik benne és meg­beszélte munkatársaival is, hogy segítsenek rajta. Talán éppen ez utóbbi volt a fegyelmi ügy legna­gyobb tanulsága, hogy sok oldalról segíteni kell azt, aki egymaga nem talál kiutat a hibáiból... Varga Dezső Csőmbe Angolában Salisbury Az angolai-katangaá határ közelében, Angola területén fekvő Pewxeira da Sousa- ból érkezett jelentések sze­rint Csőmbe katangai elnök szer­dán este repülőgépen ebbe a vá­roskába érkezett, amely egyébként az angolai Bengueda vasútvonal végállomása. A dél-rhodesiai Salsfourybam megfigyelők úgy vélik, hogy Csőmbe valószínűleg Nyugat-Eu- pába szándékozik utazni. Feltehe­tő azonban, hogy angolai tartózko­dása idején ellenőrizni akarja azokat a katangai értékeket, ame­lyeket alig valamivel az ENSZ- csapatok bevonulása előtt szállí­tottak át a határon Kolweziböl. (MTI) Franco, a spanyol diktátor sze­ret időnként a kedyes, joviális fér­fiú pózában tetszelegni. A sajtót éppen ezért a kabinetiroda el­árasztja az úgynevezett „népsze­rűsítő” képekkel. Ezekkel a felvé­telekkel akarják bizonyítani: Franco kezet fog. Franco halászik, Franco lóra pattan. Franco feláll. Franco leül, de akármit is csinái, a kedves mosoly mindig ott ra­gyog a kiváló férfiú ábrázatáin. Nos, a napokban a diktátori mo­soly bizony alaposan megfagyott. Fnanco ugyanis megtartotta ha­gyományos újévi beszédét, s vagy a nyomda ördögének, vagy vala­melyik elszánt nyomdász jóvoltá­ból a szöveg közé belekerült egy öt betűből álló szócska: „Burro”, aminek a magvar fordítása így hangzik: Szamár. A vérig sértett diktátor felhábo­rodása nem ismert határt. Hala- * *• revolwrikines verd&deras im­port! éndoso. El tiempo ha veitfdo e lamos la rnzöni y hoy vemwa cémc cl mtmdo, aunque fcto quiem coiífé* los eamltm» que TüoíríriwCTenómencts politicos que an el rmmdo observamos, a las díferenctaft de etiqoetas, re#»*- trän el rnismo content do: Inca pit el- dad de los viejos eísferoas politicos f para conxeguir el bien corwön, ene-^ míg» y tJf'sprrcio hacia Ja politic» 1 de partidon, repndio ä los rbüsoA^j — lágyon netitz a zenészek élete — mondja Csíki Szász Dezső elvtárs, a községi pártbizottságon. — Olyan szakma az, amelyben nem lehet időhöz kötni a munkát. K. I. felesége pedig nem érti a fér­je munkáját Ezért lett idegroncs az ember, s ezért iszik időnként Mert K. I. a község földműves- szövetkezeti népi zenekarának ve­zetője, s esténként a‘ helyi étte­remben muzsikál. Igaz, a hivata­los munkaideje csak éjfélig tart, de sokan akadnak utána is, akik szívük választottjának szerenádot akarnak adatni. Sokszor hívják házimulatságokra, lakodalmakra, ilyen-olyan összejövetelekre a ze­nekart, s a meghívásokra nem mondhatnak nemet. Az éjféli mun­kavégzés sem 12 óráig tart. Mire elszámolnak, hazaérnek, ha nincs is különösebb program, akkor is egy. fél kettő felé jár az idő. mondja ismét Csíki Szász elvtárs. — Én tudom, én is voltam zenész. Igaz amatőr, de sokat játszottunk, amikor még nem volt fmsz-zene- kar. Ott volt köztünk a cimbal­mos, annak elég volt 2—3 féldeci, s már nem tudta mit cimbalmo- rfk. Egy órán belül leitta magát. Én bőgős voltam, mellette álltam mindig. Közösen elhatároztuk, nem engedjük élzülleni őt. S hiá­ba küldték hozzánk a vendégek literszámra a bort, amikor úgy lát- tam: elég, elvettem tőle a poharat: „Jancsi, többet nem iszol, csak akkor, ha szomjas leszel és ak­kor leszel csak szomjas, amikor én”. Meg tudja mondani a Kasuba Pista, hogy szép csendesen ho­gyan mentettük meg ezt az em­bert a családjának ... Van tehát kiút K. I. számára is ebből az állapotból. Ehhez segí­tett a földművesszövetkezet párt­eooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Nyikolajev szovjet űihajós Indonéziában Djakarta: Sukarno indonéz elnök fogadja A. Nyikolajev szovjet űrhajóst, a Merd-ka pa’oi.iban. (MTI Külföldi Képszolgálat) Gilpalric Ikedánál Tokió Gilpatric amerikai hadügymi- niniszter-hélyettes, aki szerdán ér­kezett a japán fővárosba, látoga­tást tett Ikeda miniszterelnöknél. A Kioto hírügynökség értesülése szerint a két államférfi eszmecse­rét folytatott az Egyesült Államok és Japán katonai és gazdasági együttműködésének további foko­zásáról. (MTI) ’éfctalanul kivonultak a csend- űrök, a La Prensa épületét körül­zárták és letartóztatták a szerkesz­tőt. Egy-két nap múlva aztán már ?1 is hangzott az ügyészi javaslat: az eljárást Franco védelmére, ho­lott speciális törvény alapján kell lefolytatni. Ez pedig nem keve­sebb, mint 17 évi börtönbüntetést helyez kilátásba mindazok számá­ra, akik a diktátor személyét nem tartják kellő tiszteletben. Ugyan­*• 5. Kiéri burgonyát szedett a Nyú­lás dűlőben. Hersenő kapája szép nagy sárga krumplikat bontott elő a fonnyadt szárcsokrok alól. Ez a félholdnyi földecskéjük ért valamit, a többi két és fél hold fukar agyag volt, nyáron gumi­vá sűrűsödött, ősszel-tavasszal meg csirizes vályoggá változott. Nem is nagyon használhatták egyébre mint korongozásra, mert a növényt ugyan mostohán táplálta, de fazekak annál szeb­bek teremtek benne. Fekvésre is ez a Nyúlás dűlő­beli humusz mutatott a legjob­ban. Simán terült a szegélyba­rázdáig, azon túl a taligaút kö­vetkezett. A kerékcsapások mö­gött mindjárt domb emelkedett szelíd lejtéssel, oldalán legelő­vel. A letarolt domboldal vá. szonsimaságúnak tűnt messziről, : fakósárga síkjából kiemelkedtek a sötétebb pagony-szigetek. Fön^, a domb homloka táján fenyőer­dő komorlott, a zöldesfekete lom­bok közül elővirultak a sárgaré­pa színű, sudár fa törzsek. A lány néha kinyújtotta dere­kát, a tenyerével is megtámasz­totta és ilyenkor hunyorogva, elégedetten nézett szét. Az ezer­szer látott dolgok mind újak vol­tak most. Élete elölről kezdő­dött, a somogyi hajnalodás óta minden reggel vasárnapra éb­redt. Olyan vasárnapokra, ame­lyek május táján szokták orgo­naillattal, méhzümmögéssél meg. igézni •süldölány korában. Mind­azok az órák, amelyek valaha ünnepet hoztak a lelkére, vissza- szálltak hozzá láthatatlan gá­lám bszárnyakon, derűvel díszí­tették fel az őszi vidéket. Te­kintete szépre szomjasan andal- gott végig a sokszínű völgyön, fölsétált a domboldalra, elgyö­ammyit, mint amennyit emberölé­sért szabnak ki. Ügy véljük, ez azért egy kicsit magas tarifa, ■ véres kezű diktátort nagyon sze­rényen jellemző szóért. S vajon akad-e olyan képzett matemati­kus, aki kd tudja számítani, hogy mit szánt Franco azoknak, akik a meztelen igazságot kimondják róla? S. E. nyőrködött a ritkára széledt, le­gelésző csordában és az erdő alatt üldögélő pásztor is megör­vendeztette, amint meseszerű manóként figyelt le a magasból. Sedrén kapott a kapáért, fürge munkával akarta jóvátenni az ábrándozást. Apja nemrég indult felkeresni az öreg Kustánt, hogy adná kölcsön krumplihordáshoz az ökrös szekerét. Klári kímélni szerette volna a sánta Kincsest, ezért is nógatta, hogy menjen csak nyugodtan, az ő dereka job­ban bírja a hajlongást. Mögötte szétdúrt bakhátak árasztották a friss földszagot és jókora kosárra való krumplihal­mok sárgállottak egyenes sor­ban. Űjabb bokor alá csapott a kapával, de rémülten eldobta a szerszámot, rövidet sikoltott, uj­ját a szájába kapta. Két pocakos egér szaladt át a lábafején, a kifordult krumplibokor gyöke­rein pedig a szétroncsolt fészek szalmapozdorjája látszott. Sá­padtan meredt a csupasz, tehe­tetlen egéfporontyokra. Ijedelméből nevetésre ocsúdott. Fölpillantott és előtte magaso­dott a karcsú Pásztor Anti. Ahogy egymásra néztek, ő hát­rált egy lépést és fehérebb lett, mint az imént. A legény meg elfelejtette a nevetést. Vékony, konokságtól keskeny arca boron-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents